Szia!
Még nem volt időm megnézni, de ahogy időm engedi pótolni fogom.
Annyit viszont még tudtam állapítani, hogy DC jelet nem mér sem a feszültség, sem az áram bemenetén. Ebből az következik, hogy nem bemeneti ofszet hiba okozhatja a 0,02A téves kijelzést.
Nem vagyok otthon a mikrovezérlők világában, de amit eddig olvastam a felhasználók írásaiból, valóban szoftveresen trimmelhetik ki a hibákat.
Gondolok a következőre:
A tápfesz bemenetéről az áram mérés bemenetére parazita kapacitív vagy rezisztív úton átszivárog valami. Mivel eredetileg a tápfesz és a feszültség mérés ugyanarról a pontról érkezik, a mért feszültség értékét felhasználva ki lehet vonni valamennyit az áram mérés értékéből.
Átalakított modul esetén viszont a táp bemenet miatt ugyanúgy ott van az áthallás, csak a feszültség mérés nincs vele kapcsolatban, így a kompenzálás hibás lehet.
Ezt meg fogom vizsgálni.

Szia!
Ez bizony kapacitiv/induktiv áthatás miatt van.

A műszer bemeneti ellenállása 1-2-5-10MOhm is lehet. Célszerűen tegyél rá egy kis izzót terhelésnek.(Ne ledeset!!!)

A Műszert mágnesesen is célszerű árnyékolni, (konzervdobozból kivágva , földelve )
S akkor már csak a gyári max.+,- 0,1V eltérést kéne látnod.
Az a 0,02A =20mA Nem a műszer fogyasztása?

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Letisztogattam a panelt, nincs változás, maradt a 0,02A-es megjelenés. Bekötöttem a leválasztó trafót is a körbe, ami szintén nem hozott változást.
illetve találomra még kipróbáltam egy sűrített levegővel való ráfújást (hűtésként) és egy hőlégfúvós melegítést. Ez sem hozott változást. Adtam egy kis feszültséget a kimenetre, így kaptam áramot és teljesítményt is. Így is melegítettem a mérőegységet, és teljesen stabil, rezzenéstelen értékek a kijelzőn. A környezeti hőmérséklet változása nem okoz értékváltozást, ebből a szempontból is nagyon ellenálló.

Ne számíts nagy áramkörre, de a teszteléshez jó volt, mert hűen tükrözi a későbbi bekötést. A kis kezemmel lerajzoltam az első állapotot, ahol mutatta a 0,02A-t. Ehhez képest a második állapotnál Az "A" jelzésű mérőegységet kivettem, és egy sorkapcsot használtam helyette.
Most utólag olvasva Béla gondolatait, azt nem figyeltem meg, hogy esetleg fordítva bedugott villásdugóval csatlakoztam-e a hálózathoz, ezért ezt sem lehet kizárni.
És ha már ceruza volt a kezemben (és előrébb hoztam az ebédidőt), lerajzoltam a mérőegység érintett részét is az eredeti állapotában, majd ebbe pirossal belepiszkáltam a módosítás utáni helyzetet.

Összedrótoztam a szabályozható toroiddal a mérőegységet, mert látni akartam minden terv szerint alakul-e.
Működik, de felszínre került egy olyan sajátosság amire nem számítottam. A mérőegység feszültség változása (frissítése) lassú, kb. 1 másodperc, és még akkor sem áll be mindig, van egy köztes érték, és a következő másodpercben (újabb frissítés) mutatja a tényleges értéket. Például ha nulláról feltekerem egy mozdulattal valameddig, akkor elsőnek mutat egy 120 V-ot majd utána mondjuk 190-et. A gyakorlatban ennek nem hiszem, lesz jelentősége, de attól még ilyen.
Sajnos van egy másik anomália is, amire nem találom a magyarázatot, ezért kérdezem mi lehet a kiváltó ok? Ha nullára tekerem a kimenetet, akkor 0V-ot és 0W-ot mutat, de közben 0,02A áramot is. Ellenőriztem multiméterrel is, a feszültség valóban 0 V, és áram sem folyik a kimeneten. Első gondolatom volt, hogy talán mégis folyik ott valami apróság, ezért kivettem az izzót, tehát akármekkora feszültség is lenne a kimeneten, áram biztosan nem folyik (még mindig 0,02A-t mutat). Ez után fizikailag kikötöttem minden egyéb vezetéket a mérőegységből, csak a tápfeszültség ellátást hagytam meg (így is 0,02A-t mutat). Pontosan ebben az állapotban a tegnapi tesztek során (előző hozzászóláshoz mellékelt kép mutatja) 0,00A-t mutatott az egység.
Ismét kérdezem, mi okozza ezt a változást, honnan jött be mára az a 20mA-es érték?

Köszi! Gondoltam arra is, hogy ha lenne áramszabályzó, akkor nem kellene semmit állítgatni. Az a tervem, hogy ha egyszer tölteni teszem, akkor 80%-ig nem veszem le. De azért havi 2x 100%-ra tölteném. 16A nem tudom, hogy jó ötlet-e, úgy 22 óra lenne a töltés. Ha nem is megyünk sehova, nem biztos, hogy jót tesz a kocsinak, ha egész nap tölt lassan.
Szerintem azt csinálom, hogy felszereltetem a Tesla falit a 32A mellé szabályozóval, aztán meglátom. Csak ha nyáron mondjuk megy a klíma véletlen, meg a medence fűtés (az maga 8A-t megesz) akkor nagyon karcsú, az tényleg 16A-s töltés, de kitapasztaljuk.

Ha mindig tudsz a töltő mellé parkolni, akkor szerintem 16A elég kell, hogy legyen. 1000km-re kb havonta háromszor kell teletöltened. Ha rendszereben rátöltesz, akkor még a 10A is elég. Ha tudod, hogy egy hosszabb út várható akkor már előző napokban elkezded növelni a töltöttségi szintet a kocsiban, (több este is csatlakoztatod), így ha este mennél hosszabb útra, csak az aznap kiautózott töltést kell pótolni.
Ha már megvetted a fali töltőt, akkor azt szereltesd fel, olyan kábellal, ami a szerinted szükséges teljesítményhez kell (akár 32A-ra méretezve), a kismegszakító tetszés szerint akár gyengébb is lehet, a cseréje gyorsan és olcsón megoldható.
Én elsőre 16A értékre szabályoznám a töltőt, és meglátod pár hét alatt a tapasztalatokat.
Ha lekapcsol a főbiztosító, akkor csökkents a töltést (sokat használsz a házban), ha túl gyorsan feltölt, akkor is csökkentheted. Ha valamiért sürgős, tudsz gyorsítani a töltésen, de akkor kevesebbet használsz a lakásban. Ha pár hét tapasztalat, próbálgatás után is rendszeresen leveri a fő biztosítót, akkor érdemes csak a bővítésen gondolkodni.
Helyedben napi ingázásra 85-50% között használnám az autó akkuját, csak hosszabb út előtt tölteném 100%ra.

Kevés adatot adtál meg és még sok adatot valószínűleg nem is tudsz.
Nincs villanyautóm, viszont két PHEVet töltünk rendszeresen otthon.
Milyen autód van te tudod (nem érdekel), de hogy segíteni lehessen azt kell tudnod megmondani, milyen töltője van az autónak, csatlakozó típusa (a teljesítményhez nem lényeges, de bekorlátozza a dolgokat), 1 vagy 3 fázis és töltési teljesítmény 1 és 3 fázis esetén. Az autóban lehet-e állítani a töltést és menyire?
Menyit fogsz utazni (megtett kilométer egy út alatt), mennyit áll otthon az autó (menyi idő van a töltésre)?
Mielőtt bármit szereltetsz kezd el használni, hogy legyen tapasztalat. Tölts párszor utcai oszlopon (megtudd milyen csatlakozókon és milyen teljesítménnyel tudsz tölteni), és a mobil töltőjével (EVSE) is (otthon vagy máshol).
Alap esetben egy sima konnektor 10A terhelést visel el, egy 10A értékű automatával biztosítva mondható biztosnak, megfelelő vezeték esetén. Így közel 2 órát lehet 16A körül terhelni mielőtt lekapcsolna, ennél többet egy mezei konnektor nem visel el!
Autó töltés 16A és felette csak is ipari csatlakozókkal lehetséges (kék vagy 3 fázis esetén piros), az autó töltőcsatlakozója már ennek az igénybevételnek megfelelő.
A mobil töltőt 10A áramig biztonságosan lehet használni, 12-13A 2-3 órára lehet, ha utána lehúzod és megnézed (a csatlakozó és mellette a kábel tapintásra menyire meleg, kicsit lehet langyos).
Egyetlen kivétel, ha a villamos hálózat amin a konnektor van tökéletes állapotú, az egyetlen csatlakozás az a konnektor, ahova a töltő dugója van téve és a dugóban van hőmérő beépítve, de ha csak a gyár nem írta ezt le neked papíron a töltő utasításába, hogy bizony a töltő méri a konnektor hőmérsékletét akkor a folyamatos 10A terhelésnél többet nem szabad engedni.

Minden híresztelés ellenére lehet az autót 3x2,5mm2 gumi kábelből gyártott hosszabbítón keresztül tölteni, érvégezett és jól szerelt csatlakozó végekkel, a fent írt folyamatos 10, rövid ideig 12-13A terhelés mellett biztonságosan. (Ha a villanyóránál van megfelelő feszültség, akkor a szükséges hosszúságú kábel kell csak. Ha eleve alacsony a bejövő feszültség, akkor mindenképp az órától és vastagabb vezetékkel kell menni.)

Hívj egy szakembert, akinek van megfelelő műszere, hogy kimérjen neked egy konnektort. Felülvizsgálóknak van erre műszerük, de villanyszerelőknek is lehet. (Hurok ellenállás az óránál (bejövő), a kiválasztott konnektornál, a kettő különbsége megmutatja a konnektor vezetékezésének minőségét, földelési ellenállás a konnektornál, FID működőképessége és megfelelősége) (Ha biztosra akarsz menni 1-2 hónap után újra méreted a hurok ellenállást, kimutatja, hogy volt-e olyan gyengébb kötés, ami használatlanság hiányában nem látszódott elsőre)
Ha van egy jó konnektorod, onnan hosszabbítóval (de megfelelő anyagból készülttel) vigyél áramot oda ahol parkolni tudsz és töltsd a meglévő töltőddel. Én elsőre nem fektetnék bele többet, majd ha lesz tapasztalatod és adsz adatokat akkor lehet tovább lépni. Mi a mai napig hosszabbítókon keresztül töltünk, az egyik autóhoz 50m kábel megy.

Érdemes gondolkodni rajta, hogy a telken, ha jártok oda rendszeresen, ott töltsétek a kocsit, ott kiépíteni előre a töltő helyét (ha a föltételek adottak).
Hiába bővítesz 40A-re ha az autó csak 3kW-al tud tölteni egy fázisról, felszereltetni egy töltőt, aminek a csatlakozója nem illeszkedik a kocsival, és hasonló hibákat kerüld el.
(32A főbiztosíték neked ~1,5 óráig 46A áramot átenged, ha nincs alapból 25A felett terhelve, biztos szükséges a bővítés?)

Van ugye a 32A feletti rész 8 amperre vetítve, de ha elkezdik esetleg a mantrát, hogy a meglévő méretlent cserélni kell a bővítés miatt, akkor sokba is fájhat.
Én simán kipróbálnám a 32A-el először, szerintem elbírja, ha túl is terheled valamennyivel, nem fog lecsapni rögtön, órákba telik, mire a hőkioldó megszólal, pláne télen a hidegben.

Köszi. Át fogja vezetni. Tesla töltő lesz felszerelve. A 32A-40A váltásnak mennyi a költsége kb? Én laikusként 100+munkadíjat számoltam.

Krups

Egy kis segítség a KRUPS gépekhez.
Szétszedésben is segít.

Bővebben: Link KRUPS 1

Krups 2

Esetemben a Triack típusa T1250-600G. 12A 600V Ig 50mA

Van a műszernek egy offset hibája is, ami ilyen kis áramnál összemérhető a mérendő mennyiséggel. Nálam ez pozitív, 1 legkisebb digittel többet mutat mint amit a multiméterem mér. 10mA-nél 0.02A. 20mA-nél 0.03A, 30mA-nél 0,04A-t mutat. Feltételezem nálad negatív ez az offset hiba.

Közben figyeltem a teljesítmény kijelzést is, és ott például nem tudtam 0,1W-ot beállítani, 0,0W és 0,2W között billegőre be tudtam állítani.

RA 6363 S némítás nem jó

Sziasztok!

Nemrég hozzájutottam egy RA 6363 S-hez. Egy problémára nem tudok rájönni, vagyis már nem tudom hol keressem a hibát.
Ha a gombokhoz hozzáérek akkor ilyen hangos búgás hallható, mintha az alap 50Hz-es búgását felerősítené. De ez nem vonatkozik az MW SW1 SW2 SW3 WIDE BAND gombokra, csak a bekapcsológomb illetve a kijelző alatti és a mute gomb.

Végigjártam a némító áramkört teljesen egészen a tápig, de nem voltak hibás alkatrészek, de azért a ST50-et és ST43-at kicserétem a szabályzón, de semmi. N125-ös diódák is rendben voltak, de kicseréltem azokat is, semmi változás. (A BF244-A Fet-hez még nem nyúltam a végfokokon.) Minden csatlakozás ki lett pucolva.

Azt találtam ki, hogy akkor az kijezlő alatti gombsor "földelését" (nem tudom mi célt szolgálna), rákötöm az FM memory alatti gombsornak a vezetékére és így már ha hozzáérek nem búg.

De... bekapcsoláskor, mivel a gombot nyomom, azonnal elkezd búgni, viszont szépen elhalkul. Ez is csak akkor, ha hosszabb ideig nem volt bekapcsolva. Ha pl. kikapcsolom és pár másodperc múlva újra bekapcsolom, akkor nincs ez a hang.

Szóval nem értem. Azt tudom, hogy az EA 6383 erősítőmben a SC42-ről van húzva külön egy GND kábel valahova, lehet pont emiatt?

Üdv,
Máté

EA6383S Tuning hiba

Sziasztok!

A módosítások sikerültek, de nem minden tetszik.
A Loudness kevesebb lett, mint volt.
A hangerő is kevesebb. Ami eddig 3-ason elég volt, az most 7-esen szól úgy, mint régen a 3-as.
Az alkatrészértékeken nem változtattam.
Mitől lehet? Mit rontottam el? A mute áramköröket nem használom.
Hol/hogyan lehet növelni az erősítést? A szabályzómodulban? A végfokon?
A loudnesst, hogyan növeljem?
Holnap lesz nálam a készülék.
Ezek az általam átrajzolt kapcsolások, ha találtok benne hibát, szóljatok légyszi.
Átnéztem, vagy ötször, de nem találtam hibás kötést. (Amit találtam, azt kijavítottam.)

sencor hang

Sziasztok. Egy TP.MS3663S.PB803 (amiről rajz nincs) egy CS3817BEO erősítő IC van. A Tv néma. Az erősítő 3-12 lábán van gyenge hang. csak épp valamiért nem erősíti fel.
PVCC 12V, 10R keresztül is megvan az AVCC.
Ez az 1es lábon lévo SD nem világos.
Ott 3,3V mérek. Azon valami digitális jelet ad, vagy csak olyasmi mint egy mute, ha pl gombot nyomok, vagy fülst dugok?

Egy másik Samsung TV normál távirányítójával is megpróbáltad?

Bocsi, még annyi, hogy ha jól értem, akkor Ez az általad készített mute kapcsolás a TPA3110, 3112- hez nem megfelelő, mert épp alacsony szintre némít. Azt kell ugye elérnem, hogy kikapcsolt állapotban a GND-re legyen húzva az 1,2 láb. Majd a tápfesz megjelenése után kicsivel válassza le a GND-ről.

Lefotóztam neked az általam (évekkel ezelőtt) vásárolt panelt. A kicsi "öcsipanelen" van a némító ill. koppanásgátló áramkör. A kimeneti szűrő is át van alakítva a weblapomon levő leírás szerint.
A képre ráírtam a mute bekötését, de ez sajna nem biztos, hogy a Te paneleden is ugyanígy lesz...
A hűtőbordát nem szedtem, hogy megnézzem, hány lábú az IC, de majd szkóppal ránézek valamikor, pl. hogy milyen frekin megy. Nálam a nyugalmi árama rendben van, nincs számottevő melegedés, és alapzajt akkor sem hallok belőle, ha fejhallgatóra kapcsolom (előtétellenállás nélkül).

Gondolom akkor leszedted a hűtőbordát, hogy lásd az IC-t. Nem készítettél véletlenül fotókat? Van hasonló panelem, de azt elég régen vásároltam - de nem ellenőriztem hogy az IC eredeti-e. Viszont a mute csatlakozási pontját anno megtaláltam rajta némi kísérletezéssel. Ha vannak fotóis akkor esetleg összehasonlítanám azzal amit vettem régebben.

Ha hamis az IC, akkor nem biztos, de az eredeti TPA3116 a hangszóróra jutó DC hiba esetén letilt. A bekapcsolási koppanásról a PCB tervezője tehet, nem az IC. Ha nem férsz hozzá a mute lábához, az sem gond, szerintem elegendő egy késleltetett relé a hangszóró
vezetékébe.

Jogosak a felvetéseid, éppen ezért tervezéskor a szélsőségekre szokás tervezni: legrosszabb együttállás, maximális terhelés, stb...

És igen, általában feszültségre szoktunk tervezni, mert többnyire nem az a cél, hogy a szekunder oldalon kapjunk 2A-t, hanem az, hogy ott kapjunk 10V-ot, és ha a rákapcsolt áramkör fel akar venni 2A-t, akkor felvehesse. Meg általában nem érdekel, hogy a trafónk a hálózatból 0.11A-t vagy 0.12A-t vesz fel, amíg az messze van a lakás teljes fogyasztásától, illetve ipari környezetben alatta marad a rendszer terhelhetőségének. (Amellett, hogy szeretnénk minél jobb hatásfokot elérni, minél olcsóbban, vagyis kisebb fogyasztást reális anyagi ráfordítással - keressük a haszon-költség optimumát.)


És mindezekhez van még egy általános elv: Ha valamire van gyakorlati képlet, akkor azt használjuk és nem kezdünk mindent az elméleti alapoktól számolgatni. Ha kell egy műterhelés huzalellenállásból, akkor előveszem a fiókból az ellenálláshuzalt, amire rá van írva, hogy hány Ω méterenként és lemérek belőle adott cm-t, ahelyett, hogy a fajlagos ellenállásból, a huzalátmérőből és a szükséges ellenállás-értékből kiszámolnám a megfelelő hosszt.
Pontosan így van ez a trafók méretezésénél is! Előttünk már több millió hálózati trafót méreteztek, és vannak remek képletek rá: csak bedobálom a fontos paramétereket és megkapom az elkészítéshez szükséges adatokat (vagy bemegyek a boltba/elmegyek egy trafókészítőhöz és megveszem a megfelelő trafót... ).
Ez egészen addig működik, amíg "általános" dolgokat kell csinálni, vagy amíg nincs valahol valami hiba, amit a kész cuccban meg kellene találni. Mint pl. a mostani levélfolyam esetében is... Akkor viszont fontos az, hogy tisztában legyünk az elmélettel is, különben butaságokat kezdünk terjeszteni (pl. hogy a mágneses erővonalak nem a vasban, hanem mellette a levegőben haladnak leginkább...). A huzal-ellenállásos példámnál maradva: Nem értjük, hogy annak a 12cm-es drótnak miért nem annyi az ellenállása, mint amit a spulnira írt érték alapján produkálnia kellene. Ja, hogy -15°C-on használjuk, és figyelembe kell venni a réz hőfokfüggését is?
De ehhez már tudni és gondolkozni is kell.

Compozit kolléga bizonyára sok trafót készített már a gyakorlati képletek alapján, és azok általában működnek is. De azt nem tudom megítélni és nem is szeretném!, hogy az ő esetében az elméleti tudás-alapok vagy a gondolkodásra való hajlandóság hiányzik. Ami egyértelműnek tűnik számomra, hogy a végkövetkeztetése (amit fennen hirdet) téves...
Karesz 50 által bemásolt lapok nagyon jól megmutatják az alapokat! (Én is kerestem ilyeneket a neten, de nem találtam és nekem nem volt további türelmem a kereséshez...)
Gyanítom, hogy Compozit kolléga nem fogja azokat megnézni, vagy ha igen, akkor is keres valami mondvacsinált kifogást (pl. végtelen permeabilitás)...

Bár talán mégis van remény az ő esetében is: Tehát mégiscsak az áram a fontos, ami meghatározza a továbbiakat.


Azt tanácsolom neked és Ge Lee kollégának is, hogy ne foglalkozzunk Compozit megjegyzéseivel... Egy lapos-Föld hívővel sem érdemes vitatkozni (kivéve, ha szórakoztat a téveszméje )...

TPA3116D2

Sziasztok!

Ehhez a TPA3116D2 alapú erősítőhözt szeretnék egy némító áramkört készíteni. A mute láb keresése közben rájöttem, hogy a végfok IC nem eredeti. Felirat nincs rajta és a 32 helyett 28 lába van csak. Utánaolvastam, a TI-nek nincs hasonló IC-je 28 lábbal. TPA3112d2 lehetne még, az 28 lábas, viszont csak mono 25W. Nem tudom, érdemes-e vele így tovább foglalkozni.

Szia!

--Ide kell a 40A s tipus. mert előtte 32A-s a túláramvédelem .

--másik megoldás több FI/RCD relénél mindegyik elé teszel egy megfelelő kismegszakitót ,
s akkor tehetnél akár 6A -s Fi relét is.

Ezt így távolról nehéz megmondani. Ha a kimenet (jel nélkül) beáll nulla voltra, és jellel normálisan szól akkor túlélte az akciót. Amúgy meg nem biztos. Ezen a panelen is meg lehet találni a mute lábat, kicsivel nehezebb, de nem lehetetlen.

Igen, megtaláltam, köszönöm! Illetve a weboldaladon is olvasom épp a fejtegetést.
Csak a koppanásgátló lenne a lényeg, mert nem tudom hány bekapcsolást fognak bírni a hangszórók, olyan hangosan pukkannak a tápfesz ki/be kapcsolásakor.
Az erősítős topicban egy másik D osztályú texasos erősítő kapcsán már segítettél.
Az próbanyákon egész jól működött. Annyival egyszerűbb volt a helyzet, hogy oda a szorgos kínai mérnökök legalább kivezették a mute lábat egy csatlakozóra.

Sanszos, hogy ezzel az akcióval kinyírtam a végfokot?

Hídkapcsolású. Tehát csak olyan megoldással fog működni ami alkalmas hídkapcsolású végfokhoz. Viszont az IC-ben van némító funkció, ha csak "koppanásgátló" kell akkor ez 2db tranzisztorral megoldható, ami az IC mute lábát vezérli (ez elérhető az egyik SMD alkatrész lábára kivezetve). Korábban volt erről szó (esetleg keress rá).

Ez a TPA3116-ra épülő erősítő modul az alany.
Látom, hogy Skori már tesztelte, az IC adatlapján nem látok infót arról, h híd kapcsolású-e, de valószínűleg igazad lesz.
A korábbi hozzászólásokból látom, hogy lenne neki mute lába is, csak kivezetve nincs, de sajnos se eszközöm, se tapasztalatom nincs, hogy SMD IC-t mókoljak.

Azért én úgy olvastam, hogy nem olyan régóta van ez így. Szóval mondjuk 21-ben, mikor szabványosították nálam, mikor kitalálták ezt az ingyenes bővítést, lehetett volna bővíteni külön, és a kiszállásra is valami 8e-re emlékszem, és azóta találták ki, hogy ne lehessen. De nekem most lett volna ügyintézésem amibe akkor már alapból beírtam a 32A igényt, de így már akkor inkább kihúztam. Mikor szabványosították, kicserélték az alu kábelt az oszlopról, de nem tudom, miért nem alapból 32A-re szabványosították, utólag kérdeztem, és mondták, hogy nem 32A lesz, arra majd megint ki kell cserélni a kábelt, meg mindent. Pedig arról volt szó, hogy 32A kell.