Azért nyitottam a témát, hogy megbeszélgethessünk a rádiófrekvenciás műszerek készítésének, és a velük való mérések rejtelmeit.

Akkor hadd tegyem fel az első kérdést erre a válaszra.
A leírtakból értem egy vevőkészülék zajszámának a meghatározását.
Ha ez a vevő elé teszek egy előerősítőt (mely vevőnek előzőleg maghatároztam a zajszámát) és a mérést újra megismétlem az előerősítővel a rádió bemenetén, akkor a két mért zaj különbsége jelenti az előerősítő saját zajszámát?

Nagyjából igen, de nem pontosan. Az előerősítö ugyebár erősít mondjuk 20 dB -t, így az előerősítő zajához a vevő zaja már csak 10 szer kisebb mértékben járul hozzá. Úgyhogy 10 % a hiba.
Az előerősítő zajszámát meg lehet mérni önállóan is ha a zajmérő sávszélessége nagyobb mint az erősítő max frekvenciája

Az erősítő max frekvenciájánál a benne alkalmazott félvezető határfrekvenciáját érted? Illetve mi ilyen esetben a mérési elrendezés? Ha az előerősítő bemenetét lezárom, a kimenetén szinte mérhetetlenül kicsi lesz a zajfeszültség. Bocs ha hülyeségeket kérdezek de ez a terület teljesen sötét a számomra

Persze, 2 - 5 dB nem sok, valóban, azért kell a zajgenerátor. A 6AL5 -el 5 - 600 MHz ig fehérzajt lehet csinálni. A határfrekit úgy értem, hogy a műszer max frekvencia határa nagyobb mint a vevő max üzemi frekije.
Ha csak lezárod a vevőbemenetet nyilván kicsi a zaj, de mérhető, de ahhoz már komoly mérővevő kell.

Ha valakit részletesen érdekel a téma, akkor a Rádiótechnika 1970/9-10 számában talál róla egy nagyon jó leírást "Érzékenység és zajszám" címmel.

Üdv a topiktagoknak!
A zaj ugye hőmérsékletfüggő. Ha jól tudom a rádiócsillagászati alkalmazásoknál pl folyékony nitrogénnel hűtik a "kültérit", az alacsonyabb zaj érdekében. Számít az valamit, ha -jobb hiján- egy Peltier-elemet alkalmazunk, avagy a gyakorlatban elhahyagolható?

Sziasztok!
Nagyon jó ötletnek tartom ezt a fórum témát, annál is inkább mert egy pár éve engem is foglalkoztat a rádiófrekvenciás mérések téma. Sajnos az elmúlt 30-40 évben nem volt rá lehetőség hogy e témával behatóbban foglalkozzak igy komoly lemaradást kellene bepótolnom.
Nem régiben kezdtem el cb rádilakat újra éleszteni....
Frekvenciamérő, oszcsiloszkóp, szignál generátor mind a rendelkezésemre áll, mostmár csak az elméleti részt és ezt követően a gyakorlati részt kellene magamévá tegyem.
A tavaly sikerűlt egy ZPFM3 Eureka mérőállomáshoz jútnom....ezzel a készűlékkel szeretnék megtanúlni mérni.....ha valaki ismeri és néhány tanácsot adna ezzel kapcsolatba szivesen venném...példáúl magyar használati könyv stb.
Köszönöm, tisztelettel varadi

Szia Medve!
Átolvasva néhány irodalmat a témával kapcsolatban én arra a következtetésre jutottam hogy ennek nem sok értelme lenne. Mégpedig az antennazaj és a környezeti zaj miatt. Az antennazaj a frekvencia növelésével csökken és az említett irodalom szerint kb 500MHz-től fölfelé lesz az értéke 1. A másik a környezeti zaj ami lakott területek közelében nagyobb.
A földi állomás - földi állomás közötti összeköttetéseknél pedig ott van a föld saját termikus zaja. A világűr felé fordított irányított antennáknál már jobb a helyzet, mert keveseb a földből érkező zaj pl műholdazásnál, EME összeköttetésnél.
Tehát egy bizonyos zajszám alá már fölösleges lemenni a vevőkészülékkel.
A vevő teljes zajszámát legfőképpen az első erősítőfokozat zajszáma határozza meg. Ezt pedig a mai modern félvezetőkkel néhány száz MHz környékén igen alacsonyan lehet tartani hűtés nélkül is.
Remélem nálam okossab emberek megerősítenek vagy megcáfolnak és valami gyakorlati értékkel is szolgálnak a népszerűbb frekvenciákon elérni érdemes zajszámot illetően.

Az is erdekes lehet, hogy pontosan mi hatarozza meg a zajszamot. Csak az aktv elem ? Vagy a passzivak is, azok elrendezese (egymasra hatasa).

Az tény, hogy a zajt leginkább a környezeti hőmérséklet befolyásolja, ezért ha szükséges az igen kis jelek vétele, (űrkutatásnál, vagy régebbi űr - föld összeköttetésnél, mikor még nem nagyon volt lehetőség az űrállomás kisugárzott teljesítményének növelésére) a bemeneti fokozatot folyékony hidrogénbe tették. (ilyen volt a taljándörögdi vevőállomás is) A gond csak az, hogy a hagyományos erősítőeszközök ilyen alacsony hőmérsékleten nem működnek, így ebben az esetben parametrikus erősítőket használnak, amit a magas működési frekvencia lehetővé tett.

Sziasztok! Arra gondoltam hogy a meresi eljarasokat rendszerezhetnenk. Az egyik problemam most egy kf hangolo generator. Tobb megkezdett radiom is van es kellene egy jol modulalhato 10,7 Mhz es jelforras. HA ez mukodne, akkor a korabban jelzett szabvanyositott merojelek eloallitasa lenne a cel. Olcso muszerekre gondolok, tehat alapvetoen otthon elkeszitheto ketyereket reszesitenek elonyben.

Bővebben: Link

Csak azt nem ertem, hogy ez ad-e jelet egy arany detektoron?

Én egy olyan eszközön gondolkodnék inkább amit modulálni is lehet. Egy stabil 10,7MHz-es LC oszcillátor, esetleg PLL-el stabilizálva és egy 1kHz-es szinusz generátor összekapcsolásával.
A oszcillátorban lévő varikapot modulálva lehetne létrehozni FM löketet és az oszcillátor után lévő elválasztó erősítő erősítését modulálva AM modulációt.

Hello, ismered a RT 85/09 számában leközölt KF hangoló generátort? Igaz, 455kHz-re, de nyilván módosítható ez.

Rajzolok egy elkepzelest, aztan meglatjuk. Modulatorom lvan keszen, csak az oszcillator kell a varikappal.

Medve az valoszinu AM generator, nem?

KF hangológenerátort legalábbis valami bonyolultat nem igazán érdemes építeni, csak esetleg olyat, amelyik egy rendes szignál generátor, és a KF frekvencia beállítható rajta. Mi anno olyat használtunk, hogy egy egyszerű kristályoszcillátor elemmel fémdobozban a KF frekvenciákra.(455 kHz, 10.7 MHz, 21.4 MHz)
Egyszerűen beledugod a KF közelébe, és interferencia füttyel ragyogóan be lehet állítani a KF rezgőköreit. Sajna az aránydetektorhoz legalább szkóp kell, de egy wobler jobb.
Egy rendes szignálgenerátort úgysem lehet megúszni.

A korabbiak tukreben osszeraktam ezt az oszcillatort. Megy 10,7 Megan, a tap agban 7805 ot hasznaltam.

Azt modulalom varikappal, kivancsi vagyok mit csinal. Van egy kitbol osszeallitott 3szog 4 szog es szinusz generatorom, es talaltam egy ontott alu hazat. Mindjart fenykepezek, kivancsi vagyok mit szoltok hozza.

Terv szerint egy hazba kerulne a modulator, egy mini 12 voltos tappal, a kf hangolo es egy mini ado. Ezzel elvileg csomo fm funkciot tudnek merni.

Ha osszehoztok egy komolyabb kapcsolast, NYAK tervvel, akkor van egy LMX2316 PLL driverem AVRre (C ben), rot.encoder, kijelzo, AD bemenet,.
Ebbol ra lehetne tenni a PLL-t az oszcillator panelra, hogy ne legyen a kicsatolasokkal problema,..szoval kozze tennem a projektet, tovabbfejlesztesre, felhasznalasra. Esetleg szoft ugyben a modositasokat (vagy egy reszet) bevallalnam.

Sajnos, egy használható szignálgenerátor építésének legkisebb gondja a szoftver, a nyákterv. Alapvetően egy jól átgondolt rendszertechnika, amiből következik a kapcsolástechnika, de legfőképp a mechanikai kivitel az, ami a legfontosabb. Igen fontos a fokozatok egymástól, és a környezettől való igen jó árnyékolása, amit még ipari körülmének között sem mindíg sikerül. Gondold meg, milyen fontos, a jeltisztaság, az árnyékolás minősége, mert a vevő amit mérni kellene 1 uV alatti érzékenységű, és ha az árnyékolás nem megfelelő, akkor össze sem kell kötni, mégis veszi a szignál jelét. (kifúj) Ipari előállításúaknál réztömbből kimart ezüstözött dobozokba építkeznek.
Szóval egy jó szignál építése komoly kihívás, egy egyszerübbhöz, meg nem nagyon kell mikrovezérlő, mert ez is csak problámákat, járulékos zajt hoz.
Nem akarlak lebeszélni, de fontold meg a lépéseket.

Itt egy Ferkógyerek által készített szignálgenerátor blokkséma.
Már csak a "dobozokat" kellene megtölteni élettel

Mire vagy kiváncsi a mérőhellyel kapcsolatban, én ugyan nem dolgoztam vele, (volt jobb R/S, HP, Shlumberger) de ha konkrét mérésekre vagy kíváncsi, akkor tudok segíteni. A manuállal, ha lenne is, nem mennél sokra.

Szerintem elhanyagolhato. max -20 fokig tudsz egyszerunen lemenni, utana mar kaszkad hutes kellene, es szerintem nem igazan nyersz vele semmit. Jo lenne tudni hogy lineraisan vagy exponencialisan(vagy hogyan) valtozik- e a zaj.
-30 fok ala menni realisan mar nehez.

Szep a blokksema, reszegyseget vallalok tervezesre. Tap jo lesz ? . Amugy jol nez ki az otlet!

Mas uton indultam el. Kor alaku nyakra kerult a 10,7 megas oszci, az egesz pont majkremes dobozba fer BNC vel a tetejen. Hasonlo a tervem a 455 khz re is. A modulator egy mikrovezerlos generator. Igazabol felig kesz, az urh egysed is kesz van anno megepitettem PLL el egy frekire. Eleg hamar lenne muszerem, ha megelegednek az egy programozhato frekivel.

Realitas: ha 100 Mega a Pll frekim, es a kf genertorok jol mukodnek szinte barmilyen musorvevo hangolhatpo vele. Megprobalom megvalositani es jelentkezem.

Azóta picit változtattam a rendszeren, miután jobban átgondoltam. Végülis csak annyi a változtatás hogy a DDS a fix frekvenciájú oszcillátor PLL-jének adja a referenciát, mivel ha változtatom a PLL osztóit, más-más mértékben változna a frekvencia a kimeneten, a DDS állítására.
De még mindíg megoldatlan a 0.1-1000MHz között működő és legalább 15dB-t folyamatosan változtatható erősítő kérdése. Valamint egy ebben a frekvenciatartományban működő kb 20dB dinamikájú detektor.
Az alkatrészek egy része (DDS, 2db PLL, VCTCXO) már meg van. A többit kellene beszerezni. Csak nem tudom érdemes-e belevágni. Elég kicsi az esély hogy elsőre megfelelően működjön, ahhoz pedig túl drágák az alkatrészek hogy kísérletezgessen az ember. Valamint ha sikerülne is egy működő prototipust kifejleszteni nem hiszem hogy sokan belevágnának az utánépítésbe, az ára és a mechanikai kivitel nehézségei miatt.
Az egész műszert két fő részre osztanám. Az első a keverő utáni aluláteresztő szűrőig bezárólag, a második pedig a VGA-tól a kimeneti osztókig. A két nyákot pedig egy-egy kimart alu tömbbe rakni, a minimális falvastagság 5mm lenne. A két egységet koaxal összekötni.
Pucuka a semi-rigid koaxok kevésbé sugároznak?

Fenykepezd le! A tobbit kitalaljuk

Miert kell folyamatosan valtoztati ? Nem elegendo egy par tagu oszto? Esetlek kaphat egy koaxialis potit.

Szerintem ez az elhanyagolas megoldana a fele problemat kapasbol.

A koaxiális csillapító beszerzése szerintem problémás. Folyamatosan (legalább 0.5dB lépésekben)pedig két okból is kellene tudni állítani. Egyrészt nem egyenletes a keverőről lejövő jelszint az 1GHz-es sávszélességben és ezt automatikusan kompenzálni kell, másrészt a gyakorlati mérések során szükség lehet sőt van az ilyen finom változtatásra is.

A profi műszereken belül szinte mindíg semi-rigid kábelezést használnak, a megfelelő árnyékolás miatt, SMC, SMB csatlakozóval. A dupla árnyékolt koax sem mindíg elég jó, de ha rézböl csinálod a dobozokat, és közvetlen a bemenetnél leforrasztod az árnyékolást, akkor igaz nem bontható, de beválik.
Detektorként sajnos mikrohullámú diódát (GE, vagy Shottky) kell alkalmazni több helyen, és innen szabályozni az erösítést úgy, mintha AM lenne, csak a moduláció a szabályzójel.

A koax csillapító nem egyszerű, de nem is túl bonyolult. Elég általános esetben az 1 dB, be bőven megfelel a legkisebb csillapítótagnak a 3 dB. A gond csak a pontos ellenállás érték beszerzése. Ilyen csillapítót lehet készíteni 2 W os MLT ellenállásokból, szintén alu, vagy réztömbbe, amit át kell fúrni PI alakban, akkora lyukkal, hogy az ellenllás a koax közepe, a lyuk átmérője a koax külső köpenye. Az induktivitásszegény ellenállásokat reszeléssel, majd lakkozással lehet pontosra beállítani. Belső csillapítónál lehet kissebb méretű minden. Szerintem jöbb a külső csillapító, a műszerbe elég védelem miatt egy 3 dB s csillapító, meg az erősítő szintszabályozása.