Ezek a töltő képei:
359407[/code]
359414
359425359425

"Ez milyen alkatrész"című témából vannak a kódok.

Az a baj,hogy multiméterrel mérsz és nem szkóppal....
A multi mintavételezése nagyon lassú az 50Hz-hez képest és DC-ben a záróirányú feszt méred ami a valóságban több mint 10V. Próbáld ki ugyancsak a 12V-os beállitásban,hogy a trafó középkivezetésére köss egy 1N 400x diódát ennek katódja és a test közé meg egy elkót,és ezen mérj feszültséget (itt csúcsfeszt mérsz),ezenközben a halogén terhelés maradjon rajta a graetzen.

Most értem haza,ma már nem állok neki, köszi hogy segítesz.A képet mellékeltem,így gondoltad?A dióda persze fordítva van.
hegusp

Nem. Majd rajzolok.

Hello!
Szükségtelen volt az előzmények leírása, figyelemmel kísértem, a szenvedésedet.
De ahogy Mex is írja, vagy valami nokedli hiba van ami szívat, vagy méréstechnikai gondok vannak.
- De az említett "Ez milyen alkatrész" topikban, írtam, hogy hogyan vizsgáld meg az egyenirányítót és a trafót. Gondolom, egy próba aksi nem gond annak, aki aksit akar tölteni.
- A digi műszer meg tudja csúfolni az embert. Én trafó, töltő, és hálózati cuccok mérésénél mindig analóg deprez műszert használok, méghozzá 300uA-osat. Az csak akkor mutat feszültséget, ha ott van is. De írtam a műszer teszteléséről is.
- Egy váltótmérő műszer általában az egyenirányított jel átlagértékét méri, de a váltó effektív értékében van kalibrálva. Tiszta sima egyenárammal, nincs gond, de ha az "lüktet" mint a példa esetben is, akkor a műszer jó esetben megint az átlagértéket méri. Közelítáleg az effektív érték a csúcsérték 0,7 szerese, az átlag, kb. 0,6 szorosa. De mivel itt szorzótényezőként figyelembe kellene venni az un. alaktényezőt is (ami a legtöbb műszer esetében nincs megadva), nem lehet tudni mekkora értékre mit mutat a műszer.
DE legjobb tanács, az összehasonlítás olyan helyen, ami biztosan tudható, hgy milyen jel van. (kis trafó, kis terhelés, egyenirányító híddal, vagy ahogy Mex írja csúcsérték mérés)

Szóval azt javaslom, hogy ha tisztán akarsz látni, végezd el, az itt leírtakat. És higgyél jobban a szemednek, mint a műszernek, mert 9V esetén egy halogén már csak fűt de nem "világít".

üdv! proli007az itt leírtakat

Próbáld igy:

Hello!
Na ma elővettem egy univerzális trafót és megmértem. Szóval úgy tűnik, gond itt nincs egy szál sem ahogy feltételeztem.
- Terhelve a váltó 12V-ot mutatott, Az egyen oldalon (Graetz híddal), pedig 9.2V-ot. De ha bele gondolsz rendben is van ez. Mert mint említettem a műszer átlagot mér. Az effektívhez képest az átlag szorzója, 0,6/0,7=0,86-ra adódik.
A 12Veff váltóból, le jön a dióda híd vesztesége, tekintve, hogy a hídnál mindig két-két dióda kapcsolódik sorba, ez 2*0.7V-ot jelent. Így már csak 10.6V marad. ezt szorozva 0.86-al, már 9,1V-ot kapunk.
Nálad a 12V-nál, kétszer egyutas egyenirányító van, ahol csak egy dióda veszteséggel kell számolni. Így elvileg 9,4..9,7V-ot kellene mérni. (terheléstől és dióda maximális áramától függően.)
Gond azért nincs, mer ez csak az átlagérték. A hullám csúcsaiban sokkal nagyobb a feszültség, és ott a trafó terhelhetőségétől függően jelentős áramok fognak folyni az aksiba.

- A másik, amire elfelejtettem válaszolni a trafó. Terheletlenül a trafónál a veszteségi és meddő áramok folynak. Ennek nagy értéke azért lehetséges, mert nincs fázisban a feszültséggel.
Amikor a trafó normál üzemben van, akkor viszonylag normál üresjárati áram van. Viszont amikor "bikázásra" kapcsolsz, a szekunder feszültséget meg kell növelni. Ezt a primer oldali menetszám változtatásával oldották meg (mint mi is anno a szabályozást, csak ellenkező irányban).
Ha egy transzformátor gerjesztése megközelíti a vas telítési térerejét, akkor a primeráram hirtelen növekedésbe kezd. (közel sem lineáris) Tekintve, hogy itt a primer menetszámot csökkentették, (és lehet még a 220V-os rendszerre készült a trafó) telítés közelébe vitték a vasat. A fluxus már nem tud nőni a kigerjesztett vas miatt (léteztek valaha ilyen stabilizátorok is melegedtek is mint az állat). Így a meddő áram lényegesen nagyobb, de jobb a trafó terhelhetősége, és rövid ideig szépen elbírja a terhelést.
üdv! proli007

Ez milyen alkatrész című topikban válaszoltam neked.Ha végig gondoltam volna...na az ilyenek esetek tanítanak igazán.Ha már a skólában nem figyeltem méréskor.Szerintem az volt a gond, hogy a tulaj mondta, hogy ráz a töltő.Nagyon arra koncentráltam, hogy ha ráz is meg csak 9V-ot mérek akkor baj van.És volt egy csavar is, ami néha mozdításra,rezgésre(gurulós kocsis töltő)+24V-ot zárta a kasznival.Amit a földeléssel és a nulla vezetővel egyenlő ugye?Ez mit okozhat?Nagy füst, vagy birja a teknika?Rázhat ha +24V egyik kézbe,GND másikba?Vagy mi rázhatta a tulajt?Nem volt földelt a konektor, és valami átereszt?
Egy másik kérdés.gyári bizti két párhuzamosan kötött 80A-es lemezke...volt anno.Ha vezetékkel helyettesítem, hány szálat rakjak? hegusp

Hello!
- Ha a készülék nem volt földelt aljzatban, akkor a trafó primer-szekunder tekercsei között mérhető kapacitás miatt is rázhatott a készülék. Ezt simán meg lehet mérni, akár feszültségben és áramban is. (Természetesen a szekunder tekercsvég és a nulla, vagy a föld között.) A hálózati csatlakozót is forgatni kell méréskor. Így meghatározható, hogy az érintésvédelmi 65V feszültségen mekkora áramra lehet számítani.
- Nem egyforma az érzékenységünk, és a bőrünk ellenállása. Ha izzadunk, vagy nedves a cipőnk-lábunk-kocsikaszni, akkor már a 24V-is rázhat. (Volt egy fizika tanárnőm, akit a lapos elem is rázott. Nem hittem el, de kipróbáltam.) 48V feszültség a pinecében már ráz, és önuralom kell a szerelésnél, hogy elviseld.
- 160A mellet 1,6mm átmérőjű rézhuzalt kell használni biztinek. De a huzalt ajánlatos beónozni, a későbbi korrózió miatt. (Ahol a szorítóval érintkezik, ott nem.)
üdv! proli007

Hello!
Mit jelent az, hogy érintésvédelmi 65V?érintésvédelmi 65V feszültségen mekkora áramra lehet számítani?Ez valami biztonsági határérték?Mérek valamekkora feszt.És utána?Ez érdekel azért is, mert egy ismerősömnek a kocsmájában megrázta a kávégép a csajt.Nem volt földelt az aljzat.A pult viszont igen.Az egyik keze a pulton, a másik a kávégépen.Eldobta 2-3 m-t.Lehet, hogy kicsit túlzott, de a két pont között 60VAC-t mértem.Ja fi relé sem volt.Hétfőn azzal kezdik,hogy raknak be egyet.Ez a jelenség utalhat arra, hogy esetleg a fűtőbetét repedt?Vagy normális?Földelt aljzatban fi relé nélkül ott elfolydogál az amper?Na befejezem....Túl sokat kérdztem.
üdv:hegusp

Szia!
Magyarországon az érintés védelmi feszültség határértéke: Váltakozó áramú berendezésnél: 50V (effektív); Egyenáramúnál pedig : 120V! Az ember bőrének ellenállása átlagosan: 20-80kohm/cm^2! Az ellenállás nagysága függ attól hogy milyen mértékben érsz az áram alatt lévő cucchoz (nem mindegy hogy hozzáérsz vagy szorítod)!Azért vannak ilyen érintésvédelmi értékek mert az ellenállás értékéből és az áram értékből ami még nem veszélyes kiszámolták ezeket a feszültségeket!

Hello!
Ha érintésvédelmi kérdéseid vannak, akkor menj át a villanyszerelési topikba, ott vannak szakemberek, akik ezzel foglalkoznak. Itt csupán a föld felé folyó, kapacitív áramról volt szó.
Az érintésvédelem nem szórakozás, azt az érintésvédelmi szabványok alapján kell létrehozni, és szabványossági felülvizsgálatot kérni rá. Majd dokumentált érintésvédelmi jegyzőkönyvet készíteni (és ezekhez, már jogosultság is kell).
Ha ez nincs meg, és Te is barkácsoltál benne, akkor ha a hölgyet áramütés éri, becsuknak Téged és a főnökét is!
üdv! proi007

Na épp ezek az okok miatt nem piszkáltam bele.A kávégépesek felelössége, meg a kocsmafőnöké.Ki is cserélték másnap reggel.Gondolom beijedtek.Én csak rámértem kívülről, mit mutat.A főnöknek meg felhívtam a figyelmét, hogy őt csukják le(valószínűleg), ha a pultosok földeletlen konektorelosztót használnak, és agyoncsapja őket egy hibás gép.Mert a kávégép földelt dugóval van szerelve.Utólag senki nem bizonyítja ,hogy ki dugta be azt.Ezért a főnök viszi a balhét.szerintem...
Kösz minden segítséget,
üdv: hegusp

Üdv minden akkutöltő rajongónak!

A képeken szereplő töltő kapcsolási rajzát keresem.
A tipusa MET3.
Középleágazásos szekunder tekercs, két KY202 tirisztor, 4 db tranzisztor, 1 db IC.
Ismeri-e valaki a működését?

rotomat

Sziasztok. Keresgéltem az oldalon e témával kapcsolatosan, de nem járt sok eredménnyel. Szóval a következő kérdésem lenne: van egy 18V -os akku töltőm 18V -os akku fúróval. A minap vettem egy 7,6V -os Akksis fúrót de a töltője gyárilag nem működött. Fogtam magam és rádugtam a 7,6V -os akksit a 18V -os töltőre... Az akksi ugyan feltöltődött és jó-működik de a töltő érzésem szerit elromlott mert azt írja az adapteren, hogy DC OUT: 22V. Lemértem a feszültséget és csak kb. 4,5-5V jött ki...Azelőtt lebegőpontos 22V -ot mértem Mi lehet a baj?? Válaszotokat nagyon várom, ja és, ha új adaptert kell vennem akkor kb. mennyire számíthatok(pénzileg)? Köszi előre is.

Ha újonnan vetted a fúrót akkor vidd vissza garira és adnak hejette egy működőképeset. :yes:

Kapcsolóüzemű?Ha igen akkor egy ellenálás vagy tranyó elszálhatott ha hagyományos trafós akkor menetzárlat.
Üdv!

Ha trafós és a jobbik eset van akkor cseréld ki a diódákat.
Üdv!

Sziasztok.
Autós akkutöltővel kapcsolatban merült fel problémám.
Segítségeteket szeretném kérni...
Szóval a helyzet az, hogy egy kb. őskori akksitöltőről van szó. Terhelés nélkül 14,3- 14,4 V körüli feszültség van a kimenetén, azonban, ha megterhelem (akksit kötök rá) ez a feszültség teljesen rapszodikusan kezd változni a 12 és a 0,12 V között, miközben a töltő be épített áramerősség mérő műszer nem jelez áramot.
Kezdetben az őskori elektrolit kondira gyanakodtam, de a cseréje nem hozott érdemi sikert.
- Tanácsot kérnék tehát.. Menetzárlat a trafóban esetleg, vagy az egyenirányító is képes-e? Hasonlót produkálni. (sztem nem)
Segítségeteket előre is köszi !

Amúgy mi az a tranyó? tranzisztor? Ha igen akkor azt hogy kell becínezni mer tudom hogy van rajta 3 láb... bázis-kollektor-emitter... Az mindegy hogy milyen cínnel forrasztom be, vagy tudni kell az ellenállását is? Légyszi ha tudsz akkor mielőbb válaszolj, természetesen ment a pont az előzőre :yes:

Kösz a pontot!
A tranyó az a trazisztor.
Úgy forraszd be ahogy az elödje volt.
Üdv!

Nincsmit a pontokért, én is köszi a válaszokat. Akkor jól tudtam a tranyó jelentését . Egy uccsó kérdés: hogy tudom meg, hogy mennyi volt az előd cín ellenállása? Multiméterrel?

Mi az a cín ellenállás?

Az a cin ami a panelon van és az fogja meg az alkatrészeket meg vezeti az áramot.
Az ellenálás pedig ilyen:Bővebben: Link

Állati jó poén volt !

Ja bocs nem olvastam el eléggé a hozzászólást nemtudtam miröl volt szó .
A "cín"elenálást szerintem a kiégett ellenálásra érthette.
Üdv

Semmi gond! Csak én se értem hogy mire gondol azért kérdeztem meg!

jajj, azt hittem fél szavakból is megértjük egymást xD... A cín ellenálláson azt értettem, hogy az eredeti forrasztó cín ellenállását megtudni. Am nem csak a rezisztoroknak van ellenállása, hanem a cín -nek amivel forrasztunk, vagy rézdrótnak, acéldrótnak stb... Na de mind1 mostmár nem kell a válasz, mert megtudtam 3ohm körül van a cín ellenállása... már megoldottam ügyesen :yes:

Hát én nem értelek téged még most sem! 3 ohm ellenállása csak jó pár méter cínnek van! Nem értem minek ez az ellenállás érték neked! Egy forrponthoz használt óncsepp elhanyagolható ellenállású! Te most vagy 5 métert oda akarsz biggyeszteni??? !