Nézd meg elsőre az áram potikat

Mármint fizikailag, mérve? Erre gondolsz? Esetleg típushiba? Annyi még, hogy a jobb csatorna zöld ledje jelez, ha zárlat van, a baloldalon ez nincs.

emg 18146 táp

Hello!
A kérdésem az lenne, hogy a fent említett tápon hogyan állítok áramkorlátot? Rövidre zárom a kimenetet egy mérőzsinórral (megfelelő keresztmetszetű 16A terhelhetőségűvel, pl.ilyennel ) , majd a potméter segítségével beállítom az értéket. Vagy szintén mérőzsinórt használok, de nem zárom rövidre, hanem a kimeneten egy ismert ellenállással terhelem, beállítom a feszültséget a terhelés teljesítményét is figyelembe véve, majd állítom a potméterrel az áramkorlátot. Hallottam mindkét verziót, Hameg tápokon a rövidzáras módszer is működött, de azt javasolták, hogy ez nem minden tápon alkalmazható. Mivel nincsen kapcsolási rajzom, így a 2. módszert válasszam? Vagy az első is megfelelő?
köszönöm,

Hello!
Bár egy labortápnak el kell viselnie a rövidzárat, de mégsem célszerű követni ezt a módszert.
Mert ha még sem működne az áramkorlát, akkor több a kár, mint a haszon. Tehát ilyen "parasztos módszert" csak akkor érdemes használni, ha már meggyőződtünk arról, hogy az áramkorlát már stabilan működik. Tehát a "próbaterhelés alkalmazása" még is célszerűbb.
Mivel a táp maximális árama 2,5A, egy 12V/35W-os spot izzó, már bőven megfelel a célnak. De akár egy gépjármű fényszóró is. Valami mindig akad otthon ezekből.
Beállításnál, pedig célszerű a feszültségszabályzót letekerni, a terhelést rátenni, majd a feszültség emelésével, figyelni az áram értékét. Mikor az áramkorlát működésbe lép, a feszültség nem nő tovább, hiába emelnéd. Mikor pedig beállítottad a számodra kellő áramértéket, a terhelést levéve a feszültséget a kívánt értékre szabályozhatod.

Mivel ez egy soros áteresztő típusú tápegység, legnagyobb hőterhelése akkor van a végfokozatnak, mikor a kimeneten minél kisebb feszültség mellett, minél nagyobb kimeneti áram van beállítva. Ha ilyen üzemállapot igényeid vannak, akkor érdemes ellenőrizni a hűtőborda melegedését és egybevetni a végtranyó melegedésével. Mert nem ma készült a táp, esetleg a végtranyó nem érintkezik már termikusan jól a bordához és túlmelegedhet. A szilikon hővezető kiszáradhat, a tranzisztor szigetelése elporladhat, a műanyag szigetelő alátétek elrepedhetnek/elolvadhattak idővel. Ha ezek rendben vannak, akkor lehet megbízhatóan használni a tápot.
A műszerzsinórral egyébként sem célszerű rövidrezárogatni egy tápot, mert a kimeneti kondiban tárolt energiától szikra képződhet, mely tönkreteszi a mérőzsinór csatlakozó felületkezelését.
(A mellékelt 1mm2-es vezeték, csak elviekben viseli el az 16A áramot, tartós terhelésnél füstölne.)

Szia!
Köszönöm a segítségedet. Nagyjából én is ezen az állásponton vagyok, de gondoltam inkább kérdezek, nehogy kárt csináljak. Amúgy ez a direkt rövidzáras megoldás nekem soha sem testszett, amikor valaki így állított áramkorlátot.
Jó hogy mondod, az áteresztőtranyót vizsgálni kell, hogy a szigetelőlapka nincs-e kiolvadva/kiporladva a borda és a tranyó tokozása közt. Gondolom ekkor még nem használtak szilikon lapkákat szigetelésre, lehet cserélem is a régi szigetelést a még nagyobb áramú üzemeltetés előtt. Erről a tápról van esély kapcsrajzot találni?

Anno rendre csillámlemez szigetelést használtunk és "háztájiban", textilbakelitből esztergáltuk a szigetelő alátéteket-gyűrűket. Az azért "örök élet plusz egy nap". Akkor még "Mária üvegnek" hívták.
Később megjelentek a vacakabbnál vacakabb fröccsöntött szigetelők, rengeteg hibát okozva.
Bár valahol olvastam, hogy meglepő módon a csillám kristály szerkezetében, valahol a 12, rácson van egy vízmolekula és ha azt elveszti, elporlad. De megjegyzem egyáltalán nem értek hozzá, csak meglepett. Nekem mondjuk a szilikonban sincsen bizodalmam. Mai napig jobban szeretem a - bár nehezen kezelhető - csillámot. Hőátadásban és szigetelésben is jobb. De a kettő század milliméter légrésnél, bármi jobb hővezetésű.
Valaha volt egy internet-es oldal, ahol szinte az összes magyar gyártmányú eszköz megtalálható volt. De mondjuk a tápegység gyártás változatosságát szinte lehetetlen követni. Anno meg a precíz gépkönyvet laza mozdulattal elhajították, ami később elkallódott. Hol van már az a világ, mikor a készülék hátlapjára belülről ráragasztották a kapcsolási rajzot. Mondjuk akkor a hiánygazdálkodás miatt nem 3 évben, hanem 30 évben gondolkodtak.

A csillámot azt nem ismerem, de hallottam róla. A textilbakelit az pedig hőre és nyomásra keményedő térhálósodó műanyag. Valóban örök életűek voltak... Most a szilikon lapka szerintem ami a legjobb erre, így arra cserélem. Igen, a gépkönyv kezelés az dettó, mint a gépészet esetén, csak megerősíteni tudom. Az elektrotanyán van rajz egy EMG 18144-ről, az nem tudom mennyire egyezik meg ezzel. De ha még is valakinél meglenne a kapcsolási rajz küldje el,
köszönöm.

Üdv!
A RET árulta ezt a tápot kérdezd meg náluk, vane rajzuk hozzá, hátha segíteni tudnak.