Most elgondolkoztam hogy amit én használok sima festőecset (a lazább szerkezetű porhoz) meg használt fogkefe (izopropanollal együtt gyantamaradék eltávolításhoz) az mennyire lehet ESD biztos. Valószínű semennyire bár aminél ez probléma lenne azt valószínű amúgy sem tudom megjavítani.
Viszont amit jó szívvel tudok ajánlani az egy üvegszálas ecset (kontaktusok tisztításához pl.), igaz figyelni kell rá hogy az üvegszál maradékot eltakarítsd.

Egy vagyonba kerül...

Nekem az ezüstözött yaxley érintkezőkkel van a nagy problémám. Ezek a levegőben elég gyorsan eloxidálódnak, ha nem használják. Olyankor fekete réteg lesz rajtuk, persze ez már szigetel. Ez az ecset vajon lehozza ezt a réteget?
( Cigarettahamuba mártott vizes gyufaszállal szoktam csinálni, de ez nagyon körülményes. Vagy 240-es csiszolópapírral, de nem a csiszolóréteggel, hanem a papír oldalával. Nagy felületekre jó, kicsikre meg kínlódás.)

Legegyszerűbb és legkímélőbb módszer: kis ecsettel ammónia vizes oldatával (ld.: háztartási szalmiákszesz) kezelni, amíg eltűnik a fekete oxidréteg, utána desztillált vízzel és/vagy tiszta alkohollal leöblíteni, sűrített levegővel/hajszárítóval/hőlégfúvóval megszárítani.

Ki fogom próbálni.

Relatív, hogy drága.
Üvegszálas tisztító toll. Van hozzá réz kefebetét is. Szép felületet ad, fémtisztára tisztít, ha hozzáférsz a felülethez. Nyomdaiparban az ofszetlemez hibáinak leradírozására használják.

Lehozza, igen. A csiszolópapírnál kíméletesebb.
Ha van grafit töltőceruzád (aminek 2 mm-es a grafit bele) akkor lehet hogy elég csak az üvegszál töltetet megvenni. Ezt mondjuk nem próbáltam de elvileg működhet. A dohányzásnál - már ha onnan van a cigarettahamud - annál biztosan olcsóbb

A képek alapján, ez sokkal jobban karcol, mint a csiszolópapír hátulja. Az tükörfényes lesz, ezen látszódnak az üvegszál nyomai.
A nagyobbacska kapcsolóknál nem annyira lényeges az oxidréteg, mert nagyobb áram folyik rajtuk, tehát van tisztítóáram. De egy 12 ( 26 ) állású yaxleyt nem nagy áramra használnak, ezért ott ez probléma.

Lehet kicsit hangolni az erősségét azzal, hogy mennyi üvegszálat engedsz ki a betétből. Ha többet engedsz ki akkor jobban hajlik és kevésbé karcol. Amúgy a csiszolópapírt nehéz rányomni úgy, hogy egyenletesen mindenhonnan távolítson el anyagot. Simán előfordulhat, hogy az egyik oldalon már lejött az ezüstözés a másik oldalán pedig még mindig vannak fekete részek.

Sajnos, igen, ezért írtam, hogy nagy kínlódás. Ráadásul egyes érintkezőfelületek nem simák, hanem hosszában van bennük egy mélyebb barázda. Erre jó a gyufaszál.
És még nehéz is tekergetni a Kontakta yaxley-ket. Egyébként, talán az utolsó időkben már gyártottak olyan yaxley-t is, ami aranyozott ( arany-palládium ötvözet ) volt a bevonat. Valamilyen kék színű műanyag volt a hordozó felület. De a Fok-Gyem tápokat nem ilyenekkel szerelték... kínlódok is rendesen, mert van 6 táp, amit fel kell újítani. De ha kész leszek velük, akkor megírom a tapasztalataimat, a tápos témában. Kettő már jó.

Az újabb verziókat már potikkal szerelék, a 40V-osokat 39k+1,5k, a 30V-os 9193-asokat pedig 27k+1k. A 9175a-ba, 9158a-ba (amik már eleve potisak volt) én 50k-s helipotot tettem, 180k-val 39k környékére söntölve. Az 1,5k-s potit nem nagyon kell használni.
Tudom, így nem lenne lehetőség a pontos 2V-onkénti szabályzásra (és a felirat is hülyén nézne ki), de ha potissal hoz össze a jó sors, én ezt tenném. A CV ledet kicseréltem zöldre.

Egy 9193/A-val szenvedek. Ez potis. Viszont digitális kijelzői vannak és ugye négy csatornás. A panelmérők alatt van egy 3 emeletes, 12 állású yaxley. Ez emeletenként 3 főáramörös és 4 mellékáramkörös. Megy hozzá egy rakás drót. Na, ezzel van a probléma. Ráadásul, valaki már előttem mókolta, mert a panelmérők nem abban a sorrendben mérnek, ahogy a csatornák számozva vannak. Már minden működik rajta, csak az árammérőn nem megy a tizedepont kijelzés, csak az 5V/4A-es csatornán, a változtatható feszültségű csatornákon nincs tizedespont, pedig a rajz szerint ugyanúgy kapnak GND-t.