SK10-et, mióta rátaláltam. Véd és segíti a forrasztást.

Jó! De ez az Ezermester újság lehet vagy 30 éves, ha nem több.

Nem értem, ez hogy működhetett. A maratás folyamán elszigetelődő területeknek megszűnik az áramellátása, hogyan tovább.

Szerbusztok.
Szeretném megkérdezni mi a tapasztalatotok a fotoérzékeny nyákoknál mennyire macerás avagy érzékeny a fűrészelés, vágás? Megrepedhet e avagy lepattoghat a lakk?
Üdv.

Én az első nyákomat így készítettem, anno kb 14 évesen. Akkor még nem volt könnyű beszerezni a maratószereket. Egy 9V-os rádió táppal kb 1 napig tartott egy tenyérnyi karácsonyfa alakú nyák, néhány LED, ellenállat, meg 1 CD4060 került rá.

Valoszinuleg nem veletlen a telitett konyhasooldat...

Nem célszerű a lakkozott nyákot fúrni, faragni, rágni. Fotolakk előtt vagy maratás után célszerű ezen műveleteket végezni. Volt már olyan, hogy az előhívott nyákot vágtam és nem is kézzel hanem körfűrésszel, aztán csodálkoztam, hogy maratás után miért lett csík egy helyen rajta.

Köszönöm a segítséget.

Hagyni kell körben egy egy cm széles technikai sávot. Akkor vágható. Olyannyira sérülékeny, mint ha festve lenne. Fúrni azt ne.

Akkor nem érdemes előre lakkozott fotóérzékeny nyákot venni. Az 1-1 cm túl nagy, szinte már pazarlás. Köszönöm az instrukciót és a választ.
Üdv.

Nincs szükség ekkora technikai sávra. Én általában minden nyákom körvonalára készítek egy 2mm-es vezetősávot, és tulajdonképpen ez lesz a technikai sáv is (ha picit ferdébben sikerülne vágni a nyákot még nem probléma). Ebből így még soha semmiféle hátrányom nem származott, pedig vágtam már dekopirral (szigorúan fém penge), kézzel fűrészlappal (fém lap), mindirill vágókorongjával, karos lemezvágó ollóval, és egyszer próbáltam azt is hogy csak bevágom jó mélyen és eltöröm. Hát szépnek nem lett szép de a réznek és a lakknak semmi baja sem lett. Én inkább azt mondanám tapasztald ki saját magadnak, de az itt olvasottak jó alap lehet. Vágni az ilyen nyákot mindig úgy szoktam hogy levilágítás előtt, természetesen amikor még a kék védőfólia rajta van, és a védő fólia, azaz a réz mindig felfelé nézzen. Két oldalast is lehet vágni csak akkor oda kell figyelni nehogy az alsó réteket megsértsük.
- Ettől függetlenül valóban nem érdemes gyári nyákot venni. Lehelet vékonyan fújva (nincs is szükség többre) borzasztóan sok nyákra elég még a 100ml-es p20 is. Anno vettem lejárt 200ml-est 3db-ot úgy 3 éve. Azóta is azt használom, még van belőle 1,5 dobozzal pedig gyakran fújok.

Ti mekkora és milyen fúrót használtok?
Én eddig a sima fekete HSS-t, de egy idő után elmegy az éle, s már néha füstöl, és a fúráskor a réz felőli oldalon a rezet kicsit elhúzza a hordozótól, illetve a fúrás ellen oldalán átszakítja a NYÁK lemezt, azaz sorjás lesz. Amikor még új a furó, kb 30-40 lyuk erejéig akkor nem sorjázik, és jó a fúrás.
Ha fúrok, akkor általában a 0.8mm-es elég sok mindnenek (0.6W-os ellenállás, IC lábak, diódák), de többször kell 1mm-es is. Ha a 0.8mm-est bővítem 1mm-re akkor nincs akkora igénybevétel, jól látom? Ezért elég lenne a 0.8mm-es karbid fúró?
De fúróból több készletet találtam, de többet nem merek venni, mert kísérletezni drága....
Ti melyiket vennétek? És ezek tényleg jók lehetnek?
0.8mm: Bővebben: Link
1.0mm: Bővebben: Link
És több méretet tartalmazó: Bővebben: Link
De a 0.2mm, 0.4mm-es tuti kicsi true hole lábakhoz, de még a 0.6mm-is nagyon határeset....

Akkor sokadszorra is, megismételve:
- vannak a sima fúrók (HSS), amik pontosan azt csinálják, amit írtál: hamar elmegy az élük, sorját gyártanak, viszont lehet velük kézzel fúrni, mivel nem annyira érzékenyek az oldalirányú erőkre, de nagy fordulatszámot nem is bírnak, mivel megolvadna a fém,
- vannak a keményfém fúrók (volfrám-karbid), amik viszont másmilyenek: magas fordulatszámot bírnak, sőt, kifejezetten magas fordulatszámon érzik jól magukat (pl. 30.000rpm), nem sorjáznak, sokáig bírja az élük, cserébe viszont egyáltalán nem tolerálják az oldalirányú erőket, ezért csak fix, stabil állványos fúróban használhatóak (különben az első mozdulatnál törnek), ez annyira így van, hogy nekem az összes eddigi volfrám-karbid fúróhegyem úgy tört el, hogy hozzáértem a kezemmel a hegyükhöz, vagy megmozdult a fúrandó anyag - mint a hímestojásra, úgy kell rájuk vigyázni.
Szóval lehet választani, de ha nincs normális fúród, akkor a karbid fúrókat csak törni fogod. Ja, és itt nincs olyan, hogy "majd a lyuk megvezeti a fúrót", itt ha a 0.8-as furatra megpróbálsz ráfúrni az 1.0-ás fúróval, akkor tuti törik a fúró.

Kérésre a hozzászólások áthelyezve ebbe a témába.
(Javaslom legközelebb a "Moderátori segítséget kérek" használatát.)

Szia!
Én nemes egyszerűséggel sikítóval (Flex) szoktam méretre vágni 1mm-es vágó koronggal. Ezzel a módszerrel gyorsan és pontosan lehet vágni.
Általában gyárilag lakkozott paneleket használok, ezekkel még sosem volt problémám.

A nagyon finom nyákpor erősen veszélyes a tüdőre. A sikító ilyet csinál.

Nabumm a porálarc megfogja a por 90% át és egy üveg sör lemossa a fennmaradó 10 % ot

A porálarc semmit nem ér, csak a gázálarc. Nem fekszik fel a bőrre, simán bemegy a poros levegő a bőr és az álarc között.
Én ha vágok, 4-5 órán keresztül csinálom. Porálarcnál tele volt az orrom szám negyed óra múlva, utána 2 napig légszomj. Gázálarc a tökéletes porszűrő betétekkel, semmi nem megy légútra.
Bizonyos méretnél kisebb porszemcsék úgy beépülnek a tüdőbe, hogy soha ki nem jönnek.

Akkor most már biztos hogy maradok a karos ollónál , nem porol és csendes , a gázállarcot használtam 5 évig (Egis gyógyszergyár) de megszeretni nem volt időm ..

Itt Szegeden a nyáron nem lehetett olyan gyári lakkos panelt venni amit rendesen elő lehetett volna hívni...

Hát kellemetlen a gázálarc. Több ismerősöm volt, akiknek tüdejét tönkretette finom por. Nem nyáklemez, de hasonló. Igaz, ők munkahelyen napi 8 órában szívták, semmi álarc.

Ha már gázállarc : csak a nagy ablakos Pirelli ! Abban lehet akár 3-4 órát is dolgozni nemhiába azt használják a tűzolók is !

Én kicsit használok, csak a szám és orrom takarja, szemem kint van.

Ha már itt tartunk az "üvegszál " a szemnek sem tessz jót!

Igen, akkor érzem is a szememen. Bízok benne, hogy onnan kitisztul.

A tapétázókés helyett kisméretű laposreszelőből-végéből köszörültem "horgas"alakot, mint a sas csőre vége. Ezt vékonyra és élesre-hegyesre köszörülve. Ugyanúgy használva mint a videón, néhány húzásra olyan árkot kapar, hogy könnyen törik.
Ezenkívül plexit, egyéb műanyaglemezeket lehet ezzel vágni.
A porolós módszer asztali csempevágó gyémánttárcsával, amikor 300-500 panelt kell vágni 0.2mm pontossággal, szép vágási felülettel..
Rendkívül kellemetlen munka.

A volt munkahelyemen egy marókéssel működő is az én felügyeletem alatt volt...
Ami ide tartozik róla, hogy a keletkező por erősen rákkeltő! Szóval azért flexxel én otthon nem végnék. Fúráskor, vagy fűrészeléskor nem kerül olyan finomságú por a levegőbe, amit be lehet lélegezni... Én az 1.6mm-es NYÁK-ot dekopirral vágom.

Szia!
Melyik por mérgező? Az üvegszálas panelé, vagy a másiké? Én most vágtam egy nem üvegszálasat Flex-el. Elég büdös volt, de kint csináltam a szabadban. Ha kell, van honvédségi gázálarcom.
Egyébként maratáskor hány hyperol tabletta kell egy dl. 15%-os sósavhoz?

Én már elég régen marattam hiperollal de emlékeim szerint 2-3 tabletta mindig elég volt. Nem mérgező , rákkeltő és lerakódik a tüdőben az üvegszál pora . A bakelit csak büdös ....

Köszi.
Most nem üvegszálas anyagot vágtam. Ha esetleg azt vágnék, akkor használok gázmaszkot. (Zöld honvédségi.)