Hello!
Ezt a vacakot kifogásolták, a ház utolsó érintésvédelmi bejárásánál. (Ismereteim szerint elvileg, ha a létesítésnél már alkalmaztak egyfajta műszaki megoldást, ami akkori időben szabványos volt, utólag nem kötelesség megváltoztatni, azaz nem kifogásolhatnák.)
Leszedtem mindet és újra kötöttem (hagyományos módon). Hát több mint a felénél, a kötés nem sokat ért. Tekintve, hogy amikor ezt valaki betekerte, nem látta mi van belül. (lehet nem is érdekelte)
Szóval utólag már nem bosszankodtam, hogy át kellett szerelni.
üdv! proli007

Helló! Most már nyugodtan alhatsz! A kifogás csak bele ültette a füledbe a bogarat és magad is észre vetted a kötőelem hiányosságait, amit csak úgy lehet (hagyományosan) jól, biztonságosan kötni. Én a nagy kötésdobozra és egy számmal nagyobb védőcsőre alapoztam. Bejött! A kötések hagyományosak, még 6db 2.5-es réz szálnál is. Nincs forrasztva, fölösleges. De a sodrásnak kifogástalannak kell lennie! Úgy kell kinéznie, mint egy kötélfonatnak. Így én is nyugodtan alszom a kötések miatt. üdv.:VIM

Sziasztok!

Nem vagyok villanyszerelő és nem is szándékozom ezzel foglalkozni, de felvetődött bennem egy kérdés:
Egy családi ház villanyszerelésénél a központi elosztódobozból (tele van kismegszakítókkal) 7-8 különböző áramkör van kiépítve (külön a szobák, folyosó, fürdő...stb).

A kérdésem az lenne, hogy mit jelent a külön áramkör?
- a többi áramkörtől független fázis-nulla-föld vezetékek mennek minden áramkörben?
- elég ha minden áramkörhöz külön fázis megy és a nulla-föld vezetékek lehetnek közösek
- fázis-nulla külön és közös föld vezeték?

A konkrét probléma: a vezeték csatornákban dobozból-dobozba mennek a vezetékek. Az egyik irányba 3 külön áramkör megy: szoba1, szoba2, szoba3. Ez úgy van megvalósítva, hogy 3 fázis(fekete) 1 nulla(kék) és egy föld(zöld/sárga) vezeték van kötve (mellékelt ábra). Nem kellene minden áramkörnek külön nulla és külön föld?

Milyen hátránya lehet annak, hogy ha így van kiépítve az egész házban a 7-8 áramkör? (A konyha teljesen külön van.) Normális dolog ez? Talán még annyi információ, hogy mindenhol 1,5mm2-es tömör réz vezetékek vannak (konyha itt is teljesen más, azt hiszem az 2,5mm2).

Előre is köszönöm a válaszokat!

A 7 - 8 kismegszakító a 7-8 külön áramkör fázisát kapcsolja, ezenkívül normális esetben kellene lennie az elosztószekrényben egy nullavezető és egy védővezető sinnek, ahová az egyes áramkörök nulla és föld vezetői csatlakoznak, ha ezek ott össze vannak kötve, mármint a két sin, akkor mindenbizonnyal ott lett kettéválasztva a föld és a nulla vezeték. A hálózat további részén már sehol nem lehet összekötve a védő a nullával, jó esetben.

Tehát az elosztószekrényből külön fázis - nulla - föld vezetékeknek kell tovább mennie az egyes áramkörökhöz.

Szerintem nem lehet közös nulla és föld vezetékeket vezetni, mivel ezek ha egyforma vastagságúak a fázis vezetékekkel, akkor túlterhelődnének; az áramnak valahol vissza is kell jönnie. Bár azt nem tudom hogy tiltja e a szabvány, hogy vastagabb nulla és föld vezeték esetén. lehet e velük több hálózatot ellátni, bár én nem spekulálnák vele, én még erről nem hallottam.

Bár nem teljesen értem a rajzot, de szerintem az történt hogy a villanyszerelő úr spórolni akart a vezetékkel. A három külön áramkört az elosztóból egy öteres vezetékkel látja el, majd minden szobába csak egy fázist vezet be, a három áramkör számára közös nulla és védő vezetékkel együtt. Ha ez így van akkor a hálózat ezen részének nulla vezetői túlterheltek, és hát a védő vezeték se erre van méretezve.

Az hogy a konyha külön van az jó, mivel úgyis ott vannak a legnagyobb fogyasztók.

Hát lámpakörök számára 1,5mm2, és konnektorkörök számára 2,5mm2 vezetéket szoktak használni, de ha 10 A -es megszakítóval van védve a kör akkor elég a konnektorkörnek az 1,5mm2 vezeték is, bár ezt ma már nem hiszem hogy sűrűn alkalmazzák.

Ja és visszatérve, ha minden úgyvan ahogy értelmezem akkor túlterhelve az 1,5mm2 nulla vezető csak akkor van ha meghaladja az áram a 16A -t, de mivel a megszakító ezt nem minden esetben fogja megszakítani, hát könnyen túlterhelődhet. Én nem dicsérném meg azt a villanyszerelőt aki ezt csinálta.

A szelektivitás hiánya!
azért vágja le a kismegszakítókat mert áramban, és gondolom kioldási karakterisztikában megegyeznek (C20,B20,L20 stb.).
Ami neked van a mérő alallt a 32A-es az a főbiztosítód.
A következő lépcső alatta a 25A ilyet kéne betenni 2.-nak.
A dugaljak általában 16A-re terhelhetők azoknak akkorát szokás betenni!
világítás attól függ hogy hány izzó,fénycső megy bőven elég a 10A-es
Irj ha ven kérdésed válaszolok!
üdv.

Szia villanyszerelöként elmondom hogy mi a helyzet.
a Kioldási karakterisztika nem eggyezik meg egyik kismegszakítónál se.

ha megnázed a konektorokat akkor mindeggyiken látod hogy mennyi ampert bír el ez álalában 16A
a kapcsolók meg 10 ampert bírnak el kivélel a
Prodax.

konegtor áramkörnek is használnak 1.5mm vezetéket ez attól függ hogy ki mit szeretne beledugni.

ha PL 5 dugalj van egy helyen, akkor oda kell a 2.5mm vezeték.
Ha a konegtor áramköron van 5 db dugaljde nem egy helyen akkor csak a gerinc vezetéknek kell 2.5 mm lennie. ha kérdésed van még akkor írj nyugodtan segítek

A túlterhelésen túl egy 0 szakadás csúfos véggel jár .(különböző fázisokon lévő egyidőben bekapcsolt (készenlétben levő fogyasztók közül a kisebb fogyasztású ilyenkor túlfeszültséget kap,akár 380V-ot is.)

Csatlakozom az előttem valóhoz!
Erre nagyon ügyelni kell!
TAPASZTALAT!!!!!!

No azért nem teljesen igy van! A fázisokon és a nullán levő készülékeknél ha nullaszakadás lép fel, a nulla mint csillagpont játszik szerepet. Tehát L1-L2-L3 szimmetrikus terhelése esetén a csillagpontban a feszültség nulla!
Az eltérő terhelések miatt is csak csillagponteltolódás léphet fel de a feszültség sose éri el a 400V-ot! :smoke:
Tehát óvatosabban a számok dobálásával !
A nullavezető szakadásra pedig ott a 3F-ú ÉV relé! :yes: Működni fog!

DjWape - Konegtor pontosabban: dugalj

Üdv! pc tápot szeretnék felhasználni álmennyezetbe szerelhető 12V-os halogén ellátásához. megoldható?
köszönöm a segítséget!

NEM!!! Keresztmetszetet nem csökkenthetsz a csökkenés helyén biztosíték beépítés nélkül. Tehát az ilyen "gerincvezeték" szabálytalan.

Valóban óvatosabban a számok dobálásával, de tegyük fel, hogy csak 30V-al megemelkedik az egyik ágon a feszültség. Akkor ott az izzók kiégnek. Ekkor az aszimmetria tovább fokozódik, amíg valamilyen másik készülék meg nem hibásodik és tovább nem fokozódik az aszimmetria. Végül marad egy vasaló meg egy számítógép. Nem lesz 400V, csak 370 a számítógép bemenetén. Az is bőven elég neki... Nem csak addig kell látni, hogy a képlet alapján keletkezik egy csillagponteltolódás, hanem hogy erre hogyan fognak reagálni a fogyasztók.

A nullavezető szakadására nem fog semmit reagálni a háromfázisú relé! Az áramok pillanatnyi összege továbbra is nulla marad. Ne terjesszünk már hülyeséget...

potyo megelőzőtt, de én is csak fel szerettem volna hívni a figyelmet, hogy gondoljuk át a dolgot, mielőtt leírjuk.
Én a feszültségekről még nem is elmélkedtem, de az egyből szemet szúrt, hogy a háromfázisú életvédelmi relé leoldana nullaszakadás esetén. Ez kizárt.

Az említett nullaszakadás esetén:
Ha elég nagy terhelés van L1 és L2 között, és L3-N közé egy szabvány 230V-os fogyasztó van kötve, akkor N már nem földpotenciálon van, mivel az L1-L2 között folyó áram ezt 50Hz-el 115V-os effektív értékkel lebegteti a földhöz képest, tehát az L1-L2 közti nagy áram képes a csillagpontot és az L1 közti feszültség a fázisszöget figyelve 487.5V-os csúcsértékére, illetve 344V-os effektív értékre emelni.
Tehát ha egy megfelelően nagy terhelés van két tetszőleges fázis között, illetve szimmetrikusan föld felé akkor lép fel ez a 344V-ra történő feszültségemelkedés L3-on.
----
Ha L1-N és L2-N árama nem egyforma, ami pl. villanybojlernél, vagy bármi más háztartási cuccnál előfordulhat, és elég a nullavezeték, akkor a másik fázis és a csillagpont között (a nulla szabadon lógó végén) a 230Veff helyett 400Veff lép fel, mivel bármely két fázis között továbbra is 400Veff van.
Tehát legrosszabb esetben (Ha pl csak L1-N terhelés van, L2-N nincs) akkor bizony 400V van L3-N között, igaz sorbakötve L3-N közé tett terheléssel. Ez a feszültség már minden 230V-os fogyasztót hazavág!

Ezért ajánlatos a nullasíntől minden áramkör nulláját és földelését ugyan olyan keresztmetszettel, és ugyan annyiszor párhuzamban elhúzni, mint amennyi fázis megy. Itt nem érdemes spórolni.
A gerincvezetékről való leágazásokat mindig biztosítani kell, de ezt figyelembe véve ez is egy elterjedt forma, csak épp tele van a ház biztosítódobozokkal, aminek néha előnye is van.

Ez nem csak akkor lenne kizárható, ha a nullavezető és a földvezető is tökéletesen azonos időpillanatban lenne "leszakadva"? Mivel a FI-relé, alapból nullázott hálózat esetében nem a fázis-fázis közti egyes áram-összetevőket méri?!?

Túlzott mértékben nem vagyok jártas a dologban, csak felmerült ez a kérdés bennem.

Nem, Degussnak, Potyonak teljesen igaza van. A FI relé "nem tudja" hogy a hálózat nullázott-e, vagy nem. Az áramérzékelés a 3 fázis, és a nulla bevonásával történik. A védővezető a FI relét nagy ívben megkerüli, tehát mindenképpen előtte kell a nullától a védővezetőt szétválasztani, különben hiba nélkül is kiold.
A nullaszakadást nem tudja érzékelni, mert akkor is a FI relén keresztül jön vissza az áram, más kérdés, hogy nem azon a szálon, amelyiken kéne neki. A többfázisú FI relé nem old le akkor sem, ha a nullkörben nincs áram, ez üzemszerűen is előfordulhat. Pl. 3 fázisú villanymotor, vagy 380(400)V-os hegesztőtrafó (ami két fázis közé kapcsolt, 400V-ra méretezett, egyetlen tekerccsel van kialakítva). Itt sem folyik a nullán áram egyik esetben sem, a fázisokon pedig igen.

Az FI relé úgy néz ki, hogy az összes, üzemszerűen áramot vezető vezeték áthalad egy közös gyűrűn. Így ha ugyanaz az áram, megy a gyűrűn át az egyik irányba, mint ami a másik irányba, akkor a gyűrűn az össz gerjesztés nulla, és így a gyűrűre tekert tekercsben nem indukálódik feszültség. Gyakorlatilag egy úgy néz ki, mint egy áramváltó transzformátor, aminek több primer tekercse van, és így az átfolyó áramok összegét méri. Előjelhelyesen összeadva az áramokat az összeg üzemszerűen mindig nulla, mivel ami bemegy, annek vissza is kell folynia. Ha valahol a föld felé szivárgás van, akkor a gyűrűn nem áthaladó földelővezetéken is folyik vissza áram, így a gyűrűn belül az áramok összege nem nulla, feszültséget indukál a gyűrűre tekert tekercsben, amitől leold a relé. De mint látható, ha az, ami bemegy a gyűrűbe, az vissza is megy rajta keresztül, akkor a relé nem reagál, bármi is legyen a túloldalán.

Hello

Már kiváncsi lettem erre a nullaszakadásos dologra, és még nem biztos hogy helytállóak a megállapításaim ezzel kapcsolatban. Javítsatok ki ha valami baromságot írok?
Tehát:

- szerintem, ha a vezetékek rendben vannak, akkor nem lehet jelentős feszültségkülönbség az egyes fázisok között, maximum az eltérő terhelésből adódó eltérő feszültségesések okozhatnak egy kis különbséget.

- szerintem, ha a villanymérő elosztónál, ahol a betáplálás 3F, még minden rendben van, és nincs üzemeltetve egyetlen 3F csillagba kötött berendezés sem, akkor a nullvezeték szakadás nem okozhat problémát. Ezt onnan feltételezem, hogy ha nincsenek kapcsolatban az egyes fázisok mármint bent, akkor nem is lenne szabad hogy problémát okozzon.

-szerintem probléma akkor jöhet létre, ha egy olyan nullvezető szakad meg amely egy 3F csillagba kötött berendezés táplálásáért is felelős, olyankor azon nullvezeték szakaszok amelyek elektromos kapcsolatban állnak azzal a bizonyos berendezéssel, vagy berendezésekkel(mivel a többi részétől el van szakadva, ott nem is okozhat problémát.) és fázisok közt megnövekedett és lecsökkent feszültségek jöhetnek létre, amelyek veszélyesek a berendezésekre. Ha a három fázis terhelése egyforma, akkor a feszültségek megegyeznek, no problemo. De ha egy fázis nincs terhelve egy másik pedig a nullához képest rövidzárban van akkor a harmadik fázis és nulla között 400V -van.

Azt mondjuk el kell mondanom, már részben elfelejtettem amit a 3F rendszerekről tanultam még elsős egyetemista koromban, de szerintem részben mindenképp igaz amit leírtam. A javamra legyen szólva, hogy ilyen nullpontvándorlás dolgokat nem számoltunk, vagyis nem emlékszem rá.

Pedig szerintem rajzoltatok vektorábrát 3f-ú hálózatban és grafikusan meghatároztátok a nulla helyzetét!

Nem is a fázisok között van feszültségeltérés, hanem a nullát nem tudjuk hova áll be. Szerencsétlen esetben lesznek készülékek, amik közel lesznek a 400V-hoz, pedig egyfázisúak az istenadták, így megmakkannak!

Ha az egyfázisú berendezéseket felrajzolod egy 3f-ú hálózatban azok bizony "csillagba" lesznek, mert a közös pontjuk a nulla, aminek a potenciálja nincs rögzítve így oda áll be ahová a pillanatnyi terhelések meghatározzák.

-szerintem-

Szigorúan véve csak az a háromfázisú fogyasztó, aminek a (közel) szimmetrikus háromfázisú feszültségre van szüksége az üzeméhez. Tipikus ilyen fogyasztó a háromfázisú villanymotor. Ezeknek a fogyasztóknak nincs is szükségük nullavezetékre, mivel szimmetrikusak, így a nullavezeték szakadása nemis zavarja ezeket. Ha bekötjük a nullavezetéket a csillagpontjukba (ha van olyan), akkor még segítenek is fenntartani a szimmetriát a nullavezető szakadása esetén (ezek általában nagyteljesítményű fogyasztók, tehát a csillagpontot nem engedik nagymértékben elmászni).

Szigorúan véve még a hőtároló kályha sem tekinthető háromfázisú fogyasztónak, mivel nem igényli a szimmetrikus rendszert a működéséhez, függetlenül attól, hogy szimmetrikusan terhel. A villanytűzhely viszont még csak nemis szimmetrikusan terhel, tehát nem háromfázisú fogyasztó, hanem három fázisra elosztott egyfázisú fogyasztók, így rosszabb esetben még képesek is fokozni az aszimmetriát nullavezető szakadása esetén.

És a végére egy bónusz kérdés. Lehet-e szimmetrikusan terhelni a három fázist úgy, hogy a nullavezetéken eközben folyjon áram? Feltételezzük, hogy a terhelések fázis és nulla közé vannak kötve.

Rezisztív terheléssel nem .....

Kezd izgalmas lenni a téma.
Ha a szimmetrikus terhelés fogalmába megengedjük, hogy különböző cos fí-vel rendelkező fogyasztók hatásos teljesítménye eggyezzen csak meg, akkor kérdésedre válasz: igen, lehet szimmetrikusan "terhelni" úgy egy 3 fázisú hálózatot, hogy az eltérő meddő teljesítmény áramot folyasson a nullavezetőben.
De most én kérdezek, illetve állapítok meg: A meddő áram azon túl, hogy a transzformátorállomásnál többletteljesítményként jelentkezik nem terheli a vezetéket, ugye? Tehát a terhelés fogalmát is tisztázni kéne. Így a kérdésedre a válasz: nem.

Miután általánosan bevett szabály, hogy a meddő teljesítményt nem az áramszolgáltatók generátorainál állítják elő, hanem az magánál a fogyasztónál jelentkezik (pl. különféle elektromágneses elven működő gépek hatására), így a vezetékrendszert nem terheli a meddő komponens /abban az értelemben, ahogyan ezt kérdezted/.

Köszönöm kielégítő válszod, akkor szerinted se lehet a szó szoros értelmében véve háromfázisú hálózatot szimmetrikusan terhelni, úgy hogy a nullavezetőn is áram folyjon? "Hatásos áram."

Általános esetben a meddő áram pont a vezetéket terheli, emiatt azon nagyobb a melegedés (az árammal ugye négyzetes a teljesítmény). Ez a többletmelegedés ugyanúgy bekövetkezik az utcán futó vezetékben, mint a fogyasztó, generátor és transzformátorok tekercseiben. Valamint az így okozott többlet melegedés veszteségként jelentkezik a szállításnál, vagyis az erőműben emiatt több energiát is kell előállítani. Mivel teljesen nem lehet kiküszöbölni a meddőteljesítményt, így az erőművekben a generátorokat kb. 0,8-as induktív cosfi-re tervezik. Innen következik az, hogy az erőművekre két adatot szoktak megadni, pl. 1000MW és 1250MVA. A transzformátorokban a fő veszteséget az áram hőhatása szokta jelenteni, így ezeknek a látszólagos teljesítményét adják meg, ezért nem 1MW-os, hanem 1MVA-es egy transzformátor. Aztán ha a terhelés tisztán ohmos, akkor ez 1MW teljesítményt jelent.

A kérdésemnél maradva: nem terhelésről, hanem áramról beszéltem, bár úgy is megfogalmazhattam volna, hogy az összes fázist ugyanakkora meddő és hatásos teljesítmény terheli. Tehát nem engedjük meg a különféle cosfi-t. Ha bekötünk volt, watt és cosfi mérőt mindhárom fázisba, akkor bármely két fogyasztó megcserélésekor a mutatott értékek nem változhatnak. Tehát a fogyasztók teljesen egyformák.

Nem volt, hanem ampermérőt kötünk, mivel abból indultunk ki,hogy a hálózat szimmetrikus, tehát a feszültség adott, azt nem tudjuk befolyásolni

azt tudom hogy 2 modszer van analitikus es fazor, ezek leirasara lennek kivancsi

sima váltakozó áramnál ohmos ellenálláson nincs fáziskülönbség a 2 között, viszont induktív és kapacitív fogyasztóknál már más a helyzet. induktívnál az áram 90 fokot késik, kapaciítvnál 90 fokot siet a feszültséghez képest.

Ajjaj, azt hiszem, valakinek a házi feladatát oldom meg! Én a vektorábrát (fazor) szoktam használni (3 éve nem számoltam vele...) Eszerint egyszerű rendszerre: cos(fi)=Rvalós /Z eredő Ahol Z eredőt pitagórasz tétellel számítod ki a 90 fokos fázistolás miatt. A cos fi-ből meg inverz cosinus gombbal fokban megkapod a számológépen, vagy kinézed a függvénytáblából. A cos fi minden esetben a hasznos/látszólagos teljesítmény, áram... arányát adja meg. Úgy, mint a W= F*s*cos fi-nél... A természet egyszeri és megismételhetetlen, az alapvető összefüggései mindig azonosak...

Rosszul értelmezted szakikám amit irtam! Az ÉV relé tényleg nem szólal meg ha szimmetrikus a terhelés, de akkor igen ha a nulla szakad és a készülék zárlatba megy.

Szimmetrikus terhelésről volt szó! Olvass csak vissza! Az asszimetrikus terhelésnél egy fogyasztó esetén valóban kint lesz a másik két fázis és a nulla közt a közel 400V.