Szia!

Nem vagyok benne mélyen a témában, így amit ezután írok, lehet, hogy nem fedi a teljes valóságot, vagy helytelenül.

A két eszköz legjelentősebb különbsége itt, amit vezetési állapotban disszipálnak. A kapcsolási veszteségektől eltekintek most. Csatolok egy képet, és a hozzátartozó LibreOffice táblázatot, akinek van kedve, játszhat vele.

A csatolt képen egyébként a HGTG 20N60A4D 2V-os Vce(sat) és az IXFH 26N60Q 0,25 ohm Rds(on) értékkel látható. A mosfet hamar "túlfűti magát" az IGBT-hez képest ebben az esetben.

Ha a táblázatban megadjuk a IPP60R040C7 mosfet 0,04 ohm-os értékét, azt fogjuk látni, hogy a mosfet bármely ponton (40A-ig) kevesebbet fog fűteni, mint a HGTG. Igaz, ezt ~5700Ft-ért találtam az egyik elektronikai boltban így hirtelen. Véleményem szerint ezek az adatok, amik eldöntik, melyik kerül bele a gépbe, no meg a pénztárcánk.

A mellékletben egy könyv található Djvu formátumban. Lehet hogy erre gondoltál?
Mivel a könyvet a neten találtam - egy, a FET-ek működésével kapcsolatos információ keresése közben -
így gondolom nem sértek szerzői jogot azzal,hogy itt is elérhetővé válik.

Ne aggódj,a snubber kör a mezei IGBT-s gépekben ugyanolyan mint a FET-el kialakított kapcsolófokozatú gépekben. Profi snubberkör csak a profi gépekben van, de ott a kapcsolási frekvencia is sokkal magasabb mint az átlag gépeknél. Ott a freki 80kHz és 120 kHz közé esik, és nem UC 38xx a PWM generártor de nem is TL 494 vagy 497 , nem is SG 35xx hanem digit IC-kből kialakított kapcsolóáramkör vagy CPU. Nem egyszerű a hibakeresés ,ha valami gubanc van velük. Mondhatnám azt is,hogy csak a mundér becsülete kedvéért vág bele az ember ezeknek a gépeknek a javításába, hogy nyereségre nem nagyon számíthat, az szinte biztosra vehető. Ezeknél a gépeknél előfordul néha különleges kialakítású snubber, spéci alkatrészekkel. A supressor alkalmazása viszont szinte kizárólag a meghajtó áramkörökben található. illetve a tápoldal AC körében. Némely típusnál a DC puffer köre is tartalmaz supressort, de ez meglehetősen ritka. A profik inkább a beépített alkatrészek minőségére helyezik a súlyt, alulméretezett vagy kommersz alkatrész az ő gépeikben nem fordul elő. A javítás során ez néha komoly problémát okoz , mert némely esetben spéci alkatrészt kell beszerezni a javításhoz.
Ha van szkópod, akkor a kapcsolófokozat jelalakja alapján magad optimalizáld a snubber kört az adott géphez, mert nem biztos hogy két, azonos kapcsolási rajz alapján készült gép ugyanazt a jelalakot produkálja. Javaslom,a mellékletet tanulmányozd, bár angol nyelvű a leírás, a melléklet részét tartalmazó oszcillogram önmagáért beszél.

Nos az IGBT nem összekeverendő a mosfet-el!
A Mos-ban zéner van mig az igbt-ben dióda!
A működése is más az igbt-nek colektora-emittere van a mos-nak drain-source van az igbt váltóáramú szaggató másképp működik! Ha nem így lenne akkor nem kellene át keresztelni a mos fet-et igbt-re!
Egyébbként valóban megépítettem a mosfet-es gépet is, ha jól tudom vannak fotók is feltéve róla, de ha nem lenne pótolom kérésre!