Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Középhullámú adó
Sziasztok!
Megépítettem a BC547-es kapcsolást és az oszcillátorkockás verziót is. Mindkettő iszonyú halk és 5-6cm antenna helyett kell rájuk 4-5m hogy egyáltalán valahogy be tudjam fogni az adást, de akkor is pokoli hangminőséggel dolgozik. Plusz a tranzisztoros változatnak vándorol is a frekvenciája picit. Nem tudom mit ronthattam el, vagy ezek egyszerűen ilyenek és nekem volt nagy az elvárásom!? A hozzászólás módosítva: Ápr 5, 2013
Pontosan mit is építettél meg és hogyan?
Rajz/fénykép esetleg...
A két képen láthatót. Az oszcillátorkockáshoz egy sokolból bontottam trafót.
Az egyik gond: ezekkel a módszerekkel nem tudod kellően nagy lökettel modulálni a vivőt.
A másik gond: a frekvencia miatt illesztett antenna szóba sem jöhet (lambda/4: 75 méter), így vagy mágneses antennát kellene használnod (pl. ferritrúd), vagy a kimeneti teljesítményt kell növelned.
Köszönöm a tippet! Ferritrúd talán akad itthon valahol.
Középhullámon nem használnak FM modulációt, tehát löket sem érdekes. Ebben a kapcsolásban van némi frekvencia moduláció, de ez szerencsére olyan kicsi, hogy elhanyagolható, viszont AM az jelentős, amire egyébként is szükségünk van.
A tokozott oszcillátorokat pedig ne nagyon propagáld, mert a kimenőjelének rendesen van felharmonikus tartalma, ez pedig egy antennára kapcsolt oszcillátornak nem igazán előnyös tulajdonsága. Még akkor se ha sem a teljesítmény, sem az antenna nem túl nagy. Nem bölcs dolog zavaró adókat készíteni, növelni az elektroszmogot. A hozzászólás módosítva: Ápr 6, 2013
Frekvencialöketről szó nem volt. Lehet hogy nem helyesen, de löket alatt az amplitúdó moduláció mélységére akartam célozni. Az viszont tény, hogy a közölt kapcsolásokkal 20-40% fölé menni nem nagyon lehet, ami normális átvitelhez kevés.
A tokozott oszcillátort nem propagálom. Mindössze tippet adtam a beszerzéséhez. De ha ez baj, akkor elnézést, hibáztam.
Löket kifejezetten az FM moduláció sajátja, delta f nek nevezik. A modulációs mélységet a vivő százalékában adják meg, egy műsorszóró adónál 30 % -ra korlátozva, a teljesítmény korlátok miatt. Az előzőekben vázolt kapcsolásban a moduláció bázisárammal történik, elvileg csak a torzítás korlátozza, ami viszont a munkapont függvénye. Mivel a kis adó egy KH műsorvevő ellátását célozza -gondolom-, nincs is szükség 30 % -ot meghaladó modulációs mélység előállítására.
Sziasztok! Szép napot mindenkinek!
A linkelt kapcsolást szeretném megépíteni, mely HH és KH sávokon rezeg KF behangoláshoz használták. Az lenne a kédésem, van-e valakinek ötlete az AF200-kat mivel tudnám helyettesíteni? Vajon mennyiben változnának a paraméterek? UDV e-sporadic. A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2014
A mai világban bármelyik PNP BCxxx tranzisztorral helyettesítheted, de megépíthated NPN tranzisztorokkal is, csak a polaritást kell megcserélni.
Köszönöm szépen! További fokozatok (ejnye) építésére várnék még javaslatot.
Felesleges, ez így ahogy van elegendő nagyságú jelet szolgáltat egy rádió beméréséhez. Adót meg úgysem lehet építeni ezekben a sávokban.
Estleg, ha külső modulációt szeretnél alkalmazni, akkor a T1 áramkörét kell módosítanod úgy, hogy az S/P transzformátor általi visszacsatolást megszünteted, (blocking oszcillátor), és a bázisba vezeted a külső moduláló jelet, megfelelő kondenzátor csatolással.
Igen mikrofonos vezérlést szeretnék modulációnak! Illetve a síphang oszci és a mikrofon kombóját. Gondolom, ahogy leírja az újság T2 biztosabb elválaszást biztosít NF es HF között (profibbb az Am moduláció), mint ebben (lent), magyarul stabilabb jobb oszci az elöbbi ennél. Azzal tisztában vagyok, hogy az AF200as kapcsolásban a +1 tranya a modulaciot állítja be.
A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2014
Ez a kapcsolás nem annyira nyerő, mert ezzel inkább FM modulációt tudsz előállítani.
Az AM moduláció, mint az előző esetben is, anód (kollektor) modulációval történik. A legjobb eset, ha nem az oszcillátor, hanem az elválasztó, vagy a végfokozat kollektorának feszültségét moduláljuk. Egy potméter változtatható soros ellenállásként való használata sem szerencsés, mert nem ismerjük pontosan a következő fokozat bemeneti ellenállását, így a feszültség osztást sem. A másik gond, hogy a potméter képen látható bekötésénél a csúszka kontakthibája, jelentős zavarokat okoz, mrt a beállított ellenállás érték ugrándozik a beállított érték, és a végtelen között, ami igen nagy zavaró recsegést tud produkálni. Az elleállás csúszkáját ilyen felhasználásnál mindíg össze kell kötni a potméter szabad végével, így az ellenállás "csak" a beállított érték, és a potméter max elleállás értéke között fog ugrándozni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |