Tényleg sorba kötöttél egy izzót egy motorral?

Igen, kisérleti célból.
(Csapágyazás utáni áramfelvétel minimum hely keresése céljából, és közben adódott az ötlet kisérletezni vele, soros ill. párhuzamos kondival. Soros kondival érdekes módon nem sikerült csökkenteni az áramfelvételt.

Itt valami nagy gáz van. Először is, milyen motorról van szó?
Az áramfelvételnek (teljesítményfelvételnek) nincs minimuma.
De általában a motor áramfelvételét, mivel elég jó hatásfokú szerkezet, alapvetően a tengelyén leadott teljesítmény határozza meg. Üresjáratban, csak a veszteségi teljesítményt veszi fel a hálózatból, ami egy komplex (induktív) terhelést jelent. Ha a motorral sorba kötsz bármilyen ellenállást, vagy impedanciát, a motor üzemi jellemzőit erősen befolyásolod, olyan mintha alacsonyabb feszültségről járatnád, a névlegesnél, ami ráadásul terhelésfüggő. Az izzólámpa nem teljesítményjelző (mérő) eszköz, hanem előtét ellenállás ami csökkenti a hálózatból a motorra jutó felvett teljesítményt. Párhuzamos kondenzátorral a cos fi -t javítos, de ezzel csak azt éred el, hogy kifizetheted a meddó teljesítményt is amit eddíg nem kellett.
Nem látom mi a célod ezzel a kísérlettel, de előbb tisztában kéne lenned a váltóáramú komplex hálózatok rejtelmeivel. (vektorok összeadása, kivonása)

Hali! A meddőt semmikép nem kell megfizetni. A fázisjavítással csak csökken az amit úgysem mérnek-számláznak. A hatásos teljesítmény ettől még nem fog megnőni. Inkább haszna van, csökken a biztosítók, vezetékek terhelése. Ezért (is) "kötelezik" a nagyfogyasztókat a kompenzálásra, a meddő számlázásával.

dollerakos!

Nagyon nehéz így messziről vitatkoznom egy felkészült emberrel, tanárokkal. Az én érvem nagyon egyszerű, ha igazuk lenne, akkor minden műveleti erősítő egyformán szólna.

Van néhány egyszerű ökölszabálya az átfogó visszacsatolásnak, amit ha szem előtt tartasz, akkor könnyebb átlátni az erdőn.

1. A nagy nyílt hurkú erősítéssel rendelkező erősítők negatív visszacsatolása akként alakítja a működést, hogy az invertáló és nem invertáló bemenet között a legkisebb legyen a különbség a jelekben.

2. Minden visszatolt erősítő nyílt hurokban dolgozik, csak a bemeneti jel csökken le annyira a visszacsatolással, hogy a kimeneten a kívánt amplitúdót kapjuk.

3. A visszacsatolás a fokozatok torzítását az előttük lévő fokozatok összerősítése arányában csökkenti. Tehát a bemeneti tranzisztorok torzítására nincsen hatással, azok torzítása azért kicsi, amiért az a villamos sín, ahol a villamos fordul, jó lesz nekünk vonalzónak egy A4-es lapon. A görbe karakterisztikának annyira kicsi részét használja, hogy az lineárisnak látszik.

4. A bemeneti fokozatok zaját egyáltalán nem csökkenti a visszacsatolás, hanem a zárthurkú erősítések arányában erősíti.

5. A stabilitás feltétele az, hogy a zárthurkú erősítés Bode diagramjának és a nyílt hurkú erősítésmenet diagramjának metszéspontján a meredekségek különbsége ne legyen nagyobb mint 20dB/dekád. (erre jó a visszacsatoló ellenálláson a kondenzátor, lekonyítja a visszacsatolt erősítésmenetet a keresztezés környezetében, ha tetszik, sietteti a visszacsatolt jel fázisát a keresztezés környezetében)

6. A visszacsatolt erősítő túlvezérelhető amplitúdóban ( beveri a fejét a tápba), vagy slew rate-ban, ( túlvezérlünk egy áramgenerátort, ami kondenzátorra dolgozik ).

Pont az a baj hogy azt hittem tisztában vagyok a "váltóáramú komplex hálózatok rejtelmeivel".
Ismerem a j, a Q, az S és a P fogalmát.
De ha abból indulunk ki, hogy a meddő energia nem végez munkát, akkor nem is melegíthetné az izzót.
Tehát itt pont az a gond, hogy nem tudom illeszteni a tanultakat a kisérlettel...
(Egyébként meg az üresjárati áramfelvétel mérése izzóval igen jó módja a motor csapágyazás beállításának a gyakorlatban ...)

Szia!
Szerinted egy ohmos ellenálláson(izzón), hogy alakulhat ki meddő energia?

Szerinted egy meddő áram változás hogyan befolyásolhatja az izzó fényerejét?

A "meddő" áram átfolyik az izzón, akkor nagyon is valós munkát végez. Rajzolgass csak vektorokat a komplex számsíkon, és magad is rájössz.

Az ellenálláson nincs meddő áram, hacsak nem huzalellenállás, és figyelembe veszem a kis induktivitását.
Mivel az áramköröd soros, az ellenálláson(izzón) tudod mérni az áramkörben folyó áramot. A fázisviszonyok pedig az utána kötött L-C elemek értékétől függenek, bonyolítva, hogy az induktivitásod nem sima induktivitás, hanem egy motor, aminek jellemzői változnak a terhelés függvényében.
Ha az áramkörödben nő az áram, akkor az izzón nő a feszültség, és a párhuzamosan kötött L-C elemeken pedig csökken. Az L-C elemeken folyó áramoknak az eredője folyik az izzón.

Hm... Akkor viszont méri a fogyasztásmérő is...

Háát..nem! A fogyasztásmérő az ohmos fogyasztást méri. A te áramkörödben például sorba van kötve egy ellenállás egy párhuzamos L-C körrel(most a motor legyen tisztán induktív). Az ohmos teljesítmény az izzón átfolyó áram és a rajta eső feszültség szorzata. A meddő teljesítmény pedig az izzó árama(mivel soros áramkör van) és az L-C körön eső feszültség szorzata. Ez utóbbit nem méri a fogyasztásmérő, és nem is kell fizetni érte(jelenleg).

Ez a dolog azt a halvány sejtést idézte elő bennem, hogy bár a fogyasztásmérő nem méri a meddő teljesítményt, viszont van ellenállása a mérőnek a biztosítónak a vezetéknek, és a fogyasztónak is, tehát nagyobb induktív fogyasztó esetén mégiscsak nem árt kompenzálni, mert a fentieken átfolyó áram valós teljesítmény veszteséget is okoz, amit a mérő mér...
(Vagy nem? )

Ez otthoni viszonyokban nem jelent komoly problémát. Nem véletlen, hogy csak ipari felhasználóknál kötelező a fázisjavítás.
Bár a kapcsolóüzemű tápok elterjedése ront a helyzeten, de az egy másik probléma.

Szisztok!
Vizsgáimhoz dolgozom ki a tételeimet, de egyik tétel alpontjánál elakadtam... A létraosztós D/A átalakítók müködési elvét, illetve jellemzőit kellene bemutatni adott kapcsolási rajz alpján. Egyrészről nem tanultunk ilyenről, a tankönyvben sincs szó erről, továbbá én még nem találkoztam iylennel. Ezért szeretné kérni, hogy aki találkozott már ilyennel, vagy ismeri, Ő magyarázza el nekem a müködését, vagy egy oldal linkjével is beérném ahol olvashatnák róla valamit. Mellékletbe csatolom a feladat leírását. A feladat többi pontját már megoldottam csak ez a létraosztós D/A átalakító fogott ki rajtam.

Köszönöm szépen.

Sziasztok.
Adott egy földelt emitteres erősítő alaplapcsolás. Hogy alakul a terhelt és a terheletlen erősítés, ha kivesszük az emitter kondit?

Előre is köszönöm a segítségeket.
Gábor

Röviden: csökken.
Hosszabban (38. oldal körül)

Sziasztok!

Lenne egy (eléggé amatőr) kérdésem: az alábbi szkennelt anyagban a pirossal karikázott rész hogyan jött ki? Ez a Kovács Csongor féle elektronika könyvből van és a B-t hivatott levezetni az árameloszlási tényezőből (A=Ic/Ie). Előre is köszönöm a segítséget.

Ez sima matek, komolyan kérdezed?
2.3.3.-ből IE = IB+ICB0/1-A
Ezt betéve 2.3.2.-be IC = A/1-A *IB + A/1-A *ICB0 + ICB0
A második két tagból kijön: 1/1-A *ICB0

Igen, komolyan... Egyszerűen nem értem... Addig értem, hogy kijön az IC = A/1-A *IB + A/1-A *ICB0 + ICB0 sor, de hogyan lesz A/1-A *ICB0 + ICB0 = 1/1-A *ICB0?

Igaz az, hogy B=Ic/Ib? Mert akkor B=(A*Ie)/((1-A)*Ie) és így kijöhet a B= A/(1-A).

Helló !
Lenne egy alap kérdésem.
Az elektroncső trafót terhelő nyugalmi áramát (egyenirányítás előtt) úgy számoljuk ki hogy 1,41-el (persze csak elméletileg) megszorozzuk azt, amit az egyenirányítás után mérünk ?
Szóval P=U*I ?

A kérdésed értelmetlen.
A DC körön ugyanannyi áram folyik mint az AC-n.
Egyébként az anódáramot már a DC oldalon mérjük, számoljuk.
Az 1,41-dal történő szorzás az egyenirányitott fesz csúcsértékét adja meg.(Az AC fesz RMS-értéke is ennyi)

Ne értem miért értelmetlen...
Bár én meg a te válaszodat nem értem.
Na mindegy, akkor mégegyszer:
Adott egy trafó. Egyenirányítom a váltakozó feszültséget, és az egyenyirányítás után (mindjuk) 100 mA-t mérek rajta.
A kérdés :
Mennyit mérek az egyenirányítás előtt ?

Én ugye azt gondoltam hogy a teljesítménye a két oldalnak egyenlő, tehát (elméletben) 1,41-szer annyi áramot kell a váltakozó fesz. oldalon mérnem, mint utána.
Mert ugye a fesz. ennyivel lett kisebb.
Vagy ez nem így működik az adott esetben ?

:help: :help: :help:

Azért, kösz !
:wave:

A váltakozó áram négyzetes középértéke, más néven effektív értéke avval az egyenáramértékkel azonos ami ugyanakkora munkát végez ugyanazon a terhelő R en.

De a Kirhoff bácsi is megmondta am befolyik az rögtön kifolyik, de lehet a Nagy Feró volt, igaz ha jól tudom ő is villamosmérnök. A törvény ugyanaz.

Kösz !

Még mindig nem értem.

Utoljára, akkor.
Az egyenirányítás előtti és utáni feszültség/áramerősség viszony az olyan mint egy trafónál a primer/szekunder oldal viszonya?
Nagyobb fesz.-kisebb áram
Kisebb fesz.-nagyobb áram

Máshogy nem tudom leírni.

Soros áramkörben ugyanakkora az áram, ha egyenirányítás után 100 mA egyenáramot mérsz, akkor egyenirányítás előtt 100 mA váltóáramot mérsz.

:worship: