Szóval ez így elég veszélyes lenne. Hajhajj ha én ezt tudtam volna hamarabb...

A soros induktivitást úgy kell méretezni, hogy a rövidzárkor jelentkező csúcsáramra se telítsen be (ne essen 10%-nál többet az induktivitása).
Szóval első az, hogy ismert mag kell. Ha van például micrometals sárga (-6) vagy piros-szürke (-2) toroidod, azok jók lehetnek, mert szinte bárhogyan tekerve a telítési árama sokkal nagyobb lesz, mint amennyit a huzal elbír rajta.
Használhatsz légréses ferritet is, azonban itt is előny, ha ismered a használt mag paramétereit, vagy mondjuk te tudod szabályozni a légrést, így ki tudod számolni a dolgokat.
Én ezért is vagyok az integrált transzformátor híve, mert így nemcsak helyet spórolunk, hanem bizonyos problémák is eltűnnek.

Ilyen sárga toroidom van. Ha ezt megtekerem 80uH-re akkor használhatom akár 150 wattig is?

A micrometals -6 anyagának színjelőlése yellow-clear, szóval az egyik oldalt nem szabad festettnek lennie.
Ha ez tényleg Micrometals, akor egy T106-6 mag leeht, amin 80-90 menetttel fogsz kellő induktivitás kapni, és bírnia kell több, mint 10 A-t telítés nélkül.
Amennyiben 70kHz-et fogsz használni, akkor érdemes k 100uH soros induktivitást használni, ekkor 300W körül fog bekorlátozni és rövidzárban 5,5A terheli a félvezetőket. (skory táblázata alapján)
Az is megoldás, ha nem micrometals, hogy megméred az Al-jét és a méreteiből meg lehet már mondani a relatív permitivitást, és akkor már becsülhető a dolog

A másik oldala ami nem látszik fehér, nincs sárgára festve. Megmértem és az Al 95. 24 menet van rajta és 52,7 uH az induktivitása úgyhogy szerintem nemfog kelleni 90 de még 80 menet sem.

Abból, hogy az AL-je 95 az is következik, hogy a relatív permeabilitása 70 a magnak (a -2 anyag relatív permeabilitása 10, és ugyanilyen amg Al-je 13,5) . Az AL-ből kiszámolható, hogy kb 32-33 menet kell rá, ait ha rátekersz, akkor 6A mellett 0,20 Tesla lesz a magban, amit szerintem még bírnia kell telítés nélkül, szóval megfelelő lesz.
A 32-33 menetnek elvielg rá kelll férnie olyan 0, 8mm huzallal egy rétegben, de a legeslegjobb, ha ugyanazzal tekered meg mint a trafó primerét.

Telitalálat! Pont 0,8 mm-res huzalból tekertem a primert. Akkor ezek szerint megmenekültem egy újabb 2 napig tartó kínlódástól. Végül is egy 1,6 Amperes biztosíték lesz benne ami szerintem kiold ha zárlat lesz véletlen.

A FETek előbb halnak meg, mintha a biztosíték kioldana, pont ezrét kell a rezonáns korlátozás, mert az lekorlátozza a FETek áramát, és akkor ha hoszabb ideig fenn is áll a zárlat, akkor meg a bizti kiold.
Tekintve azonban a vastag huzalt, azzal számolnod kell, hogy a kivehető teljesítmény a vártnál kevesebb lesz. Igaz, hogy a huzalkeresztmetszet lehetővé tenne kb 250W-ot, azonban a váltóáram miatt nagyobb lesz az ellenállása, így oylan 150W a reális.

Értem. Mikor voltam venni FETet és nem volt IRF730 akkor mondtam, hogy kapcsoló üzemű tápba kellene erre az FQP8N60C típusú FETet ajánlotta az eladó. Adatlap alapján szerintem jónak tűnik, mi a véleményed róla?

Kb IRF730-al egyezik meg a feszültség kivételével minden paraméterre, de azt meg nem tudod itt kihasználni.

Sziasztok!Kisérletezgetek egy sg3525 hajtotta gyujtás inverterrel.Odáig eljutottam hogy minden stimmel szépen megy az inverter de a kikapcsolása az sehogy sem akar jolenni.Az ic-nek a shutdown funkciója ugy müködik hogy a 10-es lábát egy 2.2k-ohmos ellenálással felkell huzni a 16-os lábra.Mikor ez megtörtént az ic lekapcsol.Namost a jeladotekercs jelére kellene hogy lekapcsoljon az egész annyi idöre még kisül az 1uf-os kondi.Hogy csináljam meg hogy a jeladótekercs jelére a 10-es láb a 16-osra kerüljön?Segitsetek!

A trafó méretezésnél mit is jelent pontosan a kappa faktor?
Azt szeretném kiszámolni, hogy mekkora mag kell a tervezett max terheléshez.
A topológiától is függ, de hogy van ez?

Milyen kappa faktor-ra gondolsz? Én még nem hallottam róla. Nekem még google sem adott ki rá semmit.
Ha azt akarod tudni, hogy bizonyos teljesítményhez mekkora mag kell, akkor ajánlom az EPCOS application noteját, ahol push-pull konverterrel mért eredmények vannak 25kHz-en és 100kHz-en, többek között az N27 N87 és N97 anyagra. Sőt sikerült megszereznem egy régebbi változatát is, amiben benne van az N67 anyag is. Ha a talis anyagokat akarod becsülni, azokat az N67-nél is gyengébbek, így abból tudsz kiindulni.
Mellékelem a doksikat (mondjuk az újabb doksi az az új cikkemben is benne van)
A doksikban benne vannak a mérési paraméterek is, kicsivel a táblázat előtt.

A kappa-faktort emlékeim szerint Skori említette az oldalán, a betekercselhetőség becslésénél volt szerepe, ergo mennyi vezeték fér fel a magra.

Ahogy Zupp87 is írta, igen a Skori oldaláról szerváltam a Kappa faktoros dolgot. Lehet ez is csak egyfajta jó közelítéses Skori féle saccoló?

Nagyon köszönöm az adatlapokat. Főleg azt, amiben benne vannak adatok az N67 anyagokról. Nekem vannak itthon ilyenek, de nem volt róla eddig semmi infóm.
Az N27 anyagoknál kár, hogy csak 25KHz-en adják meg a terhelhetőséget. Azokat a magokat simán lehet kis veszteséggel járatni 40-50KHz-en is. Ott többet bírnak.

Volna itt egy példa. Van egy ETD49 N67 magom. Annak idején megtekertem push-pull tápnak autós erősítőhöz. Ki bírtam venni belőle 600W-ot. Még lehetett volna rá tekerni néhány szálat a primerből is és a szekunderből is. Annyi hely még maradt rajta. Így szerintem ki tudtam volna szedni belőle 800-850W-ot. Az adatlapon meg azt írják, hogy 1974W-ot lehet belőle kihozni. Igaz, hogy ezt 100KHz-en adják meg, az én magomat meg 55KHz-en járattam.
Hogy lehet ezt át konvertálni különböző frekvenciára?
Hogy tudnak annyi menetet rátekerni, hogy kihozható legyen belőle ennyi teljesítmény? 6-8A/mm² áramsűrűséggel számolnak? És hűteni kell? Hogy csinálják?

A mérési körülmények benne vannak az adatlapban, de azért lefordítom:
- az N67 magoknál 40°C emelkedést engedtek meg
- konvekciós hűtést alkalmaztak, vagyis nem volt ventillátoros hűtés (de a trafó minden oldalról szabad volt)
- max 0,4 Tesla indukcióval méreteztek
- a primer és a szekunder ugyanolyan volt
- olyan rézzel tekerték, hogy a szkineffektus elhanyagolható legyen (gondolom rézlemezzel vagy litzével)
Persze ennél a méréseknél gondolom nem volt extra szigetelés, meg elválasztó, ami helyet foglalt volna, így biztosan betekerték a maximális keresztmetszetet. Meg persze szerintem tuti gépi tekerést alkalmaztak.
Ezért természetesen ezek az adatok csak irányadóak, de mindenképpen mért adatok! Szóval gyakorlatilag is lehetséges a dolog.
A frekvenciával közel egyenes arányban nő a kivehető teljesítmény (olyan 0,5 - 2 -szeres tartományon belül), szóval 100kHz-en te is ki tudtál volva venni belőle >1,5kW-ot.

Kössz, hogy ennyit foglalkoztál a dologgal.
Nagyon örülök, hogy megint tanultam valamit.

Cserébe én kérhetnél annyit, hogy benéznél a ICL7107-es témába, és elolvasod a posztomat. Tudtommal te és Alkotó foglalkoztatok korábban ezzel az IC-vel a labortáp panelmérőinél.
Az én ötletemnek például pont ebben a témában nagy alkalmazása lenne.

Üdv
Egy 100kHzes, önrezgő, egyutasan egyenirányított táp után mekkora frekire méretezzem az LC szűrőt? max 200mA fog átfolyni kb 13,5V mellett.

Milyen tápod van potnosan, rezonáns önrezgő, vagy ez egy síma félhidas önrezgő (nem rezonáns)? Az első esetben egyutas kéütemű egyenirányítás ajánlott, különben a primer jelalak torzulni fog. Rezonáns táp esetén LC szűrő tervezése felesleges is, mivel a rezonáns működés és a kétüte egyenirányítás miatt a szekunderen az áramforrás áramgenerátor jellegű, így a kondik nem csak a feszltségmaximumoknál impulzuszerűen töltődnek, hanem egy abszolútérték(szinusz) függvény szerint.
Az utóbbi esetben is problémát jelenthet a az egyutas ellenütemű egyenirányítás, és LC szűrő ajánlott, azonban tudni kell mi az alkalmazás. Általános alkalmazás esetén a szűrőinduktivitás értéke 100uH-220uH között ajánlott, így elérhető hogy az árama CCM legyen.

Ha a feszültségből, az áramerősségből és az egyutas egyenirányításból jól sejtem, ez egy önrezgő flyback táp. De lehet, hogy tévedek.

Nem rezonáns, ez egy ATX táp belső standby tápja, sajnos nincs hely kétutas egyenirányításnak, ezért kell rendesen megszűrnöm. 100uH-s induktivitásom van, az után mekkora elkot érdemes tenni?

Akkor Zupp87 jól mondja, ez egy önrezgő flyback (sőt lehet kvázirezonáns, valley switchelő), és ezt akkor nem is szabad kétutasan egyenirányítani.
A szűrést elsorban nem az elkó kapacitása, hanem ESR-je határozza meg ekkora frekvencián.
Azonban flyback esetén is CLC szűrés alkalmazandó. A jó szűrés feltétele, hogy a tekercs impedanciája (ami itt kb 63 Ohm) egy nagyságrenddel legalább nagyobb legyen a kondenzátorok impedanciájánál. Szóval 1µF és 10 Ohm alatt ESR alatt már szűr bőven, de én olyan kb 100µF kondikat ajánlok.

Lényeges, hogy a 2 kondi ugyanolyan kapacitású legyen? Nem biztos, hogy találok itthon 2 ugyanolyan low ESR kondit 100µF környékén, de 10uFos tantál kondiból van több db, lehet azt rakok bele. Bár azok elvileg nem bírják a komolyabb igénybevételt, csak nem tudom, hogy a 200mA annak számít-e.

A Tantál-kodik kiváállóak, mert LOW-ESR-ek, valamint jól szűrnek a magasabb frekvenciatartományban is, az egyetlen bajuk az, hogy baromira érzékenyek a túlfeszültségre, és a hőmérsékletre (robbannak).
Nem fontos ugyanolyan értékűnek lennie, és akár szimpla (nem low-esr) kondit is berakhatsz, 200mA-nál nem vészes a dolog. Ha mégis LOW-ESR kell azt onnan tudod majd, hogy melegszenek és púposodnak a kondik.

Beraktam egy 100 és egy 10uFos elkot, most már kb 6-7mVPP-s 10MHzes zaj van csak terhelés nélkül. Viszont rákötve a kapcsolásomat, a nyugalmi áramfelvételéről 10mVPP-s 4KHz-es szinusz lesz belőle. A 100uH-s induktivitás lábainál van még 2 smd 100nFos kondi valamint a régi LC szűrős próbálkozásom a táplált nyákon. 10uFos tantál kondi + 22uH-s induktivitás, okozhatja ez a szinuszosodást?

Szerintem elégedj meg azzal a 10mVpp-fel az baromi jó, amatőr konstrukcióban ennél sokkal jobbat nehezen fogsz elérni. Mekkora búgófeszültséget szeretnél te egyáltalán? A 4kHz az már szerintem a vezérlés jitterje lehet, nem hiszem, hogy a kapcsolófrekvencia leesne.
Az a jó ha a búgófesz fűrész vagy szinuszszerű, ha tüskés stb lenne, én akkor aggódnék.

A következő kérdéseim lennének:

Mi van, ha alulgerjesztem a magot?

Azzal a bizonyos képlettel, amivel kiszámolom a menetszámot a primer oldalra, az a minimális vagy a maximális érték? Milyen irányba térhetek el?

Alulgerjesztésen azt érted, hogy az indukció kevesebb lesz, mint 0,2 Tesla? Akkor annyi, hogy kevesebb lesz a vasveszteséged, de cserébe több menet kell (így több lesz a rézfesztséged)
Nyílván ha te nem akarsz 4-500W-ot kivenni egy ETD29-ből, akkor nyugodtan elmehetsz ebbe az irányba.
De ha elküldöd nekem a cikkem féle excel táblázatot (már ha abban dolgoztál), akkor jobban meg tudom nézni, és ki is tudom neked számolni a vasveszteségeket, a vas melegedését üresjáratban és max terhelésnél.

Ha alulgerjeszted a magot akkor nem tudod kihasznállni teljes mértékben, tehát csak kisebb teljesítményt tudsz átvinni. Cserébe kevésbé fog melegedni.

A menetszám a kiszámítottnál lehet több, ilyenkor gerjeszted alul a vasat.

Ha túlgerjeszted (pl. ha a szükségesnél kisebb a menetszám) akkor nagy lesz a vasveszteség, szélsőséges esetben be is telíthet a vas, ami általában nemkívánatos jelenségeket okoz (kivéve pha pont ezt a tulajdonságát akarjuk kihasználni valamiért).