Hello! Jól gondolod, de kapható MAX6675 amiben benne van a hidegpont kompenzáció is.

Érdekes. Nem tudom mi ez. Én fagyásra csináltam ilyesmit. Bekevertem fagyállót az adott hőfokra és beletettem egy áttetsző filmtekercs dobozába egy ólomgolyóval. Beletettem a fagyasztóba és amikor megfagyott, fejre fordítottam a dobozt. Ha kiolvadt valamikor a hűtő, akkor lent volt az ólom. Ha nem, akkor fent.
De amúgy miért választottál hőelemet 100Cfokra? Hogy az tényleg annyit mérjen hidegőpont kompenzációra is szükség van. Mert a hőelem a hideg és a melegpontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos feszültséget adja. Tehát ha a hidegpont (környezet) hőmérséklete változik, akkor a mért érték is változik.
A DVM-hez általában K típusú hőelem van. Annak hőegyütthatója, kb. 40,6uV/K Tehát 100 fokon az csak 4mV-ot ad, ha a hidegpont jégben van.. Az OPA offset feszültsége meg kb. 2..5mV tartományban van. Tehát ezzel nem fogsz pontos hőfokon komparálni, még megközelítően sem.
Ha csak 100Cfokot érzékelnél, akkor egy NTC választása sokkal észszerűbb. Annak változása kb. 3,6%/K. Tehát egyszerű eszközökkel is pontosabban érzékelhető a hőmérséklet. Persze ha a hőfok nem megy fel 150C fölé, mert az egy félvezető.

Hello! A "földelt" elnevezést úgy kell érteni, hogy az "váltóáram szempontjából hideg pont".
A tápfeszültség mind két pontja "hidegpont", mert azt kondenzátor köti össze. A kondi váltóáramú ellenállása (ideális esetben) nulla. Egyenáramú szempontból pedig szakadás. Tehát vezérlés hatására nem mozdul el a táppont feszültsége.
Avagy a táp mind két pontja váltóáramúszempontból rövidzárnak tekinthető. Ezért ebből a szempontból mindegy, hogy az emitter a negatív vagy a pozitív táppontra csatlakozik.
Manapság inkább a közös-emitteres stb. Elnevezés a szokásosabb.

Én is az építés mellett lennék, de szerintem ez az a valami, amit amatőr módon nem lehet használható formában elkövetni. Mert hőelem kell, ahhoz hidegpont kompenzáció, precíz műveleti erősítő (vagy cél IC) és digitális műszer. Táplálás, tokozás. Soha nem lesz olyan kivitelű/kezelhető mint egy ilyen összeintegrált célkészülék.
De sejtésem szerint, ha ilyen "kallódó alkatrészeid" lennének, nem tetted volna fel a kérdést, mert tudtad volna a választ magad is.
Hogy lásd kb. miről van szó.. TC0-200°C

Hello! A 160°C eleve nem lehetséges, mert a PTC ezt már nem bírja. Így nem a potin műlik a dolog. Vagy is más érzékelőt kell választani, az általad javasolt j, vagy k típust, esetleg Platina ellenállás hőmérőt. De egy hőelem alkalmazása más gondokat is felvetne, eleve nagyon kicsi feszültséget szolgáltat és hidegpont kompenzáció is szükséges. Vagy is ahhoz inkább egy speciális erre a célra gyártott erősítő fokozat kell, ami nem az olcsó kategóriában van. Tehát már gazdaságilag is eleve jobban jársz a Rokkersrac ajánlatával. A PID szabályzóról nem is beszélve.

Ez egy nagyon egyszerű lelkületű kapcsolás.
- Az ellenállás változás érzékelése egy hídkapcsolásban van, melyben egyik oldalon a P1-R1-PTC, másik oldalon az R5-R6 van.
- A bementi jel zavarait sz R2-C1 szűri és ezt után az U1a követő erősítő fokozat van.
- A híd kimenti jelét az U1b fokozat erősíti fel, melynek erősítése a VR1-el állítható kb. 18..100-as tartományban.
- Ezt követi az U1c invertáló erősítő, melynek két feladata van. Mivel a PTC és NTC érzékelők hő-együtthatójának iránya ellenkező és különböző, megfordítja a változás irányát és kb. kompenzálja a PTC kisebb ellenállás változási értékét. Vagy is PTC esetén a hőegyüttható pozitív, és kb. 5-ször kisebb értékű. Így erősítése az U1c fokozatnak kb. 5.
- A K1 kapcsolóval lehet "váltani" a két érzékelő típus között. De ez inkább egy Jumper átkötés, mint kapcsoló, hiszen vagy ezt, vagy azt használunk.
- A felerősített jelet tovább szűri R9-C3, mert a hőmérséklet változások lassúak, de a zavarjel csökkenti a hiszterézist. Ezt nem egy pozitív visszacsatolású komparátor valósítja meg, hanem egy NE555. Mely 12V tápfesz esetén kb 8V-nál kapcsol ki, és 4V-nál kapcsol be. Pont ezért van az R5-R6-al a 12V-os tápfesz és a hiszterézis közepére állítva sz erősítők munkapontja.
-Az M1 csak egy indikátor műszer, melyen a híd kimenetének felerősített állapota indikálható.
- Az NE555 felső referencia pontja (8V) ki van vezetve az 5-ös lábán, ezt használjuk a hídáramkör táplálására, és megerősítjük az U1d követő erősítővel, hogy a feszültség terhelhető legyen.
- A Q1 egyetlen feladata meghajtani az 555 kimenetéről a relét, amely így akár 24V-so is lehet. Természetesen lehetne 12V-os relé is, ha a tápfeszültség 12AC lenne.

Egy ellenállás osztóval, csak csökkenteni lehet egy feszültséget. De mivel a K típusú kisebb feszültséget ad le, nem csökkenteni, hanem növelni kell a feszültséget, amit csak erősítővel lehet megvalósítani.
Elég nyilvánvaló, hogy olyan átalakítót nem fogsz találni, ami a kettő közötti konverziót oldja meg. Miért is küzdenének vele? Ráadásul mi lenne a hidegpont kompenzációval? A K-t kompenzálnák, és a PID bementő hőfokát mérni kellene, hogy megtudják mekkora értéket kell hozzáadni, hogy a PID ezt ne rontsa el?
Viszont kapni jelváltót, ami a K hőfokot pld. 4..20mA tartományba konvertálja és ezt már a PID "megeszi", mert az általános folyamatirányítási jel. (Persze nem ismerem a szabályzód típusát.)
Például..

Hello! Nem tudom hova gondoltad az ellenállást, mert ezek hőelemek, ami feszültséget ad.
Minden estre a J hő-együtthatója nagyobb, így a belső analóg erősítést kellene közel plusz 30%-al megnövelni. Valamint a hidegpont kompenzációt is át kellene alakítani. A karakterisztika linearitása sem egyforma. És várhatóan az, digitálisan van kompenzálva. Tehát azt hogy mennyire tudod átalakítani, abból mekkora hibák keletkeznek és mi az ami számodra még elfogadható, az sok mindentől függhet. De egy kalibrálással megtudható.
PLd. a hidegpont kompenzáció átalakítása nélkül, kb. 5fok hiba képződik 20°C mellett.
Szóval rá lehet kötni így is a PID-re, működni is fog vele, mert akkora difi nincs a kettő között, de nem a pontos hőfok értéket fogja mutatni a kijelzés. De szabályozni azért tud vele, ha csak egy értéket kell tartani, nem egy trendszabályzó..

A mérés lényege az lett volna, hogy az IC3a erősítő 1-es láb feszültsége mennyi a 410°C esetén és milyen viszonyban van a poti három lábának feszültségével. Mert ez határozza meg a szabályozási tartományt. Ha R11 értékét csökkented pld. (2.2k-ra), akkor a felső hőfok beállítás határa emelkedik, de az alsó határ is emelkedik vele. Ha az R8 értékét csökkented, akkor csökken az OPA erősítése, így magasabbra kerül a felső határ. De a potival beállítható hőfok tartomány arányosan magasabbra kerül.
Mivel nem igazán tudom, hogy milyen típusú hőelem van benne, az értékeket nehéz meghatározni, könnyebb kísérletileg meghatározni. De a P1 állása is befolyásolja a beállítási tartományt. Az arányosan tolja el a tetejét és alját is.
Tehát a hőelem típusa, és a beállítandó hőfok minimum és maximum értékére szükség lenne a beállítás számításához. Bár itt mivel nincs hidegpont kompenzáció, (pontosabban ez P1 töltené be, de hőfok értéke fix lenne) még a pákacsatlakozó hőmérséklete is befolyásolja a mérést/beállítást..
Egyébiránt Kovidivi-nek maximálisan igaza van, mert nem a hőfok lesz itt túl alacsony, hanem a hőelvonás mértéke lesz túl magas, a hővezetés pedig túl alacsony értékű.

Hello! Alapvetően nem ismerem ezeknek a belső hidegpont kompenzátorát, de megoldását sem, mert számtalan lehetőség van/lehet. De hogy nem túl korrekt, azt bizton állíthatom, mert arról van tapasztalatom. A hidegpont kompenzálás, vagy analóg, (ekkor az alkalmazott hőelemnek megfelelő értékű feszültséget képeznek a hőfok függvényében és ezt hozzáadják a mért értékhez), vagy "digitális" avagy valamivel mérik a csatlakozó pont hőmérsékletét és ennek számított értékét numerikusan hozzáadják a mért értékhez. Gyanítom, hogy olcsó megoldásként az első van létrehozva, pedig mivel a műszerben mikroproci van, a második lenne a kézenfekvőbb.
Ha tényleg hőmérsékleteket szeretnél mérni, célszerűbb egy erre a célra kialakított hőmérőt alkalmazni. A kézi műszernek ez, csak egy plusz szolgáltatása, nem több. De egy egyszerű és akár olcsó digitális szabályzóval is szerintem jobb eredmény érhető el ennél.

Hello! Egy hőelemmel történő mérésnél, általában maga a hőelem, kompenz vezetékkel van a mérőegységhez bekötve. Így a hidegpont és annak kompenzációja, a műszer bekötési pontján van kialakítva. A kompenz vezeték anyaga megegyezik a hőelem anyagával.
Egy kézműszernél tulajdonképpen nincs kompenz vezeték, mert maga a kompenz vezeték van összehegesztve és így kialakítva belőle a hőmérő. Nincs ebben semmi "erkölcstelen", de végül is ez nem egy ipari kalibrált mérőkör, csak egy "valami". De egyáltalán nem biztos, hogy anyagaként olyan minőségű a vezeték, mint ipari társáé lenne. (Ára sem olyan..) Még az ipari alkalmazásnál is megkülönböztetnek karakterisztikákat, hőkezelt és nem hőkezelt érzékelők között. Vagy is előfordulhat, ha tényleg magas hőmérsékleti értéknek teszed ki a hőelemet, megváltozik annak jellemzője. (Természetesen ez csak spekuláció, de könnyen igaz lehet.)

Minden estre azt megteheted, hogy a műszer bemenetét rövidrezárod és megnézed mit mutat. Mert ekkor a hidegpont kompenzáció által mutatott környezeti hőfokot kellene hogy mutassa. Vagy is hogy innen a hidegpontból, vagy a termoelem mérésből származik a hiba.
Tapasztalatom szerint ezek az egyszerű kéziműszerek hidegpont kompenzációja nem egy bajnok és csak szűk tartományban mutatnak helyes működést.
Magát a mérést a szabványos karakterisztika szerinti mV érték beadásával ellenőrizheted, ekkor a hidegpont hőmérsékleti értékét a mutatott értékből le kell vonni. Így kideríthető, hogy a műszer, vagy a hőelem hibásodott-e meg. (Természetesen az csak akkor igaz, ha a hőelem anyaga ténylegesen az előírt ötvözetű és összetételű.)

Egyébiránt, ha egy hőelemes műszer tartományán belül 2°C-nál pontosabb értéket mutat, akkor az karakterisztika szerint linearizált és egyedileg kalibrált, vagy nem hiszem el amit állítanak.

Ha feszültséget tudsz rajta mérni felfűtve, akkor nyilván hőelem van benne. Gyakorlatilag bármelyiket használhatod, mert a felsoroltak között nincs érdemi különbség. Ugyan is egyikben sincs hidegpont kompenzáció. De ha csak szabályozni szeretnéd a pákát és nem mérni is a hőmérsékletét, akkor megfelelő így is.
Egyébként az R1 ellenállásnak van itt kulcsszerepe. Ellenállás érzékelőnél biztosítja az érzékelő áramát, hőelemnél meg csak biztonsági funkciót tölt be. Miszerint ha megszakad a hőelem vonala, akkor az olyan, mintha túlfűtene a páka és így mintegy "lekapcsolja". Tehát ugyan úgy benne van, csak más célzattal. A többi része meg ugyan az, csak az erősítés mértékét kel úgy meghatározni, hogy az első fokozat kimenti feszültsége valamilyen értelmes értéket vegyen fel a beállítási tartományba.

A hidegpont hőmérsékletét nem kivonni, hanem hozzáadni kell a mért értékhez..

Hello!
- Rövidre zárod a bemenetét és megnézed mit mutat. Ha nullát, akkor nincs benne hidegpont kompenzálás. Ha környezeti hőmérsékletet, akkor van.
- Készítesz egy 1:1000 arányú feszültségosztót pld. 10ohm/10kohm-ból. Szabályozható tápról adsz rá feszültséget és összehasonlítod hőelemek táblázati értékével (1V=1mV). Megtudod, hogy milyen hőelemet használtak hozzá. (Ha még szabványos a hőelem.) Ha van benne kompenzálás, a környezeti hőmérséklet értékét levonod a mutatottból.
- Így a szabályzást is le tudod ellenőrizni. A kapcsolási hőfok értéket a számjegy tárcsán állítod be. A "RESET" meg talán a hiszterézise lesz.

"nincs benne hőkompenzálás" Pontosabban hidegpont kompenzálás..

Hello!
- A kirajzolt részlet a hőmérőkör hidegpont kompenzációja. Mivel egy hőelem a meleg és hideg pontja közötti hőmérsékelettel arányos feszültséget szolgáltat, így a mért értékből "hiányozni fog" a hidegpont hőmérséklete. (Ez a műszer csatlakozójának környezeti hőmérséklete lesz.)
- Mivel gondolom "K" típusú hőelem tartozik a műszerhez, melynek hőmérsékleti együtthatója kb. 40,6uV/°C. Így 25°C környezeti hőmérséklet esetén, 1,015mV feszültség fog hiányozni a bemeneten. Ezt a feszültséget szolgáltatja a mellékelt áramkör. Mivel a környezeti hőmérséklet nem állandó, azt kompenzálni kell. Erre a célra szolgál a D15 dióda. Pontosabban az R66-on átfolyó dióda árama ami hőmérséklet függő. Mivel a diódának nyitóárama is van, ami szintén az R66-on esik, ezt kompenzálandóan levonja az R23-VR7-R24-el felépített feszültség osztó.
- Tehát az R66 és R24 közötti feszültség különbségnek kell a környezeti hőmérséklettel arányos feszültséget adnia.
- A műszer V+ és GND pontja között az IC belső referencia feszültsége mérhető. Így 25°C környékén az R66 ellenálláson kb. 26..27mV mérhető, míg VR7 állásától függően az R24-en 25..27mV feszültségnek kellene lenni. Vagy is a kettő között semmiképpen nem lehet 440mV.
- Az R58 R55 és R1-nek a mérésben különösebb szerepe nincs. R1+R55 csak szűr, míg R58 feladata, hogy szakadt bement esetén is a hidegpont kompenzáció hőmérséklet értékét lássuk, ne a műszer túlcsordulását.
- A refrenciát a méréshez az R25 VR8 R26 adja, ami nem lehet 100mV. Mivel az hőegyüttható 40,6uV, ami 100°C esetén 40,6mV-ot adna, miközben a műszernek 100°C-t kell mutatnia. Tehát a referenciának VR8-al beállított értékének kb. 40,6mV-nak kellene lenni.
(Talán nem mindet írok pontosan,de a lényeg talán a hibakereséséhez kiszűrhető..)

Hello! Értem, de egy olcsóbb digitális szabályzóval kezdetben többre mész. Ráadásul az programozható is. (Van közöttük trend szabályzó is.) Olvasgass kicsit a hőelemekről. A pontosság annyi lesz (hőelem pontosságán kívül), ahogy a hidegpontot érzékeled. És így nem mindegy hol helyezkedik el a hidegpont, változik-e a hőmérséklete és mennyit. Mert a hőelem a meleg és hidegpontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos feszültséget ad.

Hello! Miért ne lehetne? Mindössze az OPA erősítését kell csökkenteni. De azon azért el kell gondolkodni, hogy mi az elvárt pontosság a mérés és szabályozással szemben, mert itt pld. nincs hidegpont kompenzáció. Hogyan vezeted oda a hőelemet az áramkörhöz. Milyen hőelemet használsz, mert a "K" épp hogy elmegy 1000°C-ig. Milyen a hőálló hozzávezetése. Ha ezen a hőfokon izzik, mennyi lesz az élettartama. Stb..

Igen, láttam én is hogy majdnem olcsóbb hőelemmel az egész,mint maga az IC. Bár ezen is van kis lauf, mert nem látom igazából a hőkapcsolatot a csatlakozó, és az IC között. "Komoly helyen" azt rész tuskóra szerelik, és ezzel van hőkapcsolatban a hidegpont kompenzáció. Persze az már sokkal több mint a pákánál a semmi..

Én igazából semmit. De olyan IC a célszerű, aminek offset feszültsége legalább egy nagyságrenddel kisebb mint a 358-é. Pld. ennek.
Egy OP07 is megfelelő lenne, csak annak kettős tápfesz kell. De ha már pénzt kell kiadni érte, akkor a MAXIM vagy LINEAR ajánlatában találsz olyan IC-t ami kimondottan erre szolgál, és nem utolsó sorban a hidegpont kompenzáció is megoldott benne. Mert ez így csak a "több a semminél" kategória. (De készített itt már valaki szimpatikusabb megoldást IC-tés kompenzálást, csak elő kell keresni..)

Hello! Ha 5-öt mutat fűts be a szobába, mert nagyon hideg van.
Ebben a kapcsolásban nincs a hőelemnek "hidegpont kompenzációja". Ha lenne, akkor a bementet rövidrezárva a szoba hőmérsékletét kellene mutatnia a műszernek. Vagy is szinte mindegy, hogy rövidrezárt bemenetnél mennyit mutat, mert akár 0..25fok is lehet a hiba ebben a pontban..

Egy hőelem a meleg és hidegpontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos feszültséget ad le. Ha a hidegpontja nem 0°C-on van, akkor a hidegpont hőmérséklet értékét, hozzá kell adni a mért hőmérsékleti értékhez. Amennyiben a melegpont hőmérsékletére vagyunk kíváncsiak!
A hidegpont mindig az a pont, ahol a hőelem vezetéke csatlakozik a mérési ponthoz (kábelhez-csatlakozóhoz-más anyagú vezetőhöz). Ha a hidegpont távol van a mérési ponttól, akkor vagy mérjük a hidegpont hőmérsékletét és hozzáadjuk a mért értékhez, vagy "kompenz vezetéket" használunk, melynek anyaga megegyezik a hőelem két vezetékének anyagával. (Esetleg a hidegpontot termosztátban tartva, annak konstans hőmérsékleti értékét adjuk hozzá, a mért értékhez.) Így a hidegpont áthelyeződik a kompenz vezeték végére..

A PT100-al 1000 fokig lehetne mérni de hogy ténylegesen mit visel el, az főként a kialakításától függ. De ha kemencéhez kell, akkor sokkal jobban jársz, ha veszel egy gyári szabályzót. (A múltkor ajánlott az apróban egy kolléga 5000Ft-ért, ami nagyon baráti ár.) Ezek univerzálisan tudják a szokásos ellenállás-hőmérőket és hőelemeket fogadni. Egy "K" típusú (Ni-CrNi) hőelemmel kiegészítve, nem csak mérni, de szabályozni is tudja a kemence hőfokát és a hidegpont kompenzátort is tartalmazza. De olyan hőelemet kell választani, melynek vezetéke elér a szabályzóig, mert különben kompenz vezetékkel kell csatlakoztatni..
Pld. UDC3300
Itt a 9. oldalon láthatod, hogy "K" típusú hőelemmel maximálisan 2400fokig használható.
De vannak egyszerűbb szabályzók is, keresni kell..

Hello! Cseppet a gombhoz a kabátot esete. Mert attól is függ, mit is szeretnél és a multiméter a legkevesebb. Ha csak meg akarsz mérni egy hőfokot, akkor lehet használni egy "K" típusú hőelemet. De nem lesz skálázott, mert a hőmérséklet értéket a mV érték alapján neked kell táblázatból kikeresni. Leolvasási pontossága is kb. 2,5fok lesz és a környezeti hőmérsékletet a kapott eredményhez hozzá kell adni. Tehát 1-2 alkalmi méréshez ez így megfelel.
Ha kalibrált mérést szeretnél leolvasni, akkor a Pt100 érzékelő a megfelelő. De illesztő egységet is kell hozzá építeni. Van hozzá topik. (Hőelemhez is kellene átalakító, de az nehezebb, és hidegpont kompenzáció is kell hozzá.) De a tizedesponttal akkor is bajod lenne, mert csak a műszer 200V-os méréshatárában nem látható a tizedespont. 100V-ra meg értelmetlen lenne az 1000°C-t átalakítani. Más méréshatárban meg mindig rossz helyen lenne a tizedespont.

Az nem a "belső hőmérője", hanem a hidegpont kompenzátor által mért hőmérséklet. (Szerintem cseppet nézz utána a hőelemes mérés elméletének..)

Hello! Ha a műszered nem terheli a bementi pontot (már pedig ez a legvalószínűbb) akkor nem kell oda semmilyen IC, csak a két ellenállás.. Ha nem dugsz a műszerbe semmit és úgy a szobahőmérsékletet mutatja (hidegpon), akkor már is nyertél..

Hello! Már hogy tudnád mérni? A "K" hőegyütthatója 40,6uV/°C. Vagy is pld. 100°-on 4,06mV-ot ad. Erre a műszered számként 40-et fog mutatni. Akkor az jó? Másik hogy nincs hidegpont kompenzáció. Vagy is a környezeti hőmérséklettel kevesebbet mutatna. Stb.

Hello! Csak némi megjegyzés.
- A hidegpont kompenzálását oda kell helyezni, ahol a hidegpont van. Vagy is ahol a hőelem vezetékei a rézvezetővel van összekötve.
- A hidegpont hőmérsékletét, nem levonni, hanem hozzáadni kell a mért értékhez, mivel a hőelem a melegpont és a hidegpont közötti hőmérséklet különbséggel arányos feszültséget szolgáltatja. Avagy a hidegpont hőmérsékletével kevesebbet mér..

Természetesen az LM324 nem alkalmas alapból erre a feladatra. Az LM Offset feszültsége összevethető a hőelem 200 foknál leadott mV értékével.(Szerintem már írtam is.) Legalább egy OP07-et kellene bevetni, két tápfeszültséggel. De az is hiba, hogy nincs hidegpont kompenzáció. Így eleve a környezeti hőmérséklettel kevesebbet mér a műszer. Vagy be van fixen csalva.

Hello! Ha a hőelem ellenállása 13,5ohm, és mV mérésnél 0mV van demelegítésre növekszik, akkor nagyon úgy néz ki, hogy a hőelem működik.
Ha a műszer bemenetét rövidre zárod és hőmérsékletmérés állásba kapcsod, akkor a környezeti hőmérsékletet kel mutatnia. Max ha fogdosod a műszert akkor melegedhet. De stabilnak kel lenni az értéknek. Ha ez nem így van, akkor a műszerben, várhatóan a hidegpont kompenzációs részében van a baj. Mert hiszen az is mV-ot mér csak hőfokban van kalibrálva. De én a belsejét nem ismerem.

Hello!
- Ellenállás méréssel ellenőrizheted a hőemelet. Értéke szobahőmérsékleten 14..16ohm körül van..
- Ez után egyszerűen mV állásban mérheted a hőelem feszültségét. Hőegyütthatója, kb. 40,6uV/°C. Természetesen a hőmérsékletből le kell vonni a környezeti hőmérséklet feszültségének értékét, mert ekkor nincs hidegpont kompenzálás. Így kizárhatod a műszer hőmérsékletmérő áramkörének hibáját.
- A belső hidegpont kompenzációt úgy ellenőrizheted, hogy a hőelem helyét rövidre zárod, és ekkor a műszernek a környezeti hőmérsékletet kell mutatnia és azt követnie.

Nem az a bajod, hogy nem vagy képben, hanem hogy nem olvastál utána. Hallomásra meg nem lehet hagyatkozni. Írták a fiúk, hogy ebben a tartományban a Pt100-as megfelelő érzékelőnek. Miért nem abba az irányba mész? A hőelemhez hidegpont kompenzáció kell, és bár az érzékelő alapból egyszerű, pontossága alul marad a platinához képest. A Linear Technology honlapján biztos találsz hozzá cél IC-t, amivel kondicionálhatod a jelet a mikroproci vagy AD számára.