Az áramkört két részre osztottam fel. Az egyik a futófényért felelős, a másik az effektusért.
Erre azért volt szükség, mert - amint a képeken is látszik majd -, nem épp a legkisebb jószág.

Kezdeném a futófény részével:

(Nagyobb méretért kattints a képre!)

Működése:

Az U6 egy szokásos astabil multivibrátor, amely az órajelet adja. A P1-es potméterrel szabályozható a frekvenciája, amivel a fénypont futásának sebességét is szabályozhatjuk. Az U5 egy számláló, ami a 2 db U1-U2 demultiplexert lépteti. Az U3 inverterrel van összekapcsolva a 2 dekóder, az U4 pedig egy tároló, amibe vissza van vezetve a multiplexer két végének kimenete. Ez tárolja a léptetés állapotát. Joggal kérdezhetnétek, miért van szükség ezután a 3 db inverterre.
Tekintve, hogy a demultiplexer kimenete alacsony szinten van, ettől ugyebár a következő kapcsolásban a tranzisztorunk nem fog kinyitni, ezért van rájuk szükség.

A csóva előállítása:

(Nagyobb méretért kattints a képre!)

Tranzisztornak szinte bármelyik, NPN típusú tranzisztor megfelel, én BC182-ket alkalmaztam.
A tranzisztor kinyitása után a kollektor felől áram folyik az emitter felé, ami feltölti a kondenzátort. A tranzisztor zárásakor a LED a kondenzátor töltését használja fel: ahogy csökken a benne lévő töltés, úgy halványodik el a fénye. Értelemszerűen, ha a kondenzátor nagyobb kapacitású, akkor tovább fog világítani, ezáltal hosszabb csóvát húz.

Panel:

A LED-ek katódját a földelésre kell kötni, az anódjára a jel érkezik.
Én 10 mm-es, furatszerelt, piros LED-eket használtam.

Tápellátás:

5 V – 9 V