Mikrohullámú rezgések keltésére alkalmas félvezető eszköz, általában szilíciumból készítik. Lényegében egy pn-átmenetből áll, amelyhez kis szennyezéskoncentrációjú futási tér csatlakozik. Záróirányban a lavinaletörés közelében előfeszítve, a diódán levő váltakozófeszültség-csúcsok idején a pn-átmenet környékén lavinasokszorozás révén töltéscsomagok keletkeznek, melyek a futási téren áthaladva nem oszlanak szét. Mire a futási tér végére érnek, a váltakozó feszültség fázisa megváltozik, így feszültségminimumhoz árammaximum tartozik, ami a váltakozó tér energiáját növeli. Az impatt diódával mW nagyságrendű teljesítmények érhetők el a GHz-es frekvenciákon.
Lásd még:
