Most a saját tapasztalataimat fogom leírni. Próbálok bemutatni olyan trükköket, amikre a kísérletek alatt jöttem rá. Ezidáig kb. 20 db tápegységet alakítottam át. A kezdeti időszakban pár darab elköltözött az örök elektronmezőkre, de az utolsó szériák már üzembiztosan működnek. Ilyen átalakított tápokat raktam erősítőkbe, szubládákba, de készült belőlük akkumulátor-töltő is. Ezekben a tápegységekben vannak még kiaknázatlan lehetőségek. A cikk célja nem csak a reprodukció, hanem ötletek ébresztése más jellegű felhasználáshoz, vagy ezen felhasználások tökéletesítéséhez.

Figyelem!

A cikkben közölt átalakítás során hálózati feszültséggel dolgozunk. A nagyfeszültségű rész érintése HALÁLT okozhat! Csak fokozott óvatossággal és kellő odafigyléssel kezdjünk hozzá a munkához! Csakis akkor, ha biztosan tudjuk, hogy mit csinálunk! A cikkben közöltek által okozott esetleges személyi és vagyoni kárért semmilyen felelősséget nem vállalok!

Amit az AT tápegységekről tudni érdemes:

A régi AT-s tápegységek viszonylag jól terhelhető tápegységek, jó hatásfokkal. Össze sem lehet mérni a melegedését egy ugyan ilyen paraméterekkel rendelkező disszipatív táppal. Ezek a tápok szimmetrikus feszültséggel rendelkeznek. A pozitív ágat átalakítás nélkül jobban lehet terhelni, a negatív ágat kevésbé. A viszonylag magas frekvencia miatt (25-100 kHz) kisebb transzformátor található benne, mint az 50 Hz-es disszipatív tápegységekben. A tápegység felépítése szerint 6 részre bontható:

1. Nagyfeszültség egyenirányítás sima diódákkal, két sorba kötött nagyfesz. kondi pufferként
2. Kapcsolótranzisztorok, vagy FET-ek, amik az egyenirányított feszültséget szaggatják nagyfrekvencián
3. Transzformátor
4. Schottky-diódák szintén az egyenirányításnak, pufferkondik
5. Vezérlő IC és védő tranzisztorok, vagy komparátor
6. Segédtáp

Működése:

Általában TL494-es vezérlő IC található ezekben a tápokban (vagy ezzel kompatibilis). Az IC úgy működik, hogy két tranzisztort vezérel, amik a 2-es részben található tranzisztorokat kapcsolgatják. A vezérlés PWM jelekkel történik. Ha nem kell nagy energia, akkor a PWM jelek kitöltési tényezője kicsi. Minél jobban terheljük a tápot, annál jobban közelít a vezérlés az 50-50%-hoz, ami a táp maximumon járatását jelenti. Átalakítás nélkül azonban a tápot nem tudjuk terhelni, mert a védelmi kör közbelép, és az IC 4-es lábára 2,8V-nál nagyobb feszültséget kapcsol, amivel az áramot olyan mértékben csökkenti, hogy a feszültség is szinte 0V-ra esik. Ilyenkor egy ciripelő hangot hallat a tápegység. Némelyik táp az 5V-os ágat "figyelve" állítja be a kimeneti feszültséget, némely típus pedig a 12V-ot. Ha a "figyelés" az 5V-os ágban van, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha a 12V-ot terheljük, akkor a feszültség leesik.  A későbbiekben megnézzük, hogy hogyan kell a tápunkat átalakítani, hogy a védelmi kört kiiktassuk, vagy új, használhatóbb védelmet építsünk a helyére.