Kérlek légy elnéző amiért Téged pécézlek ki, hogy kiírjam magamból a gondolataimat. Az általad felvetettekhez kapcsolható leginkább mivel vívódom amikor klaviatúrát ragadok ebben a topicban.

Igazából úgy kéne kezdeni, hogy a kérdező pipát tesz egy négyzetbe, mellyel elismeri, tisztában van a kockázatokkal és innen minden a saját felelősségére... Utána olvashatná el a választ.
Már annak is örülök, hogy csak(!) 100 V-tal babrál a kolléga. A wattokat tegyük félre, a ±50 V ott lenne a keze alatt ha csak egy VF2-VF6-ot rak össze negyed ennyi alkatrészből.

A Baji-féle FET-es néven elhíresült építő csomag ehhez nagyon hasonló a topológia. Azt már összerakta boldog-boldogtalan és csak elvétve akadt ami nem indult elsőre.
Leginkább Anthony E. Holton-t emlegetik a kapcsolás megalkotójaként, de párhuzamosan, tőle függetlenül más fejlesztők is jutottak erre a nagyon kézenfekvő megoldásra.
Személyesen is érintett vagyok, mert ez szól itt mellettem a műhelyben. Az, hogy FET, vagy komplementer darlington van a végén csak részletkérdés.

Legyen szó építésről, javításról kell áramkorlátos labortáp a kívánt darabszámban, szkóp (mindezek érintésvédelmi tanúsítvánnyal), 1-3 DMM, alkatrész-teszter és műterhelés. Ezek nélkül csak kínlódás van - ilyen ez a popszakma

Említed a nyugalmi áramot. Jelen kapcsolásban a végtranzisztorok árammentesek a nullátmenet közelében. ±0,6 V kimenőjel amplitúdóig csak a meghajtó tranzisztorok emitter-ellenállásain folyik a hangszóróáram. Amit nyugalmi áramnak nevezhetünk, az hidegen 2 mA, de melegen sem lesz több 4-5 mA-nél. A keresztezési torzítás nem valami fényes, de ebben a kategóriában még senki nem reklamált.

Az áramkorlát nem csodaszer. Van aki a végerősítővel szemben elkövethető legsúlyosabb bűnnek tartja, példának Rod Elliott jut elsőként eszembe. Hát nem is szép dolog eltorlaszolni a jel útját egy átfogó visszacsatolású körben. Finoman ki kell dolgozni, hogy ne legyen belőle gerjedés. A Quad mérnökei is nekifutottak párszor, míg a 405 egy beszúr öcsipanellel nyerte el a végleges formáját.
A csúcsáramra állított korlát csont zárlatnál viszi a végtranyót, a visszahajló karakterisztikájú pedig küzd az áram és a feszültség fáziskülönbségével. Minden esetre, az áramkorlátozó csak akkor hasznos, ha tartós túláram esetén kíméletlenül lekapcsol az erősítő.

A testhez képest mért feszültség megfelelő, az R25 ellenálláson eső 128 mV az 128/33 szűken 4 mA. Lehet, hogy elég lesz, de ha nem tudod majd rendesen kivezérelni az erősítőt, akkor növelünk rajta. Később még visszatérünk az itt folyó áramerősségre, mikor a kapcsolás keresztezési torzítását tárgyaljuk, de ne ugorjunk annyira előre.
A nyugalmi állapotban mérhető áramokkal kapcsolatban induljunk az első fokozattól.
Az R33 ellenálláson folyó áram (leszámítva a tranzisztorok elhanyagolhatóan kis bázis áramát) kb, fele-fele arányban jut az R36, R37 ellenállásokra Q10, Q11-en keresztül. Az R36, R37 ellenállásokon eső feszültségből levonjuk a Q6-Q7 bázis-emitter feszültségét (kb. 0,65 V) megkapjuk az R26-on eső feszültséget. Ezen feszültséget az R26 értékével osztva jön ki R26 árama. Ez éppen úgy mint az első fokozatnál kétfelé oszlik. A Q8 kollektor áramát mér mértük is, mert ez folyik az R25 ellenálláson. A másik ág árama, ami Q7-ből indul, az R29-en eső feszültségből számolható.
A D4-Q18 egy áramtükör, amiről egyszerűsítve elég annyit tudni: a Q18-on Q7 árama jelenik meg.
Ez a stabil állapot megmarad mindaddig, míg az erősítő bemenetére jelet nem küldünk. A jel hatására az erősítő kimenete a jellel azonos fázisban rohamos változásba kezd, míg az R30 visszacsatoló ellenálláson keresztül a Q10 bázis Q11 potenciáljára nem kerül és újra stabilizálódik az állapot.

Az R19, 20 a C3, 4-gyel alkot szűrőt az első fokozat táp számára, nincs vele teendőnk.
Az R18 biztosítja, hogy nullátmenet közelében a T7, T8 tranzisztor részben nyitva legyen, ezzel csökkentve a keresztezési torzítást. Ezt sem kell módosítanunk, ha nagyobb kimenő áramot szeretnék elérni.
Az R23 és R24 értékének csökkentése valóban észszerű lenne 0,22 Ω-ra. Ha a T11 jó termikus kapcsolatban lesz a T9, 10 végtranzisztorokkal akkor így is kellően stabil marad a nyugalmi áram. A C13, 14 reaktanciája 3 MHz felett mérhető össze a végtranzisztor emitter-ellenállással, nem tudom érdemes-e foglalkozni vele. Mivel az R23, 24 valószínűleg számottevő induktivitású huzal-ellenállás, nem kötnék vele párhuzamos kapacitást, nehogy rezgőkör alakuljon ki belőle. Ha fázistoló szerep szánt neki a szerző, az az áramkör más pontján lehet praktikusabb lenne.

Üdv! A kimenetről leválasztott ellenállások révén a meghajtó tranzisztorok A-osztályban üzemelnek. Nincs jelentős áramváltozás a nullátmenet közelében, kisebb lesz a keresztezési torzítás.
Amit zavarszűrőnek vélsz az az erősítő fázismenetére van hatással. Csökkenti a gerjedési hajlamot.
A nyugalmi áram mérése ezen mérőpontokon a legelterjedtebb. Egyetlen hátránya, hogy nem veszed észre, ha rajta felejtetted a kimeneti terhelést.

A bejelölt csatlakozási pont a végerősítő bemenete, még arról is eltávolítottam az aluláteresztő szűrőt. Ha ez sem elégíti ki a magas hangokkal szembeni igényedet, akkor ehelyett bárhová is kötsz és bármilyen átalakítást végzel csak rosszabb lesz. Ezen az egy csatornán eldőlhet van-e értelme a további finomításnak.
A végerősítőt elnézve azt tippelem a keresztezési torzítás miatt hallod tompának az erősítőt. Nyugalmi áram stabilizálásának se híre se hamva. Mondanám ennyi pénzért ez van, véletlenül se próbáld összehasonlítani egy Pio-val!

Az emitter-ellenálláson eső feszültség és az ellenállás hányadosa a nyugalmi áram. Erre az áramra a keresztezési torzítás elnyomása miatt van szükség. Ha nagyon halkan járatod az erősítőt és kásás a hangja, akkor ez származhat akár a túl alacsony nyugalmi áramból is. A gyakorlatban a 7-8 mV bőven meg szokott felelni, bár tudnunk kéne az emitter-ellenállás értékét.

Szia! Az előírt nyugalmi árammal 20 W fűti a bordát, 40-50°C simán meglehet. A TP1-3, TP2-4 helyeken állíts be 4 mV-ot! Ha nem, lesz kásás a hangja kis hangerőn (keresztezési torzítás), akkor így is hagyhatod.

Az Q101 melletti R109 6k8 ellenállás csökkentésével tudod visszább venni a nyugalmi áramot.
Más előírás hiányában 20-50 mA-t szoktam beállítani, természetesen ez üzemmeleg állapotra vonatkozik.
A nyugalmi áram a keresztezési torzítás megszüntetéséhez kell, amit az egészen halkan szóló erősítőnél a legkönnyebb érzékelni.
A 0,1 Ω-on eső 200 mV az 2 A-nek felel meg, ami valószínűleg nem beállítás kérdése, hanem hibás alkatrésztől származhat.
Az ilyen magas áramfelvételű végerősítőket így szoktam javítani.

Szia! Nem akarok hinni a szememnek, de a doksi adataival ez tiszta B-osztályú erősítőnek néz ki. A Q12 bázisosztója 1 V alatti C-E feszültséget ad szobahőmérsékleten, ettől a BD-k zárva maradnak, sőt 10 mA feletti kimenő áramnál dumperelnek a 2SA/2SC-k. Aktív subwoofer-ből nem hallatszik ki a keresztezési torzítás? Neked talán van ilyennel tapasztalatod.

Ha így látta jónak a tervező, akkor R110 helyére bekötnék ideiglenesen egy 3k9-4k3 ellenállás +1k trimmert, és az R121-R122-t felhúznám 2-3 mV feszültségesésre. Utána visszamérés, fix ellenállás(ok).
Mivel a Q101 eddig is a bordán volt és melegen csökkent a keresztezési torzítás, nem mondható termikusan stabilnak a kapcsolás. Ezért üzemmeleg állapotban is ellenőrzendő a nyugalmi áram értéke. A beavatkozásnak akkor van létjogosultsága, ha a bemelegedett erősítő jelen állapotában 50 mA-nél kisebb nyugalmi áramot produkál.

Nem érzem olyan súlyosnak a nyugalmi áram direkt szabályozásának hiányát. U_BE 480 mV-nál még 100°C felett sem valószínűsítem, hogy a végtranzisztoron számottevő áram folyna. Ezen túlmenően a zárt fedelű készülékházban a TIP122 hőmérséklete nem szakad el durván a bordáétól.
Az lehet, hogy a keresztezési torzításban lesz egy kis ingadozás, de a bemelegedéssel javul az erősítő hangja, sőt ez a készülék nem is az a kategória ahol ez számítana.
Tisztelt bíróság, a védencem (tervező) nevében ennyit kívántam elmondani.

Szia! Gondolom ezt szeretted volna linkelni.
A nyugalmi áramot csak addig kell növeljük, míg a keresztezési eltűnik. Ennél a topológiánál 20 mA-t állítanék hideg erősítőnél és melegen sem engedném 50 mA fölé.

Az ellenállások legyenek fél wattosak.
Ennél a topológiánál nem szokott nyitva lenni nullátmenetnél a végtranzisztor, a meghajtó tranyó emitter-ellenállásán folyó 30 mA talán elég, talán nem a keresztezési torzítás kordában tartására. Állítsd be fülre!

Az AB osztályú erősítőnél, mint amilyen az előtted fekvő készülék is, a keresztezési torzítás csökkentése érdekében nulla volt kimenő feszültség táján a végtranzisztorokat nem zárjuk le teljesen. Az ilyenkor folyó áramot nevezzük nyugalmi áramnak.
A tranzisztor sajátossága, hogy állandó bázis-emitter feszültség mellett a kollektor áram a tranzisztor hőmérsékletével egyenes arányban változik, nagyobb hőmérséklet - nagyobb áram.
Mikor hűtés nélkül próbáltad az erősítőt, volt szerencséd/szerencsétlenséged megismerni a hőmegfutás jelenségét. Ördögi kör, ahogy melegszik a tranzisztor, nő a rajta folyó áram, ettől még jobban melegszik, amitől aztán még nagyobb áram folyik, és így tovább...
Abban az áramkörben, melyben a potit tekergetted, ugyan ezt a jelenséget fordítjuk a hasznunkra. Ott stabil a kollektor áram. A kollektort, bázist és az emitter összekötő feszültségosztó segítségével olyan kollektor-emitter feszültség alakul ki, hogy a bázis-emitter feszültség az adott hőmérséklethez megfeleljen.
Mikor a végtranzisztorok ezzel a szabályzó tranzisztorral hővezető kapcsolatba kerülnek, a nyugalmi áram stabilizálódik.
Az Alpine-ban még egy termisztor is található, amitől a nyugalmi áram még meredekebben csökken melegedés hatására.
Azért van a potenciométeres állítási lehetőség, mert a bázis-emitter feszültség és a kollektor áram közötti összefüggés elég nagy szórású.
A fentiek alapján belátható, hogy a nyugalmi áramot csak hűtőbordára fogatott tranzisztorok esetén indítjuk el. Az erősítőt legalább húsz percig járatjuk közepes hangerővel, hogy üzemi hőmérsékletre melegedjenek a félvezetők, a hangerőt nullára vesszük és lekötjük a hangszót. Ekkor végezhető el a nyugalmi áram beállítása. A mérőpontok között két soros 0,1 Ω-os ellenállás található. Ahhoz, hogy rajtuk 20 mA (általános érték) folyjon 4 mV feszültségkülönbséget kell észleljünk a mérőpontok között. A gyakorlatban elég 3-5 mV közé betalálni.

Szia! Ennél a kapcsolásnál olyan értékek vannak megadva, hogy alacsony bemenő jel a kimeneten nem hoz létre változást. A műveleti erősítő kimenetén közel 90 mV amplitúdójú jel kell ahhoz, hogy R1 meg az IC nyugalmi árama (1,4 mA) az R2-őn, vagy az R3-on 0,6 V-ot ejtsen, ami küszöb érték a darlington minimális nyitásához. Ez így egy tisztán B-osztályú erősítőnek tűnik, igen tekintélyes keresztezési torzítással.
Ha a torzítást mérsékelni szeretnéd, akkor nyugalmi áramot kéne adni a végtranzisztoroknak, viszont a hőmegfutás elleni védelem teljes hiányában ebből csak egy ördögi kör lesz.
A kapcsolás nem tartalmaz átfogó visszacsatolást, a darlingtonok linearitási hibája miatt elég haszontalannak nézem. Lehet nem is audio célra készült eredetileg ez a rajz.
Ebben már van áramkorlátozó. Ez sokkal tisztább eset, a 10 k báziselőtét és a végtranzisztor Miller-kapacitása kellő garancia akkora fázistolásra amitől az áramkör oszcillátorrá válik és nyitva is maradnak a végtranyók.
Hasonló alkatrészkészlettel dolgozik, jobban ráncba szedve a Texas néven ismert kapcsolás, de ott is előfordul teljesen kiszámíthatatlan módon a félvezetők zárlatba futása.

Szia! Nem létkérdés, hogy mérhető feszültség essen a végtranzisztorok emitter-ellenállásán, az R17, R18 elég kis értékű ahhoz, hogy ne keletkezzen számottevő keresztezési torzítás.
Azért mérd meg mennyi esik rajtuk az előírt 0,6-0,63 V-hoz képest!

Sajnos nem tudom hogyan kezeli a MultiSim ezeket a kunsztokat.
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapj az áramköröd keresztezési torzításáról, készítettem egy nagyobb amplitúdójú szimulációt és a műveleti erősítő kimenetén is elhelyeztem egy mérési pontot.

Szia! Mikor 90 mV esést mértél az emitter-ellenálláson még nem gyanakodtam erre. Ennek a kiváltója más lehetett, mint a szigetelés nélkül szerelt végtranzisztorok.
A 7 mA nyugalmi áram bizonyára elég, ha a gyártó ezt írja. Ha nagyon kis hangerőn nem hallatszik a keresztezési torzításból eredő kásásság, akkor biztos rendben van.

A hangszórókra majd reagálok a Hangsugárzó építés témában.
Ami a hangváltót illeti, gyakorlati tapasztalatom a 2.1 rendszerekkel van. Nekem a kivonó kapcsolás vált be. Mint a mellékelt ábra mutatja a két csatorna fázismenete teljesen fedi egymást (a zöld görbe takarja a pirosat).
A második képen 4500 Hz-es keresztezési frekvenciával látható az előbbi kapcsolás és a magas csatornába tettem egy fázisfordítót, hogy a fázismenetek együtt-futása szemléletesebb legyen.
Ezen a frekvencián még nem próbáltam aktívan váltani, engem elrettent, hogy például egy 1 kHz-es alaphang felharmonikusai milyen fázistolással érkeznek a hangszóróra.

Amennyiben helyesen olvastam le az értékeket és jól követtem a rajzot, akkor a keresztezési frekvencia 4500 Hz és a szűrők negyedrendűek(!).

Rendszeresen visszatérő probléma, a rajz ebben a formában szokott nálunk megfordulni.
Nincs nyugalmi áram, kellemetlen keresztezési torzítás jellemzi az erősítő hangját. Aki eddig megépítette, mindenki rossz véleménnyel volt róla.
Ezzel a kapcsolással találkoztál már?
Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam róla.

Az APT100-ban a 4db 2N3055 sorban van a ±táp között megosztott feszültséggel.
A kimeneti egyenfeszültség és a keresztezési torzítás ami még aggályos.
Az alacsonyabb tápfeszültség feltétlen ajánlott.

Akár emitter, akár kollektorköri az ellenállás ugyan azt az áramot méred rajta, ha a bázisáramtól eltekintünk.
A tranzisztoronkénti 50mA gazdagon megfelel. Akár csökkentheted is a keresztezési torzítás megjelenésének határáig Bővebben: Link

Szia! A P1 gondolom egy az egyben került át erre a rajzra. A kimeneti egyenfeszültséget állítja, indítsd középállásból.
A 470Ω-os trimmert állítsd a legnagyobb ellenállást adó pozícióba. A nyugalmi áram üzemmeleg bordánál legyen 50mA. Kicsivel több, vagy kevesebb akkor indokolt, ha nagyon kis hangerőn a keresztezési torzítást kihallod belőle. Az azt éppen megszüntető nyugalmi áram a leggazdaságosabb megoldás.
A hangszóróvédőt szerintem nem kell módosítanod.
Hűtőborda nélkül ne helyezd áram alá az erősítőt!

A nyugalmi áram elsődleges célja a keresztezési torzítás csökkentése, másodlagos pedig a tranzisztor erősítésének a minél lineárisabb tartományban tartása.
A fellépő veszteségek miatt igyekszünk azt a legkisebb áramértéket megtalálni, mellyel már elfogadható az erősítőnk hangzása.

Erre nem is gondoltam, hogy cserélted. Akár a lábkiosztás is eltérhetett.
A korábban hallott torzítás keresztezési torzítás volt, tehát halkan kásás, hangosan valamelyest elviselhetőbb?

Szia! Az a tisztán B-osztályú kapcsolás nagyobb keresztezési torzítással rendelkezik mint ami hangfrekvenciás célra elfogadható lenne.

Ez az erősítő egy Videoton végfok másolata és ha már lúd legyen kövér alapon, a nyomdahibákkal együtt Bővebben: Link
Volt egy széria, ahol az 1k2 ellenállás és a 470Ω trimmer helyére 1k5 azaz 1500Ω ellenállás került, ez szerepel a NYÁK-terven. Megpróbálhatod ezzel az értékkel, de koránt sem biztos, hogy a nyugalmiáram a kívánatos 20-50mA közé fog esni.
Ezen amúgy csak keresztezési torzítás múlik, ha bementi és a visszacsatoló ellenállások értékhelyesek, akkor nem szólhat halkan az erősítő, a bemeneti és a kimeneti csatlakozások környékén lesz a hiba.

Szia! Nagyon ritkán maradnak el azok az ellenállások, feladatuk végső soron a keresztezési torzítás csökkentése.

Nincs ez a rajz komolyan gondolva. Az IC nem-invertáló bemenetéről lefelejtett 47k (ami a beültetésin azért ott van) sokat elárul a szerzőről.
A keresztezési torzítás megszüntetéséhez az a poti nem is értem hogyan akar hozzájárulni