Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Legalább az esélye meglegyen. Nyílván aki analfabéta ilyenekhez, az nem áll neki. Ezért akarok csak egy linket odaszúrni és nem részletezni, amikor úgy se fogja a nagy része megcsinálni.
Üdv!
A mai nap vettem egy üveg Wolfos kémiai ónozót. Az lenne a kicsit primitív kérdésem vele kapcsolatban, hogy ez is visszaönthető a dobozba használat után és addig használható amíg... mondjuk ki nem fogy belőle az ón
Helló!
Szerintem ne öntsd vissza, hanem egy külön tárold amit már használtál és addig használd míg ki nem fogy belőle az ón. Szerintem ha visszaöntöd, akkor csökkented az egész töménységét.
Ok akkor külön öntöm aztán meglátom mennyire jó az még.
Köszi a gyors választ
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy az epoxigyanta (EPOXID), vagy a cellulóz (CELLU) alapú nyáklemezt ajánljátok? Van különbség? Ki milyet használt és mi vált be? Árban a különbség minimális.
Egy ideig még használhatod, ahogy itt olvastam a többiektől. Én nem használtam még, csak azt írtam, hogy a többiek miket írtak.
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy az epoxigyanta (EPOXID), vagy a cellulóz (CELLU) alapú nyáklemezt ajánljátok? Van különbség? Ki milyet használt és mi vált be? Árban a különbség minimális.
Hi!
Elvileg marja a vasat és az alut is. Gyakorlatilag sokkal gyorsabban és egyenetlen marásfelülettel dolgozik ezeken a fémeken. A vas-kloridból felszabaduló HCl viszont ugyanígy megtámadja a vasat, ahogy Frankye kollega is írta. Érdemes lehet sósavoldattal (5-10%) is próbálkozni, esetleg az előhívóként használatos NaOH is szóba jöhet, de ez csak az amfoter alumíniumot oldja. Neten szétnéztem ezügyben, vannak jó eredmények FeCl3-as alu marásra is. Bővebben: Link
csősztök
kérdésem a következő: bejelentem előre ultra kezdő tehát a kapcsolási rajzom már megvan de abból h lesz NYÁK vagy azt külön kell hozzá megtervezni vagy h van az? magyarázátok el nekem előre is köszönöm.
A kémiai ónozó egy módosított cementálási reakción alapuló lötty. A cementálásnál van egy elektronegatívabb fémtárgy, amit egy pozitívabb fémsó oldatába helyeznek, ennek az iskolapéldája a vasszög CuSO4 oldatban, Cu kiválik a Fe felületére. A folyamat hajtóereje az oldatban levő fémsóoldat és a fémtárgy között kialakuló kontaktpotenciál. Belátható, hogy a folyamat leáll, ha már nem érintkezik az alapfém és az oldat, pl. azért, mert egy vékony, összefüggő bevonat kialakult a bevonófémből.
Éppen ezért nem lehet vastag réteget létrehozni cementálással, a rétegvastagság tipikusan mikron alatt van jócskán, a vékony bevonat forrasztásnál elpárologhat és oxidálódhat. A kémiai ónozónál csak annyiban módosul a folyamat, hogy a réz enyhén pozitívabb, mint az ón, tehát spontán nem reagálnak. A rezet viszont komplex vegyület formájába viszi a hozzáadott tiokarbamid, így a szabad rézionok koncentrációja kvázi 0 lesz. Az elektrokémiai reakciók egyensúlyi reakciók, létrejön a kicserélődés tiokarbamid nélkül is, de már minimális oldatbeli rézkoncentrációnál megállna a folyamat. Viszont komplexképző adalékkal sikerül a Cu2+-ot az oldatból "eltüntetni", így lehetővé válik a folyamat. Az ipari vastagréteg-technológiával felvitt ónréteg viszont 5-10 mikron is lehet. Ide tartozik a galvanizálás, fémszórás, kémiai redukciós fémezés, termikus bevonatok képzése, stb. Bocs a sok rizsáért...
Azt biza' meg kell tervezni, de sok olyan kapcsolás van a neten, amihez letölthető a nyákterv is.
Lényeg röviden: a nyákon el kell helyezni az alkatrészeket (soklábúak általában középre, szűrőkondik a lábakhoz közel), majd a kapcs. rajz alapján összekötögetni a lábakat. Célszerű egyszerűbb NYÁKokat tervezni az elején, aztán majd belejössz. :yes: Néhány egyéb dolgot is figyelembe kell venni a tervezésnél, pl. a táp- és a földvezeték lehetőleg megfelelően vastag legyen, valamint ne legyen túl hosszú, kevés kanyar legyen benne. Google sokat segíthet.
A kémiai redukciós fémezésről lenne egy többé-kevésbé publikus kérdésem:
Működhet-e az, hogy ón(II)-klorid-oldatba mártom a lemezt, hagyom rászáradni, utána átteszem CuSO4-oldatba? (Még mindig a furatokat szeretném fémezni, és azt sejtem, hogy ekkor kiülne a réz a panelra.) Voltam vegyszerboltban, de az ón(II)-kloridból csak 1kg-ot lehet kapni 14000 Ft-ért, nekem pedig ennek a kipróbálására nincs ennyi pénzem. Vajon ha sósavba belepakolok egy halom ólommentes forrasztóónt, akkor tudok értelmes mennyiségű ón-kloridot létrehozni? Az adalékanyagok mennyire befolyásolják a fenti reakciót? Azt írja a wikipedia, hogy száradás után a vízmolekulák is belepofátlankodnak a kristályrácsba. Ez befolyásol valamit? (Azt tudom, hogy ekkor hidrogén is keletkezik.)
Sziasztok ti hol veszitek a műnyomót, mert én bejártam a fél 11. kerületet, de nem akadtam rá sehol. (office d. ápiszok)
Üdv.!
Elég lett volna csak a keresőt használni. Panton. Sziasztok Kezdő vagyok még és a kérdésem az, hogy melyik a olcsóbb, és a lényegében értelmesebb megoldás, az hogy ha az ember megveszi a nyákot vagy készíti ? Ha veszem a boltban a nyákot milyet érdemes venni, hagyományos nyák lemezt vagy univerzális nyákot ? Előre is köszönöm a választ!
Mindnek megvan a maga előnye és hátránya.
A saját készítésű NYÁK előnye, hogy pontosan olyan, amilyennek szeretnéd, viszonylag könnyen berakhatóak az alkatrészek, nincs gond azzal, hogy hogyan kötögesd össze a kivezetéseket, stb. Ellenben "macerás" a megtervezése, és a legyártása, illetve a gyártatása drága. Az univ. NYÁK előnye, hogy nincsen gyártási "pancsolás", viszont zabálja az ónt, és tervezgetni a huzalozást, alkatrész-beültetést itt is kell. Ráadásul lényegesen drágább, mint a nyers NYÁK. Mindenkinek magának kell eldöntenie, neki, személy szerint, melyik a jobb. Nekem speciel az univ. NYÁK-os dolgok nem tetszenek annyira.
Szia! Szerintem az áramkör bonyolultságától és érzékenységétől függ. Kezdőként úgyis többnyire egyszerű, néhány alkatrészből álló kapcsolásokat készít az ember. Ezeket célszerű próbapanelen elkészíteni, mert könnyebb módosítani, kísérletezgetni. Elég kellemetlen lehet, ha valamit rosszul tervezel meg és utólag drótozgatni kell össze-vissza, illetve nincs hova beültetni az utólagosan beépítendő alkatrészeket. Ilyenkor könnyen köddé válnak a Frankye által említett előnyök ( a maratott nyák vonatkozásában ).
Üdv: SzervízMacska Én az egyedi és prototipus áramköreimet mind próbanyákra építem. Ha eljut gyártási stádiumba, akkor gyártatom a panelt. Ha eljut az ember nagyfrekis és egyéb érzékeny áramkörök tervezéséhez, akkor úgysem tudja kikerülni a panel elkészítését.
Sziasztok!
Szeretnék segíteni pár okos és egyszerű dologgal, melyek az egészségünket segít megóvni nyák vágásnál, mert a por iszonyat büdös, és egészségre kicst káros is. Először is a nyák vágására adok egy nagyszerű ötletet. Nagyon meg voltam indulva egy karos ollóért, de az ára arra késztetett, hogy ezt egyszerübben kell megoldani. Kell hozzá egy fordulatszabályzos dekopírfűrész,bármilyen jó melynek van fém megvezető talpa( szinte mindnek van). Én 5-ös furóval furtam ki, és 4-es csavart raktam bele. A képen látszik az átalakítás, melyet kedvenc barkács asztalunkból tudunk kialakítani. Tulajdonképpen a fűrészgép talpába átlósan fúrjunk lyukat majd az asztalba is. A fürészlapnak én előfúrtam 6-os furóval, és szúrófűrészlappal vágtam bele kb 2cm hornyot. Ha pontosan dolgoztunk, akkor csak 2db 4-es csavar bele felülről és már fel is van fogatva a fürészgép. Az asztal tetejére sűlyesztett csavart tegyünk, és picit sűlyesszük bele az asztal lapjába, mert ha nagyobb nyákot kell vágni, nehogy elakadjon a kiálló csavarfejben. Az elszívó rész minden porcikáját vizvezeték dolgokkal foglalkozó boltban tudjuk megvenni 500Ft-ért. Porszívó meg van mindenkinél, remélem! Ha valami nem tiszta a képek alapján sem, szívesen segítek. Ha van érzéked a használatához szinte nyíl egyenesen lehet vele vágni, még reszelő sem kell hozzá. A fürészgép fordulatával játszani kell, de kb 1 perc alatt belőhető! Nekem kb a fele fordulatnál a jó. A legfinomabb vasfűrész pengét tettem bele, de lehet más is jó hozzá! Nekem ez vált be. Alig marad melléktermék (por, és kellmetlen nyák szag), persze egy kis zajt el kell viselni, de azt a 2 percet ki lehet bírni. Tehát többé nem kell aggódni a nyák vágás miatt! Jó egészséget, és egyenes vágású nyákokat mindenkinek!
Mi a gond a sima mezei vasfűrésszel?
Sziasztok!
Olvastam, hogy sokan szenvedtek a vasalós modszernél, hogy maratás után mivel szedjétek le a fentmaradt festéket! Láttam sokféle egészségre is káros megoldást, de ime egy kissé káros megoldás! Alul a képen látni, mit is használok. Ez a spray arra szolgál, hogy a forrasztásnál kijövő gyantát, fluxot lemossa. Ha ezt ráfujjuk a nyákra, kb 5 mp után egyszerüen csak le kell törölni, és tükőr síma felületet kapunk. Nem éppen olcsó, de nagyon megéri az árát, főleg ha sokat foglalkozunk elektronikával. Ez a spray még arra is jó, hogy miután leforrasztottunk mindent a panelünkön, akkor áttfújuk és a kis ecsettel ami rajta van a szórófejen letisztitjuk a szennyeződéseket. Csili vili lesz a nyák tőle. Egy palack elég több évre is.
Annyival hadd egészítselek ki, hogy még egyenesebbé, és talán picit könnyebbé teszi a vágást, ha az asztalra, a pengétől a szükséges távolságra, pl. két asztalos gyorsszorítóval egy vezetőlécet erősítünk. Ez a léc lehet fából, de akár egy laposvas, vagy szögvas (L profil) is megfelel.
Szia!
Próbál ki, és megtudod! Fél óra alatt összedobod amit írtam, és utánna lehet elhajítod a vasfűrész lapodat! Én is így tettem. De nem azt írtam, hogy ezek után mindenki így csinálja, csak segíteni akartam! Remélem nem baj!
Szia!
Igazad van, és köszi az ötletet! Én nem csinálok olyan sok nyákot , max 3-5db-ot évente de csak hobby célból. A vezetőt én nem nagyon tudnám használni, mert tört, ferdén vágott nyákjaim vannak, és nem igazán tudom kihasználni a megvezetőt amit írtál. De okos ötlet, és másoknak is segíthet !
Én is a távtartót hiányolom. Kiegészíteném Frankye ötletét annyival, hogy ha két lécet derékszögben összeeszkábálsz - feltéve, hogy a gép hossztengelye merőleges az asztalperemre - akkor nem csak egyenes lesz a vágás, hanem egyből párhuzamos is. Továbbá fém mérőszalagot rögzíthetnél az asztal szélére fixen, így pontosan beállíthatnád előre, hogy milyen széleset fogsz vágni.
Üdv: SzervízMacska Hiába, a fémipari alapképzés ötlet-gazdaggá teszi az embert... Szerk: most olvasom a legutóbbi válaszodban, hogy nem érdekel, pedig úgy kényelmes igazán, ha már pénzt és időt nem kímélve nekiálltál.
Sziasztok!
Remélem nem untok még, de egy ujabb dolog amiben segítek akinek szüksége van rá! Nem fontos megcsinálni, de hátha jól jön még valakinek. A panel fúrás, mint fárasztó, és kissé poros tevékenység, nem beszélve furás után levő szemétről, porról ! Aki megépítette az előző hozzászólásomban levő panelvágó elszívó részét, az most újra tudja alakalmazni, a képen látottak alapján. Kb 2 perc alatt megvan, és nem szívjuk a port, hanem megteszi helyettünk a porszívó! És mikor fúrunk elszívja a port a panelről és nem kell fujogatni a felül maradt port. Mivel az adapter egyik része üresen marad, ez az a rész mely a dekopírfűrészre ment, a lyukra simán tegyünk egy erősebb kartonpapírt, vagy amit találtok, csak fedje be a lyukat. Nem kell félni, hogy leesik mert a vákum ott tarja. Akinek van kedve vehet záró kupakot is, de felesleges! Ennyi az ötletekből, többet nem tudok már segíteni.
Nem kötekedésként, de nem kényelmetlen ezt használni?
Okos a Te ötleted is, de én nem tudom egyenlőre kihasználni, meg így is nyíl egyenesen vágok, tehát nekem nem kell, de megfogadom tanácsaitokat, mert még jól jöhet, nem csak nekem, de másoknak is! Ebben a fórumban rengeteg jó ötletet találni! Remélem még többen gondolkodni fognak ujabb dolgokon, és mégkönnyebbé teszik mindenki munkáját!
Én mindig jól kijöttem a munkavédelmisekkel, úgyhogy ne tartsd magadban, ha van még valami világmegváltó ötleted! Ez utóbbit fogom is alkalmazni. Igaz, én állványos Dremellel fúrok, de majd a porszívó csövét odarögzítem az állvány függőleges oszlopához egy kábelkötegelővel a fúrás idejére.
Engem nem zavar! Bár nem a legkényelmesebb, de egészséges ! Friss levegő munka közben! Amugy meg nem sorozatgyártásról beszélek. Én csak hobbynak használom, és ez arra pont jó. Tehát amiket ma írtam, így ahogy vannak, kis költségvetésből egy amatörnek megfelelő. Persze lehet vannak jobb és okosabb megoldások is, de azért a pár nyákért ez a megoldás bőven elegendő, és nem beszélve az olcsóságáról, és 2-3 perc alatt üzembe helyezhető. A dekopírfűrész leszed az asztalról, és másra is használható.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |