Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   133 / 844
(#) Alkotó hozzászólása Márc 28, 2009 / 7
 
Sziasztok!

Teljesen véletlen, már közel egy hete csinálom, de éppen az itteni kérdésfelvetésre is benne lesz a válasz.

Végiggondoltam, miként lehet mérni, konkrétan a labortápegységek feszültségét és áramát. Ezt leírtam, és néhány ábrával, meg képlettel is megtűzdeltem. Ezek egytől egyig a saját álláspontomat és gondolatmenetemet tükrözik, így mindenféle tévedés jogát fenntartom.
De, hogy minél jobban használható legyen, arra kérek minden olvasót, hogy a láblécben lévő email címre írják meg észrevételeiket, és ha konkrét hibákat találnak.
(#) Pioneer válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Korrekt leírás! Le a kalappal
(#) MolnarG válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Hú, ez nagyon hasznos, elismerésem :kalap: .
(#) Thomas10100 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Helló!

Köszi, nekem pont ilyenre volt szükségem!

Gratulálok az összeállításához!
(#) Attila86 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Üdv.!

Nem olvastam el csak nagyjából átfutottam.
Pár technikai észrevétel:
- A feszültségkapcsoknál a nyilak a dokumentum első pár oldalának rajzain rossz irányba néznek.
- Néhány betű valamiért átugrott a képek túloldalára...

És tartalmi észrevételek:
- Részletekbe menő és könnyen emészthetően megfogalmazott, kifejezetten gyakorlatias (bár tényleg csak átfutottam) írás de azért aki akar az képleteket is talál benne.
- Nem objektív. Az hogy "nagyon stabil" és hogy "megbízható" az nagyon relatív. (Nem megcáfolni akarom az ilyen állításaidat, csak hiánylom mögüle az érveket, okokat.)
- Az nem baj hogy nincs a végén "felhasznált irodalom", hiszen mint mondod azt írtad le ami eszedbe jutott. De ettől függetlenül pár szaftos linket odaírhatnál a végére, hogyha valakit esetleg részletesebben érdekel a dolog akkor merre tud utána nézni.
- Az áramérő sönt elkészítésénél lehetne írni kicsit bővebben. Nem csak olyan söntöt lehet házilag készíteni mint amiről fényképet tettél fel. Célszerű például egy gyári ellenállástestre feltekerni a huzalt. vagy például én amikor még készítettem magamnak söntöket akkor úgy állítottam be a pontos kijelzést, hogy az ellenálláshuzalt egy kicsit elkezdtem ónnal forrasztani és így szép finoman csökkenthető a sönt értéke.
A Kelvin-kivezetésről is lehetne írni pár szót.
Az ellenálláshuzalt hővezető ragasztóval akár rá lehet ragasztani hűtőbordára is. És még számos gyakorlati fogást meg lehetne említeni.
- Az árammérő sönt induktivitása tényleg nem annyira fontos. Na de ha a sönt nem csak árammérést szolgál hanem a szabályozókör aktív része (mint ahogy a gyakorlatban általában szokott lenni) akkor a parazita induktivitása igenis kőkeményen számít.
- Aki nem hiszi hogy a söntök hőfokfüggésével törődni kell, az építsen egy Wheatstone-hidat és próbálja ki. Vagy egyszerűen kösse rá áramgenerátorra és kezdje el fűteni. A gyári SQP tokos ellenállásoknak 300ppm/C-os hőmérsékleti együtthatójuk van, ez bizony sok! (Legalábbis én így gondolom, de lehet rám megint nagy kerek szemekkel nézni.)
De azt mondom hogy oké, mert tényleg azt és úgy írtad le ahogy eszedbe jutott. Csak hiányolom kissé azt, hogy a szubjektív jelzők mögött nincsenek érvek. Csak az hogy a "a gyakorlatban nem gond". Teljesen rendben van hogy szerinted nem gond, csak legalább egy kis utalást tennél mellé hogy szerinted miért nem gond.

Hozzászólásom építő jelleggel írtam.
(#) Alkotó válasza Attila86 hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Köszönöm, majd belegondolok, hol tudok finomítani, és miként tudok érvelni.

Nem tudok kivetkőzni magamból, általában csak szubjektíven tudok bármiről nyilatkozni. De jó szándék vezetett, mert elég sok botorság terjeng a köztudatban, és valami miatt engem (gondolom téged is), nagy számban keresnek meg egészen banális, már-már együgyű kérdések egész garmadával. Többek között, ezek mögött a kérdések mögött meghúzódó, széles ismerethiányt próbáltam kicsit eloszlatni.

Végül amiket konkrét említesz, mint hiányosság (pl. Kelvin kivezetés), azok azért maradtak ki, mert jó magam is most hallok róluk tőled, így nekem is utána kell néznem. Nekem nem tanult szakmám az elektronika, így sok-sok dolog van amiben művelésre szorulok. De elég sok gyakorlati tapasztalatom van, ami talán útmutatást jelenthet azoknak, akik még csak most kezdik túrájukat ebben a témakörben.

Irodalmat nem használtam egyáltalán, de ha tudsz olyat amit érdemes megnézni ezzel kapcsolatban, szívesen ideszúrom, a magam és mások tudásának épülésére is.

Alkotó
(#) Alkotó válasza Attila86 hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
A legfontosabbat hagytam ki.

Merre kell a nyilaknak hivatalosan nézni??
Nekem úgy rémlik, megegyezés alapján az áram pluszból minuszba "folyik"; a potenciálkülönbséget pedig (feszültség) a minuszhoz képest jelölik, azaz a nyil a
minusztól a pluszba mutat.

Valóban, ehhez képest is van egy kis keveredés, de mielőtt kijavítom, mond meg miként helyes.

Alkotó
(#) Attila86 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
A pozitív ponttól mutat a negatív pontba. A 4. és 5. oldalakon illetve a 6. oldal legelső rajzán van jól, a többin fordítva. Biztos ami biztos megnéztem; a tankönyvben is így van.
(#) Norberto válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Én is megerősítem, a feszültségnyilaknak a pozitívabb potenciálú pontoktól kell mutatniuk a negatívabb potenciálú pontok felé.
(#) Alkotó válasza Norberto hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Ki fogom javítani a nyilak irányát, ne térjen el a szokott jelöléstől.
Alkotó
(#) KTobi válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Tudtommal pedig a pozitív pontba mutatnak a nyilak. Báris mi mindig így jelöljük. Hogy jelölitek a potenciált, mikor nem rajzolod honnan méred, hanem a föld, GNdtől van mérve, akkor mi rajzolunk egy vonalat, és onnan a nyilat. Kép beszédesebbKicsit randa a rajz, de szemléltetni jó

nyilak.GIF
    
(#) Norberto válasza KTobi hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
És ha áramot is rajzolnál ebbe a rajzba, az hogyan nézne ki? Felétek hogyan tanítják?
(#) Slope válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Idézet:
„Nekem úgy rémlik, megegyezés alapján az áram pluszból minuszba "folyik"; a potenciálkülönbséget pedig (feszültség) a minuszhoz képest jelölik, azaz a nyil a
minusztól a pluszba mutat.”


Csak sejtem, hogy a fogyasztó - termelő dolognál tévedtél meg. Rajzolj fel egy kapcsolást, melyben egy feszültséggenerátor és egy ellenállás legyen sorban. Ha a generátor felső fele pozitív, az alsó negatív, akkor a feszültségnyíl lefelé mutat rajta. Ezzel megegyező irányba mutat a fogyasztón fellépő feszültségesés is. Mint tudjuk a fogyasztó "fogyaszt" ezért a feszültség áram szorzata pozitív. Ebből kifolyólag a fogyasztón folyó áram iránya megegyezik a fogyasztón eső feszültség irányával. Továbbá mivel a zárt körben az áram csak egy irányba folyhat, a feszültséggenerátoron az áramnyíl felefele mutat, ellentétesen a feszültségnyilával (negatív teljesítmény).

Szóval szerintem itt tévedhettél el, ha nem akkor elnézést, hogy belevau. Amúgy a pdf tetszik, jók az ábrák és a tartalom, de ha a köz számára szánod, akkor nézz még utána pár dolognak. Ne térj el a témától nagyon, csak tedd színesebbé. Adott esetben Attila tanácsát megfogadva: hivatkozásokkal. Sok munkád van benne gondolom, csak így tovább!!!
(#) KTobi válasza Norberto hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
TessékNálunk ezt tanítják, és ezt használjuk az iskolában, az egész országban is

nyilak.GIF
    
(#) Norberto válasza KTobi hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Ha jól megnézzük az ábrát, azt láthatjuk, hogy a fogyasztón (az ábrádon az ellenálláson) ellentétes irányú az áram- és a feszültség-nyíl. Viszont egy sima, egyszerű, mezei rezisztív elemen ilyen nemigen lehetséges. Az előbb Slope kifejtette, hogyan is van ez valójában. Én is ezt szerettem volna leírni, csak előtte rákérdeztem, hogy mi fog kisülni a dologból a végére.
(#) Pioneer hozzászólása Márc 28, 2009 /
 
Azt hiszem a dolgok menete eléggé elkanyarodott az eredeti témától. Egyébként Alkotó írta is az elején, hogy a publikálásával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket a publikációban található címre küldje mindenki.
(#) KTobi válasza Norberto hozzászólására (») Márc 28, 2009 /
 
Sejtettem, hogy ide akarsz kilyukadni. Nekem így logikus, ha veszünk egy sima ellenállást a levegőben, és csak berajzoljuk az áramot, és feszültséget rajta (nem rajzoltuk az áramforrást) akkor bezárul a kör. Így tudom felírni a huroktörvényt. Meg így tanultunk mindent. Meg lehet szokni amúgy is, csak az ember a berögzült szokásain nehezen változtat. Végül is ez vita kérdése. Ahogy a merre folyik az áram is. (Mint tudjuk a negatívból a pozitívba)
(#) Alkotó hozzászólása Márc 28, 2009 /
 
Nyíl ügyben már nincs min vitázni. Attila86-nak van igaza.
Felmásztam a padlásra, és előbányásztam egy régi főiskolás jegyzetet, amiben egyértelműen úgy van, ahogy ő mondta. (Akkor még a gépészek is tanultak elektronikát, méghozzá 3 félévig)

Már ki is javítottam, de még várok egy két egyéb hibát is hozzá, és majd utána teszem fel a javított pdf-et.

Teljesen témaidegen, de említette Attila, hogy itt-ott el van csúszva a szöveg. Nem értettem, mert képernyőn jó volt. Végül is vadásztam egy "mai" office-t, aminek már "docx" az alapkiterjesztése. Abba átkonvertáltam, és így jó lett, sőt még a mérete is csak harmada lett.

Alkotó
(#) proli007 válasza tilde hozzászólására (») Márc 29, 2009 /
 
Hello!
Ahogy látom, meg kellene ismerkedned a műveleti erősítők lelki világával, mert ezt az egyszerű áramkorlátot is csak saccolgatod.. :yes:
Egyébként van 1V-os zéner is, de 1,5V alatt az sokszor szintén nyitóirányú karakterisztikát jelent. (nem mintha ez a megoldás a korlátozásra elég korrekt lenne..
Azon nem gondolkodtál, hogy a Shunt ellenállás értékét is lehetne csökkenteni 5A esetén?
üdv! proli007
(#) tilde válasza proli007 hozzászólására (») Márc 29, 2009 /
 
Hát azt azért látom, hogy az ott csak egyszerű komparátor, és amely bemenetén nagyobb a feszültség olyan polaritású tápfeszültség(márminta az IC tápfeszültsége) kerül a kimenetére (vagyis valamivel kisebb, mert semmi sem tökéletes), vagyis, ebben az esetben ez nincs teljesen így, mert nem kap szimetrikus táplálást az IC, de nem értem hogy ezt nekem miért írtad. Egyébként készülök arra, hogy egy kicsit jobban megismerjem a műv. erősítők lelkivilágát.

A Shunt ellenállás nem jutott az eszembe, de okos ötlet, meg legalább meg tudtam, hogy hogyan kell helyesen írni a nevét.
(#) proli007 válasza tilde hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Hello!
Idézet:
„Hát még mindig nem értem hogy kerül oda a teljes tápfeszültség a - bemenetre, de biztos ott van.”

Ezért írtam neked. Vagy félreértetem valamit?
Egyébként szegény műverősítőnek fogalma sincs, hogy kettős tápja van vagy sem.
(A sönt, szerintem ugyan olyan jó, én is hol így hol úgy írom.)
üdv! proli007
(#) Alkotó válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 30, 2009 / 1
 
V1-módosítás:
A feszültséget jelölő nyilakat, egységesen, helyes irányba forgattam.

Alkotó
(#) tilde válasza proli007 hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Idézet:
„Egyébként szegény műverősítőnek fogalma sincs, hogy kettős tápja van vagy sem.”


Hello

Hát azért annyira tényleg nem okos, hogy még azt is tudja, de biztos nem lesz képes arra sem, hogy a földhöz képest negatív feszültséget adjon a kimenetén.
Egyébként még mindig nem értem, hogy kerül oda a teljes tápfeszültség.
(#) proli007 válasza tilde hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Hello!
Na most már biztos a másik malomban őrölünk, de hogy a másik utcában az tuti. Mi is az alapfelállás és a kérdés? Milyen feszültség, hol és mi a gond?
Ha gondolod kezdjük előlről, ha meg nem, hagyjuk, a bánatba...
üdv! proli007
(#) Thomas10100 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Helló!

Ez a 2db hűtő elég 2db táphoz? Elég agynak néz ki, még pontosan nem kérdeztem mekkora.

Köszi!
(#) Alkotó válasza Thomas10100 hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Szia!
Feltételezem, hogy a Spafi féle tápra gondolsz. Ott ugye 0-50V; 0-4A tartományban lehet szabályozni. Ez egy iszonyúan nagy tartomány. Nem is nagyon szoktak ilyesmit csinálni, vagy ha mégis, akkor azt egészen más módszerekkel. De a lényeg, és ezért is cifráztam kicsit az elejét, hogy kritikus esetben óriási mennyiségű teljesítményt kell eldisszipálni a végtranyóknak.

Tehát ha ki akarod használni, hogy akár 50V-4A beállított érték mellett is tartósan elviselje a rövidzárat, akkor azok a bordák nem elég nagyok. Viszont szintén fontos szempont, hogy ha odafigyelsz, akkor simán jó lehet ez a bordaméret, csak nem kell tartósan túlterhelni a szerkentyűt. Élesztésre (amire szerintem való) nem kell feltétlenül határérték közeli állapotban járatni egy labortápot. És ha ezt az utóbbi "önmérsékletet" igénylő megoldást választod, akkor a trafó oldalon is lehet némi kis engedményt tenni.

Végül a ventilátorok nagyban képesek növelni a hűtési hatékonyságot. Sőt elég ha nem is mennek mindig, csak ha már meleg kezd lenni.

Alkotó
(#) tilde válasza proli007 hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Hát, igen könnyen meg lehet hogy más malomban őrölünk.

De a lényeg az, hogy én megláttam ezt a bekötését, és elgondolkodtam, hogy pontosan hogy is működik (egyébként nem akarom megépíteni, csak érdekel). És én ott akadtam meg, hogy ahogy én gondolkozom, úgy mindig kellene világítania az áramkorlátozás ledjének, függetlenül az áramkorlátozás állapotától.

Az OP3 amely a led bekapcsolásáért felelős, annak a plusz bemenetén van a leosztott tápfeszültség(34,27V). A negatív pólusán meg szerintem nagyobb feszültségnek kell ennél lennie, hogy a LED ne világítson. Ha az áramkorlát ki van kapcsolva, akkor OP4 kimenetén megjelenik a az IC tápfeszültsége, ami pedig 27V, amit a ZPD27-ről kapunk. És ez a 27V(valamivel kisebb mert a műveleti erősítő kimeneti tranyója nem tökéletes) rákerül R9 -en keresztül OP3 minusz kapcsára, ami kisebb, mint a plusz kapcson lévő feszültség, és ezért a LED mindig világít. Vagyis ez az én elméletem.

Nem szeretnék kötekedni, de szeretem megérteni a dolgokat, hogy mit gondolok rosszul.

Egyébként kössz a kitartást.
(#) SALáta válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Gratulálok a leíráshoz, hasznos kis anyag.
Köszönjük szépen.
A már megszokott alapossággal, kidolgozottsággal készült.
(#) proli007 válasza tilde hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Hello!
Hogy mit gondolsz rosszul? Hát semmit.
Már többször kifejtettem, hogy az egész kapcsolás béna, több sebből vérzik. De nem szívesen elemezném, mert már részben megetettem.
Én is csodálkoztam, hogy a stabilizálatlan feszültségről járatják az osztót, mert ott a feszültség trafótól... mindentől függ.. (persze lehet a nyák máshogyan van.)
Ha a kimeneti feszültség maximum 24V, akkor a fesszabályzó kimenete maximum 24V+3*0,65V=26V-on van. Ebből le jön a D1 700mV-ja azaz 25,3V aminél maximum be kell lépnie az áramkorlát IC-nek. A szögre ment műverősítő, viszont 27V tápfesz mellett, max 25..26V-ra megy ki. A leosztott feszütségnek ez alatt, és a 25,3V felett kell lennie. Szóval a sáv elég "szűkös", mondhatni nem jó.
De hát itt több minden rossz, nem csak ez..
üdv! proli007
(#) Pioneer válasza tilde hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Én is gondolkoztam azon amit írtál, hogy hogy a fenébe működhet a ledmeghajtó rész a kapcsolásban. Rájöttem a megoldásra Az R6 ellenállás nem 1kohm értékű, hanem 22kohm. Elírtam a rajzon.
Ezúton is elnézést kérek mindenkitől emiatt.
Következő: »»   133 / 844
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem