Azzal kezdte a kolléga, hogy COB LED. Chip on Board. Tehát az áramgenerátor chipet integrálták a panelba. Ha a tápegység feszültsége megfelelő tartományba esik, a többi a chip dolga. A hűtés meg a gazdáé.

A Ge Lee fotói alapján azok is olyanok, mint amit én is vettem, annyi különbséggel, hogy én a Lidl valamikori akciójában vettem pár darabot. Ezeket roncsolás nélkül nem tudod szétszedni, illetve egy azonosító nélküli áramgenerátor(?) IC van benne. Mellesleg ezekből eddig 1 db ment tönkre, egy kicsivel élte túl a 3 évet. Amelyik tönkrement, az szétszedtem, sikerült megállapítani, hogy melyik LED-ek miatt lett belőle stroboszkóp, DE ha akarnám, sem tudnám cserélni, mert a jó LED-ek kb. 12-13 V feszültséggel világítanak kb. olyan fényerővel, mint a még hibátlan V-TAC "izzók".

Az az IC egy árangenerátor lesz, gyártója: Shanghai Jing Feng Ming Yuan Lin Semiconductor
Az áramgenerátor működése meg megmagyarázza a villódzást. "Kondenzátoros" LED tápok alkalmasak a szabályozáshoz (némi korláttal)...de azok meg csak kisebb teljesítményekhez használatosak. A szabályozós led tápoknak külön szabályozó bemeneteik vannak...: 1-2 példa...

Tippre: Bal felül a háromlábú alkatrész az IR vevő. Az U1 a mikrovezérlő, ami dekódolja a jelet és aszerint cselekszik. Az U2 lehetne feszültség stabilizátor a mikrovezérlőnek. A Q1 a tranzisztor, ami kapcsolja a LED-eknek a delejt. Én ezt a tranzisztort "hidalnám át" ellenállással, vagy akár rövidre zárnám. Azt kell megsejteni, hogy milyen áramkorlát van a rendszerben, tehát szabad-e rövidre zárni a tranzisztort? Vagy méregetni kell, vagy megnézni a NYÁK összekötéseket szétszedve, és kiderül. A legtöbb esetben egy áram korlátozó ellenállás van sorbakötve a LED-ekkel úgy beállítva, hogy a tápfeszültésggel megfelelő legyen az áram, és ekkor rövidre lehet zárni a tranzisztort és kész. Ha áramgenerátor volna, akkor bonyolultabb lenne, de ránézésre is nagyon kevés az alkatrész ahhoz.

Régen ezekben mezei kapcsolóüzemű áramgenerátor volt, már 100-120V-ról működtek. Nekem eddig egyikkel sem volt jó tapasztalatom, főleg a rábalux-szal nem, 1 év garit adnak rá az üzletben, és 1 év 2 hónap után az összes behal, kilukad benne egy led. Amelyik más gyártó terméke meg jó, az is megáll 2-3 év után, abban pedig az áramgenerátor ég szénné. Most vettem vtac-ot, kíváncsi leszek rá.
Ezt most megnéztem, az van ráírva, hogy 220-240V. Ha labortápról adok neki DC-t, akkor 235V-nál gyullad ki, az alatt semmi, tehát ez lehet nálad a gond, vagyis 200-210V-ról nem fog menni. Hogy miért így működnek biztos oka van, hogy szándékosság vagy a vezérlő IC pont ilyen nem tudni.

A képeken látni, hogy nem leválasztott a tápegysége, hanem a hálózatról híddal egyenirányított lüktető feszültségről áramgenerátor IC-kkel hajtja. Kibírja 1 LED (csoport) rövidrezárását. Egészen a következő tönkremeneteléig.

Mi lenne, ha egy percre is figyelnél arra, amit írtam.
Leválasztott tápegység van benne és kisfeszültségű? Ha nem, a sérült alu nyák miatt nem biztonságos használni.
Ha meg az összes led soros, miért ne lehetne rövidre zárni azt, arra való az áramgenerátor.

Nem bonyolítja. Az egész egység (a 28-ból 1) ki van véve, az hogy benne hány darab volt, az semmit nem fog jelenteni most. Van 28 egységed, abból egyet akarsz kicserélni.

Ha nem akarsz mérni, csak próbálgatni, hát akkor már nem kell. Hagyd benne a rövidzárat, ami jelenleg benne van. 28/27-el dolgozik többet most az előtét (akár ellenállás, akár áramgenerátor is az). Ha a (feltételezett) 12Ω-os ellenállás helyett 40Ω-ost raksz be, hát működhet is, pláne, ha valóban áramgenerátor van, de akkor a 40Ω-on az áramgenerátorral meghatározott áram több, mint háromszoros feszültséget kelt, mint a (még mindig feltételesen) kiszámolt 12-n. 30/28-al többet dolgozik az áramgenerátor. Valószínűleg ugyanúgy bírni fogja, mint a 28/27-et, -csak semmivel nem jártunk jobban. És 40ΩX0,25A az 10V, 10V X 0,25A az 2,5W. Legalább 3W-ost kéne akkor odatenni, ha azt akarod, ne főjjön meg hamar
Két egyszerű mérés, és elég jól tudni fogod, mi kell oda.

(Ha lehet itthon kapni, én megpróbálnám -mérés után- a LED-cserét, és csak akkor helyettesítenék ellenállással, ha végképp nem tudom beforrasztani. )

Szerintem ha a kiégett LED helyén mér, nem kapnak nagyobb rúgást, mint most, amikor rövidre van zárva.

Persze, ha áramgenerátor van, hát úgyis az az áram marad a soron, ha az egyik LED "dróttal" van helyettesítve, abban teljesen igazad van.
Csak luk lesz a fényben
Es az áramgenerátor fog kicsit többet lihegni.

Túlzás és indokolatlan áramgenerátor esetén a dolog.
Illetve mint írtam, ha nyitott áramgenerátorra árammérőt raksz, a.ledek jó nagy rúgást kapnak. Én átkötném, ha leválasztott tápos, ha meg nem, akkor új led panelt bele.
Mondjuk ha tényleg 3V, nem több soroa chip, akkor hűtőcsillagos 1W led megoldható, de szigetelni, rögziteni, bordán beforrasztani...

Nekem is a kondihiba jutott elsőre eszembe. Ha a kondi kapacitása lecsökken, akkor az áramgenerátor lekapcsolgat, instabil. Viszont ahogy melegszik a kondi és az áramkör (1 óra alatt), a kondi magasabb hőmérsékleten nagyobb kapacitást mutat. Ez már elég a jó működésnek. De ez csak elmélet.

Kerestem adatlapot, de nem találtam. Van neked? Akkor nézd meg, ajánlják-e dimmerhez!
Szerintem nem. A chip áramgenerátorosan hajtja a LED-eket. Várható, hogy a normáltól jelentősen eltérő jelalak (triakos szabályzás) megzavarja.
Ebben a LED vezérlésben az a jó, hogy garantálja a fénycsöveknél megszokott 100 Hz-es vibrálást. Míg a külön tápegységes DC áramgenerátor szűrt DC áramot biztosít.

Talán majd megérted, ha végre megméred a csíkonkénti áramokat...
Ezt is elmulasztottad? Ha még akkor minden sort egyesével kimérsz, láthattad volna, hogy az erősebben világító csík kapocsfeszültsége ugyanolyan áramnál alacsonyabra áll be, mind a többi 3-nak. Ha meg még lejjebb tekered az áramot, talán megmutatkozik, hogy melyik LED chipben van az eltérés...
Ezek nem izzók, a "tűnik" meg a mérés nem ugyanaz.
Sorbakötve az áramgenerátor miatt egyforma áram folyt a LED-eken keresztül.

Ha sima "háztartási E27 körte, vagy hasonló" formájú LED égôrôl beszélünk, azokban a LED a gyenge láncszem, ne az elektronikában keresd a hibát (ha csak nem láthatóan füstös valami alkatrész).
A LEDeket próbáld végig egyesével hogy mennek-e. Nagy a sansz rá hogy az egyik nem fog életjelet mutatni. A két égôdbôl egyet még összehozhatsz.
Ha rengeteg LED van (annyi hogy már nincs kedved megszámolni) akkor a hibás LED leforrasztása után, a helyét rövidzárba is rakhatod, mert a vezérlô IC áramgenerátoros, tehát a többi LED nem fog kiégni. Viszont cserébe az áramgenerátor IC jobban fog melegedni. De legjobb a helyére tenni egy ugyanolyan LEDet.

Ha a feszültséget lehet állítani, az már fél siker. Szükség van egy-két műszerre (multiméterre, vagy egy feszültségmérőre, és egy árammérőre), egy marék ellenállásra, vagy egy áramkorlátra. Ez lehet egy áramgenerátor, bármilyen egyszerű megteszi, mint egy LM317LZ plusz egy potenciométer. Ha van infra hőmérő, az hab a tortán, tulajdonképpen helyettesíthető az ujjbegyedbe integrált hőérzékelővel.
A 24x1W, 300mA meghajtó addig növeli a kimenő feszültséget, amíg bírja, hogy elérje a tervezett áramot.
Ha a fogyasztó (LED) erre nem jól reagál, azzal nem törődik, hiszen neki az áramot kell biztosítani. A legutolsó fejlemények arra mutatnak, hogy 300 mA sok a LEDeknek, valószínűbb, hogy 75-180 mA a reális tűrőképességük.
A LED szuicid jószág, feszültséggel nem szabad táplálni, csak áramkorlátozással. Feszültséggel táplálva egyre jobban melegszik, és egyre több áramot nyel el, mivel a látszólagos ellenállása lecsökken, tehát még több áram fog rajta folyni.
A fehér fényt kék LED és megfelelő fénypor összeházasításával állítják elő. Ez a fénypor 70°C környékéig viseli el maradandó károsodás nélkül a magas hőmérsékletet - ezért fontos a LED hűtése, ezért szerelik jó hővezető képességű alumínium NYÁKra. Ennél magasabb hőmérsékleten rohamosan csökken az élettartam. Ezt nem úgy kell érteni, hogy utána pukk, és megszakad, hanem a fényerő rohamosan csökken.
Abból az állapotból kellene kiindulni, amikor éppen kezd világítani a LED. Ilyenkor megszámolható, hány elemi LED van a tokban. Természetesen egy ellenálláson keresztül kell táplálni. Ilyenkor meg lehet mérni a LED feszültségét, ami 2,5-3 V környékére esik, ha csak egy elemi dióda van, ha magasabb, akkor több sorbakötött diódával van dolgunk.
Első lépésként ezt javaslom. Nem akarok túl sokat írni elsőre, ha feleslegesen túlmagyarázom, jelezd.
Kollégád meg tudja adni a lámpa beszerzési forrását?

Pedig a COB ledek akár örök életűek is lehetnek, nyilván ha túl vannak hajtva akkor nem lesznek. A régi lakásomban csináltam olyan világítást, és szerintem ki fogja szolgálni a lakó életét. Itt sajnos egyelőre nem tudok, ezért kénytelen vagyok ezeket az E27-es "mérnöki remekműveket" használni.
A bal oldali lidlis livarnolux, 2000Ft volt az ára és 3,5 évet bírt, aztán elfüstölt az áramgenerátora. A másik egy szaküzletben vett rába(szol)lux, ez 1180Ft volt és éppen csak túlélte az 1 év garanciát, majd kilyukadt benne egy led. Ez utóbbi igazi mérnöki munka, így kell ezt csinálni, bírja ki a garidőt majd menjen tönkre.
Nem tudom mennyit mennek, de sacc/kb. napi 4 óra körül éves átlagban.
Akinek van tapasztalata az megírhatná hogy hol és milyet, pláne mennyiért érdemes venni, amiből nem lesz rövid úton ipari hulladék. Tehát hosszútávú tapasztalatokra lennék kíváncsi, nem a szerintem-mel kezdődő mondatokra.
Vagy olyan vállalható árú és kinézetű lámpatestre, amibe belefér 6-8db 5W-os COB LED a hűtésével és a kondenzátoros előtétével együtt, és felrakható egy csillár helyére a mennyezetre.

Hello.
Vásároltam 3 LED-es lámpát biciklire, 5V-ról működik.
Hatalmas alumínium borda van a LED-ek körül, hosszú élettartamot sejtet a burkolat.
Szétszedve szinte semmi kapcsolat nincs a LED-eket hordozó alumíniim lap, és a burkolat között
Gondolkodok, hogyan tudnám a kettőt kapcsolatba hozni.
Hátul pesig a kapcsolóüzemű áramgenerátor található, sajnos neki sincs semmi köze a hűtőbordához.
Pedig rengeteg hőt le tudna ez a borda adni, mivel menet közben folyamatos szél éri. De így?
Legalább elmondható, hogy "annyira jó ez a lámpa, hogy fel sem melegszik!".
Köszi.

Szerk: van egy icipici kiálló keret, amin a LED-ek támaszkodnak, oda fogok pasztát nyomni. Elégnek kellene lennie. Már csak a dc-dc áramkörnek kell valamit néznem.

Az egyenirányító a váltó, vagy egyenfeszültségből egyenfeszültséget csinál. Erről működik egy kapcsolóüzemű áramgenerátor.

Nem jó megoldás.
Ha valamelyik megszakad, a párja dupla terhelést kap, mert az áramgenerátor belepasszírozza a beállított áramot. Két külön áramgenerátort használj.
Több párhuzamos ágat feszültséggenerátorral érdemes meghajtani, előtétellenállással.

Sziasztok!
Fél wattos LED-eket szeretnék áramgenerátorral meghajtani úgy, hogy kettesével párhuzamosan vannak kapcsolva, majd ezek sorosan.

Ha megmérem sok LED feszültségét az áramgenerátor áramának a felénél, majd a kapott értékek alapján az egymáshoz legközelebb esőket kapcsolom párban párhuzamosan, akkor elvileg lehet annyira közel a LED párok tagjain átfolyó áram, hogy az ne okozza az idő előtti meghibásodásukat?

Kell egy step-up ami legalább 40 Voltot csinál a 20 Voltból. És kell egy áramgenerátor, ami biztosítja a 0,6 Ampert a LED-nek.

Na ilyent se hallottam még! Hogy egy ellenállás áramgenerátor. Szerintem inkább áramkorlátozó. Bár az sem igaz, mert ha növeljük a feszültséget, nő az áramerősség is. Vagy az Ohm törvény nem igaz.

A probléma ott van, hogy egy ellenállástól nem lesz áramgenerátoros egy feszültséggenerátoros áramforrás sem. Nagy LED-nél miért nem jó az áramgenerátor (azt ne keverjük bele, hogy analóg vagy kapcsolóüzemű)? Pont az benne a pláne.

Egy ellenállástól még nem lesz áramgenerátor, csak stabilabb. A LED-nek az ellenállása úgyanúgy változni fog a melegedéstől ergo nem lesz állandó az áram. Persze lehetne vitatkozni, hogy sokkal kisebb lesz a változás, tehát tekinthetjük áramgenerátornak, de nem az.

RoliNyh: Nem az volt a lényeg, hogy miből, és én nem is akarok ebbe beszállni.
Csak lassan bármelyik témába beleolvasok mindenhol kötözködik valaki.

Egyszerűen csak arra akrtam kilyukadni, hogy a kötözködés elyett több segítő szándék kellene, és nem is személyekre szólt. Mindenki vegye ki belőle amire úgy érzi rá vonatkozik.
Olvass külföldi fórumot, én még nem láttam (persze ez nem zárja ki hogy nincs) olyat, hogy egy hozzászólásból több oldalnyi vita kerekedik. Részemről nem is akarok ehhez többet hozzászólni.

Talán a legegyszerűbb megoldás ami a legkevesebb alkatrészt tartalmazza az a LM317 stab. IC-ből készített áramgenerátor. Az adatlap 12. oldalán a 8.3.3 pontban található a rajza, amihez csak a gerjedésgátló kerámia kondik kellenek. Az R1 a mérőellenállás, ennek teljesítményét majd csak akkor lehet kiszámítani ha már az ellenállás értékét tudni. A kiszámításához a képlet ott van jobbra (I=1,2/R).

Nem ezt kérdted. Én úgy értelmeztem a hozzászólásodat, hogy az általam leírtakra kérsz bizonyító kapcsolást, ezt adtam. Nem követtem végig a témát így nem tudtam honnan indult. Bocsánat!
Akkor ami a kérdésedet illeti. Ekkora teljesítményre mindenképp rendes áramgenerátort ajánlok semmiképp nem soros ellenállást. Viszont kevés az adat. Ha Nedudgi válaszánál pontosabbat szeretnél akkor linkelt be a LED-ed adatlapját, ugyanis nem tudjuk az üzemi paramétereket. Amit leírtál az szinte semmi.
Ha megadod az üzemi áramot akkor akár ez a kapcsolás is megfelelő lehet: tranzisztoros áramgenerátor.
De az igazán rendes megoldást már Nedudgi ajánlotta. Az adatlapján ott van a kapcsolási rajza is (a link a HEStore oldalára mutat jobbra a a menüoszlopban megtalálod az adatlapot).

Ez szintén hülyeség. Hőkompenzálást csak ellentétes hőmérséklet együtthatójú alkatrészekkel lehet csinálni. Magyarul egy pozitív hőegyütthatójú alkatrészt hőkompenzálni csak egy negatív hőegyütthatójú alkatrésszel lehet közvetlenül (különböző közbenső áramkörökkel, trükkökkel lehet máshogy is pl. negatív visszacsatolás). Több soros dióda soha nem kompenzálja ki egymást hőmegfutás ellen mivel mind egyforma! Sőt egymást fogják segíteni a hőmegfutásban.
Amúgy ha építenél egy normális áramgenerátort akkor tökmindegy volna, hogy az akkuban 12V vagy 14V van. Sőt a fényerő is teljesen állandó lesz. Az alsó határ a LED-ek össz nyitófeszültsége plusz az áramgenerátor saját feszültség vesztesége (drop-out). A felső tartomány pedig az áramgenerátorban alkalmazott alkatrészek feszültségtűrése és disszipációja.

Az IC állítólagos feszültségvesztése nálam már alapból is bele van kalkulálva.
Nem kiszámított, hanem már a gyakorlati deszkamodellen mért érték!
Azért írtam, mivel nálam 8V-os lenne a tápkocka, ami egy ZPD 3,6 (vagyis 3,6V-os) zenerrel és mellette még 1 szilicium diódával (1N4148) felhúzva a valóban megfelelő (szerintem 11,8V bőven jó) értékű kimenetre. Ennek aztán lehet a bemenetre tolni bőven 15V-ig, mert a kimenete stabil 11,8V!
Nem igazán az a kimondottan áramgenerátor módszer, na de 2x8 db. LED-nél nem megteszi?
Kissé melegszik is, és úgy oldottam meg, hogy hűtőlemez, és a nappali fény kapcsolóreléje már eleve ezt a tápértéket kapcsolja ki mindkét oldal LED-es lámpáira, azaz a 16 db. LED-re.

Természetesen, megint csak igazad van, és mégsem teljesen
A menetfény pont CSAK akkor kell működjön, ha jár a motor.
A többi részével egyetértek 100%-ban. De 4001 -es diódám van itthon kb 1500db, és nem sokat kell vele számolni/dolgozni.
És persze LED-re csak áramgenerátor.

Semmi baj. De valóban ha magát a led chipet tennénk stabil tápra, akkor a "PN" átmenet nyitófeszültségének hőfokfüggése miatt elpukkanhat hamar. Amit linkelt ITI47, abban valószínűleg kapcsolóüzemű áramgenerátor lehet, mert a több mint 10 szeres feszültség átfogást nem hiszem hogy sima disszipatív előtéttel meg lehetne oldani. Ebben az esetben ez a 6 W-os fényforrás 80V-ról közel 70W-ot venne fel, aminek jelentős részét az előtét fűtené el. Mivel az is bele van sűrítve ebbe a tokba, lepirulna róla a felület. Bár azt is írta, hogy nagyobb tápfesznél szeret elpukkanni.

Utána is nézek ennek az elég igényesen összeszerelt fényforrásnak, mert nem látszik gagyinak.

u.i.

Ott is van a kis tekercs.