Nem, nem azt jelenti, ne trollkodj már...
Nem azt jelenti hogy nem találták fel a hálózati kártyát hanem azt hogy nem volt se elterjedve se nem volt alaplapra integrálva. Sőt 1 háztartásban nem volt (jellemzően) 1 PC-nél több. Nem volt NAS se.
Cégeknél is kevés PC volt (kivéve a hivatalokat, mamut cégeket), azok is célfeladatokat láttak el, így a hálózatnak nem sok értelme lett volna. Ma erre már kevesen emlékeznek (elfelejtették), nem értik a jelentőségét, el se hiszik mi volt akkoriban.

Lehet, hogy nem hiszik el, de nem ebben a topikban.
Viszont most azért elég erőteljesen ugrálsz a korszakok között. Amikor a mammut cégek már Novell hálózatba kötött PCkkel dolgoztak, akkor az otthoni felhasználók még örültek a C64-nek is. Aztán már több PC volt otthon is (talán a 486 lehetett az első igazán elterjedt otthoni PC?) de nem hogy nem volt több gép egy otthonban, hanem eléggé kevés háztartásban volt egyáltalán bármiféle számítógép.

En 91-tol dolgoztam halozattal, minden client XT volt, HDD nelkul, floppy-rol boot-olva, IPX/SPX protocol, a Novell NetWare server egy 386SX25 volt (4MB RAM-al) ha valaki tudja meg mi az .
En magam is irtam IPX/SPX alapu file atviteli programot, C/C++-ban.

Ezen kicsit elgondolkodtam hogyan is indult pontosan az epites, jo regen volt.
Az elejen emlekszem ARCNET halozat volt, ami a semminel ezerszer jobb, cserebe iszonyuan kenyelmetlen es meg lassu is. Talan 90Ohm (vagy akorul) koax kabellel, max 256 kliens-el (lehet az egesz varosban nem volt annyi halokartya akkor ). Igazi kinszenvedes a hibakereses, volt amikor valaki (ki tudja hogyan) 'lelokte' a lezarokat, ilyenkor vegig kellett menni az egesz halozaton, minden gepnel leellenorizni, hogy rendesen csatlakoznak a BNC-k, nem tette senki az asztal sarkat a kabelre..Akkor mondjuk top-noch technologianak ereztuk

'92-től olyan cégekhez jártam karbantartani, ahol gépteremnyi vagy több emeletnyi XT kapcsolódott ARCNET hálózatban a Netware szerverhez, ami maga 286-os vagy jobb helyen 386-os volt.
Még floppy meghajtó se volt bennük, a hálózati kártya kapcsolódott a szerverre és hívta le a bejelentkező felhasználó számára engedélyezett OP rendszert és szoftvert.

Elműködött az csupasz DOS-szal, Windows nélkül is.

Nem a NetBEUI-ra gondolsz? Az futott DOS alatt. A NETBIOS alá kell még valami hálózati protokoll mi fölött futhat. Aztán lehet hogy már nem jól emlékszem ezekre a rövidítésekre

92-ben az ARCNET már elavultnak számított, de persze a cégek nem engedhették meg maguknak hogy hamar lecseréljék a drágán kiépített hálózatot korszerűbbre.

Ennyire már én sem tudom. Először a Windows 3.11-el települt. Akkor még oda se figyeltem. Később kaptam valahonnan floppyn külön, mint DOS-os MS netclient. Aztán már Windows nélkül is használtuk. A "net" utasítás paramétereivel be lehetett állítani megosztást meg elérést. Autoexec.bat-ból automatikusan beléptek, csak a kiszolgáló gépet kellett először indítani. Valóban NETBEUI lehetett. Már régen volt.

Tényleg nem akarok trollkodni! De te azt írtad, hogy a 386-486-os gépek nem voltak hálózatba kötve. Ha úgy írtad volna, hogy általában, vagy a többségük, vagy a te munkahelyeden, akkor az úgy még rendben is lett volna. De ha látja ezt egy 30 (!) évnél fiatalabb olvasó, akkor téves véleményt alakít ki magában arról a korszakról.
És amint látod, többen is írták, hogy milyen hálózatot használtak...

És igen, igazad van, hogy nem volt alaplapra integrált hálózati kártya!
Szerintem még az 1 háztartásban lévő PC-k számát erősen túl is becsülted, mert nemhogy nem volt 1-nél több, inkább azt mondanám, jellemzőbb volt az, hogy 10 háztartásra jutott 1 PC.
Valóban nem volt NAS sem! De a cégeknél hálózatba kötött gépek esetében már a 3.11-es Windows is lehetővé tette a tártartalmak és nyomtatók egymás közötti megosztását - komoly IT szakértelem nélkül is.

Még egy kicsit idősebben visszatekintve:
- DOS -os gépeken is lehetett hálózatot használni. Sőt az Ethernet megoldás sem volt egyeduralkodó. Volt Novell, ArcNet stb hálózat. Külön illesztő kártyát kellett tenni a gépekbe - mindegyikhez más típust. Az Ethernet hálózat is 10BaseT specifikációjú volt: 10Mbit/s 50 Ohm -os Koax kábellel.

- Egyes területeken voltak más hálózati megoldások is 8 bites processzorral működő "számítógépekkel". Pl.: CP/M operációs rendszerrel Z80 processzorral 750kBit/s sebességgel működött.

Vigyázz, kevered a dolgokat.
Az igaz, hogy DOS-os gépeken is lehet hálózatot használni. Ehez kell egy hálózati kártya, ami a fizikai kapcsolatot biztosítja, azaz lehet koaxos (50ohm) ethernet, vastag ethernet, token ring, FDDI, arcnet (92ohm) stb. A 10baseT már a sodrott érpárt jelenti, az jóval korszerűbb és évekkel később terjedt csak el - 10=10megabit, T=Twisted pair.
A hálókártyához kellenek driverek, mondjuk az NDIS driver, vagy a novellnél az IPX. Ezek a driverek különböző interruptokon keresztül kommunikálnak az oprendszerrel, illetve a fölötte működő programokkal. Ez a fölöttes program pedig a hálózati protokoll, ami lehet pl az általad említett Novell Netware, azaz ez nem egy hálózat tipus, hanem egy protokoll. Ilyen protokoll például a TCP/IP is, a DECNET, az X.25 stb. A hálózati protokoll pedig az un. packet driveren keresztül kommunikál az alkalmazásokkal. Novellnél ez volt a NETX.

Szóval egy Novell-t használó hálózat működhetett koaxon is, tokenringen is és arcneten is. Az ethernet vagy arcnet vagy bármi más fizikai hálózat pedig futtathatott Novellt, DECNet-et, X.25-öt vagy bármi mást.

Nekem a DOS vs. hálózat történetben az ugrik be, hogy a '90-es évek közepén, amikor a munkahelyemen indult a Windows NT-s hálózat, milyen nyakatekert módon lehetett megoldani, hogy a DOS-on futó programok tudjanak a hálózati nyomtatókra nyomtatni.
Volt rá megoldás, de nekem kínaiul volt, így volt egy silabuszom, onnan futtattam le mindig az ehhez szükséges lépéseket.

Kérjük, hogy fejezzétek be az egymás sértegetését és a parttalan vitát!