A Wien-hídas oszcillátor amplitúdó-stabilizálása (-szabályozása)

Annak érdekében, hogy a kimeneti jelünk kis harmonikus torzítású legyen, az "A" erő­sítőfokozat átviteli tényezőjét nagyon pontosan kell beállítani. Mindez alapfeltétele a csillapítatlan szinuszos rezgés előállításának is. Tudniillik: amennyiben az "A" erősítő­fokozat erősítése kisebb, mint 3, akkor a kimeneti rezgés exponenciálisan lecseng, amennyiben nagyobb, mint 3, akkor pedig a kimeneti jelalak rendkívül torz lesz (az erősítő kivezérelhetőségének megfelelően). Vagyis a korrekt működésnek elengedhe­tetlen feltétele a hurokerősítés egységnyi értéke: .

Természetesen a visszacsatoló hálózat pontos értékének mindenkori garantálása lehetet­len, elég ha arra gondolunk, hogy az osztó ellenállásainak értéke hőfokfüggő, valamint az esetleges tápfeszültségingadozásra, változó értékű terhelőellenállásra. Azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy az oszcilláció csak abban az esetben indulhat meg, ha kezdetben egységnyinél nagyobb a hurokerősítés. Hogyan lehet akkor biztosítani, hogy:

• a hurokerősítés kezdeti értéke nagyobb legyen, mint 1?
• az üzemi hurokerősítés egységnyi legyen?
• hőfokfüggetlen legyen a működés?

Nagyon egyszerűen: automatikus erősítésszabályozást kell beépíteni az áramkörbe, mely a kimeneti amplitúdó stabilizálását hivatott megoldani. A feladat tehát az, hogy esetleges növekvő kimeneti szint esetén (H>1) csökkenjen az erősítőfokozat erősíté­se, esetleges csökkenő kimeneti szint esetén (H<1) pedig növekedjék az erősítés. En­nek két egyszerű megoldása van. Mindkét esetben a negatív visszacsatoló hálózatba kell beavatkozni. A visszacsatoló hálózat alkalmazott határolóelemeinek mindegyike nemlineáris karakterisztikájú. Ezzel lényegében kvázilineáris erősítőfokozatot valósí­tunk meg.