Az égető kifejezés még az EPROM-ok hőskorából örökölt kifejezés, ahol tényleg "égették" a biteket. Ez a PIC-ek esetében már nincs így, hiszen a 16F877-esünk is már Flash technológiára épül, ami már inkább az EEPROM-okhoz van közel.

A PIC-ek programozásához egy ún. ICSP-t használunk, ez (az előző oldal miatt) már tudod mi. Programozás szinkron soros úton történik, tehát külön lábon "jön" a CLOCK és a DATA. Ebből következően a két programozáshoz használt legfontosabb láb a ProGrammingClock vagyis a PGC, és a ProGrammingData vagyis PGD.

Kezdőknek programozáshoz én a JDM programozó klónokat ajánlom. Először is a párhuzamos port már alig van a gépeken. Sorost még esetleg találunk. De ha azunk sincs, akkor egy 1-2 ezer forintos USB-Soros átalakítóval máris nyertünk egy soros portot. Míg USB-Párhuzamos port átalakítót egy 10 ezer forint körül kaphatunk kézhez.

Mielőtt egy sorosporti programozót megépítesz, vegyél elő egy műszert, és mérd meg a sorosportról kijövő feszültségeket! Emberek egy részénél hiba nélkül elsőre megy, valakinél meg reménytelen, hogy valaha is életre keljen.
Fontos, hogy a sorosporton a DSR vagy DTR vonalon legalább 6V-nak kell lennie a GND-hez (5-ös láb) képest! Sajnos hiába ezek erősített áramkörök, alaplapok többsége nem hogy a +-14V-ot nem adja ki, de még a 6V-ot sem üti meg! Ilyen gépeken a JDM programozó ritkán vagy egyáltalán nem működik. Ilyen esetekben javaslom az Oshon féle programozókat.

Amennyiben van LPT port a gépen, célszerű párhuzamos portra égetőt készíteni. Ha csak soros portod van, és az előbb leírt méréseknél nem kaptál megfelelő feszültségeket akkor pedig egy bufferelt változatott válassz. Sok hibás kapcsolás kering az interneten, építés előtt, ha nem akarod magadat megszívatni, akkor kérdezz a PIC - Miértek, hogyanok... témában!

A programozó

Többféle programozó áramkört és programot mutatok be. Első az a JDM és IC-Prog kombó, a második Deguss kollégám által preferált JDM változat és a WinPIC programozó. Válaszd azt, amelyik jobban tetszik!
A programozó áramkörből találsz sokkal egyszerűbbet is, de azok nem működnek a mai számítógépekkel, mivel a sorosport régi szabvány szerinti +14 és -14V-át igénylik.
Íme a kapcsolás és a nyákrajz:

Ez a kapcsolás már fel van készítve az alacsony tápfeszültséggel rendelkező alaplapokhoz és USB adapterekhez.
Egész nyákterv letöltése: programozo.zip (eagle+pdf)
A pirossal rajzolt vezetékek a felső ún. Top rétegen vannak, de ezeket most nem kell kétoldalas nyákra tenni, sima vékony dróttal kössük össze.
A "P" csatlakozót az alábbi módon kell bekötni:

1. GND, föld (12 vagy 31)
2. PGD (40)
3. PGC (39)
4. MCLR (1)
5. Vcc (11 vagy 32)

A zárójelben mellette a 16F877-es lábait látod. Programozáskor azzal kell összekötni! A lábak elnevezését ki tudod nézni az adatlapból, minden típus esetén. A fentebb említett típusnál így néz ki:

A debugger

A PIC-eket ezeken a lábakon keresztül nem csak programozni, hanem debugolni is lehet. Informatikában a "bug" szó nem bogarat jelent hanem apró kis hibát. A "de" mint tagadó szó mostmár megmutatja mit is jelent összetéve a kettő: debug.

Kezdetben elég egy sima programozó, de amint elkezdesz komolyabb áramköröket készíteni jön a probléma hogy esetleg nem tudod kiszedni az alkatrészt, vagy csak menet közben, miközben a program fut, tudod csak kideríteni a hibát. PIC képes olyanra, hogy a processzor az áramkörben csücsül miközben Te programozod és futás közben tudod kiolvasni pl. egy regiszter értékét.

Bővebben a debugolásról és a programozásról kicsit később...