Fórum témák
» Több friss téma |
Dicséretes, ha az ember gondolkodik, mielőtt cselekszik. Azért nem árt a realitások talaján maradni.
Hanem a méretek. Életemben összesen 1 db RH log per antennát láttam Tárnokon, jelenleg az NMHH rövidhullámú mérőállomásán. Hogy miért vízszintes polarizációjú? Mert jó nagy területen 25(?) m -es faoszlopok közé van kifeszítve, nem is lehet másképp. ennek azért elég széles sávot kell átfogni. (használható méretű log per antennát 80 MHz felett ismerek, és azért ez is igencsak méretes, de legalább öntartó. 7, és 14 MHz hullámhossza 43, ill. 21,5 m, ami elég nagy antenna méreteket jelent ahhoz hogy egyszerűen antennát lehessen készíteni ekkora hullámhosszakra. Nem látom annak szükségszerűségét, hogy logper antennára lenne szükséged, amit csak jópár hektár területen tudnál kivitelezni. Viszont a frekvencia harmonikus viszonyban van (nem véletlenül) egy 3,5 MHz re megépített antennát 14 MHz re is le lehet hangolni.
Legalább ekkora logpert építs. kép, sőt egy kicsit nagyobbat 3,5 - 440 MHz ig..
Emlékeim szerint a legnagyobb logper amit élőben láttam, a vatikáni volt.
De csak kívülről, mert sem időnk, sem pénzünk nem volt bemenni, oda meg aztán végképp nem. Több telephelyről szórják az igét. Helyi lakosok néha morgolódnak az igehirdetés káros hatásai miatt.
Köszönöm a választ. Az elgondolás onnan indult, hogy 2021-ben segítettem egy logper antenna megèpítèsèben, ami a 2, 6, 10mèteres sávokat fedte le.
Viszont hallgatván, ès maradva a józan èsz határain belül, egy 10 sávos trap dipólus antenna építésén dolgozom, amely a következő amatőr sávokat fedi le: 160m, 80m, 40m, 30m, 20m, 17m, 15m, 12m, CB sáv (27 MHz), 10m és 6m. Az antennát pontosan méretezett trap-ekkel készítem, a trap-ek induktivitását és kapacitását előzetesen kiszámoltam, a huzalok hosszát pedig a sávok közepére hangoltam. A célom, hogy minden sávon a rezonanciafrekvenciákon az SWR 1,2-1,1 alatti legyen. A kérdésem az lenne, hogy tudnátok-e segíteni, hol lehetne bérelni vagy kölcsönözni egy antenna-analizátort vagy spektrum-analizátort, amellyel az antennát pontosan be tudnám hangolni? Esetleg valaki rendelkezik ilyen eszközzel, és hajlandó lenne segíteni? Előre is köszönöm a válaszokat és az ötleteket!
Kedves Doky586!
Észrevettem, hogy a hozzászólásod inkább ironikus megjegyzés, mint konstruktív segítség. Kíváncsi lennék, mi lehetett a célod ezzel? Az antennaépítés komoly és időigényes projekt, és valóban az volt a célom, hogy működőképes legyen, ezért a jövőben is minden építő jellegű tanácsot szívesen fogadok. A mèretek miatt nem érdemes ebbe a projektbe több energiát beletennem, viszont ha van mèg èrdemi hozzáfűzni valód azt szívesen olvasom.
Ha ilyen komoly építési munkálatokba fogsz, mindenképpen ajánlatos beszerezned egy nem túl drága, de annál hasznosabb antenna-analizátort!
Pl ezt .... A te esetedben ezerszer megtérül az ára....
Lerendeltem, köszönöm. Ez nem pènz èrte. Utána olvastam,csak dícsèrik.
Idézet: „maradva a józan èsz határain belül, egy 10 sávos trap dipólus antenna építésén dolgozom, amely a következő amatőr sávokat fedi le: 160m, 80m, 40m, 30m, 20m, 17m, 15m, 12m, CB sáv (27 MHz), 10m és 6m.” Szerintem nézd meg, hogy lehet-e vásárolni ilyet. Ha nem gyártanak, akkor bele se kezdj... Nagyobb eredményt érhetsz el, ha nem akarsz egy "minden sávon is működő" antennát csinálni, hanem csinálsz egy W3DZZ-t, vagy annak valamilyen változatát. Egy jó 5 sávos W3DZZ-t sem egyszerű megcsinálni, de egy 10 sávos antennát közel lehetetlen, mert minden mindennel összefügg.
6 sávost már kèszítettem, 2 napig állítgattam, vègül sikerült minden sávon lehangolni. Lambda 1 hosszúsággal (olyan sugárzási minta volt a cèl, ahol több lobusz van) több száz ohm volt az impedencia, de egy Unun-al, több leágazásos illesztő transzformátorral, meg a betáplálási pontnál beiktatott loading coil-al ott rezgett vègül ahol kellett. Bízok a fizikában, ha kell kompromisszumot is kötök, de nincs olyan, hogy egy tíz sávos antennát közel lehetetlen lenne jól megcsinálni.
Idézet: „Lambda 1 hosszúsággal (olyan sugárzási minta volt a cèl, ahol több lobusz van) több száz ohm volt az impedencia, de egy Unun-al, több leágazásos illesztő transzformátorral, meg a betáplálási pontnál beiktatott loading coil-al ott rezgett vègül ahol kellett.” Értem. Akkor szerintem te nem 6 sávos antennát készítettél, hanem egy 6 frekvencián rezonáló valahogyan sugárzó összeállítást, amit egy jó bonyolult illesztőrendszerrel még rádióra is lehetett kötni, és nem ment tönkre a rádió. Véleményem szerint antenna az, amit illesztő nélkül is rá lehet kötni a rádióra, és a rá adott teljesítményt szinte teljesen ki is sugározza.
Értékelem, hogy megosztottad a véleményed. Azonban úgy gondolom, hogy az állításod, miszerint egy antenna kizárólag akkor nevezhető „antennának,” ha illesztő nélkül is rákapcsolható a rádióra, nem felel meg a rádiótechnikai alapelveknek, különösen a többsávos antennák világában.
- Az illesztés szükségessége a gyakorlatban Az antenna optimális működése érdekében az impedanciaillesztés elengedhetetlen. Az illesztési eszközök, mint például az UNUN, több leágazásos transzformátorok, vagy akár egy loading coil, a rendszer részei, nem pedig különálló elemek. Egy professzionális többsávos antenna tervezése során figyelembe kell venni: Az antenna minden sávon más-más rezonanciát mutat. A rezonancia pontjain az impedancia jelentősen eltérhet az 50 ohm-tól, ami a rádiók bemeneti impedanciája. A kompromisszummentes működés érdekében a sugárzási hatékonyság maximalizálása elsődleges cél. Az illesztő eszközök éppen ezt biztosítják. A lambda 1 hosszúságú antennáknál az impedancia természeténél fogva a százak-ohmos tartományban mozoghat. Ez nem hibának, hanem a fizika természetes következményének tekinthető. Az ilyen antennákat az alábbiak teszik kiemelkedővé: Több lobuszú sugárzási minta, amely előnyös lehet DX (távolsági) forgalmazásra. Megnövekedett nyereség bizonyos irányokban. Az ilyen antennák illesztés nélkül nem működnének hatékonyan, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének professzionálisak vagy jól tervezettek. - Az illesztők szerepe: A modern rádióamatőr gyakorlatban az illesztés nem „kényszer,” hanem az optimalizálás eszköze: Az UNUN használata lehetővé teszi az antennarendszer és a rádió közötti impedanciaillesztést, így minimalizálva a veszteséget. A loading coil segítségével az antenna rezonanciapontja finomhangolható. Ez különösen fontos többsávos antennák esetén, ahol a kompromisszumok minimalizálása érdekében a fizikai méretet és a hatékonyságot össze kell hangolni. - Mitől lesz egy antenna professzionális? Az antenna „professzionalitása” nem kizárólag azon múlik, hogy illesztő nélkül használható-e. Egy professzionális antenna az alábbiakat biztosítja: A kívánt sávokon megfelelő rezonanciát. Hatékony sugárzást az adott frekvenciatartományban. Alacsony veszteségeket, még akkor is, ha illesztő eszközökkel optimalizálják. Stabil és megbízható működést az adott rádióberendezéssel. Ami engem illet, a 6 sávos antenna megtervezése és optimalizálása éppen azt bizonyítja, hogy a rádióamatőr technika sokrétű tudást és kompromisszumkészséget igényel. A fizika törvényeit betartva, és a megfelelő illesztést alkalmazva sikerült minden sávon megfelelő VSWR-t (állóhullámarányt) elérni, ami az antenna hatékony működésének kulcsa. - Kijelenteni, hogy egy illesztett antenna nem számít „igazi antennának,” figyelmen kívül hagyja a rádiótechnika komplexitását. A valóság az, hogy: Egy jól tervezett antenna a rádióamatőr gyakorlatban illesztő eszközökkel működik a leghatékonyabban. Az illesztés nem „kényszer,” hanem egy precíziós eszköz, amely biztosítja az optimális sugárzási hatékonyságot és a rádió védelmét. Remèlem, hogy ez az átfogó magyarázat segít megérteni, hogy az antenna és az illesztő rendszer együttesen alkotnak egy jól működő rádiófrekvenciás rendszert, és nem lehet külön-külön megítélni őket. A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2024
Azért remélem a tied is forgatható lesz és optimális magasságban (>2×lambda) fogod elhelyezni a talaj fölött.
Egy fotót kérünk majd róla ha elkészül. A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2024
Az elkèszítèst dokumentálom kèpekkel, leírással.
Az NMHH nem engedi ideiglenes jelleggel sem ezt a magasságot, sajnos.
Látod mennyivel egyszerűbb lenne egy 50-500 MHz logpert felszerelned. Nem kell annyira magasra tenni az optimumhoz.
Ja mégegy: max 6m magas oszlopot bárhol felállíthatsz engedély nélkül, csak ne antennatartónak nevezd. Hanem tegyél a tetejére egy magyar zászlót (is) és zászló-oszlop lesz a neve.
Hát nem.
Az antenna hangoló, illesztő egységek nem részei az antennának, mert nem vesznek részt a sugárzásban, csak az antenna sugárzási veszteségeit növelik.
Most volt időm összeszedni a gondolataimat, ezèrt a kèsői válasz.
Az első gondolatom az, hogy az impedanciaillesztés nem választható opció, hanem a rádiófrekvenciás rendszerek működésének törvényszerű alapkövetelménye. Ez nemcsak a rádiózás világában, hanem bármely elektromágneses energiaátviteli rendszerben igaz, legyen szó nagyfeszültségű távvezetékekről, mikrohullámú kommunikációról, vagy akár kvantummechanikai jelenségekről. Az impedanciaillesztés nélküli rendszer nem képes optimális teljesítményátvitelre, amely nemcsak veszteségeket okoz, hanem potenciálisan a rendszer elemeinek károsodásához is vezethet. A rádióamatőr világában az illesztés szükségességét nem lehet „megkérdőjelezni,” mert az egyenértékű lenne a fizika törvényeinek ignorálásával. Az olyan állítás, hogy „illesztés nélkül hatékonyabb lehet az antenna,” nemcsak alapvetően hibás, hanem súlyosan figyelmen kívül hagyja a rádiófrekvenciás energiaátvitel alapvető elveit, amelyeket minden mérnöki tankönyv is lefektet. Ezen a ponton túlmenően: bármely többsávos antenna, amely illesztőegység nélkül kíván minden sávon optimális működést biztosítani, nemcsak gyakorlati, de elméleti szempontból is lehetetlen. Még a világ legjobban tervezett antennái, például a W3DZZ vagy a G5RV, sem képesek minden sávon illesztés nélkül hatékonyan működni – ezt a fizika maga garantálja. Az antenna és a rádió közötti optimális teljesítményátvitel alapja a maximális teljesítményátvitel tétele, amely kimondja, hogy az energiaátvitel akkor maximális, ha a forrás impedanciája (rádió) és a terhelés impedanciája (antenna) komplex konjugáltja egymásnak. Az amatőr sávokon dolgozó többsávos antennák impedanciája az alábbi okok miatt gyakran eltér az ideálisnak tartott 50 ohmtól: A többsávos antennák impedanciája a sugárzási sávok frekvenciáin jelentősen változhat. Például egy G5RV antenna eredeti kialakításában 20 méteres rezonanciára lett optimalizálva, de más sávokon illesztőegység nélkül nem biztosít megfelelő impedanciamenetet. Az antenna geometriája és fizikai méretei meghatározzák az impedanciát, amely gyakran eltér az 50 ohmos normától. A W3DZZ például trap (csapda) elemeket használ, amelyek frekvenciaválasztóként működnek, így egyes sávokon rezonáns viselkedést biztosítanak, míg másokon illesztőegységek segítik az optimális működést. A földfelszínhez való közelség, a környező tárgyak, és az antenna szerkezeti anyagai is befolyásolják az impedanciát, különösen többsávos antennáknál. Az illesztőegységek, mint az Unbalanced to Unbalanced Transformer, a trap elemek és a betáplálási tekercs, kulcsfontosságú szerepet játszanak az antenna teljesítményének maximalizálásában. Ezek az eszközök nem csökkentik az antenna sugárzási hatékonyságát, hanem biztosítják, hogy az antenna a rádióhoz megfelelően illeszkedjen. Példával èljek: Az UNUN eszköz 9:1 vagy 4:1 áttétellel átalakítja az antennára jellemző magas impedanciát az adó-vevő által elvárt 50 ohmra. A loading coil segítségével az antenna hatékony rezonanciapontja a kívánt frekvenciára tolható, minimalizálva a reaktív komponenseket. Egy ideális antenna minden frekvencián pontosan 50 ohm impedanciát mutatna, de a többsávos antennák esetében ez a gyakorlatban elérhetetlen a következő okok miatt: A legtöbb antenna egy adott frekvenciasáv körül rezonál, ahol impedanciája közel áll az ideális értékhez. A W3DZZ és a G5RV antennák például több frekvenciasávon működnek rezonánsan, de nem minden sávon biztosítanak 50 ohmos impedanciát illesztőegységek nélkül. Több frekis működés, az olyan antennák, mint a G5RV, többsávos működésre vannak tervezve, de illesztőegység nélkül a VSWR értékek gyakran meghaladják az optimális 2:1 arányt, amely az energiahatékony működés kulcsa. Az illesztőegységek nem növelik az antenna veszteségeit, hanem lehetővé teszik, hogy a rádió által leadott teljesítmény a legnagyobb mértékben jusson el az antennához. Megemlítendő a Shmith-diagramm alkalmazása, szèles körben használják az impedencia menetek elemzèsère ès az illesztèsek tervezèsère. Az antenna és az illesztőegység együttes rendszert alkot, amelynek célja a rádiófrekvenciás energia hatékony sugárzása. A rendszer működésének kulcsai: - Sugárzási hatékonyság, az antenna sugárzási hatékonysága a sugárzott teljesítmény és a betáplált teljesítmény hányadosa. Az illesztőegységek biztosítják, hogy a lehető legkevesebb energia vesszen kárba reaktív veszteségek formájában. - Állóhullámarány, az optimális VSWR biztosítása megvédi a rádióadót a visszavert teljesítmény káros hatásaitól, amely egyébként túlmelegedéshez vagy meghibásodáshoz vezethetne. Az illesztés nemcsak a teljesítményátvitelt maximalizálja, hanem stabil rendszerműködést is biztosít, amely elengedhetetlen az amatőr rádiózásban. Az olyan antennák, mint a G5RV vagy a W3DZZ, bebizonyították, hogy több sáv lefedése lehetséges kompromisszumokkal. A 10 sávos trap dipólus létrehozható a következő feltételek teljesülése esetén: - Megfelelő trap technológia: A sávokat elválasztó trap elemek lehetővé teszik, hogy az antenna különböző frekvenciákon különböző rezonáns hosszúságként viselkedjen. - Az UNUN és más illesztőegységek biztosítják a sávok közötti átmenetet és az optimális impedanciamenetet. - Az antenna fizikai geometriája, például a huzalok hossza és elhelyezése, kulcsszerepet játszik a több sávos működésben. Záró gondolatom mèg, hogy az illesztés a rádióamatőr gyakorlat elfogadott része A modern rádióamatőr gyakorlatban a többsávos antennarendszerek tervezése illesztőegységek nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Az illesztők használata nem hiba vagy szükséges rossz, hanem tudományosan megalapozott eszköz a fizikai korlátok leküzdésére. Az olyan antennák, mint a W3DZZ és a G5RV, történelmi példák arra, hogy az illesztés és a jó tervezés együttesen hogyan eredményezhet hatékony többsávos működést.
Nem magát az illesztés tényét vontam kétségbe természetesen, hanem a járulékos elemek mint illesztők használatát. Lehet olyan generátort (adót) is készíteni, ami passzol az antenna impedanciájához. Ez optimális eset, ami azért elég ritkán fordul elő, széles sávban biztos nem.
Ilyenkor van szükség széles tartományban működő hangoló egységre, ami természetesen veszteségbe kerül, eltekintve attól, hogy az adóberendezés közeli frekvenciákon működhet, amelyek nem okoznak még túl nagy ütközési csillapítást. (minden komplex rezonáns elemnek van egy meghatározható sávszélessége amit az előírt ütközési csillapítás, másnéven az állóhullám arány határoz meg) Idézet: „Az antenna és az illesztőegység együttes rendszert alkot” Az, hogy hova kerül az illesztőegység, az attól függ, hogy mekkorára rajzolod azt a bizonyos kockát, és mit értesz bele. Pl az antenna kábel hun van? Mertháthogy az illesztő egység az adó mellett szokik vanni. Nemde? Az amatőrsávok elég keskenyek, és nem véletlenül vanna harmonikusviszonyban. Idézet: „hanem bármely elektromágneses energiaátviteli rendszerben igaz, legyen szó nagyfeszültségű távvezetékekről, mikrohullámú kommunikációról, vagy akár kvantummechanikai jelenségekrő” Az energia átviteli rendszereket ne keverjük ide, azon a területen semmiféle illesztés nincs. Baj is lenne ha lenne ilyesmi. Gondolj bele, ha lenne illesztés, akkor az energia előállító generátornak ugyanakkora belsőellenállásúnak kellene lenni, mit a csatlakozó hálózatnak. Akkor viszont az előállított energia fele a generátoron, a másik fel a csatlakozó hálózaton emésztődik fel. És ebből csak az utóbbi hasznos. Ez esetünkben is így van, az előállított teljesítmény fele az adóban, a másik fele az antennában. A távvezeték, ha a hullámhosszhoz képest elég hosszú bizony távvezeték lesz belőle, és ki is alakulnának állóhullámok, ha hagynák. Ezért vannak útközben alállomások. Idézet: „Záró gondolatom mèg, hogy az illesztés a rádióamatőr gyakorlat elfogadott része” Ez így van, de csak azért, mert egy amatőrnek általában térben korlátozott lehetőségei vannak legalábbis a 30 MHz alatti sávokban. Ami az NMHH válaszát illeti, első körben nem ők az illetékesek, Mert antennát ugyan építhetsz, de az antenna tartó építési engedély köteles. Először érdeklődj az önkormányzatnál. Ha ők elvileg hozzájárulnak, akkor megkezdheted az antennatartó terveztetését, egy a tervezői névjegyzékben szereplő engedélyes magasépítő tervezővel. Fél méretű yagiÉrdekes " fél yagi " konstrukciót találtam.Függőleges irányú kiterjedése fele mint a hagyományos yagiké. Lentebb körsugárzó szerű verzióját is bemutatják. Ebben az érdekes , hogy viszonylag alacsonyabb fizikai méretben hasonló nyereséget produkálhat, mint az egymás fölé helyezett fàzistoló tagokkal csatolt negyed/fél lambdás "pálca" tagok. Igen itt a 2 sugárzó közösítésénél lesz fázis toló "tápvonal" darab. Ti mit láttok benne ? A gamma csatolás alakja után kicsit olyan "J-pole szerű (slimjim) antennára " is hasonlít ami kapott reflektort és direktort is . feles függőleges yagi
Az 1-2Hz-es zavarást a Hangfrekvenciás Központi Vezérlés (HFKV) okozhatja a távvezetékek mentén. Ezzel a bojlerek (és régebben a hőtárolós kályhák) ki-bekapcsolását végzik. De használják a közvilágítás kapcsolására, polgári védelmi célokra is, reklám világítások kapcsolására is.
Az elve: Az 50Hz-es erősáramú hálózatra 183 egész 2/3 Hz-es, háromfázisú jelet juttatnak HFKV adókkal. Ezt, mint vivőfrekvenciát impulzusokkal modulálják. (a modulációs mélység 100%, azaz ha van impulzus, akkor kimegy a 183Hz, ha nincs impulzus, akkor nem megy ki 183Hz a hálózatra) Az impulzusok pozíciója 1Hz-es raszterre illeszkedik. A HFKV vevő csoportok külön-külön címezhetők, a ki/be parancsok átvitele a az impulzusok helyével történik. Minden HFKV vevő a bele programozott pozíción érkező parancsokat fogadja, hajtja végre. Az adók teljesítménye 50...400kW közötti, és a 10kV-os, 20kV-os(!) hálózatra csatlakoznak. A jel a 20/0,4kV-os, 10/0,4kV-os transzformátorokon is átmegy, mert az adók háromfázisú 183Hz-es generátorok... A fázisvezetőkre ültetett 183Hz-es jel 1-2% nagyságú, tehát a 230V 50Hz fázisfeszültségeken kb. 2-4V a 183Hz-es jel nagysága (amikor van impulzus).
Köszönöm részletes válaszodat! Ma is tanultam valamit. Meglepett, hogy a vezérlő jeleket a középfeszültségő hálózaton adagolják, nem kis teljesítménnyel. Hajrá Diósgyőr! 73!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |