Megvan. Na, rendben van, akkor, mivel 20MHz kristályt csatolnék a PIC-hez, akkor a PIC16F877A -ot csak 4,0V - 5,5V feszültségtartományban táplálhatom, igaz?

Igen, pontosan.
Esetleg valami DC/DC konverterben godnollkodhatsz. Épp most írtam egy választ az új kérdések közé, lehet neked is jó lenne valamelyik IC: Itt...

Igen. Gyakorlatilag a szabványos feszültségszintek közül csak az 5V-ról használhatod.

Gyakorlatilag azt mondjátok, hogy a 4 db, sorbakötött 1,2V-os akku 4,8V-ot ad, de ezt még meg kell növelnem 5,0V-ra a PIC16F877A számára?

Nem kell. A 4,8V jó lesz, sőt ahogy merül le, cellánkénti 1V-ig biztosan működni fog a kontroller. Csak vannak szabványos feszültségszintek, 5V; 3,3V; 2,5V; 1,8V, stb., és ezekből egyedül az 5V-os szint van az említett tartományban, de ez nem azt jelenti, hogy muszáj ennyiről használni.

Arra is gondoltam, hogy a mikrovezérlő figyelje a feszültséget az AN1 analóg bemeneten, és ha eléri a feszültség az akkuk merülése miatt a 4,1V-ot, akkor LED-del, vagy csipogóval jelezzen a robot! Nem tudom, kivitelezhető-e ez?

Kell valami referencia hozzá, pl. egy zener, akkor megoldható.

Na de Urak! Ez nem chat... Így pl. az én kérdésem is elveszik a nagy karakter nyelőben. Pedig nekem is fontos, hogy valaki észlelje és tudjon segíteni.

Én igazából nem értem a kérdést. Hogy érted, hogy tegye át egy változóba egy tömb értékeit?

Úgy értem, hogy sorban (mondjuk egy for ciklusban), egyesével vegye ki a char tömb elemeit és mindegyiknek az ASCII decimális értékét adja át egy INT típusú változónak.

Vázlatosan: PrintMe("akarmicsoda", 5, 6) ->-> tomb 0. eleme = "a" ->-> int valami = 97

->>->>tomb 1. eleme = "k" ->-> int valami = 107 és így tovább...

Valami ilyesmi?



Ha nagyon for-al akarod, akkor azzal is lehet:


De mi akar lenni az 5 és a 6 szám?

Sziasztok. A segítségeteket kérném az ügyben, hogy milyen dugaszolós próbapanelt érdemes venni.
A válaszokat előre is köszi, Üdv!

Most vagy bohockodsz, vagy nagyon nem ertem mit szeretnel

Köszönöm szépen!

Az NCP1402SN50T1 DC/DC konverter bemeneti feszültsége adatlapjának 5. ábrája szerint lehet akár 1,2V is (min. 0,9V), kimeneti feszültsége (Output Voltage) meg 5.0 V, a diagramm szerint ekkor az áramerősség 40mA, ami megfelel PIC16F877A -nak, igaz?

Az a kérdés, hogy egyetlen, 1,2V-os akkuból, a DC/DC-vel 5,0V-ra alakított feszültséggel meddig bírnák a következő elemek a munkát: PIC16F877A, L239, GP2D12?

A PIC-es kérdés konkrétan így szól: a PIC16F877A mekkora energiát igényel, azaz hány, párhuzamosan kapcsolt 1,2V-os akku kell neki ahhoz, hogy hosszabb ideig is működjön?

A kontrolerrt és IC-ket egyetlen akku, a motorokat meg másik két akku látná el energiával! Ez összesen 3 db akku.

Minél kevesebb akku a robotban, annál könnyebb a robot, és hosszabb ideig mozoghatna.

A dugaszolós próbapanel témakörre van külön topik. Itt nagyon off!

Szia!

A C nyelvben a tömb neve egyben egy mutató is a tömb 0. elemére, természetesen olyan típusú mutattó, mint amilyen típusból a tömb készült.

(int)(tombnev[index]) alakú kifejezés a tömb index -edik elemét próbálja meg int -re konvertálni...
Karaktertömbre is működik, a kapott érték a szöveg index - edik karakterének ASCII kódja (16 bites egész számmá konvertálva).

Szia

A DC/DC IC hatásfoka 85% körüli, meg kell mérd a felvett áramot, és ismerni kell az akku kapacitását. Ebből ki lehet számolni előre is. De ha a kész áramkörön az akkun méred a felvett áramot, abból könnebb. Én nem ismerem egyik adatot sem. De ezt ne a PIC kérdésekben tárgyaljuk ki szerintem...

PIC KIT2 -es (44pin-es) panellel lenne gondom. A következő programot irtam rá, de nem akar müködni. Egyszer kétszer felvillantak a led-k, aztán ennyi. Először arra gondoltam, hogy a usb-s kábel rossz, nem érintkezik, de a gyári asm-s programokat ha letöltöm müködnek rendesen. Hi-tech c forditot használok. Tud valaki segiteni, h mi lehet a baj?

#include
#include

__CONFIG(INTIO & WDTDIS & PWRTEN & MCLRDIS & UNPROTECT \
& UNPROTECT & BORDIS & IESODIS & FCMDIS);


main()
{
while(1)
{
TRISD = 0X00;
PORTD = 0Xff;
}
}

Uraim, köszönöm a segítségeket! Egyelőre még szintaktikailag sem világos teljesen a C, de azért alakul!

Kedves Uraim!

Jobb későn mint soha elven úgy gondolom ideje elkezdeni mikrovezérlőkkel foglalkoznom.
Abszolút kezdő vagyok (persze elektronikában nem), tehát az lenne a kérdésem, hogy hol, miként érdemes elkezdeni PIC-vezérlőkre a fejlesztést. Milyen hardverekre és szoftverekre van szükségem stb.

Nem szeretnék több ezer hozzászólást átnyálazni ha nem muszáj.

Tehát röviden még egyszer: hogyan is kezdjek hozzá PIC-ezni?

Köszi!

De, muszaj. Ugyanis csak pontosan azokat tudnank leirni meg egyszer.

Roviden: kell hozza programozo. A helyedben a 18F-es csaladdal kezdenem. Az adatlapjukat erdemes tanulmanyozni, azokban szinte minden benne van kulon-kulon es a neten siman elerhetok. Elsore ledvillogtatassal erdemes inditani. Ha van hozza kedved, akkor szimulatorral is lehet.
En assemblyben kezdenem, de ha C-s vagy, akkor van olyan fordito is.

Én is nemrég kezdtem. Végy egy PICkit2-t, egy soklábú DIL tokos 18-as PIC et (mondjuk PIC18f4520) és készíts magadnak valami kis feljesztőpanelt LED-ekkel, gombokkal, LCD-vel, A/D-vel. :yes:
Ha megengedheted magadnak, akkor a Kónya-féle könyv második kiadása legyen a Bibliád, illetve ez a két weboldal:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Ja és persze az adott PIC adatlapja!

Nézz fel az oldalamra, és itt is olvass el minden ezzel foglalkozó cikket, aztán lassan a topicot is érdemes átnyálazni. Sok sikert, és jó tanulást!

Mindenkinek köszönöm a tippeket, és ígérem, ha időm engedi, akkor olvasgatom a hozzászólásokat is.

Azt kérdem tőletek, hogy mért éppen a 18F családdal kezdjem? a 16-os nem olyan jó, vagy már régi?
A programozásról csak annyit, hogy anno (2001-ben) tanultam programozást, VisualBasic, egy kis Delphi, meg még Pascal is volt.
Elég régen történt ahhoz, hogy egy alapos ismétlést kelljen csinálnom belőle

Kedves Attila!

Neked is köszi a linkeket. Remélem hasznomra válnak!
Viszont írtam neked egy e-mailt kb. egy hete, amire hiába vártam a választ (a tápegységeddel kapcsolatban) elképzelhető, hogy meg sem kaptad?

Légyszi nézz utána és ha nincs meg, elküldöm még egyszer.

Ennek a Kónya-féle könyvnek mi a címe pontosan? Hol keressem?

A 18F-eseket egyszerubb memoriaszervezessel lattak el (az osszes fontos vezerloregiszter egy lapon van), gyorsabb, utasitaskeszlete bovebb (van pl. movff utasitas - direkt memoriabol memoriaba). Sajat belso oszcillatora is van, szoval gyakorlatilag rakotod a tapfeszt es a ledet es mukodik, nem kell kvarc - persze lehet ra kotni.
Tehat roviden: fejlettebb, egyszerubb, jobb, gyorsabb, arban meg ugyanott van.

szia

a Kónya-féle könyv második kiadása már nem kapható, megjelent viszont a harmadik.Ehhez CD mellékletként adják a teljes második kiadást, érdemes tehát a harmadikat beszerezni, Chipcad-nél.
Teljes címe:
Kónya László-Kopják József: PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája

üdv

Mindig elszörnyedek magamban mikor egy kezdőnek 18F -et ajánlotok, meg asm -et, meg hogy annak milyen jó a memória szervezése. Szerintetek egy kezdő erre kíváncsi ? Neki ledet kell villogtatnia először. Alapokat megtanulni meg egy egyszerűbb processzor jobb. Nem kavarodik el a sok periféria között. Pl 12F508, majd ha ez már megy, akkor 12F683 ebben már van több hw, meg megszakítás, aztán lehet 16F628 a soros port miatt, majd 887 az a/d átalakításokhoz stb. Persze megveheti egyből mindezt egy 18F ben, csak autót vezetni sem űrhajóval tanítanak, mondván: "ha ezt elvezeted akkor akármit"
18F re meg már nem is asm -ben programoznék, de ezt már félve említem csak meg. Pedig a C nyelv barátságosabb, mint az asm. De kezdőknek legalább egy led villogtatásig el kell jutni asm-ben az igaz.
De utána aki nem hobbiból szenved asm ben, hanem valamit el akar érni, az úgyis áttér C re, ott meg hót nem kell foglalkozni a bankolással, elintézi a fordító.

Pedig PIC24-et is ajánlhattunk volna! Annak kellemesebb az assembly nyelvezete....

Átlagos PIC18 és PIC16 perifériakészlete között nincs lényegi különbség. A CPU viszont kényelmesebben programozható.
Biztos alapként csak erre lehet építeni. Én is számítógéppel meg zsebszámológéppel számolok, de először papíron ceruzával kellett megtanulni szorozni, összeadni, másképp hogy tudnám ellenőrizni/optimalizálni a gépi számolást?

Bizonyos esetekben a C fordító által produkált kódot ellenőrizni kell, máskor assembly betétekkel kell kiegészíteni. Muszáj érteni hozzá...

Aztán 2-3 printf utasítás után csodálkozik, hogy betelt a programmemória...

A 18F minden tekintetben fejlettebb a 16-nal, valamint szerintem egyszerubb is. A ledvillogtatas csak a legeslegelso lepes. Utana jon a tobbi, interruptok, stb. Es az mar durvan bankingot igenyel, amitol a kezdok haja egnek all.

A nyelvbe nem erdemes belemenni - ahogy irja, az elektronikaval van tapasztalata, igy valoszinuleg nem 3D-s jatekot fog rajta programozni, hanem hardverkozeli feladatra alkalmazza, ahol az assemby alap. Jo tudni, hogy a cucc eppen mit is csinal.
Szemely szerint en meg attol szornyedek el, ha mikrovezerlot magasszintu nyelven programoznak. Porscheval is lehet tragyat hordani a mezore, csak eppen nem optimalis felhasznalas. Nem arra a legalkalmasabb.

Meg ha jol ismersz egy nyelvet, akkor nincs lehetetlen.
Ha Michelangelot egy darab szennel es engem a legjobb Fabercastell szines ceruzakeszlettel kernek, hogy rajzoljunk egy lovat, Buonarroti mester jobb lenne valoszinuleg...