Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » RIAA korrektor
 
Témaindító: Ghost Rider, idő: Aug 25, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   44 / 148
(#) DuMatyi hozzászólása Dec 11, 2009 /
 
Jé, van már 24 bites? Nekem külső USB 21 bitesem van. Van értelme hanglemezt digitalizálni, sajnos sokat egyszerűen nem adtak ki CD-n, vagy ha igen, akkor nincs köszönet benne, mert kiherélték. Digitally remastered: az ének kivételével minden más sávot kipucoltak, ettől olyan steril az egész. Az éneket persze nem tudták kijavítani, mivel pont azokat a felharmonikusokat veszítené el, amelyek jellemzőek a zenészre, kis amplitúdóval vannak jelen, de nélkülük nem lenne Bruce Springsteen, Elvis Presley, John Lennon, Paul McCartney saját maga. Ettől persze valami förmedvény lesz az összhatás. A kiséret steril, az énekhang kicsit kásás, ami nem lenne baj, ha minden a megszokott módon lenne élet közeli kicsit zajos, de így...
(#) scooby_ válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 11, 2009 /
 
Bátyám szerint a The Beatles nem lemezdigitalizálással készült. Szerinte 1966-ban már volt 386,486,P1 gép. Szerintetek ez igaz lehet? Vagy a mesterszalagról vették fel a zenét későbbiekben gépre és CD-re?
(#) DuMatyi válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 11, 2009 /
 
Ennél nagyobb sületlenséget akarattal sem lehetett volna kitalálni... Én 1996-ban, monokróm monitoros 4 MB RAM-mal, 80 megabájtos HDD-vel kezdtem a PC-vel való ismerkedésem - suliban. Az első IBM PC-be szánt mikroprocesszor a 8088 volt, valóban a hetvenes évek végén, azaz egy évtizeddel később adták ki. Tudott kezelni talán 256 kB memóriát, és hol volt még a 8 (!) bites hangkártya! Arról nem beszélve, hogy nagy memória igénye és perifériás sebességre van szükség, minél nagyobb bitszámmal rögzítesz. A Beatles felvételek igenis 6 motoros 3 fejes orsós magnóval készültek, 72 cm/s szalagsebességgel.
(#) highand válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 12, 2009 /
 
A bátyád téved. Én azon kevés ember közé tartozom, aki jogott kapott a Beatles felvételek kis példányszámban való terjesztésére. Ennek keretében vagy 15 éve megkaptam a Parlophone eredeti mesterszalagok - másolatát.

Nem digitáslis, hanem valóban 72-es felvétel volt, ahogyan itt előttem írták.
(#) bgsf válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 12, 2009 /
 
Abban a megtiszteltetésben volt részem hogy találkoztam az első számítógéppekkel, ami kereskedelmi forgalomba is kikerült.... De hogy 1966(!)-ban P1 nem volt, de még egy árva 256-os sem! Az utolsó szériából kikerült 486/120MHz számítógépből van nekem egy, de az már '95-ben jött ki! Mai napig működik, csak a vinyó adta meg magát (169MB CONNER) Viszont 13 évig működött. Most halt meg!
Közben csak csendesen megjegyzem hogy 1966-ban a tranzisztor is igen ritka volt..... Nemhogy egy P1 proci....
Bocs az offért, de ezt le kellett írjam!
A Beatles felvételek valószinűleg (sőt biztosan) több csatornás stúdiómagnóval készültek és csak később digitalizálták őket.... Akkoriban nem volt még digitális hangrögzítés.... Mellesleg a félvezetők sebessége sem volt akkora... Csak gondoljunk az AC XXX sorozatú germánium tranyókra! Az akkori kornak egy csúcsminősége volt!

(#) scooby_ válasza bgsf hozzászólására (») Dec 12, 2009 /
 
Nekem még van AC107-es tranzisztorom! Múltkor beletettem a mikrofon előerősítőmbe,annyira nagy zajt nem tapasztaltam. :yes: Vagy csak én voltam fáradt!
Tegnap este visszaállítottam a hangszedőt az eredeti állásába,így még jobban szól!
(#) scooby_ válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 12, 2009 /
 
Helyesbítek! Az ellenállások is nagyon jó szolgálatot tesznek nálam! 220K sokszor kellett,ezeket a szürke vackokat szórtam miden hová,és meglepően jó szolgálatot tesznek A trafó meg még kezdetleges,de erről legalább állíthatjuk hogy igazi magyar!
(#) DuMatyi válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 13, 2009 /
 
Az AC 107 C (A későbbi akkor kiszajúnak mondott BC 107 C germánium elődje) és az OC 603 az akkori kor egyik csúcstechnikája volt, extrém kis zajjal. Azt már csak az AF 239 tudta alulmulni (szigorúan jó értelemben véve), de az utóbbi nagyfrekvenciás körökhöz készült. Nem is lenne panasz rájuk a mai napig sem, (a tesla GC sorozat valami borzadály volt) hanem jelentek volna meg a szuper kisajú tranzisztor array-ek és a szuper kiszajú integrált műveleti erősítők. Jelenleg elértük a technológia csúcsát: innentől nhéz tovább lépni, mivel a bemenő kör zajszintje összemérhető az ellenállások termikus zajával, vagy jobb nála.
(#) scooby_ válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
Igen,ezt már mondtátok,hogy a BC107 elődje! Meg az is,hogy zajgenerátor!
(#) bgsf válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
Mutass egy zajszegény tranyót és olyan zajgemerátort építek belőle hogy a hangdobozod kimegy az ablakon!
1Hz-10MHz
Bocs! OFF!
(#) scooby_ válasza bgsf hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
héé! HS-500 nem olcsó dolog manapság! Úgyhogy maradjon csak szépen a szobámban!!
(#) DuMatyi válasza bgsf hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
A BD 137 kifejezetten zajszegény 20 mA es kollektoráramnál. Nem tévedés: bemenőfokozatban nagyteljesítményű tranyót: igen! Nagy a bázis felülete, ezáltal kicsi a bázis ellenállása, ami a zajt termeli. Több kapcsolásban visszaköszönt már, csak áramzabáló, esetenként hűteni kell. Természetesen minden eszköznek van zajmininmumhoz tartozó kollektorárama, és erőteljesen félre méretezve mindenből lehet zajgenerátort csinálni.
(#) bgsf válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
Fehér zajt a B-E átmenetből lehet előállítani. Csak kell a tranyó adatlapja és az hogy milyen erősítés melett a legzajosabb.
Szintetizázorhoz építetem így zajgenerátort, trombitához és fuvolához....
bocs az OFF-éert......
(#) DuMatyi válasza bgsf hozzászólására (») Dec 15, 2009 /
 
Én is pontosan ugyanezt mondtam, csupán a bővített tranzisztor helyettesjtő képre utaltam. Elsődleges zajforrása BÁRMELY erősítő rendszernek a mebenetre kapcsolódó ellenállás. Minél nagyobb, annál nagyobb a termikus zaj. Mivel a bemeneten van, ezért a legnagyobb erősítés, ami a láncon végig halad, a jel mellett a zajra is ugyanúgy érvényes.
(#) scooby_ válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 16, 2009 /
 
Igazad volt,a HFM1-ben az az emitterkövető semmit sem ér! Még mindig alig van mély ha digitalizálom! Pedig már kipróbáltam BC182-vel is. Hangfalon viszont még mindig brutális a hangja! Viszont mintha a magasak kicsit most kijjebb emelkedtek volna,Moszkvai lehet ezért hallotta olyan furának a hangját. Szerintem benne hagyom a BC182-t,ha már úgy is az van a kapcsoláson!
(#) scooby_ válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 16, 2009 /
 
Ígérem,semmi mást nem módosítok már rajta!
(#) Moszkvai válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 20, 2009 /
 
Bátran módosítgasd szerintem!
Hiszen ebből tanul az ember!
(#) scooby_ válasza Moszkvai hozzászólására (») Dec 20, 2009 /
 
Igen,tudom,abból is tanulok ha tönkreteszem!
De ez reméllem nem fog bekövetkezni!
[OFF]Tudtátok,hogy a Sláger Rádió még internetrádióként működik? Kapcsolódjatok be! Most végig zenét játszanak! Csatolva a file,Winamp-al meg lehet nyitni!

slager.pls
    
(#) highand hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Sziasztok!

Kipróbálta valaki egy IC-s RIAA-val, hogy mit változik a hang, ha az IC tokban csereberélitek az IC-t?
(#) Moszkvai válasza highand hozzászólására (») Dec 29, 2009 /
 
Úgy látom nem sokan. Én sem. Gondolom Te próbáltad.
Kérhetnénk beszámolót a tapasztalatokról?
(#) Saggitarius hozzászólása Dec 29, 2009 /
 
En anno addig kiserleteztem a korrektorokkal, amig a vegfok hangszorokimenetre kotott fejhallgatoban teljes hangeron nem hallottam semmi zajt. Ami bevalt az az 5534-el keszult volt. Joparat megepitettem amire azt irtak ilyen-olyan szuper kiszaju, pl 2x5 paralel valogatott tranyok a bemeneten, dualfetes stb...
(#) scooby_ válasza Saggitarius hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Háát! Nekem az NE5534(5532) sehogy sem jött be!
Az én másik korrektorom eredetileg LM833-ra épül,de NE5532 került bele,és sehogy sem szólt megfelelően. A lemezjátszómat most hallom először normálisan szólni a HFM1-el.
(#) DuMatyi válasza scooby_ hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Amint multkor mondtam neked, a kényesebb áramköröket bemenő impedanciára válogatva tervezik. Azaz a LT1037-nek más a zajminimumhoz tartozó bemenő lezárása, mint a LT1115-nek. Ez nem idegen és újszerű, mert már a germánium kiszajú tranzisztoroknál is gondot jelentett a lezáróimpedancia. Az NE sorozatú IC-k már zajosabbak, ott nem szükséges ennyire kihegyezett kapcsolástechnika. Emellett az sem mindegy a zaj spektruma szempontjából, hogy invertáló, vagy nem invertáló kapcsolásban működik a rendszer. Bővebben lásd JLH könyvét.
(#) DuMatyi válasza DuMatyi hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
...amint ezeket nem egyzser elmagyaráztam már msnen is!
(#) highand válasza Saggitarius hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Szia!

A zajjal kapcsolatban kifejtettem a véleményem itt. Olvasd el, ha esetleg érdekelne.
(#) hangszoros válasza bgsf hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
A magyar cucok is jók
Úgy általában a KGST lomok, rávernek a boltban kapható akármikre
(#) hangszoros válasza highand hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Azonos tipus a gyártótól függően piszok nagy különbség tud lenni
Hogy-hogynem amit amcsi gyári lomokból szedek ki az mindig jobban szól. Hogy mik vannak hi
Aranyfülü barátom aki a fekete lukban volt a hangositó _Isten nyugosztalja_ bele öszült, hogy amit vett Akai azt hiszem GX 6-os kassetást 3évvel késöbb, abba minden alkarrész rosszabb volt, mint az idősebbe. Hónapokig ezzel szütyögött.
Ezt én is megfigyeltem, mentől kisebb a sorozatszáma az IC-nek annál jobban szól. Pl a CA 3030-nál
Az ilyen dolgok miatt vagyok pessimista az összehasonlitásokkal kapcsolatban.
Baromi nagy macera azonos feltételeket teremteni az ilyen olyan összehasonlitásokhoz.
Volt ismerösöm aki éjjel, nappal Guadokat csinált. Nem tudott egyformát csinálni. Volt egy darabja ami olyan jó lett, hogy 3 másikat kinált érte (Valódi Tungsram tranyó volt benne, nem bélyegzett yugo )
(#) highand válasza hangszoros hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Nem pont erre gondoltam, de egyet értek ezzel is.
Arra gondoltam, hogy hasznos lenne, ha egy adott kapcsolást végighallgatnánk bipoláris bemenetű, JFET-es, CMOS,darlingtos, stb OPA-kkal és mindenki leírná, hogy az eltéréseket hogyan hallja. Ez nagyban segítene a munkában mindannyiunkat, hiszen kialakulhatna egy közös nyelv, amire már nagy szükség lenne.
(#) highand válasza hangszoros hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Ez ma nem egy divatos álláspont. A budai fehérgalléros bűnözők gyerekei a pénzt prefereálják és csak az lehet jó, ami piszok drága. A "szakmában" bőven vannak olyanok, akik ezt ezt a felfogást bőszen erősítgetik, hiszen keresnek rajta. És az Ő álláspontjukat sokkal könnyebb interpretálni, hiszen a hozzánemértő - értelemszerűen - hajlamos eleve a drágában hinni.
(#) DuMatyi válasza DuMatyi hozzászólására (») Jan 2, 2010 /
 
Nem beszélve a gyártmányfüggő letörési frekvenciáról, fázismenetről. Nézd meg a katalógust.
Következő: »»   44 / 148
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem