Mivel adott a transzformátor és a hangsugárzó, csak elhatározás kérdése, hogy lehetővé teszed a belőlük fakadó legnagyobb teljesítmény kivételét, vagy a kisebb disszipáció érdekében lemondasz egy részéről. Az ideális nyugalmi áram 0,36x35/8 = 1,6 A lenne. Ennek hűtéséhez 0,6 °K/W borda kell csatornánként.

Üdv! A VR2 feszültségét vehetjük állandónak a C4 utánhúzó kondenzátor miatt. A VR2-őn folyó áramot a VT3 tranzisztor osztja el a két végtranzisztor között. Mi is következik ebből? Nevezetesen az, hogy a végtranzisztorok maximális bázisárama nem lehet nagyobb a nyugalmi állapot kétszeresénél. Ideális félvezető esetén ez igaz a végtranzisztorok kollektor áramára is.
Ha tehát 1 A nyugalmi áramot választasz, akkor a legnagyobb kimeneti áram valamivel kevesebb lesz mint 2 A. Most lép a képbe a tápfeszültség és a hangsugárzó impedanciája.
A példa kedvéért válasszunk 1 A nyugalmi áramot és egy 12 Ω-os hangszórót, hogy kicsit elvonatkoztassunk a tipikus értékektől. A 2 A csúcsáram ezen a hangszórón 24 V-ot képes ejteni. A pozitív és a negatív félperiódus maradéktalan kivezérléséhez ezért célszerű 48 V-os tápot választanunk.
Most nézzük mi történik, ha 48 V-os táp és 1 A nyugalmi áram estén rákötünk egy 5 Ω-os hangszórót? A 2 A-es korlátba ütköző kimenő áram a hangszórón csak 10 V feszültségesést képes létrehozni. Tehát semmivel nem vagyunk előrébb mintha 20 V-os tápot használnánk. Mindamellett a szükségesnél jóval több energiát kell elfűtenünk.
A félvezetők valós paramétereinek figyelembe vételével erre jutottam.
Ettől az összefüggéstől eltérve vagy a táp által biztosított kivezérelhetőséget korlátozzuk, vagy felesleges hőt termelünk.

Szia! A nyugalmi áram állító ellenállás(ok) eredőjén a két végtranzisztor árama folyik. Ekkora az eltérés a két csatorna végtranzisztorainak bétája között. Természetes az is számít mennyire pontos a kimeneti csatoló kondi előtt a féltáp. Bizonyára megfigyelted a két állítási lehetőség kölcsönhatását.

A csomóponti áramoknál és az i_b1≠i_b1-nél azért vannak aggályaim, hogy lesz kimagyarázva.

Üdv! A rajz nem jól szemlélteti a test vezetőt megszakító 10 Ω-os ellenállást. Annak a feladata a közös tápos több csatornás erősítőben kialakuló földhurok csillapítása. Csak a bemeneti testet és a visszacsatolás test pontját kéne leválasztania a teljesítmény-földről. Mivel csatornánként külön tápot építesz nem keletkezik földhurok, így a 10 Ω helyére sima átkötés rakható.
A 47 nF tápszűrő kondenzátor GND lábát a test bekötési pontjához kell kötni és nem a bejövő jel testpontjához. Vagy kapjon egy külön vezetősávot, vagy ne kerüljön beültetésre.
A bemeneti feszültség osztó 220 k trimmer és a vele párhuzamos 150 k ellenállás nem tudja kiadni a kívánt 100 k körüli eredő ellenállást, amivel a kimeneti csatoló előtti ponton a tápfeszültség felét kéne beállítanunk. Vagy legalább 470 k-s trimmert építs be, vagy hagyd el a 150 k ellenállást!

Üdv! Komoly gyártók sem riadnak vissza a kapcsoló üzemű tápegységtől. Többnyire akkor problémásak, ha az elektrolit kondenzátorai veszítenek a névleges kapacitásukból. A 300 V-os oldalon a fáradás 100 Hz-es búgást, a 28 V-oson RF zavart tud okozni. Érdemes ezen kondikat óvni a túlmelegedéstől.

A kérdésedre az MSZ HD 60364-4-41-ben találod a választ.
Ha nem "biztonsági" minősítésű a trafód az 1 bizti, 1 ák kapcsoló kevés lesz.
A tárgyalt építési leírással az a bajom (többek között), hogy nem utal arra milyen kapcsolat legyen például a kézzel megérinthető bemeneti csatlakozó és a védőföld között.
Lakótérben használt hangfrekvenciás erősítőt II. Érintésvédelmi Osztály szerint tanácsos építeni, ez biztonsági transzformátorral és megerősített szigeteléssel teljesíthető.

Üdv! Lajos bácsi kompetenciáját már korábban feltettük a térképre.

Az építési útmutató egyik lényeges hibája az ajánlott P1R 150k ellenállás a kimeneti egyenfeszültséget beállító P1 220k potival párhuzamosan. Az eredőjük 89k és innen csak lefelé terjed a beállítható ellenállás, holott 100k érték környékén kapjuk meg a kimeneti csatoló kondi előtt a féltápot.
A 150k ellenállás eltávolítása után "megjavul" az erősítő.

A számomra fájóbb pont a hurokmentesítő ellenállás elhelyezése a NYÁK-terven. A visszacsatolás testpontja, azaz az invertáló bemenet a teljesítményföldön maradt.
Nem kételkedem benne, hogy szerzőnek így lett brumm-mentes, de inkább egy szerencsés kioltás a magyarázat.
Helyesen az RG ellenállásra a jelföld, P1 és C2, 3, 5 csatlakoznak. Igaz, ehhez újra kellett volna tervezni a NYÁK-ot.

Ebből még nem dönthető el, hogy helyesen sikerült megépítened. Úgy emlékszem az ehhez a rajzhoz tartozó NYÁK-terven a kimeneti feszültség állítás másnak is problémát okozott.
Fényképezd le a panelt!

Szia! Ez a hiba a rossz lábkiosztással beültetett első tranzisztornál szokott jelentkezni.
Melyik változatot építetted? Fotózd le a panelt!

Üdv! Ha nem is jó, de működőképes. Milyen gond merült fel ezzel kapcsolatban?

Szerintem a kollégának az általa is kimunkált FET-es változatból szerzett tapasztalatok sugallták a megállapítását.

Nem katasztrófa, ha ezt a marginálisan használt topológiát nem soroljuk be az ismert erősítőosztályok közé.
Óhatatlanul a "Royal Society For Putting Things On Top of Other Things" jut erről eszembe Bővebben: Link

Szia! A bootstrap kondi stabilizálja a generált áramot, nem pedig vezérli.

Üdv! A JLH'69 egy generátor áramát osztja el a két végtranzisztor között. Ebből következik, hogy a kimeneti csúcsáram nem lehet több a nyugalmi áram kétszeresénél, tehát a kivezérelhetőség érdekében a nyugalmi áramnak egy szintet el kell érnie. A további növelést azért használjuk, hogy a vég- és az áramelosztó tranyók minél lineárisabb szakaszára essen az üzemi tartomány.
Saját és mások tapasztalatát összegezve a nyugalmi áramra az Iq=0,36Ut/Zh ajánlást fogalmaztam meg.

Itt az eredeti cikk Elliott oldaláról.
Erről még hiányoznak az 1 nF-os kompenzációs tagok.
Az R1 természetesen 100k.

Szia! Van egy tapasztalati képletem a nyugalmi áramra - Iq=0,36Ut/Zh.
A Zh-t tudjuk, hogy 6 Ω, az Ut a tápfeszültséged.
Az ellenállások értékét a konkrétan felhasznált tranzisztorok paramétereiből lehetne kiszámolni, ennek hiányában marad a trimmeres beszabályzás. A trimmert érdemes beállítás után lemérni és fix ellenállást ültetni a helyére.
Szerk.: ha ez alapján építkeztél akkor a kimeneti féltápod nagyjából a helyén lesz. A nyugalmi áramhoz az R6 legyen 100 Ω, az R9 pedig ideiglenesen 1k trimmer. Az erősítő áramfelvételét állítsd vele másfél amperre!

A transzformátor terhelhetőségénél fontos adat - és ezt fel is szokták tüntetni - a csúcsterhelés megengedett időtartama.
Neked folyamatos 2*30 V*1.3 A=78 W terhelésed van, ehhez "mezei" általános célú trafóból nem árt 300 VA-est választanod. Ha gyártatod, akkor a terhelés jellegét is add meg!
A trafó burkolása nem szerencsés, mert gátolja a hűtést. Az impregnált, műgyantával teljesen átitatott trafó a hosszú élet titka.
Ami a melegedést illeti, az eredetileg JLH paneleket tartalmazó, mindennapi használatú erősítőmben már váltottam AB-osztályra Nem is annyira a melegedés zavart, inkább a kimondottan rossz hatásfok tudata.

A sercegés elég jó megfogalmazás.

A hangszóból hallható zajjal szinkronban lévő jelenségre gondolok.

Szia! Emlékeztetlek, hogy volt már forrasztási hibád ennél a készüléknél, mozgasd meg tápkábelezést!
Füleld meg a trafót! Abban is lehet áthúzás, ami hasonló tüneteket okoz.

Jó a kábelezés, a csatornánkénti független táp eleve garancia erre.

Szia! A párok kiválasztása megfelelő.
A tranzisztor bétája hőmérséklet függő, ezért változik a kollektor-áramod mérés közben.
Előerősítőnek JFET-et ajánlok.

A kimeneti csatoló kondenzátor üzemi feszültsége a féltáp, esetedben 16 V. Már a 25 V feszültségtűrésű kondi is beépíthető. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a kimenet kiül a pozitív tápra, esetleg indokolható a 32 V-ot meghaladó feszültségtűrés.

A kapcsolás által támasztott igényeknek (béta, linearitás) megfelelő tranzisztorok sajnos elég drágák. Bővebben: Link

Jók lesznek a tranzisztorok.

Szia! Bármelyik kapcsolást választhatod.
A vezetéket lehetőleg forraszd be, az adja legbiztosabb csatlakozást. Ha rendszeresen kiszeded a panelt, mert mondjuk tartósan kísérletezel rajta, akkor kényelmesebb a hidegen oldható kötés.

Szia! A trafó sajnos nem jó erre a feladata. A megadott névleges terhelhetőséget csak 2-30 percig (ezt fel szokták a trafó címkéjén tüntetni) viseli el túlmelegedés nélkül. A-osztályú erősítőnél a gyakorlati tapasztalatok alapján háromszorosan túlméretezünk.
Bár a rajzon 28 V-os szekunder-feszültség szerepel, azt ajánlom a hangsugárzód névleges impedanciája alapján ebből a táblázatból válaszd ki a tápfeszültséget, abból kiszámolható hány voltos legyen a szekunder.
A bemeneti csatoló Bővebben: Link
A kimeneten nálam a dupla LOW ESR vált be Bővebben: Link

Végül is kapható a könyv printben, előjegyezhető antikvárban, az egyéb megoldások közreadása pedig sértené a HE írott és íratlan etikai szabályait

Gondoljunk kegyelettel a nem is oly régen elhunyt rádióamatőrre!
Félő, sértené a szerzői jogokat a teljes könyv közreadása.
A felajánlásodat azért köszönöm!