A következő cikkben közérthetően, az egyszerűségre törekedve, bemutatásra kerül a Fourier Transzformáció rövid elmélete és gyakorlati alkalmazása.
A cikk a teljesség igénye nélkül, röviden tárgyalja a Fourier Transzformációt, elsősorban a gyakorlati oldaláról, felhasználhatóságáról, a matematikai oldalát háttérbe szorítva.
A francia fizikus és matematikus Jean Baptiste Joseph Fourier a 19. század elején dolgozott ki egy algoritmust, mellyel periodikus és nem periodikus jelek diszkrét pillanatértékeivel ki lehet számolni a jelet alkotó szinusz alapkomponenseinek frekvenciáját, és amplitúdóját.
Egyszerűen szólva, egy tetszőleges jelalakot mintavételezéssel majd némi számolással elemezni lehet.
Hogy a tisztelt olvasónak világossá váljon, miről van szó, beillesztek pár képet. A haladó felhasználók lapozhatnak.
Vajon miből áll egy négyszögjel? Hogy lehetne definiálni?
Elárulom. Egy négyszögjel nem más, mint végtelen sok szinusz-függvény összege. Pontosabban így lehet leírni egy négyszögjelet:
f(t) = sin(t) + sin(3t)/3 + sin(5t)/5 + sin(7t)/7 + sin(9t)/9 + ... + sin(n×t)/n, ahol az f(t) a négyszög-jel.
Tehát ha végtelen sok szinuszt vektoriálisan összeadunk, egy négyszögjel jön létre. Vagyis nem teljesen, egy kis "sarok" marad az ugrásnál, de ez nem lényeges, mivel energiája csekély.
A cikk még nem ért véget, lapozz!
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!