Az sem kicsi.
Csak úgy mondom, hogy 230 x 8 = 1 840 és 20 000...
Azt ugye persze nem kérdezzük meg (meg szerintem úgysem árulja el), hogy mi a bánatnak kell neki?

Aki azt megtekeri, adok neki egy Nobel csontot. Ide már olaj kell. Mi annak idején gyakorlaton egy nylon zsák gyártó extruder végén a zsák felületkezelő nagy frekis csöves oszcillátor meghajtású tizen pár kilovoltos trafót javítottuk. (A zsák felületét mikroszkópikusan érdesítette, hogy nyomtatni lehessen rá szöveget, egyebet. Két üveg hengerben voltak az elektródák, ezek közt haladt a zsák anyag lilàs kékes plazma fénye volt, majdnem átütés határán dolgozott a masina. Erős ventilátor szívta el a tetemes menbyiségű keletkezett ózont.) Az se volt semmi, életem legnagyobb ferrit EE magú trafója. 30x30x30cm kocka alakú zárt tartályban volt színültig olajjal töltve. 10-15kV jött ki belőle és úgy emlékszem legalább 5-6 kamrás csévetestje volt. Ezt a trafót a tekercselő elrontotta, mert nem értette meg, hogy nagyfrekin jár. Ő 50Hz-re tekerte. Mikor a kész trafót kipróbáltuk a műhelyben és meg akartuk mérni a kimenő 10-15kV-ot elkenállásosztókkal, nagyon meglepődtünk a méteres villamos ív láttán. Szegèny trafó 100kV-os lett. Vihettük másik tekercselőhöz, aki tudott nagyfrekire is méretezni.
Nekem ennyi élményem, emlèkem van a nagyfeszültség egy ipari használata végett.

Sziasztok!
Van egy 21mm/45mm (9,45mm2) keresztmetszetű Hypersil trtafóm. 2 db U formájú mag szembe fordítva egymással láncszem formába, mindkét oszlopon van primer szimmetrikusan feltekerve. 8mm csavarok és lemezek fogják össze. A problémám az vele, hogy asztalra letéve bekapcsolt állapotban elég hangos, pedig rendesen meg van húzva mindkét csavar, próbáltam a tekercsvégeket felcserélni de úgy rosszabb. Az eredeti tulaj által leírt menetszám, és feszültség stimmel a szekunder oldalon, én is utána számoltam. Mindkét primer meg van középen csapolva (3-3 kivezetés) A két tekercs kezdet összekötve, és a két közös megcsapolásra van kötve a hálózat (így kell bekötni a régi tulaj szerint) ezzel a bekötéssel kb 20 perc után még kézmeleg sincs a vas (kb 25-28 C°-os) épp érezni kézzel, viszont mégis olyan hangja van mintha túl lenne gerjesztve. Felemelve az asztalról halk zizegés hallik, ha leteszem , akkor meg mint egy jó brummos erőssítő. Ha a primer teljes hosszát használom akkor halkabb, és abszolút nem melegszik, de még ígyis búg az asztal tőle, valamint már nincs meg a kimeneten a menetszámhoz tartozó 18,4 volt, csak 16v. Én úgy számoltam,hogy ehez a keresztmetszethez 54 menet kell 18v-ra, az első bekötéssel 55 menettel 18,3v jön le róla, tehát valószínű, hogy jól van bekötve, de akkor miért ilyen zajos? Tekercseltem már jópár trafót, de még egy sem produkált ilyen hibát. Ha tudnátok segíteni, azt nagyon megköszönném...

Az én ötletem 8-10 mikrósütő trafó soros párhuzamos kötögetésével elérhető lenne a cél, még sok is lenne.

Zúgást okozhatja ha összeszerelésnél a két U mag közé piszok kerül, rés alakul ki, csavarok meghúzása nem segít ebben az esetben.

Szétszedtem, volt is közte a csévetest anyagából, kitakarítottam, de ugyanúgy búg

Szevasztok,
forditsad meg az egyik
U magot 180fokkal...
Ha nem segít, szorított állapotban,
a meleg vasmag összeérő
felületei köré csepegtess nitrolakkot
és várd meg mig megszárad...

Szia! Köszi az ötletet, próbáltam már fordítani, azzal nam lett jobb de a lakkot még nem, úgyhogy ez lesz a következő.

Nem biztos, hogy minden tanácsot érdemes megfogadni. Elvileg az lenne ideális, ha a vasmagfelületek a lehető legtökéletesebben összefeküdnének. Ezért vannak eredetileg síkba köszörülve. Ha ez a sík felület sérült, akkor azt sík-köszörün egy érintővel fel lehet húzni.
Ha az érintkező felületek közé bármit beteszel, akkor az gátolhatja ezt az összesimulást.
Persze ha elég híg a lakk, és jól megszorítod a kengyelt, akkor a lakk jelentős része kifolyik, de így is marad valamennyi.
Gyárilag is használtak esetenként egy "kulimászt", de az egy speciális összetételű valami volt, ami kevésbé gátolta a fluxusvonalak záródását.
Az újraköszörült és szerelt trafó utólagos vákuumimpregnálása ígéri a legjobb eredményt.

Szia! Köszi a segítséget! Sík üveglapra 320-as paíron felcsiszoltam a talpakat, így sokkal jobb lett. van 2k-s lakkom, kutyulok be egy kicsit, és közzé csepentem, aztán úgy marad, olyan lesz amilyen. (Egy fronius Awi hegesztőben lesz segédtáp) éppen zúghat is egy kicsit.

Sziasztok!
Valaki méretezné ezt a trafót ,adatok a képen .
Tápegységhez lenne használva.
Primer 230 V. szekunder 30 V. 15 V-nál leágazás .
Köszönöm.

Mivel nincs középső oszlop így (gondolom én) ugyanúgy kell számolni mint egy EI trafót. Nem hinném, hogy más a méretezése.

Igen, ez egy SU. Két oszlopra (lánc) elosztva a tekercseket. Csak az egyik oszlop keresztmetszetét kell számolni ~12 cm². ~120-140 VA. 1.3-1.7 T gerjesztéssel.

Ezért gondoltam, hogy 50 Hz-en ugyanaz a szabály típustól független. Engem az hoz zavarba, hogy egy x cm2-es oszlop mekkora teljesítményre képes.

Nem adtad meg, mekkora minimális teljesítményre kellene. Rövid (1-2 ó) vagy hosszú (0-24 ó) üzemre.

A képlet, a témájában, évek óta fenn van. Persze vasminőség függő. Hypersilek kb. 1.5-szeres, mint a Si (~0.4 %) vasak.

A Puskás börzén mutattam neked néhány darabot. Tapasztalat híján nem tudom melyik milyen anyag lehet.

Jó, jó, évek óta fenn van, sőt, a te jóvoltodból van fenn. Ebben a témában van. Én el is mentettem magamnak, de idegen tollakkal nem kívánnék ékeskedni.
Tudom, hogy néha kényelmetlen ugyanazt leírogatnod, dehát 331 oldalból nagyon sokáig tartana megtalálnia, bele is fáradna, és azért nem találná.
Most leírhatnád mégegyszer, sokat segítenél -másoknak.

S.. magokról van táblázat készen, menetszámokkal. Még számolgatni sem kell.

Biztosan van.
De a képlet sokkal több, abból ha kiszámolja, tud viszonyítani az általa beszerezhető dolgokhoz. Táblázatból csak táblázathoz tudunk viszonyítani. Ne kottából harangozzunk

Nem is annyira mellesleg: te sem adtad meg a táblázatot...

Pedig ott mutattam, magyaráztam, hogy mi módon lehet (megközelítőleg) meghatározni.
Itt hosszú litánia lenne az, ami személyesen néhány mozdulat.
"szs": P=(A/k)²×f ; P(kW), A(m²) k: 0.018-0.025 Kis trafóknál a nagyobb osztó.
Alapképlet:
ahol B=T, A=1 cm², f=50 Hz A kapott számot osztani a vas-keresztmetszettel, szorozni a feszültséggel.
Primer menetszámot szorozni 0.95-al, szekundert szorozni 1.05-al. Kis trafóknál (<25 VA) 0.9, 1.1
Úgy 100 VA felett már lehet a kis osztóval (k) számolni. De inkább 200 VA felett. Attól is függ, mennyi idejű üzemre tervezünk, valamint az ablakba belefér-e a teljesítményhez szükséges huzal. Hosszabb idejűnél kisebb J (1.5-2.5), szakaszosnál akár 4 A/mm² Speciális üzemhez (hegesztő, kapcsoló-üzem) lehet nagyobb.
Ablak hely: d²×N×0.8

2017 április 4, metabo123 hozzászólása.
SU magok
Éppen hasonló méretről van szó. Legalábbis keresztmetszetben. A tekercselési tér sajnos kisebb, de bőven 120 W fölött lesz. A táblázatban ott a primer- szekunder voltonkénti menetszám és a teljesítmény, ami nem ~120 W, hanem 590 W.

Jó jó, a táblázat, de én nem mernék ~12 cm²-ből közel 600 W-ot kiizzasztani (~200-at még talán). Valamint nem mindenkinek egyértelműek a méretjelek ábra nélkül.

Éppen tegnap fejeztem be egy ~40 éves NDK mobil ponthegesztő rendbetételét. A vasmag nem hiperszil, hanem sima EE mag. 103*103*103mm. Középső láb szélessége ~34 mm. Azaz ~34 cm2 keresztmetszet. Primer 1,1-es huzal, szekunder 4*25. Terhelhetőség 50% BI, 4,5 kA. Max áram 6 kA. Teljesítmény 7,5 kVA. 380 V-ról (gyári adat) ez 19,73 A a pontosan 1 mm2-es huzalon. Csúcsáramhoz tartozó betáp igény 9 kVA.
Próbánál 30 A-t vett fel primer oldalon, mert túl vastag az elektróda csúcsa. Mpisti szerint 2,5-ös járna bele, ez meg 7 mm átmérőjű volt.
Ha ez nem borítja fel a szokásos képletekkel dolgozók lelkivilágát, akkor semmi.
Egyébként szintén 40 éve több hegesztőtrafót tekertem normál trafóvasból 26-28 cm2 keresztmetszetre. Jóval vastagabb, 2-es huzalból, pedig lám az 1,1-es is bőven elég lett volna arra a max. 5 kVA teljesítményre. Ennyire bátor nem voltam. 3,25-ös pálcával bátran lehetett dolgozni velük, 2,5-össel akár egész nap, pedig még nem is volt ventillátor bennük.

Az idézett hozzászóláshoz méretezési rajz is tartozik.

Az eredeti hozzászólásom végén pont erről tettem említést (extrém méretezések).
Én csak a táblázatot láttam a linkben, nem néztem meg a hsz-t. Ezért írtam, amit.

"Granpa" és "erbe" és más fórum hozzászólások után sikerült meghatározni a "vas" méretét (csekély eltérés azért van). Vas keresztmetszet szerint SU-102a , méret szerint SE-152c (egy pár használatkor).
20% al növeltem a menetszámokat (gondoltam,így csökkentem az üresjárati fogyasztást) .

Ha elfér, meg nem kell nagyon kicentizni, akkor jó ötlet.

Az üresjárási fogyasztást alig fogod ezzel csökkenteni, hiszen a felvett áram legnagyobb részt induktív meddőáram. Ezt meg nem méri a villanyóra, csak a hatásos energiafelvételt, ami a tekercselésen eső ohmos veszteségből adódik. Viszont ,- elvileg - csendesebb lehet a trafó, mert kisebb lesz benne az indukció. Cserébe nagyobb lesz a trafó droppja, vagyis jobban ejti terhelésre a feszültséget.

+ Vasveszteség, amitől melegszik a vas. Azt meg méri...