Ez ha jól sejtem RS274X formátum, én az RS274D-t nézegettem csak eddig. De ha jól látom nincs sok különbség a kettő között. Ahogy nézegettem a Proteust, az is tud nyákrajzról negatív BMP-t készíteni, megpróbálok abból gerbert csinálni valamivel. Ha nem sikerül, lehet megpróbálkozok a BMP feldolgozásával.

Nedínium mágnesek 70°C felett jelentősen veszítenek remanenciamágnesességükből, amit lehűlve nem nyernek már vissza.

Köszi az infót! Eddig fél lépéses módszert használtam, egész lépésessel javult a helyzet (20 perc után ~40 fok).

Végül a BMP-s megoldás mellett döntöttem. A fejlécet már kezeli is a PIC, és még 34% üres a memóriából (optimista felfogással ). Már csak az útvonal tervezésen kell filóznom...

Egész lépés alatt két szomszédos tekercs egyszerre tönrténő energetizálását érted?
Nekem is sajnos unipoláris motorjaim vannak, szoftveres microsteppingen töröm a fejem, érdemes?

Nem. Egész lépésesnél pont hogy csak egy tekercs van egyszerre áram alatt. Az egész lépés így néz ki :
1000
0100
0010
0001
a fél lépéses pedig valahogy így:
1000
1100
0100
0110
0010
0011
0001
1001

Tehát a fél lépésesnél van egszerre energetizálva 2 tekercs minden második lépésnél. Ezt először azért vetettem el, mert állandóan gerjeszteni kellett, különben a fél lépéseknél átbillent volna valamelyik irányba.
Szerintem a mikrosteppinget csak akkor érdemes használni, ha anélkül nem tudsz elegendő felbontást elérni. Én a Z tengelynél sűrűmenetes (M8 1.1) csavart használtam, így 1 miliméter megtételéhez 70 lépés kell. Nekem ekkora felbontás bőven elég, ha nagyobbat akarsz, akkor szerintem a szoftveres PWM-ből bőven elég lenne egy 4 bites. 1 lépés felosztható így 16 lépésre.

Tisztában vagyok az elnevezésekkel, csak máshogy értettem a mondatod:
"Eddig fél lépéses módszert használtam, egész lépésessel javult a helyzet" Tehát nem a nyomaték javult, hanem a hőmérséklet. A felbontás féllépes módban a legjobb (a PWM után), de a nyomaték nem jobb, ha egész lépést használok, de úgy, hogy mindig 2 tekercs van bekapcsolva?

Úgy jóval nagyobb lenne a nyomaték. De ehhez szerintem szükség lenne negatív feszültségre is.
Akkor a vezérlés valahogy így nézne ki:
(0-negatív fesz 1-Gnd 2-pozitív fesz)
0112
2112
2110
0110
Szóval gyakorlatilag bipolárisként lenne használva, a nyomatéka állítólag így 160-180% körül lenne.

Mellesleg nem tudom, miért a nyomatékra gondoltál, azzal nem volt bajom csak a hőmérséklettel

Ez már igen sok alkatrészt, és komplikált vezérlést (potenciáleltolással) eredményezne. Jelenleg ott akadok fenn, hogy mivel hajtsam meg tisztességessen az IRFZ44-es FET-jeimet, mivel a PIC 5V-t ad ki, és van ugyan nekem ilyen MAX626-om, de nem nagyon szimpatizálok vele.

Műveletí erősítős megoldás nem lenne jó? Motoronként 1-1 LM324, 12V-ról járatva, kimenetek a Gate-ekre, invertáló bemenetek összekötve, 10K-val földre, 10Kval 5V-ra. Nem invertáló bemenetek pedig mehetnek a PIC-re. Így a Gate-ekre még lehúzó ellenállás sem kell, az LM324 0V bemenet esetén lehúzza földre. 5V bemenő esetén pedig megkapnák a FET-ek a 12V-ot.

Teljesen jó megoldás, egy apró dolgot leszámítva. Mi van, ha a PIC resetben van, vagy pl. kiveszem a foglaltból. A bemenet a magas impedancia miatt jó esetben 50Hz-re beáll, rossz esetben mászik valahol 2.5V körül, ami igazán nem tesz jót a FET-eknek. Talán megpróbálkozom ezzel a MAX626-tal mégis. Ami idegesít, az csak az, hogy invertál.

Én is így csináltam, nálam csak programozás után van pár másodpercig resetben, ez gondolom nem árt még neki. Amikor kiveszem a PIC-et, akkor pedig nincs áram alatt. De a bemeneteken 1-1 lehúzó ellenállás mindkét problémát megoldja. Alaplapokon van ilyen "4 az 1-ben" meg "8 az 1-ben" ellenálláscsomagok, ha sok lábat kell lehúzni, akkor azzal elkerülhető a pepecs munka.

Vagy akár megpróbálkozhatsz MAX232-vel is. A -20V-ot is bírják..

Hát, lehet, de mégis én úgy vagyok, hogy használjuk azt arra, amire kitalálták. Bár biztos működne. Most MAX627-tel fogok próbálkozni. Ez be kell hogy válljon.
A lehúzóellenállásháló jó ötlet! Kösz!

Örülök, hogy segíthettem!

Nah, most 5kHz-en PWM-ezek, bár ez inkább más topic lenne, de úgy gondolom helye van itt is, mivel sokan programoznak, építenek vezérlőt.
Szóval szoftveres PWM-et valósítok meg 3*4 csatornán, egy időzítő adja a 25us-os időalapot (40kHz). Minden 8. interruptot egy teljes periódusnak számolok, tehát a felbontás 8 köztes lépés, a motor két fizikai lépése között (1.8/8=0.225°, ez az 5mm emelkedésű orsóra vetítve 3 ezred mm, a teljes lépéses majd 3 századhoz képest).
A uC 40MHz-en megy, 25ns/utasítással.

Legjobb tudomasom szerint microstepnel a ket tekercs aramanak a vektoros osszege adja meg az elfordulast (az sem pontosan), ezert ha ket lepes kozotti reszt egyenlo reszekre akarsz felbontani, akkor sin/cos ertekeket kell a tekercsekre tenni. Tehat a ket fizikai lepes kozotti kozepallashoz (45 fok) 0.707, 0.707 kell. Persze egyforma ertekekkel mindig kozepre all be, de ha csak negyedet akarsz elforditani akkor mar nem lesz jo a linearis osztas.

Hello, szerény véleményem szerint a microsteppingbe nem érdemes energiát fektetni a hobby katagóriában, hiszen egy 200 lépéses motor is egy mezei M6-os orsóval tud 5 mikron inkrementumot, amit a mechanika hibája ugyis megsokszoroz. Gondolok itt a kihajlásokra, a főorsó és a mozgatóorsó kottyanására, (ha kompenzáljuk, akkor annak a pontatlanságára) és a slip-stickre. Persze a hobby gépeknél....valamint, az egyébként sem gyors léptetőmotor, ha jól sejtem, a microsteppinggel további sebességvesztést kaphat

Ez valóban egy nagyon fontos dolog, teljesen elkerülte a figyelmem, a lineáris elfordulásban dondolkodtam. De ezt a szinuszos kitöltési tényező állítást 1/8-ad felbontásban elég nehéz megcsinálni. Jelenleg lineárisan csökkentem az egyik tekercs kitöltési tényezőjét, és fordított arányban növelem a másikét, mindezt 8 lépésben a két tekercs között. Tehát A=7/8 B=1/8, majd A=6/8 B=2/8... Ezt hogyan lehetne jobban optimalizálni?

Tegnap még kipróbáltam egy kisebb motoron, egy kategóriával jobb legalább, mint a half step, nem rezeg a motor sem.
Viszont a sebességgel problémák lesznek, a 10MIPS is kevés a PWM-et 5kHz fölé tolni, úgy hogy tudja kezelni mind a 3 léptetőmotort, individuális irányban.

Meggondolandó lenne motoronként egy-egy kis PIC, ami csak a step-dir jelet veszi, és PWM-et állít elő a 4 FET-nek szoftveresen, és az égatt a világon semmi mással nem törődik? Ismer valaki esetleg microsteppinges cél IC-t unipoláris motorokhoz, ami beszerezhető? Sajnos eddig csak az Allegronál láttam, ami drága, messze van, és a posta is fél vagon zseton. Kilőve.

A PWM-re igen is szükség van, saját tapasztalatból mondhatom már. Nem hiszem, hogy nézted a honlapom, 16-os golyósorsókat használok 5mm-es menetemelkedéssel, de pont ugyan ezt írtam le két hozzászólással alább. Nem baj, ha elkerülte figyelmed, örülök minden hozzászólónak. A microstepping valóban nem növeli a motor végsebességét, de csökkenteni se fogja.

Ekkora frekin mar nem hasznalnek sw-t, inkabb celhardvert, monjuk CPLD-t. Es nem is sima PWM-et, hanem igazi aramszabalyozast. Egyebkent meg a microstep pontatlanabb lesz, mint amit a motor onmagaban tudna. Inkabb arra jo, hogy remegesmentesen forogjon, de pozicionalashoz nem javallott. (wikipedia) En csinaltam ilyen szinusz/koszinusz vezerlest FPGA-val, D/A-val. Es persze a D/A kimenet a motor aramat hatarozta meg, nem a feszultseget. A bipolaris motorokat Texas UC3770-ek hajtották meg.

Amúgy microstepping-gel a motor le tudja adni a névleges nyomatékát a nem egész lépések között is?

Félreértettél, én a microsteppingről beszéltem, a PWM pedig szerintem is pedig csodát tesz, használata kötelező. Ha a menetemelkedés nagy, akkor viszont van előnye a microsteppingnek is.
A szinuszos meoldást szerintem, tártakarékosan, előre kiszámított módon, táblázatosan lehetne megoldani. Ha konrollerről van szó...

Ne haragudj, a hiba bennem van. Nem tudom elhatárolni, hogy most mit is értünk PWM, és mit microstepping alatt? Ha a szomszédos tekercseket PWM üzemben hajtom meg, úgy hogy közelítve B-tekercshez annak kitöltési tényezője nő, akkor ez PWM meghajtás ugyan, de miben tér el a microsteppingtől? Ezzel is meg tudok "állni" két fizikai lépés között.

No tegyük ezt rendbe...Tehát "sima" PWM alatt én azt értettem, amikor a motor nyomatékának növelése érdekében a feszültséget megnövelve, közben az áramot határolva, az induktivitáson a tápot ki-be kapcsolva próbálunk minél nagyobb fluxust kipréselni a tekercsekből. például az L297-es IC PWM chopper áramköre.
A microstepping szintén PWM-el történő fluxusszabályzással valósítható meg, innen lehetett a keveredés. De ez a fogalom, csupán a fázisok közti "finom" beállást jelenti, a módszer, ahogyan ezt elérjük, lehet épp analóg is. Legfeljebb nem célszerű.

Köszönöm a pontosítást! Minden világos.
Egyenlőre lassú végsebességgel ugyan, de szoftveres PWM-mel léptetem a motorjaimat, 30V-ról járatva.
Az L297 tényleg jónak tűnik, ki fogom próbálni.

Miközben a BMP rejtelmein filóztam, nekiáltam elkészíteni a kapcsolási rajzot. A bipoláris vezérlővel végeztem is, csatoltam. 2 FET-et kihagytam belőle, összesen 6 db van benne. Elvileg így is alkalmas microsteppingre, lehet hogy én is belevágok. Próbáltam a lehető legjobb elrendezésben elhelyezni az alkatrészeket, remélem eléggé áttekinthető. Csatoltam róla képet is a .DSN fájlon kívül, hátha valaki lusta azzal kínlódni (mint én is általában)

Most nézem, kicsit félreérthetően fogalmaztam. A szokványos 8 FET-es verzióból hagytam ki 2 FET-et, nem az általam megvalósítottból. Ez kipróbált, működő kapcsolás. Ebben a formában max 20V-ot visel el, mivel a Gate-eknél nincs fesz. korlátozás.

Szerintem nem, mert amikor felallasban van, akkor nagyobb az alloresz es forgoresz kozotti 'rés'. (Nem tudom, hogy hogyan lehetne ezt szepen megfogalmazni.) Konstans aram mellett valtozik a nyomatek a forgoresz helyzetetol fuggoen (ket lepes kooztti helyzetrol beszelek). Egyszeruen szemleltetve, ha egy (elektro)magneshez kozelitesz egy magnesezheto anyagot, minel kozelebb viszed, annal nagyobb erovel vonzza.

A "rés" elméleted igaznak tűnik, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy ilyenkor két tekercs dolgozik

Azt hiszem Killbillnek igaza van. Igaz, hogy két tekercs dolgozik, de az egyik ellenütemben, így a húzó erőt csak az egyik tekercs fejti ki.