Még mielőtt elvágjátok egymás torkát, szeretnék feltenni egy kérdést, hogy -ha nagy butaság- inkább én vérezzek:

Ha feltételezzük, hogy 20Hz a kimenet aktuális frekvenciája, és pont a legrosszabbkor indul a rövidzár (tehát a + --> - nullaátmenetkor), akkor biztos, hogy az az 50ms ki tudja nyírni a FET -et?

Én nem látom elvi akadályát, hogy működjön axiális induktivitással is, de csak pár másodpercig (mert a tekercs DC ellenállása az általad említett alkatrészeknél számottevő).

Én megépítettem a kapcsolást, és nem igazán akart működni. Haverom is megépítette, neki működött, de torz volt.

A teljesítmény kiterjesztés... Hát esetleg meg lehetne próbálni kettőt hídba kötni. Vagy kicsit levinni a PWM frekvenciát -igen, méglentebb!- , és egy-egy zener diódát betenni az OPAMP tápjával sorban, a tápbemenet és a 150ohm -os ellenállások közé.

Nagyon jól látod, pont az alacsony frekvenciás jeleknél van probléma. Biztos. Zárlatban csak a kimeneti fojtó korlátozza az árammeredekséget és 50 ms alatt akkora áram fog kialakulni, hogy biztosan kilukasztja a FET-et.

Köszi a választ, de én a védelem használhatóságára voltam kíváncsi. Megérne egy szimulációt, de a tinával mostanában kezd tele lenni a hócipőm.

Az orosz UcD-t megépítettem, és sajnos a rövidrezárást nem bírta, leginkább a sönt füstölt, de volt hogy elpukkant a FET is. (Gondolom amikor a negatív félperiódust kaptam el.) Valamint a primérkörben érdemes közelebb pakolni 1-2 helyen a fóliakondikat, illetve többet is pakolni.
Volt pl. egy átfabrikált orosz UcD-m, ami kibírt 10-20 teszt rövidrezárást, hangszóró zárlatot, hangváltót is füstölt...

Bevált védelem: Az alsó fet D-től és a felső fet S-től be kell iktatni egy-egy söntöt (célszerű a nyákfóliából kialakítani, indukciószegényen) az optóra a söntök két végpontjáról kell vinni a jelet, és úgy megcsinálni, hogy a tápfeszültségekből hozzáadni párszáz mV-t, így elég kisebb sönt is. (figyelembe kell venni tápfesz csökkenést is, stb-t...)
A söntök közös pontja pedig megy a fojtóra.
30A-es folyamatos áramnál sincs semmi gond vele.
Elférni pont jól elfér, meghajtóknak úgy is kell némi hely, az SMD-ben van a nyák alján, opto meg felületszerelt, és átnyúlik fölötte.
A söntök pedig elférnek a FET-ek között, és a túloldali L-idomot bepasztázva az a nyákon keresztül még hűti is őket.

Na, hát akkor ezt kell használni!

Ha van egy TV amibe tegyük fel digitális végfok IC van, akkor ha annak a TV-nek a végfok kimenetére teszek egy soros ellenállást (100-200 ohm)a pozitív szálra, a hangszórót lehúzom róla, így ugye marad két csupasz csatlakozásom, egy a test, és egy a pozitív utáni ellenállással. Akkor ezt tudom-e használni vonalszintű bemenetnek egy akármihez?
A kérdés arra irányul, hogy egy digitális végfok IC teljesítményét lehet-e csökkenteni azzal, hogy egy soros ellenállást közbeiktatok az egyik szálra. Nem-e fog problémázni emiatt a jóval magasabb impedancia/ellenállás miatt?

Ellenállás osztót kell használni, nem csak soros ellenállást. Tehát a kimenet és a föld közé két sorbakötött ellenállást. A földpont és a két ellenállás közös pontja lesz a kimeneted. A korrekt számításhoz tudni kéne a csatlakoztatandó bemenet impedanciáját. És az erősítőd kimeneti feszültségét. De a gyakorlatban szerintem ha az ellenállás osztót méretezed pár mAre az simán jó. De korrektebb lenne egy kondival kicsatolni a már a végfokod elött lévő jelet.A végfokic adatlapja alapján nem nagy ördöngősség, az +IN lábat.Ha hidalt végfok akkor figyelj arra is hogy a neminvertáló részről vedd a jelet.

Ha hasraütés szerűen mondjuk 50kohm a bemenő impedanciám, és mondjuk a kimeneti feszültség legyen 5 és 10 Volt között valahol, akkor milyen értékkel érdemes próbálkozni csak körülbelül tól-ig.
Egyébként mi történik akkor ha csak simán egy soros ellenállást alkalmazok? Bajt tehetek vele a végfokban?

Nem tesz bajt, de nem az igazi.
Az ellenállásosztót úgy kellene méretezni, hogy néhány watt teljesítmény azért kimenjen rá, hogy a végfok saját zaja elhanyagolható legyen a bemeneti jelhez képest. ( különben nagyon kicsire kell állítani a hangerőszabályozót és zajos lehet az így elkészített vonalkimenet.) ha meg hidalt a végfok, akkor már alapjáraton nemfog menni a dolog, mert a hangszóró egyik vége sincs a GND-re kötve. Ha meg lekötöd, akkor máris csináltál egy zárlatot az egyik félhídban. A legjobb megoldás tényleg megkeresni a végfok bemenetét...

Igen pont ez a baj, hogy zajos baromira az elkészített kimenet. 150ohm van sorba kötve és szól-szól, csak zajos, pontosabban inkább búg, olyan mint amikor földhurok van egy rendszerben. Kicsit furcsa a helyzet, mégpedig az, hogy távgyógyítást végzek így mert egy ismerősöm végzi a konkrét műveletet, és amikor történik valami akkor telefonon elmondja, én meg megpróbálom kitalálni mire is gondolt, mert a hozzáértése majdnem nulla. (sőt ma még elmondta, hogy valójában nem is sztereo az a végfok ami a TV-ben van, mert "olyan furcsán jönnek a kábelek belőle" nem 4 vezeték jön a 2 hangszórónak, hanem csak 3 és a többit meg érdemben nem tudta már elmondani...) Tv-t kiszedni a helyéről nem tudja, és nem is akarja elhozni, mert alig tudták betenni oda, meg egy nagy plazma TV-ről (szerinte. Attól lehet az még LCD is) van szó amúgyis...
Első körben tanácsoltam neki a soros ellenállást, aztán felhívott, hogy nagyon búg, és zajos.
Azért ebbe a topicba írtam, mert a digitális erősítőkhöz abszolujza nem értek...és ha a digitálisra igaz egy állítás ebben az ügyben, akkor ha esetleg nem digitális van benne akkor arra is igaz lesz amit írtok.
Szóval nem hozott sikert első körben a 150ohmos ellenállás. Esetleg kisebb vagy nagyobb ellenállás hozhat valamilyen eredményt? Vagy mindenképpen az ellenállásosztót kéne alkalmazni?

Igen, ellenállásosztót. De az sem mindegy, hogy közben használják e a TV saját hangszóróját, vagy sem. Ez így nagyon nehéz ügy, látni kellene. Meg azt, hogy nem hidalt e a végfok, mert ahogy az előbb írtam, lehetnek gondok.

Sziasztok!

Igazából új -kezdő- kérdést szeretnék felvetni.
proksa1 által mutatott kapcsolásban vannak olyan jelzések, amit nem értek. Például a tápnál van oldalankén 3×1u/63V "cerámico" kondenzátor. Na most az kerámia kondenzátor lenne...? És ha igen, akkor hol lehet 1µF -os kerámiát beszerzni? (költői a kérdés).

Meg ott van pl. C1; "mica". Az mylar anyagú kondenzátort jelöl, vagy általános fóliakondenzátort?

További kérdés: a kimeneti LC tag változtatásával változna a PWM frekvencia is?

(Csak mert tegnap kísérleteztem egy sokat emlegetett gagyi kapcsolással, aminek kapcsolását itt a fórum 22. oldalán zsolti002 hozzászólásában meg lehet találni. Végre megszólalt, de elég gyalázatos volt a kivezérelhetősége, és borzalmasan melegednek a FET-ek, mind emellett nem túl jó minőség, de a lényeg: a kimeneti LC tag kondenzátorát 1 -ről 2-re, aztán 3 (uF)-ra módosítottam, de semmi változás nem volt. Viszont ha a tekercset variáltam, akkor hallható változás volt.)

Tehát egy ilyen (vagy a fent említett) kapcsolásnál mi minden szól bele a PWM frekvenciába? Milyen nyákot érdemes neki építeni, és mi az, amire oda kell figyelni nyáktervezésnél? A folytó miből lehet? (Van itthon egy nagy narancssárga színű ferritgyűrűs tekercsem, félig kiöntve műgyantával. Amatőr mérés alapján kb.: 150uH az induktivitása, kb 1-1,5cm^2 a vas keresztmetszeti területe, és olyan 80 menet van rajta. Használható valamire...? )

Szia!
Nyilván 0,1 µF lesz az érték. A kép viszont nagyon gyönge minőségű, nem jó semmire.

Köszönöm.

Néhány hozzászólással (9) lentebb ott van a kapcsolás pengeéles minőségben Bassmester hozzászólásához csatolva.

TIP31C helyett mit lehetne beletenni...? És a mellékelt nyákterv az jó? Megépítette valaki ezzel a nyáktervvel?

Az 1µF az fóliakondi szokott lenni, a lomexben kapható 4µF 100Vot szoktam használni, ilyen kis sárga kocka, a bolt bejáratánál van ilyen dobozban 200ft / 10db. Az a C1 mica az nemtudom milyennek kellene lenni, én oda kis kerámiát tettem, de valami fóliát kellene oda is.

Valamennyire biztosan befolyásol az LC tag is mivel önrezgő, de szerintem ha frekvenciát akarsz beállítani a visszacsatolást érdemes macerálni.

Létezik már jobb nyáktervis mint ami a pdfben van, a diyaudio.com -on megtalálható, de ha valaki igényli akkor holnap belinkelem. Ha jól emléxem azzal már csökkent a rádió effuktus, külön bordát kapott a tip31 jobb elhelyezés, talán picit nagyobb lett a nyákja. Én a szerző nyákjával csináltam, de aki most kezdi annak érdemes valamelyik ujjabbal probálkoznia.

Fojtónak érdemes T106-2 vagy 6 magot használni, nem drága csak nem tul sok helyen árulják, vagy a lomexes kék mag még egész jó, annak nem emléxem a típusára. Úgy ahogy van szerintem alkalmatlan végfokba, ha letudod tekerni a meneteket akkor talán, de kikell kísérletezni.

kadarist:
a képről szerintem minden leolvasható.De a diyaudio.com-on fentvan sokkal jobb minőségben egy PDFben.

TIP31C helyett bármilyen legalább 100Vos és néhány ampert tudó tranyó jó. Eléggé melegszik szóval azért ne valami túl véznát tegyél bele(to220 tokos legyen).

Köszönöm szépen

De diszlexiámra hivatkozva: nem tudom, hogy "Az 1ľF az fóliakondi szokott lenni" tagmondatod pontosan melyik kondira vonatkozik.
(A kimenetire, vagy a tápágéra? Csak mert utóbbit azt talán érdemesebb több darabból összetenni, pláne ha fólia, mert a fóliakondi vesztesége elég nagy. És ugye nem 1µF kerámiára gondolsz? Csak mert én itthon találtam 2µF kerámia kondenzátort, legalábbis a multiméter annyit mért)

Én szeretném igényelni a jobb nyáktervet.
Magot mondtad, hogy Lomexes kék az még jó. De abból is a nagyobb? (vagy csak 1 méretben van..?)
És ez a T106-2 az akkor a "nagy piros"? Csak mert azt hiszem, hogy a T az toroidot jelent, és a 106 a méret megadása, a -2 pedig a színét, és így a többi tulajdonságát jelöli.

Jaah már látom a tranzisztoros mizériát. Köszönöm, rájöttem, hogy az "csak" tápfeszültséget állít elő. Csak megnéztem a TIP31C adatlapját, és rögtön kétségbeestem, hogy az egy speciális kapcsolótranzisztor. :pirul:

A kérdések sorrendjében adtam a választ tehát az 1µF fólia a tápágak kondija, a kimenetet valóban érdemes lehet több kondiból összeszerkezteni(csak nagyobb kakaónál,kisteljesítményen nem érdemes mókolni vele), nálam azthiszem 2µF lett végül, már nemtudom mi okból.

A lomexes kék magból a nagyobb igen. Én kettőt összefogtam de valószínűleg elég lenne egy is. Al értéke 43.A T106é pedig 13,5 ha jól emlékszem.(egyébként igen az a nagy piros). Fojtónak lehet még használni jobb minőségű RM magokat(fazékmagra hasonlít,talán az is). Nagyon profi erősítőkben többször is láttam már ilyet, nemtudom beszerezhető e.Jah valamint bátorítás ez irányba hogy Spafi mestertől származó panelen is láttam már ilyen fazékmagos megoldást.

hali
szeretnék segítséget kérni.
Építeni szeretnék egy 6-800W-os pwm végfok panelt.
Hogyan kezdjek hozzá, illetve van e ilyesmi kész kapcsolás a neten?

Üdv!

Először olvass bele a fórumba, mert sok okosságot találhatsz. Többek közt olyan "gyakorlati" tapasztalatokat szerezhetsz, amivel időt, pénzt fáradtságot takaríthatsz meg.

Én még nem építettem használható PWM végfokot, de nekem is tervben van. Közeli terv.

Én az UCD -vel fogok próbálkozni, mert itt azt már többen megépítették, tehát életkéses a terv. Segítséget itt lehet kérni, de úgy ne tessék új kérdést felvetni, hogy nem jársz utána a dolgoknak.

Amúgy 600-800W még (szerintem) kicsikarható egy UCD -ből. De sokba fog az neked kerülni, főleg ha sztereo végfokot szeretnél. Sajnos a hozzá való 2×1000W transzformátorok ára is igen magasra rúg. (25-30 ezer forint már eleve két db trafó)

Sajnos nem tudok hivatkozást beszúrni, de ha 30 hsz/oldalt álítasz be, akkor a 22. oldalon alul találod az UCD kapcsolási rajzát.

Ha te komolyan gondolod, akkor ezt az egész topicot olvasd el. És még van néhány cikk, ami gyártóktól megjelent ebben a témában... Google a te barátod is.

rendben
köszi az infót

Hello!
Megépítettem a pwm végfokomat, de valami nem oké. A probléma ott van, hogy az alsó fet gate fesze valamiért ilyen lépcsőszerűen kezd növekedni. A fetmeghajtó IR2011. Nem olyan szép felfutóél mint a felső fetnél, hanem 2 részletben, lépcsősen éri el a max feszültséget. A bemenőjel a 2011-re teljesen jó, bár ilyen kimenőt akkor sem mérhetnék ha nem az lenne. Azt nem hiszem, hogy az IR tápjával lenne probléma. Az stabil 15V, és 100n kerámia+ 10u-val szűrve.
A felső fet tökéletesen nyit. Lehet ez valami visszahatás a GD kapacitáson keresztül ? Ennyire azért csak nem kevés az 1A töltőáram ?
Ja a fetek felfutóéleit egy ellenállással késleltetem, a lefutóélnél a GS kisütése diódán keresztül történik.
Mi lehet ez ?

Tegyél fel egy rajzot, így csak találgatni lehet.

Itt a panelrajz, a kapcsolásit pár perc múlva, mert csak darabokban van meg több lapon.
Feltettem eagle fájlban, és pdf-ben is. Szerinted milyen, látsz benne valami szarvashibát ? Jobbra az a kis hurok az IR2011 gnd-jéhez a negatív tápról ugye nem nagy probléma ?

Megvan lerajzoltam. A szinteltoló jelét néztem nagyon lassú a lefutóél, majd tervezek egy jobbat de most nem ez a lényeg. Mitől lehet ez a lépcső szerű felfutóél az alsó fet gate-feszében ? Persze van még pár hibája kapcsolásnak (pl kimeneti dc hiba), és a nagyon lassú szinteltoló, de azok -szerintem- nem okozhatják ezt a felfotóél-torzulást.

Visszacsatolás nélkül próbáltad ?
G-S jelalakot mutathatnál , hátha okosabbak leszünk
Mekkora frekin megy?

Az oszci 400kHz körül ketyeg. Vcs nélkül szintén ilyen rossz a jelalak. Képet sajnos nem tudok, nem vagyok otthon, azt majd jövő héten.

Ez a lépcsőzetes gate jel nekem akkor volt, amikor haldoklott az IR2110 ( igaz ott a felső jel volt rossz ). Csere után jó lett, valószínűleg élesztgetés során kapott valami lórúgást...

khm. IRFBC30...