Fórum témák
» Több friss téma |
Nekem évekig helix volt, két db, 23 menetes. Nagyon jó volt. Most is megvan a kapcsolat, ha az UPC esetleg gyengélkedne.
Nem hiszem, hogy 1db olcsó, meghibásodott USB-s wifi cucc miatt nem árulnak ilyesmit. Dolgoztam a belinkelt tipussal, és sosem volt gondom vele. Más eszközöket, (AP, Router, Range extender, stb.) is használok és jók a tapasztalataim. Szerintem a TPLink eszközei kimondottan jó ár/teljesítmény viszonyúak. Egyébként komolyabb (és jóval drágább) eszközöknél is előfordulhat meghibásodás.
WDS-t csak Mikrotik routerekkelkel használtam eddig, de az már nem a soho router kategória. A kérdésedre sajnos csak tippelni tudok, de szerintem mindkét oldalon (AP , Station) támogatottnak kell lennie a WDS-nek. De ha lesz rá lehetőségem kipróbálom TPLink cuccokkal is.
Még annyit, hogy a WDS elvileg pont-pont kapcsolatra épülne.... Azonkívül a régebbi TPLink routerek wds beálítás mellett nem tudták a wpa/wpa2-t, csak a wep-et, legalábbis ami nekem van elfekvőben: 642G. A 1043-t meg élesben használja a család, azzal most nem kísérleteznék. A 841-t, ami neked van, meg nem ismerem annyira. Sima station-ként nem tud működni? A hozzászólás módosítva: Jan 27, 2013
Szerinted a kérdésed az antennára vonatkozott? Megtalálhattad volna a saját topikját.
Nekem ugyanilyen van. Jól működik 700m nem akadály. A szűk nyílásszöge viszont annál inkább. Borzasztó nehéz vele megtalálni a jelet.
Jogos a felvetésed, viszont, ha visszanézed még a wifi vétellel kezdődött a kérdésem, azóta már lehet, hogy tényleg off.
A wifi/wlan alapkérdések című topicba tudnánk folytatni?
Találtam a neten egy ilyen antennának a fényképét, sajna sehol nem találtam leírást róla.
Épített ilyet már valaki? Mit gondoltok milyen lehet ?
Egy gond máris látszik. A "pillangók" gyakorlatilag egy hajlított dipólnak felelnek meg, amelyeknél a vastagság szélessávú kivitelre utal. Ezek azonban szimmetrikus kivitelűek és nagy talpponti impedanciával rendelkeznek. Ehhez képest nem jó jel, ha egy asszimetrikus, kis impedanciájú (koax) tápvonalat minden illesztés nélkül durván összekötünk. Ez így csak egy masnis drótdarab. Persze így is működhet antennaként, úgy ahogy egy drót darab is.
A készen kapható, gyári biquad antennák is hasonlóan szimetrikus felépítésűek, és asszimmetrikusan (koax-al) csatlakoznak.... Lehet, hogy nem szép megoldás, de ettől még nem ezen múlik, hogy használható-e...
És nincs bennük semmi aszimmetrizáló? Nagyon gagyik lehetnek... Nem valami sufnicégnél láttál ilyet?
A normális megoldásoknál a reflektorfallal van megoldva az aszimmetrizálás. Bővebben: Link
Nem feltétlenül. Esetleg az aszimmetrizálónak is van vesztesége (és ára...). A közvetlen összekötés pedig tudtommal ebben a frekitartományban többnyire az iránykarakterisztika torzulásában jelentkezik, azonban ez nem nagy probléma, legfeljebb kicsit másképp kell fordítani az antennát a max térerősség eléréséhez.. Kicsit olyan becsapósan áll első ránézésre, mint mondjuk egy offszet parabola, de ebben az esetben talán nem is olyan látványos a dolog.
Igen, ilyet én is csináltam. Elég nagy hulladék volt... Bár nem tudom, a reflektorfal hogyan aszimmetrizál, de nem értek hozzá annyira.
Ez nem az az antenna, mint amiről szó van, bár ugyanarra a formára van hajtogatva. Amit linkeltél antenna, ott a reflektor felület mint ellensúly szerepel, a sugárzó pedig maga a pillangó. Hasonlóan, mint egy autó tetejébe fúrt antenna pálca. Itt a pálca szerepét a hajtogatott drót veszi át, ez meglehetősen szélessávú típus, és tulajdonképpen az alakja is közömbös. Ezt a típust lehet látni kör alakúra is hajtogatva, a fontos két mérete a felülettől való távolsága, és a sugárzó átmérője. Ez az egyik mikrohullámú sugárzó fajtája
Minden antennánál, tápvonalnál alapvető kérdés az illesztettség, a frekvenciára hangolás mellett. Az ütközési csillapítás mellett végzetes lehet a végfok számára, és a kisugárzott teljesítményt is drasztikusan csökkenti.
Egyébként léteznek olyan szimmetrializáló és csatoló elemek, amelyek a sugárzó eszköz része, így külön veszteséget nem okoz. Pl. a gamma tagos, vagy szimetrikus gamma tagos betáplálás. Néha ezeket elég nehéz felismerni, mert különböző megjelenési formákban, körkörösen, z alakban fordulnak elő. A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2013
Szerintem az illesztettség, és a szimmetrikus/asszimmetrikus meghajtás nem feltétlenül zárja ki egymást. Tehát akár egy asszimmetrikusan meghajtott, szimmetrikus antenna is lehet egyébként jól illesztett.
Sajnos, nem lehet. Szimmetrikus antennát csak (föld) szimmetrikusan lehet meghajtani. Az aszimmetrikus antenna is tulajdonképpen szimmetrikusan van meghajtva, csak ott a szimmetria a virtuális "tükörképében" van. Ha arra az esetre gondolsz, amikor egy szimmetrikus dipólnak csak az egyik fele van meghajtva, impedanciában gamma taggal illesztve, ott is a "tükörkép" mint ellensúly működik. Erre utaltam is, mint a szimmetrikus gamma tag. Csakhogy az eredetileg bemutatott négyszögletes hajlított dipól antenna szimmetrikus kivitelű, ahhoz a keretnek is aszimmetrikusnak kellene lennie, és a gerincből kéne indulnia, ahova a koax árnyékolásának is csatlakoznia kéne. Ebben az esetben viszont a másik oldalon kellene impedancia illesztésnek lennie. De egyik sincs.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2013
Ne értünk egyet. Szerintem mindent lehet illeszteni, és az impedancia nem a szimmetriától függ.
Persze, mindent lehet illeszteni, tápvonal darabbal transzformálni stb. Az impedancia az impedancia, általános esetben lehet szimmetrikus, és aszimmetrikus is.
De ha antennákról beszélünk akkor minden jellegzetes antenna típusnak van hozzá tartozó talpponti impedanciája, amit illeszteni kell a tápvonal, és a generátor impedanciájához, és a típustól függően lehet táplálni szimmetrikusan, vagy aszimmetrikusan. Egy antenna azonban alapból szimmetrikus dipólus, még akkor is ha a másik fele nem "látszik" . Tápvonal is lehet szimmetrikus, és aszimmetrikus. De mint látjuk, előszeretettel használják az aszimmetrikus kis impedanciás koax kábelt, akár szimmetrikus antennához is, minden szimmetrializáló tag nélkül. Ez egy probléma. A másik gond az impedanciák illesztésének kérdése. A szimmetrikus antenna talpponti impedanciája duplája, vagy hajlított dipól esetében négyszerese az aszimmetrikus antennáénak. Ráadásul 50 ohmos kábelt használnak egy 60 (75) aszimmetrikus, vagy pláne 120 (150) szimmetrikus, méginkább 240 (300) ohmos hajlított dipól antenna talpponti impedanciához. És még impedancia illesztést végző elem sem látszik a bemutatott antennánál.
Szeretném a segítségetek kérni ,kiszeretnék építeni két ház között wifi
kapcsolatot . Légvonalban két ház között 170m van és kb 2m szint különbség , és egy háznak belelóg a teteje . Ahol van a wifi jel oda nem tudok sajnos semmi antennát felszerelni . Úgy szeretném megoldani hogy a bejövő jelet le tudjam osztani két gépre nálam. Tudnátok nekem tanácsot adni miként tudnám ezt kivitelezni milyen antenna kellene hozzá ,és accespoint ? Vagy valakinek nincs egy bevált rendszere ?
szerintem neked érdemes lenne visszaolvasni ebben a témában úgy kb 20 oldalt.Volt már erről szó de .Egy jó wifi hálózatot ki lehet építeni fillérekből is de több tízezerből is.Az antenna is lehet yagi ,panel,grid,stb .Az ap is lehet olcsóbb drágább ,pénztárca függő.
A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2013
Az antennáknál pedig lényeg, hogy "lássák" egymást. Ha ezt nem tudod biztosítani, attól kezdve lutri az egész. Ezen a legtutibb antenna se tud segíteni.
5 gigás eszközzel lehetőleg minél jobb rálátással kellene megvalósítani. A fákat nem szereti azokat erősen kerülni kell, egyébként csak télen lesz kapcsolat. A 2.4 G-t felejtsd el !
Hello!
Ha vehető a jel valamilyen gyenge antennával minimálisan, akkor van esély. Kell egy jó nyereségű irányított antenna és esetleg egy jobb wifi vevő (usb-s nagyobb teljesítményű kínai... +3-5dB-t tud javítani a jelen). A dual biquad antenna egyszerűen elkészíthető házilag, de a nyeresége 12-13dB körüli, eggyel jobb még a neten valahol felelhető panel antenna aminek a nyeresége 18dB körüli amely egy A3-as nyákból összehozható, ezen felül talán grid antennával lehetne próbálkozni, de ezzel már nincs tapasztalatom. Az antenna legjobb irányának beállítása az inSSIDer nevű program által mutatott jelszint figyelésével érhető el. A határ ami alatt már használható kapcsolat van az -90dBm/-88dBm. Megemlíteném, hogy az erősebb vevő, de a nagyobb nyereségű antenna is a megengedett maximális legális kimenő teljesítmény fölé emelheti a kisugárzott teljesítményt. Idézet: „Megemlíteném, hogy az erősebb vevő, de a nagyobb nyereségű antenna is a megengedett maximális legális kimenő teljesítmény fölé emelheti a kisugárzott teljesítményt.” Az erősebb vevő nem emeli a kisugárzott teljesítményt, csak az antenna emelheti!
Az antenna nyereséggel akkor érdemes operálni, ha a távolság nagy, de a tiszta átlátás akkor is szükséges. Ha a két antenna között kicsi a távolság, de az átlátást akadályok terhelik, az antenna nyereség, és az adóteljesítmény növelése mit sem ér, a programoddal ragyogó dBm -eket fogsz mérni, mégsem lesz használható összeköttetésed. Legalábbis nem üzembiztosan használható.
Idézet: „A határ ami alatt már használható kapcsolat van az -90dBm/-88dBm.” Talán felette. A -90 dBm alatti jel a -95 dBm, tehát kisebb jel teljesítmény, a feletti, tehát nagyobb teljesítmény a 88 dBm. (ti a kisebb negatív szám a nagyobb) A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2013
Itt nem beszélhetünk vevőről, hiszen minden készülék adó és vevő is egyben.
Esősebb készülékek, nyereségesebb antennák pedig akadnak gazdagon.. persze használatuk valójában illegális.
Azért a terminológiára azért vigyázhatnánk. Abban nem szerepel erősebb készülék, adó, vevő, antenna, viszont a nagyobb teljesítményű adó, érzékenyebb vevő, nyereséges antenna.
Egy ilyen kétirányú összeköttetésnél pláne fontos az összeköttetés mindkét irányának tervezése. |
Bejelentkezés
Hirdetés |