hi!
Igazából nem trafóolajról van szó a cikkben csak sima étolajról.

Az a srác aki akváriumot csinált a gépéből ugy oldotta meg hogy bekente az egész cuccost mügyantával. De saját bevallása szerint nem ment sokáig a gép. Valószínüleg ezért nem 3Gh-es gépet raknak a víz-olaj alá

Szerintem a sima étolajaz rengeteg szennyezett részecskét is tartalmaz így nem sszigetel rendesen és a prociknál elég közel vannak a kivezetések és itt már 1-2-3 MOhm is nagy mértékben befolyásolja a működési paramétereket!

Hali!Érdekes oldalt találtál,de szerintem itt nem a hűtési rendszer a lényeg,hanem hogy az agyament német csávókámnak sok ideje volt nézni a dexter laboratóriuma rajzfilmet,és a MCGIVERT.Amugy nagyon frankó kész cuccokat lehet rendelni az Aquánál,még gázhűtéses rendszereket is.Amugy szerintem az olaj bár jó kenő és hőelvezető anyag,mégsem ér fel a hűtőgázokkal,vagy egy vizes fan cool rendszerrel.Üdv Ernöke

Az étolajról egy kis tapasztalat:

Eccer szédszedtem az opelem, mint hülyegyerek a nápolyit, és a faterom belehányta a csavarjait egy kiürült 5 literes vénusz olajos kupába, aminek az alján még volt 1 kis olaj. Nem kívánom senkinek, amit átéltem! Nem találtam olyan oldószert, amivel könnyedén, normálisan le lehetett volna szedni a csavarok menetei közé zselésedett étolajat.

Köztes megoldásként jutott eszembe (ha már folyadék), hogy a prockóra rá lehetne operálni műgyantával egy egyik oldalán nyitott dobozkát, és azon a dobozon két csonkon át keringetni a hűtőfolyadékot mondjuk akváriumpumpával. De azzal nem lennénk előrébb, mert azok is hangosak. Talán azt kellene tudni, hogy a víz-PC hűtőrendszerek pumpái mennyire bírnak a vízen kívül mást.

Hozzáteszem, én is támogatom a nagy bordás, nagy ventis, alacsony fordulatos léghűtést.

A hangos laptopokhoz annyit, hogy eleve kicsi a hely, ezért kis átmérőjű ventit kell alkalmazni, és valamiért a kicsi ventik zajosabbak, mint a nagyok. De hülyék ezek, akkora bazi nagy felülete van a gépházaknak, miért nem használják ki??? Csak a procit az alaplap másik felére kéne tenni...

Vígasz: az intel két- és a közeli megjelenésű négymagos procijai nem igényelnek mikrohullámú sütőnek is írigylésre méltó órajelet, és nem is melegszenek annyira, és nem is fogyasztanak annyit...

Üdv!

Nekem Vizhűtés van a gépemben és ahogy elnézem a szivattyút másra nem jó!

A léghűtésről annyit hogy lassan akkora bordák lesznek hogy nem férnek be a PC házba. Megmondom őszintén nekem nincs sok kedvem egy majd 1kilós bordát a nyáklapra felszerelni, igencsak erőteljesen tudja lefelé feszíteni az alaplapot.

Ez csak az olaj viszkozitásától függ... de vannak az olajnál jobb hővezetők is.


Erre találták ki a hideg zsíroldót. Jó kis cucc csak ne nyalogasd mert nagyon maró.


Ennek 1szerű oka van... a kis ventik egységnyi mennyiségű levegő megmozgatására magasabb fordszám mellett képesek, mint a nagyobb ventik. Ez pedig nagyobb zajjal jár.
Ha már itt tartunk nekem egy új IBM (vagy Lenovo) gépem van, és amikor nagyritkán bekapcsol a hűtés se kelt nagy zajt. Ebből is látszik, hogy minden csak a tervezésen múlik, mert jelentős zajt spórolhatunk meg, ha csökkentjük az áramló levegő turbulenciáit. Persze sok múlik a venti minőségén is, még a lapátok száma és szöge sem mindegy zaj szempontjából. A golyóscsapágyasok újonnan nagyon halkak, de 1 év alatt hangosabbak lesznek, mint a csúszócsapágyasok. Épp ezért jóminőségű csúszócsapágyast érdemes venni (mondjuk gyámánttűst).

- ja, csak horganyzás előtti felületelőkészítéshez nem biztos hogy jó.

Én igazából már azt várom, hogy a hatmagos procikat nyomják ki, mert akkor a kétmagos ára lemegy. Nekem sincs sok kedvem 6 tonna bordát akasztani rá, most nincs is módomban (hagy ne írjam le milyen géppel nyomom...), de a gépházat, mint hűtőfelületet komolyan gondoltam. Szabványos hosszúságúak a távtartó csavarok, amik az alaplapot tartják, innentől csak azt a távolságot kellene a foglalat és a proci tervezésekor figyelembe venni, és már mehet is a hő arra a lemezre, ami az alaplapot tartja. :yes:

Én is foglalkoztam a témával elolvastam amit lehetett az elsö amit megemlitenék az hogy a vizhütéses rendszerbe a legjobb ha vodkával van feltöltve. a második akit komolyan érdekel a hangtalan hütés nézzen utána az ionos hütésnek.

Vodkával?
nem hiszem..., esetleg tiszta desztillált víz literenkét 2 deci 90-95%-os alkoholal...

Szerintem ez az egész hűtés túl van lihegve. Sajnos ha a hőt valahogy sikerül elvezetni a prociról és egyéb melegedő cuccokról, valahol át kell adni a levegőnek.
Ebből adódik vagy nagy borda vagy ventillátor függetlenül a hőátvitel (viz, direkt levegő, hőcső stb.) módjától.
Persze a legcsendesebb ha a vízcsapról folyó vízzel hűtünk,(hőcserélőn keresztül) vagy egész egyszerűen a niagarát átvezetjük a gépen.
Csodálkozom hogy a gravitációs keringetés még senkinek nem jutott eszébe, pedig rengeteg központi fűtést készítettek így . Ezekben több kW energiát továbbítanak a kazántól. Természetesen a radiátorok méretén itt sem lehet spórolni, de legalább a szivattyú nem kerül pénzbe! Ami a hűtőközeget illeti használnak(tak?) vízhűtésű adócsöveket is ahol 10 000 V nagyságú feszültségeknél sem okozott gondot a tiszta (desztillált!) viz hűtőközegkénti használata, réz vas műanyag anyagú összetett cső rendszerekben.

Helló
Igen, valóban túl van lihegve mert az emberkék inkább a szines villógó szagos csili-vili ventiket veszik, és nem látják meg az igazán egyszerü és hallk ötleteket. Léghütésben is lehet nagyon egyszerűen jót csinálni.

Volt rá próbálkozás hogy a WC tartályba tették be a hőcserélőt, friss víz egy családi házban gyakran kerül bele.

Gravitációs hűtés: Sajnos ez csak fütésnél mondható müködőképesnek, mert nagy hőmérsékletű kazán kell (90Fok, ezt ugye nem engedhetjük meg a procinak) és nagy kiterjedésü rendszernél müködik, mert van ideje lehülni a csövekben a víznek, ami megíndítj a keringést.
Ilyen kicsi méretben nem müködik. Próbálkoztak csinálni olyan hütőtornyot is mint ami az erőművekben vannak, száraz hűtőtornyok. De a kéményhatás csak 6m felett jön létre...
Egy radiátoron sokkal többet lehet spórolni mint gondolod, egy szivatyús rendszernél hatalmas előnyök vannak, egyszerűbb és kisebb a rendszer mérete. nekünk már csak a méretezét mutatják meg dióhéjban (épületgépésznek tanulok)

amit pedig említettél, vegyes anyagösszetételü rendszerekben az a lényeg, hogy ne közvetlen legyenek szerelve, hanem legyen egy közcsavar ami pl valami horganyzott anyag. És ha zárt a rendszer akkor már nem tud egy bizonyos foknál tovább oixidálódni a rendszer mert kifogyott az oxigén.
Mellesleg tiszta desztvízzel igy nem is lehet probléma.

Olvastam egy új próbálkozásról. A borda nem tömör hanem üreges, benne víz(gondolom nem sima csapvíz). Amikor a processzor felmelegszik, a víz elforr benne s a gőz pillanatok alatt átadja a hőt az egész bordának a belső járatokon keresztül. Állítólag 3 mp alatt melegszik át. Kiváncsi lennék rá...

heetpipe-nak hívják. És eggyáltalán nem újkeletű. Már rengeteg ilyen procihütő van.
A lényege a vákum ami a cső belsejében van. Hidd el álltalában sima víz van benne( desztvíz) mert annak a legnagyobb a fajhője. Így nagy energiát tud elszívni miközben felforr. A vákum teszi lehetővé hogy szobahőmérsékleten is el tuddjon párologni. a bordákon lehütőtt göz pedig víszafolyik a meleg procihoz. eggyetlen rejtlye van, hogy belülről a csö mikroporózus, hogy lefolyon rajta a víz. Lehet használni vizszintesen is, nem csak függőlegesen emiatt.

Próbaképen ti is megnézhetitek hogyan forr a víz ha egy fecskendőbe kis vizet tesztek, levegőt kiszorítjátok és befogjátok az ujjatokkal. Meghuzva a fecskendőt, jó kis vákum lesz benne, és a víz elkezdd benne forni.

Félreétettél. A heatpipe ot én is ismerem. Az lényegében úgy néz ki mint egy cső. Itt maga a borda üreges. Nincs cső. Ugyanúcs néz ki mint egy sima hűtőborda.

jahhh, értem már
De valszeg ez is azon az elven mükszik, mindenesetre jó kis gyártás kell azokhoz az üreges bordákhoz...

Hát sztem is. Viszont azt írták róla, hogy bár drágább darabja, az egész PC hűtése ezekkel a bordákkal nem fog többe kerülni.(gondolom arra gondoltak hogy nem kell annyi venti)