Sziasztok!
Kösz a tippeket! Amit Ákos irt, valószinű egy sikeres eljárás. A multkor emlitett 10 mikronos Ba - os W fonalat is valahogy igy készitették a Tungsramban. A W huzalt kb. 50 mikronig huzókövön lehuzták, majd (állitólag) NaOH fürdőben maratták 10 mikronig. Ezután galvanizáltak rá valamit, amiből száritás után Báriumkarbonát keletkezett a felületen. A KFKI-ban egy vegyészt megkérdeztem, hogy honnan vesznek alapanyagot. Elém tett egy vastag katalogust, Alfa Aesar cégtől. (Az interneten is megtalálható.) Ők tényleg árulnak W és W+Th huzalt, de mind nagyon vastag nekem. Találtam a neten kinai gyártókat, de annyi negativ élményem van kinaiakkal, hogy ezekkel nem is próbálkozom. Találtam egy kis osztrák nemesfém feldolgozó céget, de az áraik csillagászatiak. Ezért egyenlőre maradok a Ba katódu csöveknél, amig a fütőszál készletem tart. Egy csőbe kb. 2,5 cm kell. Ha a kugliba Bozsó István-t vagy MR3-at beirjátok, ott a Tungsram történetét elolvashatjátok, és van képen sok régi cső, közte MR3 és MR2 is. Ezeknek a fütőfeszültsége 3,5V volt, és narancssárgán izzottak (ha a getteren keresztül lehet látni). Amit én csinálni tudok, annak 1,2...1,5 V fütés kell. (és alig látszik, hogy izzik) Ha az én huzalomat narancssárgára izzitom, egy óra alatt gyakorlatilag a teljes Ba anyag elpárolog, és a cső használhatatlan. Az uj csövet is az utolsó munkafázisban "formálni" kell, kb. 2x-es tulfütéssel. Nagyon óvatosan kell belőni ezt az időt! több részletben, fokozatosan csökkenő hőmérsékleten kell az aktiv Ba réteget kialakitani. Igy köszi, de a hegesztő pálcádat egyenlőre nem kérem.
Üdvözlettel, Tombor József HG5TMB

Elnézést kérek!
Az Illetőt Bozó Balázsnak hivják, és a hivatkozott irást Mészáros Sándor készitette, Bozó szerkeszti az oldalt. A következő http://www.elektroncso.hu/cikkek/tungsram.php linken lehet az irást elolvasni. (Kicsit felületes, de nagyjából fedi a történetet) Azért beszurnák egyet a kedvenc képeim közül. Üdvözlettel, Tomborj

Volna par uj kerdesem, sracok. Korabban kerdeztem ebben a topikban, hogy ha a vakuumterbe elhelyezek egy tartalyt amiben a normal kornyezeti legnyomasnak megfelelo (1 bar) nyomas van, akkor mekkora nyomasra kell terveznem a tartalyt? Valaki azt mondta erre, hogy 2 bar-ra, mivel az elmeleti abszolut vakuum az 0 bar. Na itt jon a dilemmam, mert akarmilyen eros vakuumra tervezett alkatrészre
keresek ra, mindegyiknek massziv szerkezete, vastag fala van, viszont lattam mar 20 bar-os tartalyt kettevagva ami nagyjabol ilyen vastag falu volt, vagy talan vekonyabb.

Ez a nyomastartas miatt van, vagy a szublimacio es ebbol kifolyolag az idotallosag miatt?

Koszi ismet.

A link javítva. Legközelebb, ha nem sikerül a link beszúrás, jelezd légy szíves egy moderátornak!
Kösz: Frankye

Hi!

A torium legtobb vegyulete termikusan stabil, nem lehet egyszeru modszerekkel megoldani az in situ bontast. Mindemellett a torium erosen radioaktiv, erdemes inkabb Ba- Sr-karbonatokat bontani a feluleten. De meg utanajarok a temanak, hatha talalok valami megfelelo megoldast.

Tudom, hogy nem ennyire egyszeru. Nem kotekedesbol irtam az elozot, csak erdekesnek talaltam, hogy eddigi sokeves tanulmanyaimnak ellentmondoan viselkedik a W parolgasa a kulso nyomas fuggvenyeben, bar ez lehet, hogy csak nekem tunt figyelemremeltonak. Ugyanis egy anyag gozterben merheto parcialis nyomasa onmagaban nem fugghet a kulso nyomastol.

A nitridkepzodes pedig letezo jelenseg, bar a jelek szerint egyeb okai is vannak a N2 + nemesgazzal toltott fenyforrasok hasznalatanak. Koszi a felvilagositast.

A halogentoltesu izzokat ellenben nem erdemes idekeverni, ugyanis ott kemiai reakcio jatszodik le, amit az illekony halogeniddel rendelkezo femek vegytiszta eloallitasahoz, illetve CVD technologiakhoz is felhasznalnak.

Drukkolok neked Velence, mert az első elektroncső, amivel 1952 ben kezdtem a technikát ,azaz holmi visszacsatolt audionokat követtem el, az volt1S4T, ( majd a sorozattal, 1R5T,1T4T, 1S5T,1S4T) már szupert.

Hát, a tartályban ébredő feszültségek a nyomáskülönbséggel arányosak, tehát jogos lenne 1 bar külső túlnyomással számolni. Valami oka viszont van annak, hogy sokkal vastagabbak a falak, mint amit kazánformulával ki lehet számolni. Valószínűnek tartom, hogy erősen túlméretezik a tartályokat, valamint a diffúzió és a hőátadás is lassabb vastag fal esetén.

A szublimáció nagyon érdekes jelenség, de gyakran érzékeny analitikai eljárásokkal sem lehet kimutatni a fémeket a gázfázisban/vákuumban, inkább elméleti jelentőségű a probléma, kizártnak tartom, hogy emiatt kellene vastag fal.

Igen, köszi még egyszer!

Még pár év, és az izzólámpák működése elméleti és tudománytörténeti jelentőségű lesz csupán, helyettük lesz CFL meg mindenféle LED, esetleg Na és Xe lámpák. "Fejlődés." Aztán az olcsó izzólámpa is muzeális értékű lesz.

Hi!

Úgy tűnik, hogy a fém Th előállítása nem egyszerű folyamat, vagy halogenidet lehet redukálni fém Ca segítségével (a halogenidek illékonyak, ezért egészségtelen a folyamat a légtérbe jutó tórium miatt), vagy olvadékelektrolízissel lehet próbálkozni (750 fok C környéke), illetve oxidot lehet fém kálciummal redukálni, egyik sem hobbiművelet. Szerintem ha nem tudsz tóriummal ötvözött huzalt szerezni, akkor inkább keress más megoldást.

Ha anyagában tóriumozott W huzalt akarsz vékonyítani, van egy ügyes elektrokémiai eljárás a marásra, hobby STM mikroszkóphoz lehet akár atomi vastagságú tűt marni W-ból. Nem találom a weboldalt, ahol láttam, de STM mikroszkópos oldalakon elég részletesen leírják a lúgos maratás menetét. Ha nem húzod ki fokozatosan a huzalt az oldatból, akkor vékonyodni fog, nem alakul ki tűhegy.

Nem, azokban nem az van! A tórium alig radioaktív, ezért nem elég a óraszámlapok készítéséhez, kezdetben rádiummal csinálták.....

Tórium-oxidot könnyen elő lehet állítani régi lámpaharisnyákból. De mint minden tórium tartalmú cuccot, ezeket is kezdik kivonni a forgalomból, ebayon lehet találni még talán

Kösz válaszodat!
Tiszta Th nem is fordult elő a csőgyártás gyakorlatában, mindig 2%-os W huzalról beszélnek. Azt ugyan nem nagyon értem, hogy miért csak 2 %, mert emellett sajnálkoznak a szerzők, hogy milyen kevés az egységnyi fütőteljesitményre jutó emissziós áram. Valami oka mégis van a használatánálk, mert egészen az utolsó időkig, amig (az oroszok) rádiócsövet használtak, a katonai adó/vevőkben előfordult a 2zs27 pentóda (ami a II. v.h-s RV2,4P700 Wehrmacht cső kopálmánya), és mindenki tudta, hogy "rádióaktiv". Valójában a fütőszálán van néhány mikrógramm Th, ami alfa sugárzó. A cső azonban egy kb. 0.5 mm vastag alu tokban van gyártva, igy nem igen jut ki a sugárzásból semmi.
A W maratásról van valahol egy Kandós jegyzetem, mivel a Tungsramnak ott képeztek dolgozókat. Abban egy NaOH fürdőbe leengedett több görgős szerkezet sematikus vázlata látszik, ami méterszámra képes lehet drótot maratni. Nekem annyi drótom sincs, amivel a készüléket el lehetne inditani.
Most elkészült a vákumszivattyum, és annak az üzembe állitása a főcsapás. Sajnos itthon nincs háromfázisu hálózatom, ami a rotációs szivattsunak kellene, ezért most nekiálltam egy 220/3x220 inverter készitésének. Este küldök pár képet a szivattyuról. Tanulságos lenne leirni az elmult fél év történetét is, de erre azt hiszem a fórum nem alkalmas hely.
Üdvözlettel, Tombor József

Szervusztok!

Véletlenül találtam rá erre a fórumra, ahol már szóba kerültek üvegtechnikai munkák. Én üvegművesként talán sokatok segítségére lehetek különböző üvegtechnikai munkák során. Egyedi laborcuccok (akár az általatok tervezett), fém üveg kötés stb.
kémcső.hu


Más.
Van egy vákuumszivattyúm melly segítségével egy Radiometer-t szeretnék készíteni. De valószínűleg a szivattyúmnak nincs megfelelő kapacitása. Tudnátok-e ebben segíteni?
Köszönettel: Orosz Árpád üvegműves

Milyen szivattyúról van szó? Van nagyon sokféle.
Nagy parabolát tudsz készíteni üvegből?

Üdv!

Szerintem egy egyszerű 2fokozatú rotációs szivattyú is elég lesz a leszívatásához, mert véleményem szerint csak a légellenállást kell minimális értékre szorítani, arra pedig elég néhányszor 10-3mbar!
Milyen szivattyúd van?

Köszönöm a válaszokat.

Igazából egy nagyon régi darabról van szó. Nem tudom milyen rendszerű. Egy 380-as motor kergeti ékszíjjal. A szivattyú tetején egy nagy zsírzó gomb van és szerintem csak forgó mozgást végez, nem dugattyús.
Örököltem egy öreg szakitól, semmilyen jelzés nincs rajta, valószínűleg "békebeli". A fő problémám, hogy nincs műszerem hozzá. Úgy tudom, hogy 10-2 és 10-6 torr közötti vákuumban mozog (működik) a Crookes radiometer. Az Újpesti cuccot én is ismerem


Collector!

Tökéletes parabola formához forma kell. Ezek üveghutákban készülnek. Szabad kézzel hellyel-közzel tudok csak készíteni kb 100-120 mm átmérőjű üvegburát.

Szia!

Érdekes munka. Ilyen emberek kénének a GE-be.

Szóval, a hőálló (boroszilikát) üvegek olvasztása esetén nincs probléma. Az ólomüvegnél sincs esetleg kicsapódik a felületén az ólom oxid, (kicsit füstös lesz). Ha elhozod vagy lerajzolod a terméket, a műhelyembe én elkészítem neked.
Előzetesen egyeztessünk: 06/20 962 89 79 , vagy Bővebben: Link oldalon.

OK!

Nincs több reklám!

Az csak 50mbarra képes, már a dugattyús. Minimum 2 lépcsős szivattyú kell.

Tisztelt kollegák!
Vagy másfél hónapja igértem, hogy csinálok pár képet a vákumszivattyuról.
Mint látható, nem kis darab. Befoglaló mérete kb. 1mx0,8mx0,8m és csak utánfutón tudom szállitani. A kimenetét lezárva, a puffer tartályt - ami kb. 10 literes - legalább 3 óra alatt szivja le 10-6 ra. (Ha lehet hinni a vákummérőnek.) Lezárva 24 óra mulva is kb. ugyan az a vákum van a tartályban.
Sajnos itthon nincs háromfázisu hálózat, ezért most egy invertert kell csinálnom hozzá. A hütőviz fogyasztás kikerülésére ugy gondolom, egy 60x60 cm-es lapradiátorból és egy Grundfoss keringetőszivattyuból csinálok egy zárt hütőrendszert, amivel a vizköltséget villanyáramköltségre lehetne konvertálniÜdvözlettel, Tombor József HG5TMB

Üdv mindenkinek!
Terveimmel ellentétben lassan haladok a vákuumrendszeremmel, sajnos sokat kellett várnom az erősített falú vákuumcsövem megérkezésére ezért csúsztam idáig, de tegnap és ma legalább a legalapvetőbb dolgokat leteszteltem és összeépítettem mindent....
Tapasztaltam pár furcsa dolgot, de sajnos rendes nyomásmérő hiányában még mindig sok mindent csak tippelni tudok. Az első ilyen a viszonylag hosszú leszívatási idő, a kb 2-4 x10-2mbar elérése kb 1 óráig tartott, bár igaz, ez az első leszívatás volt és véleményem szerint a PVC csövezés, az epoxi a vákuumcsapok gumimembránja rengeteg gázt és vizet adott és ad le, ezt bizonyítja az is, hogy a nyomás végig csökkent!
A másik amit még nem láttam az az, hogy amikor megdöntöttem előre-hátra párszor a szivattyút üzem közben, kb 1 óra járatás után a nyomás azonnal néhányx10-2mbart esett. Ez szerintem az olaj okozta, ami a több órányi járatások során nem jutott a helyére a szivattyúban és amikor megdöntöttem akkor ment a helyére, hirtelen javult a tömítettség a lapátok és a fal közt, valószínű ezért csökkent a nyomás.

Tegnap vettem egy új nyomásmérőt Ilyet Teljesen komplett, 10-4 mbar-ig mér, relé kimenete is van, sőt PC-re is köthetem.
Kíváncsi leszek, ha végre tudom majd a pontos vákuumértékeket, mire lesz képes a rendszer, szerencsére csak 3x10-2 mbar-ra van szükségem a liofilizálóhoz, annyi talán meg lesz....
Üdv, Ákos

Ma kicsit foglalkoztam az olajdiffúziós szivattyúval. Idő közben kaptam egy 3 lépcsős rotációs elővákuumszivattyút, 1,5ubar végvákuummal, ez lesz majd az olajdifi előtt.
Belső fúvókák renoválás előtt:
Bővebben: Link
...és után:
Bővebben: Link

Érdekes egyébként, mert az egyik fele valamilyen alu ötvözet, a fúvókák viszont rozsdamentes acélból vannak. Ezt a régi, ráégett olajat iszonyú nehéz levakarni róla, még a drótkefe is alig vitte le, belülről pedig még mindig nem tudom, hogy fogom leszedni.

Csiszolópor (többféle finomságú) ,különféle, formájú méretű keményfa megvezetésű rongyhenger, ha nincs esztergagép, akkor villanyfúró. Az eszterga jobb, mert a keményfát jó lenne csúcsba fogni

Van esztergám, de ezek az alu alkatrészek annyira puhák, hogy nem lehet őket befogni, azonnal deformálódnak. Egyébként miért van ez, hogy ilyen mindenféle anyagból vannak összerakva a belső fúvókák, és gőzvezetők? A legfelső sapka belül pl. teljes egészében vörösréz, kívül pedig rozsdamentes acél.
Eddig én azt hittem, hogy belül teljes egészében rozsdamentesből van minden.

Üdv mindenkinek!

Régen írtam ide a fórumra a fejlemények ügyén, de kevés időm is volt mostanában!
Ami jó hír, az az, hogy sikerült beüzemelnem az új nyomásmérőmet és nem csalódtam benne. Tökéletesen üzemelő kis masina, bőven megérte a beleölt pénzt. A belsejét sajnos ki kellett mosnom acetonnal, mert valószínű egy kis olajat szívtak fel vele, de mindösszesen ennyi baja volt. Sikerült is kalibrálnom hozzá a korábban épített piranimat. A másik jó hír, hogy becsléseim helyesek volta, ezt az új műszer is megerősítette a legutóbbi teszt során, sikerült 18 mTorr-ig leszívnom a rendszert a rengeteg kigázosodás és nem vákuum-kompatibilis anyag ellenére is ( ha még vártam volna biztos ment volna lejjebb is, mert a szivattyún 3 mTorr alatti értékeket mértem).

Így számomra feleslegessé vált az általam épített kalibrált és tökéletesen működő vákuummérő (1-1000 mTorr-ig), így ha valakit érdekel, beszélhetünk az eladásáról! Természetesen az új mérőhöz mért kalibrációs adatokkal együtt. Csatoltam róla egy képet is! KF25-ös csatlakozós, volfrám fűtőszállal, alu házzal. A nyomást feszültségértékként jelzi ki, de a táblázat alapján könnyen átkonvertálható....

Collector: szerintem ha van hozzáférésed egy ultrahangos mosóhoz, akkor azzal lenne a legkönnyebb letakarítani. Szinte mindent levisz róla a megfelelő behatási idő után egy kis szappanos vízzel, vagy alkoholos mosófolyadékkal. Én is mindent így szoktam megtisztítani.

Nincs ultrahangos mosóm, és nem is tudok olyat, ahol lenne.
Engem érdekel a vákuummérő

Elővákumszivattyúhoz tud valaki olcsón olajat? Ebayon van 1 gallon, de 8-10 ezer forint lenne kb, ennél talán van olcsóbb is.
Most ezt találtam : Bővebben: Link

Dear Collector
Egyszer én is kerestem az NDK-ból származó szivattyuhoz olajat, és az eredeti gépkönyvben a (ma már nem létező) NDK olaj alternativájaként egy Shell olajat ajánlottak, ha jól emlékszem, CORENA D168 volt a tipusa. Irtam egy levelet a Shellnek, és másnap válaszoltak, hogy van, és lehet is kapni MO-n. A baj a kiszereléssel van, vagy 220 literes hordóban, vagy 20 literes kannában árulják. Nekem 3,5 liter kell egy teljes ujratöltéshez, és akkor kaptam mástól 10 litert, igy nem vettem. Azonban a dolog meggondolandó, ha a szivattyut folyamatosan használod. Ugyanis két szempont van:mint minden kopó szerkezet, ebben is termelődik finom fém kollódium, ami a szivattyut koptatja, ezért időnként TELJES olajcsere szükséges. A másik is hasonlóan veszélyes: az olaj viztartalma megnő, és az első fokozat lapátjai mögött fellépő gyors nyomáscsökkenés hatására ott intenziv vizgőzképződés lép fel, ami az acél alkatrészeken kráteres, akár mákszemnyi korróziót okoz. (javaslom a googliban a "gázballaszt" cimszóra rákeresni). Ennek a megjavittatása több tiz liter olaj árába kerül.
Üdvözlettel, Tombor József HG5TMB

Azért akarok most is cserélni olajat, mert már régi ami benne van, és inkább kicserélem. Egy klímatechnikai oldalon azt írták, hogy 24 óra működés után kell olajat cserélni. Nekem nem kell nagyon sokat járatni, szóval egy olajcsere 1 évig is jó lehet.

Helló
Mi Busch R5 szivattyúba VG100 (VGS100) olajat használtunk. Ha ez az típusú olaj jó a szivattyúdhoz megnézem hátha van még. A szivattyúnk 0.5mbáros volt 3Kw motorral, folyamatos üzemü.