Odaírtam. TO 220 a tok, ennél még nem láttam más kiosztást.
TO 92 - ami pl. a BC 182 - és a legtöbb más típus ami kerek tokos, leggyakrabban E-B-C kiosztású.
A lábakat alulról nézve háromszög csúcsainál vannak, felül van egy láb - így nézzük, ekkor igaz a fenti sorrend. De TO 92-nél bármely más kiosztás is előfordul!

DP7-116 utángyorsító feszültség

Üdv!
Van egy Tungsram gyártmányú DP7-116F típusú hosszú után világítású katódsugárcsövem. Szeretném beüzemelni, nem szkópot építek az van itthon elég, csak érdekességként, mivel a hosszú után világítás miatt különlegesebb cső.
Mellékelem az adatlapját. A tápfeszültségek előállításával kapcsolatban volna szükségem gyakorlati tapasztalatokra. A fűtés az tiszta sor egy régi csöves rádió hálózati trafójával el is intéztem, egy soros ellenállással beállítottam kerek 6,3V-ra. Mivel már láttam fűteni a csövet ezért haladok tovább.
Először a "legnehezebbel" az utángyorsító feszültséggel kapcsolatban merültek fel kérdésim. Van egy 230V/2000V hálózati transzformátorom amit egy elektromos légycsapdából bontottam. Ezt gondoltam felhasználni, egy nagyfeszültségű diódával egyenirányítom, kondenzátorral szűröm és már mehet is a csőre. Viszont így csak kb. 2800V DC-m lesz (mínusz ami esik a diódán). Ez vajon elég a csőnek? Az adatlap 4kV-ot ír (így a feszültség kétszerezés kilőve). Mint írtam nem műszer építés a cél, inkább látványelem, szóval a stabilizálás nem fontos. Működni fog a kapott kb. 2,7kV-al is, vagy mindenképp egy kapcsolóüzemű tápban gondolkodjam? Az adatlap nem tér ki rá, de itt kb. mekkora áramra kéne számítanom (nekem mA alatti tartomány rémlik)?
Előre is köszönöm!

Amit elfelejtettem. Ez a rajz lenne a kiindulási alap. Ahogy elnézem az ő katódsugárcsöve is hasonló mint az enyém, és ő is csak 2kV-al hajtja.
Teljes cikk.

Közben kirajzoltam a nekem lényeges rész és rájöttem, hogy ő is 4kV-al hajtja az utángyorsítót a katódhoz képest, mivel +-2kV a táp és a katód kb. -2kV potenciálon van a GND-hez képest.
Valaki kérem erősítsen meg abban, hogy a 3JP1 cső és a DP7-116 bekötése megegyezik. A Tungsam doksi elég rossz felbontású sajnos. Főleg arra vagyok kíváncsi, hogy az a1 és a2 jelek mindkettőnél ugyan az jelenti-e.
3JP1 adatlap

Szia !

Ha elkészül, Chua generátor kifejezetten jól néz ki rajta !

J.

Szia,
mellékelek egy másik adatlapot, remélem segít.
Ha ki szeretnéd használni a P jelű kétrétegű fénypor lehetőségeit, akkor lehet, hogy szükséged lesz a 4 kV-ra, bár írják a 2 kV feszültséget is és az után gyorsítás nélküli üzemet is. Viszont nagy különbséget nem látok a 2-3-4 kV-os működés üzemi adatai közt, így kipróbálnám a jelenlegi 2,8 kV-tal, (Ua3 min: 2 kV, az pedig neked így megvan).

A 3JP1 cső és a DP7-116 bekötése megegyezik, az a1 és a2 jelek mindkettőnél ugyan azt jelentik.

Köszönöm a másik adatlapot ez sokkal jobban olvasható.
Köszönöm a megerősítést is, már csak építeni kell.

És ezen már legalább van némi karakterisztika is, tehát ránézésre jó az az 1 mA alatti áram...