Így jár, aki sokat karattyol...
Lemaradt:
Azért persze kacsintgatok az elektro-harmonix ECC82-ére, melléklet.

"nekem kimondottan szorakoztato ez a fajta ahitatos, majdhogynem vallasos megkozelitese az elektronikanak."

Kedves Fórumtársam, nem látok ebben bármi számomra sértő megközelítést. Örülhetnék, hogy szórakoztató a tapasztalataim közlése, bár annak célja nem igazán ez lenne.
A lényeg a látáspontunkban rejlő eltérés.
Az áhítatosság nem az építésben, hanem a zeneszeretetben rejlik. Minden más ezt szolgálja. A mechanikai sajátosságok is. Már régebben megemlítettem, ha valaki minőségi hangzásra törekszik, akkor minden dolognak ennek a szempontnak kell megfelelni, azaz nem a látvány a meghatározó, azaz mégis csak más nézőpontból. Az előzőekben leírtam, hogy mi, miért olyan amilyena hibridben is. Semmi sem találomra olyan, amilyen. Minden egy határoztt elvet követ. És amikor a szűk helyigény is meghatározó, akkor emeletekben kénytelen az ember golkodni. Persze ez akkor is előnyösebb, ha az összekötéseken lehet rövidíteni így. Szóval a cél érdekében a mechanika csak követi a dolgokat, vagy is nem öncélú magamutogató látványosság.

Megint csak a szövegértelmezési problémáddal küzdesz. Nem azt állítottam, hogy az MP3 élvezhető, hanem csak a hallásromlást próbáltam valahogy megvilágítani a hiányos műszaki ismereteidet figyelembe véve. Ezek szerint tényleg nem igazán érted az MP3 kódolás lényegét. A hallásod romlása abban mutatkozik meg, hogy egy adott frekvencia feletti hang tartomány nem jut el az agykéregbe, mert az ingerületet kelteni hivatott szerv már nem képes azt érzékelni.
Az MP3 - veszteséges tömörítés - eredménye is valami hasonló, a digitális állomány csökkentése oly módon, hogy a zenei spektrumból eltávolítják azokat a komponenseket, amiket elfed egy nagyobb intenzitású jel, így amúgy sem lenne érzékelhető, így azt már nem kell bele kódolni a jelfolyamba.

Mindkét esetben csökkentett információ jut az agyadba, csak amíg az MP3 igyekszik ezt a teljes frekvencia tartományban megoldani, a hallásromlás következményeként a magasabb frekvenciájú jelek lesznek elérhetetlenek az agyad számára.

Javasoltam neked korábban hogy egy egyszerű kis méréssel ellenőrizd, hogy egyáltalán meddig hallod a hangokat. 74 év környékén ezt nagyjából 6-8 kHz-re tippelem. De mérd meg, és akkor számodra is egyértelmű lesz. Nem vagyok rá kíváncsi, de hasznos lesz neked ha te tisztában leszel vele.

Majd gondolkozz el azon, hogy egy zenei spektrumban, ahol a felharmonikusoknak óriási szerepe van, mekkora veszteséget jelent a hallásban, ha azok nagy része már nem jut el az agyadba a vázolt probléma miatt.
Hiába vagy képzett a zene értelmezésében és élnek benned emlékek a fiatal kori zenei élményeidről, azt amit akkor hallottál, abban a formában már soha többé nem tudod megtapasztalni.

És itt van az általad említett érzékelés, és értelmezés egységének korlátja. Amit az agy nem képes érzékelni, azt értelmezni sem tudja.
Az általad mellékelt csőválogatási kis dolgozatnak ehhez semmi köze.

Még egy kis apróság, amit nem tudom honnan vettél. Soha nem digitalizáltam LP-ket a PC-men.
Általában veszteségmentes, és lehetőség szerint Hi-Res formátumú zenéket gyűjtök.