Szia,
a honlap szerint ez egy "3m K Type -100~1250 Degree Thermocouple 100mm Probe Sensor", és vágni sem fogok a vezetékből (szerintem az a 3 méteres hossz pont jó lesz nekem).
Köszönöm a választ!

Ismét én kérdeznék: van az előzőekben kitárgyalt hőelem. Ennek a vezetéke túl rövid, mert az adott feladathoz legalább 10 méternyi kell.
Láttam a neten, hogy lehet kapni hosszabbító kábeleket: Bővebben: Link.
Azt szeretném kérdezni, hogy ezeket simán, polaritás helyesen csak összeforrasztom?
És mi lesz a mérés pontosságával? (Kémény kilépő füsthőfokot szeretnék mérni, tehát nem kell nagy pontosság: +/- 10-20 °C nem gond.)
Köszi a válasz(oka)t előre is.

Szia!
Ezt a típust használjuk 1 és 3 méteres kivitelben, illetve egy régebbi külső munkánál alkalmaztunk ilyen acélszövetes hosszabbítást K típusú hőelemekhez.

Helló, nagyon köszönöm a linkeket mindjárt áttanulmányozom őket.
Mindenképpen a fémharisnyás megoldást fogom alkalmazni, a kábel nyomvonala miatt.
Köszi még egyszer!

Üdvözletem a tisztelt fórumtársaknak!
A következő problémában szeretnék segítséget kérni, mivel hosszas internetes keresgélés és több HE topic végigolvasása után sem találtam rá választ:

Egy elektromos kemencéhez kell összeraknom hőfokszabályzó elektronikát. A kemence a Horst Uhlig KG U15 típusú – mai napig gyártott [ Link1, Link2] – 900 W-os modellje, maximális üzemi hőmérséklete 1000 Celsius-fok. A vezérlést az elterjedt REX C100-as "agy", egy szilárdtest relé és egy hőelem alkotja.

Utóbbi adta föl a leckét. Ez az első ilyen munkám, a csomagot egyben hozta a megbízó, a hőelemről semmi információt nem kaptam, de érdemi infót még a neten sem találtam. Némi keresgélés után valószínű, hogy egy 1250 Celsius-fokig használható, K-típusú, fémtokozott "univerzális hőelem" (egyes források szerint földelt melegponttal – én a mérővezeték összefogott erei és a fém tokozás között 400 kiloohm közeli értéket mértem.), hasonló, vagy azonos a nemrég említettel.

A problémát a hőelem elhelyezése és rögzítése jelenti. Az elvileg optimális középtáji elhelyezés a kemence kis belső méretei miatt nem megoldható – sem az első ajtón már meglévő nyíláson, pláne nem új furaton át – , erre a gyárilag a kézi hőmérő (pyrometer) céljára a kemence hátán jobb fölül kialakított nyílást szeretném használni.
Első ötletem az volt, hogy a gyári, kb. 12 mm-es átmérőjű nyílást 8-as fakötésű alátéttel szűkítve a hőelemet közvetlenül a kemence hátsó csatlakozási pontjait takaró fedőlemezhez rögzítem. Az esetleg hozzáérő (egyébként megfelelően szigetelt) cekásztól egy (pl.: kerámia foglalat testéből stb. kialakított) kerámia "burkolattal" választanám el.

Viszont minél többet olvastam utána, annál több kétségem vetődött föl a mérés pontosságára, a hőelem fém teste által a készülék fém testére és a környezetbe kijuttatott, az üzemeltetőre esetlegesen veszélyes hőre és sok másra is vonatkozóan. Tanácstalan vagyok. A tapasztaltabbak, tájékozottabbak mit javasolnak, hogyan rögzítsem a hőelemet, hogy (pl.: a felhasználóra és a készülékre nézve) biztonságos, pontos, tartós és a lehetőségekhez mérten igényes legyen? A segítő válaszokat előre is nagyon köszönöm!

[A mellékelt képeken látható a kemence, a hőelem, a kemence háta rajta a gyári nyílással a fedél különböző helyzeteiben + a hőelem, a kemence belseje a gyári nyílással (bal fölül).]

Üdv! Sorkapocs

Szia
"környezetbe kijuttatott, az üzemeltetőre esetlegesen veszélyes hőre"
Meleg falakat, csövek, úgy kell szigetelni hogy a 50°C a felületük ne legyen több. (szabad testrésszel, (pl.:kesztyű nélküli kézzel) érinthetőnek kell lenni.

"kerámia foglalat testéből stb. kialakított"
Kerámia cső létezik erre: kerámia védőcső A kemencét lassan fűtőd fel, a hőmérő is követni fogja.

Hogy a elektronika minél távolabb kerüljön a meleg kemencétől?
kompenzáló vezeték
Maga a hőelem a két vége közötti hőmérséklet különbséget adja mV ba. Ha nem kompenzáló vezetékkel, kötöd be, a kötésnél keletkezik egy új hőelem. Függ a vezetéktől és a hőmérséklettől.

Részemről azt ajánlanám hogy minél vastagabb legyen a hőelem elemi szállja. Átmérő 1,5mm szál 900°C kb.:1500....2000 óra után cserélni kellett, a vége igencsak elvékonyodott, majd el törött.

üdv.

Köszönöm a gyors választ!
Lehet, hogy kicsit körülményesen fogalmaztam.
A hőelem adott, a vezérlést egyelőre a hőelem gyári vezetéke által biztosított 3 m-es távolságban szeretném elhelyezni. A hőelem szálait a melegponton fém burkolat védi.

A hőelemet az alábbi képeken látható módon gondoltam rögzíteni (persze nem rugós, hanem megfelelő méretű fakötésű alátéttel) , a kérdés, hogy ez így jó-e? Ha nem, akkor hogy máshogy? (Sajnos nem nagyon van alternatíva.)

Úgy tudom, a megfelelő méréshez a hőelem hidegpontjának a külső hőmérséklettel érintkeznie kell. Ezt ez a elrendezés biztosítja, a kérdés annyi, hogy a hőelem kilógó törésgátlós része, és a rögzítési pont körül a lemez veszélyes hőmérsékletűvé válhat-e (ez esetben akkor több mint 50°C) ? Ha igen, ez ellen hogy lehet védekezni úgy, hogy a mérés is a lehető legpontosabb maradjon?

(A képek minőségéért elnézést kérek, remélem látszik a lényeg.)

Szerintem ez így nem lesz jó.
Ki fogja vezetni a meleget hátulra.
Mint ahogyan a hidegpont sem az ahol a csavar van. Fura is lenne, ha a hőelem fémburkolatának két vége között 1000 fok különbség lenne.
Szerencsére vannak itt profik, akik érdemben tudnak segíteni.

Szia
A hőelemmel, az a tapasztalatom, hogy 1000....1200°C on márt párolog. Amit írtam kerámiacsövet azzal biztosan el lenne szigetelve a hőelem (nem kapna a fűtőszáltól esetleg a munkadarabtól fémgőzt vagy feszültséget.) 900°C felett márt vigyáznák, ez nem azt jelenti hogy nem lehet használni 1200°C on De hosszabb távon??????

A hőelem két vége (mérő ami bele van téve abba a fém csőbe, és a köthető vége, azonos hőmérsékleten van NINCS mV kimenet ) Tehát a mérő vége 1000°C van a köthető vége 100°C van akkor a köthető végén 900°C nak megfelelő mV ot tudsz mérni, ha a köthető vége -100C van akkor a kötésnél 1100°C nak megfelelő mV lesz.

Így a ideális, ha a kötés 0°C on van tartva. Ezt, figyelembe kell venni ha pontosan akarsz mérni. De a mérőkbe, vagy szabályzókba, márt be lehet építve. Tranzisztor a hőmérő és az figyeli, a csatlakozási pont hőmérsékletét. Nem egy bonyolult valami, a lényeg hogy a -25°C.......130 °C mérhet itt a tranzisztor és a hőelem 155fokos mV al ( ami 6,339mV jelent a K tipusnál ) kell eltolni a bemenetet, ahol a -25°C nál, hozzá kell adni a 130°C nál, le kell vonni, és a 0°C nem kell korrigálni. K tipus mV

üdv.

Kedves Gafly és fongab, mindkettőtöknek köszönöm a választ, a leírást, a linkeket!

A kemence névleges maximális hőmérséklete a gyári adatok szerint 1000 Celsius, elsősorban kerámiafélék kiégetésére használnák.
Szerintem benne van a szabályzóban a fongab által említett korrekció.

A kérdésem az, hogy ti ebben a konkrét esetben egész pontosan milyen megoldással rögzítenétek a hőelemet (felerősítés módja a hátlapra, burkolat – villamos és termikus elszigetelés, és minden más apró részlet)?

Szia
Mindenképp, a kemence hátsófala tetejére, tenném a általam linkelt, kerámia csövet. A csövet, a kemence falához, hőálló habarccsal rögzíteném. A hőelem fej (kötődoboz ) ból a hőelem száll ami megy a kemencébe, egy csődarabot tennék fel ami rácsúszik a kerámia csőre. Ezt a csövet, fogatnám fel, a kemence hátlapjára.
A kerámia cső két helyen van megfogatva (habarcs + a fejből kijövő csődarab ) Megtámassza és védi a hőelemet. Én erre gondoltam A bal alsó részen, szemből nézve a rögzítés.
Remélem látható.
üdv.

Szia!
Nagyon köszönöm a segítséged! – és elnézésed kell kérnem, hogy ennyi ideig nem reagáltam rá, csak eléggé "havazott" és állt is a projekt ezen része. Továbbá úgy fest, nem aktuális a hőelem általam való behelyezése, azt a megbízóm elvégzi, akinek továbbadom a tőletek kapott infókat is. Egyébként így már kezdett összeállni a dolog, de sajnos jelen helyzetben meghaladta a képességeimet tudás és szabad időkapacitás szempontjából is.

Sokat segítettetek, nagyon szépen köszönöm!

Üdv!

Szia
Ok
Arra azért még felhívnám a figyelmedet, egésznek mozogni kell. (hőtágulás miatt )
üdv.

Sziasztok. Nem igazán idevaló mert ilyen téma nincs amit nyitottam meg törölték A kérdésem az lenne hogy rengeteg K hőelemünk van (több száz kilónyi vas mögött) Cserébe viszont van rengeteg pid szabályzónk ami csak J hőelemet szeret. Ahogy én néztem nem lenne elég egy ellenállás beiktatása mert exponenciálisan nő a különbség... De ha tévedek javítsatok ki illetve ha van ötlet szívesen venném

Hello! Nem tudom hova gondoltad az ellenállást, mert ezek hőelemek, ami feszültséget ad.
Minden estre a J hő-együtthatója nagyobb, így a belső analóg erősítést kellene közel plusz 30%-al megnövelni. Valamint a hidegpont kompenzációt is át kellene alakítani. A karakterisztika linearitása sem egyforma. És várhatóan az, digitálisan van kompenzálva. Tehát azt hogy mennyire tudod átalakítani, abból mekkora hibák keletkeznek és mi az ami számodra még elfogadható, az sok mindentől függhet. De egy kalibrálással megtudható.
PLd. a hidegpont kompenzáció átalakítása nélkül, kb. 5fok hiba képződik 20°C mellett.
Szóval rá lehet kötni így is a PID-re, működni is fog vele, mert akkora difi nincs a kettő között, de nem a pontos hőfok értéket fogja mutatni a kijelzés. De szabályozni azért tud vele, ha csak egy értéket kell tartani, nem egy trendszabályzó..

Tudom hogy fesz. alapú. nem ellenállás. De ellenállás osztó nem játszik? Tudom hogy működik vele (használjuk is) Azt hogy exponenciálisan nő arra értettem hogy azt tapasztalom minél nagyobb hőfokon használjuk annál jobban csal. Sajnos rosszul magyarázok... A lényeg nem tudunk olyat hogy ez K hőelemnél "X" J hőelemnél "X"+5. A kérdésem az lett volna létezik-e készen kapható átalakító, Vagy dobjunk ki mindent Tehát amit meg próbálok magyarázni: J hőelem150C-6,5mV-Khőelem150C-4,9mV----Jhőelem100C 4,6mV-Khőelem100C-3,5mV.
Tehát a kettő közt nem látok linearitást. Illetve értem a működését hogy ezt tisztáztuk gondolom nincs egyszerű megoldás 5 fok difi se lenne hiba DE! Van ami 150C-on megy van ami 300-on... Itt már én szerintem nagy lenne a szórás.

Egy ellenállás osztóval, csak csökkenteni lehet egy feszültséget. De mivel a K típusú kisebb feszültséget ad le, nem csökkenteni, hanem növelni kell a feszültséget, amit csak erősítővel lehet megvalósítani.
Elég nyilvánvaló, hogy olyan átalakítót nem fogsz találni, ami a kettő közötti konverziót oldja meg. Miért is küzdenének vele? Ráadásul mi lenne a hidegpont kompenzációval? A K-t kompenzálnák, és a PID bementő hőfokát mérni kellene, hogy megtudják mekkora értéket kell hozzáadni, hogy a PID ezt ne rontsa el?
Viszont kapni jelváltót, ami a K hőfokot pld. 4..20mA tartományba konvertálja és ezt már a PID "megeszi", mert az általános folyamatirányítási jel. (Persze nem ismerem a szabályzód típusát.)
Például..

Teljesen más a K és J hőelemek karakterisztikája.(Lásd két link)
Egymással nem kompatibilisek.
Ha egyszerűbb, akkor be kell szerezni olyan szabályzót/szabályzókat, ami K hőelemet fogad, vagy olyat ami mindent "megeszik", az új Omron-oknál, és a RLC-nél (Red Lion corp/ USA) már menüből választható a hőelem típusa.(gondolva a későbbiekre)
Vagy a hőelemeket kell cserélni J típusra, attól függ, melyik az egyszerűbb, kifizetődőbb.

K hőelem

J hőelem

Sziasztok!

Oxálsav szublimálóval van olyan gondom hogy kiszakadt belőle a hőelem, kicseréltem egy K WRNT-02 típusúra /eredetileg nem tudom milyen volt benne/ azóta 230°C helyett 460°C-ra megy fel és ott szabályoz le.
A hőelem két 10K ellenálláson keresztül csatlakozik egy OP07C műveleti erősítőre, ez ellenállásokat 5K-ra csökkentve a már 230°C-on kapcsolja le a fűtést és csak 170°C-nál kapcsolja vissza. túl nagy lett így a szabályzási tartomány.
Van ötletetek?

Ha nem tudod beazonosítani a hőelemet, akkor a K típusú hőelemhez vegyél szabályzót, én legalábbis ezt csinálnám, nem szórakoznék vele. K hőelemet pedig a sarki fűszerestől is lehet venni.

Itt van egy összehasonlító táblázat, melyik típusú hőelem milyen feszültséget szolgáltat: Bővebben: Link.

Régi hőelem vezetékei megvannak akkor abból megint lehet hőelemet csinálni gyárit, mivel ugyanaz az anyag, legalább annyira, hogy kiderüljön milyen volt. Ha egyáltalán hőelem volt, és nem PT valami..

Valszeg nem Pt hanem hőelem mert két színnel van megjelölve a vége. Régi cuccoknál a J típus volt még elterjedt. Ha nagyon rendesek voltak akik csinálták akkor a piros-kék is a J-t jelentheti, bár inkább a vezetéket szokták megjelölni: Bővebben: Link

Ha a bal oldali képre írtad, akkor az az új, amit vett. Természetesen K típusú, mivel azt kért.
A régit nem tudjuk milyen, akár PTxx is lehetett erre a hőmérsékletre.

Jogos, a kép nevét nem néztem.

Üdv!
Remélem nem gond, hogy ide fordulok segítségért nem találtam alkalmasabb topicot.
Szóval én házilag szeretnék hőelemet készíteni.
A cél az hogy egy 230V-os 60W-os páka hőmérsékletét tudjam mérni a méréshez egy egyszerű LED-sort meghajtó áramkört gondoltam ki de ehhez kell egy hőelem is ami bírja is azt a 400°C-ot.
Elvégeztem egy kisérletet rézzel és savállóval, sikerült is hő hatására feszültség változást létrehozni valamint az ellenállása is változott.
Szóval a kisérlet menete a következő:
Egy saválló lemezre tekertem egy kis réz drótot, a savállóra és a réz vezetékre csatlakoztattam egy feszültség mérőt és azon a ponton ahol a réz rá van tekerve a savállóra gázlámpával elkezdtem hevíteni és a feszültség változás rögtön tapasztalható volt.
0V-tól egészen kb 1,5-2V-ig emelkedett a feszültség itt már látni lehetett némi izzást.
Ez a konstrukció használható hőelemként vagy esetleg más anyagokat kellene használnom?
Köszönöm!

Használható, csak a karakterisztikáját kell valahogy felvenni.

A két fémet illik összeolvasztani egymáshoz, különben az érintkezésnél fellépő változó ellenállás alaposan megzavarhatja a rendszert.

Miért nem jók a gyári hőelemek? Filléres tétel, minden olyat lehet tudni róluk, amikre neked szükséged lesz.

Egyetértek Bakman-nal:
például ez a hőelem+modul 1360 bruttó forintért tartalmaz mindent, ami neked kell vagy ez sokkal kisebb méretű 503 forintért - a megépítés örömén kívül ennyit megtakarítva érdemes kínlódni a hegesztésekkel, anyagválasztással, vezeték hőszigeteléssel, kalibrálással egy alkatrész miatt?

Fontos az összeolvasztás?
Hiszen ezek a hőelemek is úgy vannak elkészítve, hogy a kétfajta fémet csak össze kell sodorni.
Dolgoztam ilyennel és úgy csináltuk ha pl vissza kellett vágni akkor csak összesodortuk és még maximum annyit csináltunk, hogy raktunk rá érvéghüvelyt és úgy ment be a palástfűtés alá.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire olcsó akkor lehetséges, hogy beszerzek egyet.
Köszönöm!

Fizikailag szerintem elég (nem szó szerint ) ha összeér.
Amúgy meg, szívtál már kontakthibával egyszer is életedben? Na ugye

Oké értem én, nade házilag két különböző anyagot összeolvasztani nem hiszem, hogy könnyű móka lenne.
Szóval én nem azt vitatom, hogy az összeolvasztásnak van-e értelme hanem, hogy otthoni körülmények között is elkészíthető legyen pl. az összeolvasztás megkerülésével vagy esetleg valami más módszerrel.