Feszmérés:
1. Meg kell határozni a trafó áttételét, pl. úgy hogy a nagyfesz tekercsre kapcsolsz mondjuk 24V 50Hz-es feszültséget és megméred mennyi van a másik tekercsen.
2. Ha megvan az áttétel akkor a primer feszültséget simán meg lehet nézni (mérni) oszcilloszkóppal, vagy egyenirányítóval és multiméterrel.
3. A primer fesz. és az áttétel ismeretében a szekunder feszültség jó közelítéssel meghatározható.

Olvasod, amit írok? Itt nincs 10kV, csak akkora fesz, amekkorára az osztót méretezed.

mex: itt speciel tévedsz, annyiban, hogy mindig az áttételtől függ a feszültség (viszonylag szoros csatolású trafónál mint pl. a gyujtótrafó)! Csak éppen a megszakítós megoldásnál a primer feszültség is nagyobbra növekszik mint a tápfesz (pl. 12V). De ha megmérjük, hogy pontosan mekkorára akkor abból a szekunder feszt is meg lehet határozni....

Az áttétel meghatározására jó a módszer. De négyszögjeles táplálás esetén be fogja csapni. Ha szinuszos a meghajtás akkor használható az eredmény,de jóval kevesebb mint amire számit. Kb1/7 feszültség a négyszögjeleshez képest (gyújtótrafó vonatkozásában).
Közben látom irtál... Az ilyen trafóknál a keletkező feszültséget a mágneses tér összeomlási sebessége határozzameg,kevésbé függ az áttételtől. Ezért is látni nyitott vasmagos kivitelt-gyorsabban leépül a mező-ergo nagyobb fesz indukálódik.

Elnézést kérek! Igazad van! Nem volt elég időm normálisan átolvasni, és nagy siettemben félreértettem!

A megépített marx-kaszkádot majd valahogy rá kell építenem a gyújtótrafóra! Szügségem lesz tehát egy diódára, ami elvisel ekkora feszt! Ilyet eddig még nem sikerült találnom! Tudna valaki mondani egy típust, ami alkalmas ide?

Az első fele igaz, a második tévedés. Ezesetebn nincs olyan hogy "kevésbé függ az áttételtől" Pontosan függ az áttételtől, ugyanis ha a mező gyorsabban omlik össze akkor a primerben is nagyobb feszültség keletkezik. Viszont tudni kell azt is, hogy a primer feszültség NEM EGYENLŐ a tápfesszel (akár kisebb, akár sokkal nagyobb is lehet). Tehát a kimenő feszültséget nem a tápfesz * áttétel adja meg, hanem a primer fesz * áttétel.

A primer és a szekunder feszültség viszonya csak akkor nem függ pontosan az áttételtől, ha a transzformátor laza csatolású, és terhelt a szekundere. A hagyományos gyujtótrafó szorosan csatolt. (Létezik nagyfrekis gyujtás is, sorkimenő szerű trafóval, de ez itt off lenne, nem érdemes belemenni)

Akkor mi lenne ha az általad ismeretett módon meghatároznám az áttételét, és ezután a primer feszt mérném meg a kondenzátoros diódás módszerrel? Így elhagyható lenne az fesz osztó, és egy egyszerű szorzással megkapnám a helyes értéket!

Még annyit fűznék hozzá, hogy a gyujtótrafót kétféleképpen lehet felhasználni.
- A hagyományos gyujtásnál energiatárolóként is fel van használva, ahol a megszakító zárt állapotában I^2 * Lp energia halmozódik fel mágneses tér formájában, és a megszakítás pillanatában ezt a tárolt energiát a szekunderen vesszük ki. (a megszakításkor a primeren is néhányszáz voltos feszültség keletkezik)
- A másik lehetőség amikor pl. párszáz voltra töltött kondenzátort "sütnek rá" a primerre. Ilyenklor a trafót nem használják energiatárolóként, csak transzformálásra.

Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.

Éppen erről beszéltem.... Többszáz voltos feszültségre kell számítanod. Nagyfeszültségű dióda kell (legalább 1000V-os) és hasonlóan nagyfeszültségű kondi (legalább 500V-os). A kondit azért át kellene kötni egy 100k körüli ellenállással, hogy a tranziensek ne csapjanak be (hogy, ne tőltődjön túl a kondi a valós értéknél, a lengések miatt).

Egyutas egyenirányítás kell. A feszültség asszimetrikus lesz, tehát nem mindegy hogy a diódát hogy kötöd be. A két lehetőség közül azt az állapotot kell figyelembe venni amelyik a nagyobb ferszültséget adja.

Persze az oszcilloszkópos mérés lenne a legpontosabb (itt most elsősorban a primeren történő mérésre gondolok)

Ezekkel én is tisztába vagyok (legalábbis azt hittem),az viszont újdonság számomra,hogy szoros csatolásúnak minősül egy nyitott vasmagos trafó. Aholis az erővonalak kénytelenek a levegőben "záródni". Ezidáig úgy tudtam,már az is laza csatolást eredményez,ha a zárt vasmag két oszlopján külön helyezik el a szekundert és külön a primert. Továbbá ha a zárt magot felréseled,légrést iktatsz be,ugyancsak lazább csatolást eredményez.

Van itthon asszem 47µF-os kondim, 400V-os. Ebből fogok sorba kötni 2db ot! Ellenállás van, diódából meg 1n4007 re gondoltam, mivel abból van egy szakajtóval! Egyébként valaki mondhatna egy dióda típust ami 10-15kV os feszt is kibír, mert én nem igazán találok, valószínűleg mert nem jól keresem! Ez majd a marx kaszkádhoz kell.

Nagyfeszültségű diódát legegyszerűbben úgy csinálhatsz, ha sorbakötsz többet. (érdemes jelentősen túlméretezni, elvileg minden diódával sorba kéne kötni egy-egy ellenállást, meg egy kondenzátort is... gyakorlatilag nem biztos, hogy kell) Én egyszer a gyújtótrafó kimeneti feszültségét egyenirányítottam 1n4007-ekkel (vagy 40 db... azért ennyi nem kellett volna ), nem volt más, de működött. Azért ez nem túl optimális megoldás, itt van például 6kV-os, nagyobbat én se találtam.

Bocs,de párhuzamosan. :yes:

Régi FF tv szelénegyenirányitója nem lenne jó?

Speciel a teslához BY8418-at haszáltam (18kV 3mA), ebből 14db-ot sorbakötve.

Nem attól függ hogy a vasmag nyitott-e, hanem a tekercsek elrendezésétől. Még légmagos trafót is lehet szoros csatolásúra is készíteni...


Ezt jól tudtad, csak az IS-t kellett volna kihagyni

Úgy látom nem tudlak meggyőzni. Mégis szerinted mi a magyarázata a nyitott vasmagnak?

Persze, hogy párhuzamosan :pirul: . Monták már, hogy figyelmetlen vagyok...
Szelénegyenirányító valószínűleg jó - ha be tudja szerezni valahonnan.

Konkrétan a gyujtótrafó esetén azért nyitott a vasmag, hogy ne menjen telítésbe, és a nagy fordulatszámok esetén gyors áramváltozást kell elérni. Megszakítós gyujtás esetén erősen fordulatszámfüggő a trafó áramfelvétele, ezért igyekeznek viszonylag kicsi induktivitásúra készíteni, és gyakran előfordul soros áramkorlátozó ellenállás. Van amikor a trafó van úgy készítve, hogy eleve rel. nagy legyen a primer ellenállása.

Mellesleg nem minden gyujtótrafó nyitott vasmagos, csak a régebbi tipusuak.

Egyébként én nem akarlak meggyőzni, de nem szeretem ha mások esetleg olyan dolgokat tanulnának meg meg amik nem úgy vannak valójában. Maradjunk annyiban, hogy lehet nyitott vasmagra is szoros csatolású trafót készíteni, és zárt magra is lehet laza csatolásút....

Való igaz,nem vagyok autóvillamossági szakember(mint ahogy Te sem),én sem akarlak már meggyőzni,nem is akarok másokat szándékosan tévútra vezetni,úgyhogy szavaiddal élve:maradjunk annyiba,hogy a nyitott vasmag nélkül (laza csatolás) a trafó szekundere rövid úton leégne a kialakuló áramerősség miatt. Természetesen láttam már zárt vasmagos kivitelt is,nem szedtem szét,de valószinűsitem ott is a légrés alkalmazását,illetve a módositott tekercselrendezést.
Ami a többi ismertetőnek szánt részt illeti: egyetértek.

Egyetlen mondatban ennyi tévedést kimondottan nehéz összehozni. Csak gartulálni tudok hozzá.

Köszönöm!

Lenne egy kérdésem! Miért van az, hogy előállítotam a 20kHz-es nyégyszögjelet! Meg is mértem multméterrel, valóban annyi, de még csak egy halvány kis szikrát sem látok keletkezni! 218Hz mellett is elég gyenge a szikra, az is csak ilyen kis szikrakezdemény, ha hozzá érintem a gy.trafó házához! Rázni ráz ezt saját bőrömön tapasztaltam, de csak 218Hz nél! Van egy gyanúm a 218Hz nél elko van berakva az 555 mellé, még a 0.01µF az polarizálatlan! Csak az elkóval tudok szikrát kihozni belőle! De érdekes hogy a másik fajta kondival is megvan a freki, mégsem akar szikrázni

Nagy a gyújtótrafó induktivitása ekkora frekvenciára. (majd jön Skori és jól megcáfol)
Ilyen frekvencia melett érdemesebb régi tv-k sorkimenőjét használni.

Lehet tudok szerezni ilyen sorkimenőt! Az a baj hogy nem írja a marx-kaszkádos oldalon a csávó, hogy hány Hz-en működik a sorkimenője! Mindegy majd alkalmazom rajta a gyújtótrafóra kieszelt mérési módszert!

A régi sorkimenők 16525Hz frekin mentek.
Küldj egy linket erről az oldalról,kiváncsi lennék rá.

Hmmm...ez még értékes információ lehet számomra! Azt esetleg nem tudod véletlenül hogy ezen a frekvencián a kimenő fesz mekkora lehet, és hogy mekkora feszültségű jelet kapcsoljak a primerre?

A szekunderen 15-20 kV biztosan megjelent üzem közben,azonban a primeren is volt legalább 800V-os visszafutási impulzus. Bővebbet valamelyik TV-műszerész tudna mondani vannak jópáran az oldalon.
Sebi biztos információforrás lenne.

ajaj! Kezdek félni! A tranzisztor 800V ig bírja a feszt! Félő hogy kiüti!

Egyszerű módon korlátozhatod a primer oldali feszültséget: több darabból álló zenersort kötsz a tranyóval párhuzamosan,a kivánt feszültségre összeállitva.
De tényleg küldhetnél egy linket a sorkimenős változatról.