Előfordulhat olyan helyzet, amikor kis ellenállású söntön eső feszültséget akarunk mérni, és ebből következtetünk az áramra. A kis ellenállású söntnek vannak előnyei, de a rajta eső feszültség is kicsi, ami nem képes közvetlenül kiszolgálni egy mérőegységet. Ezért Proli007 javaslatára egy 20-szoros erősítésű INA180 -as mérőerősítőt is felrajzoltam a 7.2-es jelzésű panelre. A panel (és a mérőegység) egyéb sajátosságai nem változtak, mérete és a szerelőkerethez való csatlakoztathatóság módja is megmaradt.
Illetve a "normál" feszültségmérési lehetőséget is meghagytam. Előre el kell dönteni melyik bemenetet akarjuk használni, és ehhez kell igazítani a beültetett alkatrészeket. (Ennél a változatnál még így van, de már rajzoltam egy olyat is, ahol minden alkatrész egyszerre berakható, és egy rátolható átkötéssel lehet választani a feszültségmérés és a söntön való mérés között.)
Mellékeltem képeket a tervről és a próbaképpen összerakott panelről is. A képen látszó 100 mA-es mérés nem a pontosságot hivatott szemléltetni, hanem ennél az értéknél kalibráltam a mérőegységet, alapul véve a multimétert. A próbaméréskor 5 db 0,1R/2W-os párhuzamosan kötött ellenállás volt a sönt, és egy 220R-os ellenállás volt a fogyasztó.
Abban bizonytalan vagyok, mennyire racionális a maximálisan mérni kívánt áramtól (nálam 5 A) sokkal kisebb értéknél kalibrálni, de a tesztek bíztatóak. A kalibrálás közelében tökéletes az egybeesés, majd attól távolodva nyílik az olló. Ezzel a beállítássál 30 mA - 5 A tartományban még 2-3% körül marad a hiba.

Beültettem a mérőpontok tüskesorát.
Beállítottam a mérőegységet, és egy találomra osztón keresztül adtam rá feszültséget. A panelon nincs semmilyen osztó (de a helye ott van).
A multiméter a mérőegység bemenetén van közvetlenül.
Bekapcsoltam az első tizedespontot, ami szokatlan a szememnek, nem láttam még ilyen elhelyezkedést.
Labortápról működik, DC 8V-ot kap, és így 100 mA az áramfelvétel.
A multiméterhez képest teljes az egyezés a két kijelzőn (mellékletek).

Összeraktam egy panelt.
Sajnos a sárgának várt kijelzők pirosak lettek. Sárgát akartam, talán azt is rendeltem, de piros érkezett. Lehet, hogy én hibáztam el a rendelést, de máshol is eltévedhetett a szín. Utána fogok nézni.
Az egység piros számokkal is jól mutat. A fotókon az első feszültség alá helyezés látszik. Nagyjából átnéztem minden a helyére került-e, illetve nincs e hibás, vagy kimaradt forrasztás, de nincs letisztogatva a forrasztási maradék, nincs beállítva a referencia, és a frekveniát sem állítottam be. Így ahogy van, kb. középre tekert trimmerekkel is működik. Üres bemenettel imbolyog az utolsó két számjegy, de ha rövidre zárom akkor stabilan négy nullát mutat (néha be-bevillan az előjel).
A képekre az arányok miatt egy gyufaszálat is odatettem. Így elég jól látszik milyen is élőben a 9 mm magas számjegy.

Én TL431-es stabilizátort használok a referencia előállítására. Ez elvileg azonos stabilitású az adatlap által ajánlott 8069-el (melléklet szerint). Nálam bevált, olcsó és stabilnak tekinthető referenciaforrás, és könnyű beszerezni.
De talán nem árt kiemelni egy mozzanatot, a pontosság kapcsán. Attól mert itt 4,5 számjegy van, nem lesz a mérőegység 10-szer pontosabb mint a 7107, ugyanis a 7135-nek a referenciája is 10-szeres (1V a 100 mV-al szemben), és ebből adódóan a bemeneti érzékenysége is 10-szeres, ide már 2V kell a 200 mV-al szemben.
Ha csak a bemeneti részét nézzük, akár úgy is tekinthetnénk rá, mint egy olyan 7107-es egység, ami képes 10 szeres feszültséget is fogadni, de a 200 mV-os tartományban hasonló a mérési/kijelzési pontosság.

A korábbi koncepció is szinte minden szempontból ideális, a szükséges alkatrészek panelek közti elosztása logikus és praktikus.
De felmerült kisebb számjegyek használhatósága is, ami magával hozott néhány változtatást.
A 0,36"-os volt a legkisebb méret amit találtam, ami 9,14 mm magas számjegyeket jelent. A mostani koncepció az SA36-os méret mellett jól illeszthető az SA39 mérethez is, ami csak egy picivel nagyobb számot jelent (9,9 mm), de a számok szélessége már 50%-al nagyobb.
A mostani terven minden alkatrész a vezérlő panelon van, kivéve a számjegyeket, és a tizedespont állítási lehetőséget. Ez utóbbiak vannak a kijelző panelon, ami ezzel a kijelzővel csupán 15 mm magas. Így tulajdonképpen egy olyan vezérlésünk van, amihez kis túlzással bármilyen méretű és alakú kijelző csatlakoztatható. A két panel pontos egymáshoz kapcsolódását a korábban jól bevált csap-lyuk kapcsolat biztosítja, így a rögzítő és egyben átkötéseket is jelentő forrszigetek csatlakozása garantált.
Érdekesség még, hogy a vezérló panel a kijelző lábai között csatlakozik, ezért a lábak helyét "kivágtam" a vezérlő panelből, így az elférésnek nincs semmi akadálya (ezt próbáltam a képeken is szemléltetni).
Nincs jelentősége de ide sárga számjegyeket vettem, amit még nem próbáltam korábban.
Ha már rajzolgattam, és modelleztem, akkor próbáltam megoldást találni arra, hogyan lehetne a térbeli képek leképezésének felbontását növelni (én nem a legkorszerűbb programokat használom). Ez elsőre egyszerűnek tűnhet, de távolról sem az, több korlát is akadályozza a sikert. Most sem gondolom tökéletesnek, de találtam megoldást a sokkal jobb felbontás elérésére. Ennek elvileg nincs felső korlátja, de a fájlméret miatt mégis szükség van önmérsékletre.

Az "alap"-terv ilyen, és itt látod az első változatát.
Idő közben történt néhány módosítás, pl. az indokolatlanul nagy hűtőzászló fekvőre váltott.
Ez fogadni tudja a 0,52" (13,2 mm) és a 0,56" (14,2 mm) magas számjegyeket.
Ez a cikk-cakkos megfontolás onnan jött, hogy így nem kell a nagyméretű számok miatt extra méretű panelt használni, illetve egymáshoz közelebb tehetőek fügőlegesen a mérőegységek (szerintem jó ötlet, és nem jelent többletköltséget).
A mostani v7.2-es változatról mellékeltem nézeti képeket.

Nem kerülte el a figyelmem, hogy az ICL7107-el megvalósított nagy-számjegyes mérőegység kis mértékben "magasabb" mint a 7135-ös 4,5 digites változat. Nem tudom mekkora a valószínűsége, hogy éppen két ilyen egység egymás mellé kerüljön, sőt még függőlegesen is halmozódjanak, de ennek lehetőségét megvalósítottam.
A 7107 mérőegységet "összenyomtam" annyira, hogy pontosan szinkronban legyen a 7135-ös egységgel. Ehhez itt-ott meg kellett mozdítani pár alkatrészt és vezetősávot, de valójában minimális átalakítást kívánt.
Ezzel kicsit univerzálisabbá vált a két egység kombinálhatósága.

Készítettem egy korrektebb megjelenítést, amiről generáltam néhány képet. Ezeken 2 db mérőegységet tettem egymás fölé.
A tervek alapján ez a "cakkos" szélű panelkontur jól fog működni. Kellő stabilitás mellett is lehetővé teszi a kijelzők viszonylag szoros halmozását (ha erre nincs szükség, akkor sincs útban).
A cél érdekében esetenként kikapcsoltam az előlap-részletet tartalmazó réteget (ne takarja le az alatta lévő részt, illetve a perspektivikus nézetet is ki-be kapcsolgattam ahogy éppen a kép kívánta. Remélem sikerült látványosan bemutatni az egymás való illeszkedések mikéntjét.

Rajzoltam egy másik panelváltozatot, ami 20,32 mm magas számjegyekhez igazodik.
5 db ilyen számjegyet tartalmazó tokozás egymás mellé téve már néhány tizeddel nagyobb szélességi méretet eredményez(ne), mint a bűvös 100 mm-es határ. Továbbá meg kell oldani a két panel egymáshoz fogatását is, illetve az egész egységet is fel kell tudni fogatni akár az előlaphoz, akár egyéb szerelőkerethez. Ezek a furatok csak a kijelzők alatt és felett férhetnek el, viszonylag sok meddő helyet foglalnak el, és korlátozzák a mérőegység halmozhatóságát (akár szorosan egymás mellé tehetnénk több egységet is, de ha egymás alá-fölé lenne célszerű elhelyezni, akkor már nagyobb távolság lenne a számjegyek között.
Mindezek miatt, kihasználva hogy a panelkontúr vágása része az alapárnak, kigondoltam egy viszonylag rafinált fül-elrendezést. Itt az alsó és felső fülek képesek egymás mellé csúszni, azaz sokkal közelebb kerülhetnek egymáshoz (ha ez szükséges) az egymás fölötti mérőegységek.
Mellékesen, ha már hozzányúltam, akkor a stabilizátor bordáját is kisebbre és fekvőre cseréltem (elfért a növelt panelméreten), mert szinte egyáltalán nem melegszik.

Azt bevállalnám, hogy a kijelzők egy icipicit lelógnak majd a kész panelról, annak fejében, hogy így belül tudok maradni a kedvezményes méreten.

Ez még csak egy gondolat, ezért kérdezem az olvasókat, felmerül-e egyéb szempont, ami esetleg elkerülte a figyelmemet, vagy van-e más ok ami kifogásolható ebben a megoldásban?

A panel alján is vannak alkatrészek.
A mellékletek között a nézeti képeken 3 mérőegység panelt tettem egymás mellé, amivel azt próbáltam bemutatni, hogyan illeszkedik egymáshoz részben az alsó és felső panel, másik részben hogyan halmozhatóak az egységek. Ez a megoldás 37 mm távolságot garantál az egymás fölötti számjegyek középpontjai között, ami az egyébként 27,7 mm magas tokozások között így kb. 9 mm távolságot jelent, tehát ha szükséges nagyon közel tehetjük őket egymáshoz.

A tegnapi élesztés után, ma beállítottam 125 kHz-re az órajelet. De itt megjegyzem hogy a nálam lévő 111,8 kHz-es (beállítás előtti) értékkel is teljesen hasonló volt a működés, nem vettem észre semmilyen változást.
Labortápról, 47+1 kR-os osztót használva, egyenfeszültséget kötöttem a bemenetre. A labortáp 50 V-os (52), az osztót még korábban a 7107-re jellemző 200 mV-hoz raktam össze, ezért most nem tudtam túlvezérelni, közel 1,1 V a maximum amit a bemenetre tudtam küldeni.
A referenciát még tegnap a lehetőségeim korlátain belül pontosan beállítottam, és ezen ma sem változtattam. Azért emelem ezt ki külön, mert a 7107-es tapasztalataim alapján kis mértékben korrigálni kellett az ottani 100 mV-ot, a mérési pontosság érdekében.
A 7135-nél tízszeres a referencia (1V), és a bemeneti feszültség is tízszeres. Azt nem tudom emiatt, vagy az IC-nek köszönhetően, de nagyon pontos kijelzéseket kaptam a tesztek során, illetve az én viszonyítási műszeremen megjelenő értékhez nagyon hasonlókat. Ráadásul ezt a tesztelt tartomány egészén tudta, ami nagyon megnyugtató számomra a pontosságot illetően.
Természetesen ez egyetlen teszt, amit egyetlen tesztpéldányon mértem, de kiindulásnak több mint ígéretes.
Megjegyzem, nem könnyű ezt a kijelzőt lefotózni. Egyszerre akartam láttatni a multimétert és a mérőegységet, de köztük jelentős fényerő különbség van. A kijelzőkön lévő védőfóliát sem vettem még le, ezen is csillan egy kicsit a világítás. A multiplexelést a valóságban egyáltalán nem látni, a számok jól leolvashatóak, nincs zavaró villogás (ha a tekintetem "elfuttatom" a számjegyek előtt akkor látni a villódzást). Sajnos ez a fotókon nem jön át, de talán elhiszik nekem az olvasók.

Felkértek ICL7135 meghajtóval működő, 4,5 digites megjelenítésre képes mérőegység paneljének rajzolására. A korábban bevált, két párhuzamos panelből álló megoldást választottam itt is, csak az adott kapcsolást valósítottam meg rajtuk.
Az én elképzelésemtől eltérően, volt még egy kikötés, mégpedig minden IC DIP tokos kellett legyen. A 7135-öt én is így terveztem de a 7660 az 555 és a 7 szegmenses meghajtó viszont kínálta volna a felületszerelt tokozást. E miatt az eredeti tervet módosítanom kellett, de még így is éppen elfért az eredeti méreten belül, csak kicsivel sűrűbb lett az elrendezés.
A terveken a kész modult ábrázoltam, a fotókon pedig a szerelt panel látszik, de még nincs elvágva. Alapállapotában a két panelrészlet egymáshoz van kötve, így kényelmesebb megméregetni. Elvágás után az éleken lévő csatlakozásokkal köthetjük egymáshoz a két panelt.
Még nem "mértem" vele, csak beállítottam a referenciát, átkötöttem a bemeneti osztót (narancssárga vezeték a panel alján) és így helyeztem feszültség alá. Nyitott bemenettel változó értékeket mutat, de ha rövidrezárom a bemenetet, akkor rezzenéstelen nullára vált a kijelzés. Ennél a nulla kijelzésnél, DC 10 V-ról táplálva 75 mA a felvett áram.
Végül mellékeltem a megvalósított kapcsolást is.

Az volt az elvárás, hogy 20 mA hajtsa a LED-eket. Tulajdonképpen nekem mindegy hogy ez mekkora fényerőt jelent. A melléklet szerinti olcsó típust használtam, és ennek az adatai között is 20 mA az ajánlás. A fényereje jelentős, szinte világítani lehet vele.
(Ennek 2,4 mCd =2400 uCd az adatlapi fényerje, amihez képest a Te típusaid közül a halványabb is háromszoros, a fényes pedig tízszeres fényerőt ígér)
Csak a sok módosítás miatti működési sajátosságok tanulmányozása, illetve azt esetleges hibák feltárása miatt raktam össze én is egy példányt.

Történt néhány módosítás a kapcsolásban, és e miatt természetesen a panelterven is.
- Az alapvető elvárás a LED-szegmensek áramának növelése volt. A 7107 alapból csak 7-8 mA árammal tudja táplálni a LED-eket, de ennek a nagyméretű számjegynek állítólag ez kevés, ezért minden egyes szegmens kapott egy invertert (74LS07) és egy soros ellenállást. Így az ellenállással széles határok között lehet a LED áramát beállítani. A mintapéldányon 120R-os ellenállásokkal kb. 20 mA áramot sikerült beállítani.
- Az áramnövelés miatt a korábbi egyutas egyenirányítású tápellátást is megváltoztattam. Itt már diódahíd végzi az egyenirányítást, és 7660 hoz létre ebből -5 V-ot. Ezzel megmaradt a korábbi váltóáramú táplálás lehetősége (vagy akár lehet egyenfeszültség is), de nem kellett a megnövekedett áram miatt óriási puffereket használni.
- A nagyobb áramfelvétel miatt egy SK104-es hűtőbordát is tettem a panelre, ami jól megoldja a hűtést.
- Szintén a nagyobb áramok miatt, a várhatóan nagyobb rángatásra való tekintettel, a referenciát nem közvetlenül a +5V-os tápfeszültségből osztom le, hanem egy TL431 el előstabilizált feszültségből.
- Végül a dolog legnagyobb érdekessége, hogy az új panel szinte pontosan akkora mint a régi, a sok többlet alkatrész, és a nagyobb méretű hűtési lehetőség is elfért (némi leleménnyel).
- Rövidrezárt bemenettel a mérőegység még nyersen forrasztott állapotában is (nincs még a penl letisztogatva) stabilan tartja a 000 kijelzési értéket.
- A teljes áramkört DC10V-os egyenfeszültséggel táplálva próbáltam ki. Ekkor 000 kijelzéshez 490 mA tápági áramfelvétel tartozik, 1888-as kijelzéshez pedig 615 mA. Ez utóbbi esetben kézzel éppen csak érezhető a stabilizátor langyossága.

Összegezve, minden módosítás jól működik, egyikkel sem volt baj a tesztek során.
A mellékelt fotókon még egy korábbi panelváltozat látható, amire utólag patkoltam bele a TL431-es stabilizátort, mert ez eredetileg nem volt a koncepció része, utólag találtam ki (természetesen az új panelon már ott van).
A fotókon a tesztállapotban lévő panelt látjuk (lemosás nélkül), amit még nem vágtam ketté (így is egymáshoz vannak kötve). A látványterveken pedig a beépítésre kész állapotot ábrázoltam.

A kijelző néhány méretét felírtam, és mellé tettem egy gyufásdobozt is az arányok jobb érzékelhetőségéért.

Készült a v5.1-es párhuzamos és DIP40 tokos kialakításnak egy 20,32 mm-es kijelzőhöz illeszkedő változata. Több cég is kínál ilyen kijelzőt, például itt is.

Szöveges magyarázat helyett, mellékeltem néhány ábrát a "párhuzamos" és "merőleges" elrendezés közti különbség szemléltetésére.

A panel már több hete elkészült, de most érett meg a kipróbálás. (Apropót adott a dolognak, hogy Skori JBC245-höz készült forrasztóállomását is ki tudtam a beültetés során próbálni. Ez a JBC technológia nagyon jól ki van találva, jobb mint bármi amivel eddig forrasztottam, és Skori állomása is professzionális munka.)
A panel két részét a csap-furat kialakítás jól illeszti egymáshoz. Az alkatrészek beültetési sorrendjét érdemes átgondolni. Én először beforrasztottam a felületszerelt alkatrészeket, majd a két panelt egymáshoz forrasztottam, és végül a maradék huzallábas alkatrészeket építettem be. Ez a sorrend nem okozott semmilyen gondot.
Elsőre indult a mérőegység. A referenciát pontosan be lehet állítani. A panel tisztítása után, rövidrezárt bemenettel stabilan 000 kijelzés van, az előjel néha felvillan. Ez azért is lényeges most, mert nem az itthon kapható IC-ket használtam, hanem amit az Ebay-on rendeltem. Itt sokszor felmerül az eredeti/hamis dilemma, de én a kifogástalanul működéstől többet nem várok el.

Átfordítottam a felfogó furatok átlóját, és még itt-ott belekozmetikáztam kicsit az ábrázolásba.
(Az ég-világon semmi jelentősége, de itt már a panel furatainak a belsejében furatgalván is van. Ez így kimondva csak néhány szó, de törtem a fejemet miként lehet ezt ügyesen megoldani -mert én csak egy általános rajzoló programot használok-. Az utolsó kép ezt próbálja szemléltetni, ahol csak a pad-ek + furatgalván van bekapcsolva.)
Idő közben a panel is elkészül lassan, lesz módom a kipróbálásra.

Korábban is eszembe jutott már, de most konkrét kérésre rajzoltam egy merőleges elrendezésű változatot a DIP40 tokos ICL7107-hez. Így most már az MQFP tokos felületszerelt tokozáshoz, és a DIP40-es tokozáshoz is van párhuzamos és merőleges elrendezésű változat is.
A korábbi tapasztalatok alapján minden praktikusságot alkalmaztam itt is, mint pl. a kétoldalon elhelyezkedő csatlakozó forrsziget-sort, a panelok illeszkedését segítő csap-furat kapcsolatot, és a tizedespont átkötéssel való kapcsolhatóságát is.
Még csak panelterv szinten létezik, de már ezt is lehet véleményezni. Akinek még van jobbító javaslata, azt szívesen olvasnám.

A két panel pontos illeszkedését jelentős mértékben segíti két tájoló csap, ami egyértelműen adott pozícióban tartja a panelokat már a forrasztás előtt is. Ez a változat 6.b1 névvel hivatkozható.

Ebből a változatból is összeraktam egy tesztpéldány, amin ellenőriztem a panel működőképességét.
Nem volt vele semmilyen gond. A két panel egymáshoz forrasztásához kell némi ügyesség, de éppen ez a szép benne.
Nagy fényerejű piros számjegyeket tettem bele, ami megvilágítja a környezetét.

Nem találom azt az információt amiből arra következtetsz, hogy "1-est az 1-eshez". Erről sem a kapcsoláson (mellékeltem egy részletet), sem a panelon (ezt a fotókon látod) nincsen szó.
A számozás átfordítása nem véletlen. Mivel zavarná a szemünket ha a kábelszalag csavarodna, ezért ajánlott a csatlakozót alaphelyzetben hagyni, ami a lábszámozás átfordulását jelenti.
Erről is készítettem egy segédábrát, ami jól mutatja a szemben lévő csatlakozónak hogyan fordul meg a lábsorrendje. (Itt most persze éppen lehetne azonos is a sorrend, mert nem terveztem csatlakozót, de gondoltam arra ha valaki mégis használna ilyet.)

Idő közben elkészültek a panelok, amik után érdeklődnek többen is. De kipróbálás nélkül nem lenne illendő ajánlani, ezért összeraktam egy példányt.
Mindent rendben találtam. A nagyon olcsó külföldi 7107 épp úgy jól működik mint a hasonló árfekvésű szintén távolról érkező kijelző, és nem utolsó sorban a panelen sem találkoztam semmilyen hibával. Akinek szimpatikus ez a fajta megközelítés, annak jó szívvel ajánlom akár ezt, akár a merőleges változatot (azt még nem próbáltam ki, így is 10:30 kor hagytam abba).
A képeken még nincs szétvágva, de ettől a művelettől már nem várok semmilyen változást (csak méretbelit).

Két apróság jutott eszembe:
1. Az IC-d gyártója nekem ismeretlen. Ez semmit nem von le az Ő jóságából, de éppen a gyártókhoz szokás mostanában kötni egy-egy tulajdonságot.
2. A "cseszlovák" páka belseje nekem mai napig az asztalomon van, és kevés dolgot nem tudok megoldani vele. Az is hőfokszabályozós, csak még humán-vezérlés gondoskodik a hőn tartásról. Értő kézben hatékony eszköz a mai napig.

Javítottam az SMD oldal alkatrészeit.
Két dolgot szeretnék megjegyezni.
1. Ez az áramkör inkább nosztalgikus ma már, hiszen olcsóbban lehet készen venni ilyen modulokat. Ezzel együtt szerintem teljesen életképes, nekem a kedvenceim egyike.
2. A térbeli modellezésnek ez a módja kis túlzással céltalan. Engem szórakoztat a létrehozás mikéntje, ezért foglalkozom vele, de ma már léteznek olyan automatizmusok, amik ezt elvégzik. Viszont azokhoz nem értek, ehhez meg igen. Így sokkal több munkával jutok eredményhez, de a megjelenésnek csak a saját korlátaim szabnak határt. Külön érdekesség az Eagle és a térbeliség ilyen összekapcsolása.

Köszönöm az észrevételt, teljesen igazad van.
Arra most nincs időm, hogy magát az alkatrész definíciót is átnézzem (azt is magamnak kellett csinálnom, mert nem találtam ilyet a készletben, de még MQFP44-es tokozást sem találtam, tehát szinte nulláról rajzoltam meg).
A mellékletek képek. Azokat kézzel hoztam létre, de a tényleges paneltervet igyekeztem több konverzión keresztül felhasználni. A valós terv szerinti feliratozás is látszik a képen, és a valóban el kell fordítani az IC-t 90°-al a tervhez képest.
Egy másik nézőpontot is mellékeltem, amin jobban látszik a helyzet. Ha a terv szerinti zöld nyíl jó pozíciót jelent, akkor az alkatrész jelölt sarka (piros nyíl) rossz helyen van.
A jobbra/balra forgatás nehezen értelmezhető, mert ami felül jobbra forog az alul balra. Ezért inkább az óramutató járásával egyező vagy fordított irányú forgatást szoktam használni, ha szövegesen kell az irányt megadnom. Itt az óramutató járásával ellentétes irányú forgatás szükséges.
És ha már monitorra hívtam a képet, felfigyeltem rá, hogy D3 dióda nem 1206 tokozású, azt is javítanom kell (úgy is lesz, ígérem), valamint a 1206 méretű kondenzátorok is eltérően néznek ki egy kicsit mint az ellenállások, azért azt is megpiszkálom majd.

A magasságban halmozható verzió rajzolt képei.
Ennél a két panel összeforrasztott megoldással csatlakozik. Ez fixnek (oldhatatlannak) tekinthető kötés, de úgy vélem mindenféle szervizelés elvégezhető ha az szükséges a panelok összekötött állapota mellett is.
A vezérlő panel alján és tetején is vannak csatlakozók, így a kötést mechanikailag is kellően stabilnak feltételezem.

A szélességben halmozható változat rajzolt képei.
A két panelt egy szalagkábel köti össze a rajzon. Ettől azt várom, hogy ha kell kényelmesen szétnyithatóak a panelek.

Önmagam kipróbálása okán vásároltam SMD tokozású változatot is ebből az IC-ből. Részben tudni szeretném képes vagyok-e beforrasztani egy ilyet, illetve láttam kihívást a lerajzolásában is. Ha már bíbelődtem vele, akkor mindjárt kétféle kombinációt is elindítottam.
Mindkettőn külön panelen van a kijelző, és az egyiket szélességben lehet egymáshoz nagyon közel halmozni, a másikat pedig magasságban.

Érdeklődöm a melléklet szerinti CIC5107AE típus miben tér el a nekem megszokott 7107 típustól? Találtam itthon ilyet, betettem egy Intersil 7107 helyére, és látszólag vele azonos módon működik.