Üdv.!
74HC165-nek a bemeneteire szeretnék feszültséget kapcsolni. Viszont egy osztó méretezése miatt tudnom kellene hogy mekkora feszültség felett érzékeli H szintnek és alatta L szintnek a jelet. Az adatlap sajnos csak 2V, 4,5V és 6V tápfeszekhez ír adatokat, de nálam 5V-ról fog működni a 74HC165. Illetve a másik kérdés hogy vajon mekkora lehet ennek a jellemzőnek szórása?

Szerintem fogd a számológépet és tekintsd úgy, hogy 4,5 és a 6V között lineárisan változik az összes megadott küszöbérték a tápfeszültséggel.

A szórás is ott van az adatlapban. Ha a tápfeszültség 4,5V, akkor tipikusan 2,4V már elég a magas szinthez, de előfordulhat olyan példány, aminek 3,15V kell. Alacsony szintként érzékeli tipikusan 2,1V alatt, de előfordulhat olyan példány, ami csak 1,35V alatt érzékeli alacsony szintnek. Tehát a gyakorlatban a két szint határa valahol 1,35V és 3,15V között lesz. Ennélfogva ha sorozatban gyártani akarunk megbízható áramkört, akkor az 1,35V és a 3,15V a két szint, amit teljesíteni kell. Persze 5V tápfeszültségre át kell számolni az értékeket, mert ezek 4,5V esetére érvényesek.

Köszi! Az 5V-os tápfesz küszöbértékét akkor jól gondoltam hogy lineárisan ki lehet számolni. 3,5V jött ki amúgy. Viszont reménykedtem benne hogy ennél kicsit keskenyebb a határ az alacsony és a magas szint között, de hát ez van.

TTL áramköröknél minél nagyobb a "tiltott zóna", annál jobb a zavarvédettség. Ha szükség van kisebb zónára, akkor Schmitt trigger bemenetű eszközöket kell használni, ezeknél a "tiltott zóna" párszáz mV nagyságrendű.

Tudom, hogy régi a hozzászólás, de legyen rá válasz: a TTL kimenet nem áramgenerátoros (mint a CMOS), tehát feltétlenül kell soros ellenállás a LED szegmenseknek - külön, mindegyiknek. Kísérletezéshez használhatsz egy közös darabot, de minél több szegmens világít, annál halványabbak lesznek... Így a potis megoldás sem jó a fényerő szabályzásához.
Logikai bemenet TTL-nél csak határozott szintre (+5V vagy GND) köthető.
Ha fényerőt kell szabályozni, azt meg lehet oldani a BI lábon PWM jellel.

TTL családok jellemző adatai

Sziasztok!

A HCF4051BE IC-t szerintetek lehetne nyugodtan használni AUDIO-jel bement választónak?
A lényeg, az a zaj, torzítás...stb lenne.

A másik pedig az, hogy a 74HC48 BCD meghajtó helyett 1 az 1-ben lehet használni a HEF4511BP-t?
Az-az kell e valami minimális változtatás?

Előre is köszönöm.

Mi is használtunk hasonló célra.
Lehet kettős tápról is járatni (ha van)

A HEF4511 -ben van egy tároló is.

Sziasztok!
Épen egy viszonylag nagy áramkört építek TTL IC-kből és az egyetlen gondom a tápellátás.
Rengeteg adapterrel próbálkoztam, de a jelenség mindegyik esetében ugyanaz: Véletlenszerű kimenetet produkálnak bekapcsoláskor az IC-k. Ez pedig nekem nem jó

Noh most. Ha a számítógépem USB portjáról táplálom meg, akkor minden tökéletes!

Gondoltam nosza, kipróbálom egy számítógép táppal, mégiscsak jobb mint egy vacak telefontöltő adapter.
Mivel a kikapcsolt gépem USB-jéről is működött a szerkezet, gondoltam a tápegységeken valamelyik szálon mindig jön elegendő kraft az USB-k számára.
Utána nézve láttam, hogy ez a lila vezeték.
És valóban, ott mindig van stabil 5 volt.

Rákötöttem a szerkezetemet és ugyanazokat a hibákat produkálta, mint vacak adapterekkel.

Tehát egyedül a gép USB portjára dugva jó!
Igaz erről nincs meg a stabil 5 volt, csak 4.6, de ez azért elég még neki, hogy működjön. Sőt, jobban mint a stabil 5 voltos PC táppal.

Szerintetek mi lehet az oka, és mit lehetne megoldásként bevetni?

Valamint szerintetek érdemes minden TTL IC elé tenni egy kondit? Esetleg minden nagyobb táp leágazásokhoz?
Ha igen, milyen értékűt?

Köszi a válaszokat!

TTL-nel illik minden IC tap labara 100nF keramia kondit forrasztani. Az atkapcsolaskor egy par ns ideig igen komoly aram folyik a totem pool kapcsolason.

TTL IC -k fogyasztása aránylag nagy. A felvett áram a tranziensek alatt meglehetősen megnövekszik, különösen, ha egyidőben lépnek fel. Ennek a tranziens áramlökéseknek igen magas a felharmonikus tartalma, ezért a tápegységeiket erre fel kell készíteni. A tápegység közvetlen kimeneti pontjára 3 - 4 féle kondiból kell szűrőt applikálni. Egy nagy kapacitású, kis ESR értékű elektrolit, egy közepes kapacitású 1 - 2 µF fólia, 100 nF kerámia kondenzátor pakkot. Mivel a vezetékeknek is van induktivitása, a panel táp bemeneti pontjára is kell egy hasonló elkó + kerámia kondi csomag, és ezenkívül közvetlen az IC -k táp lábaira is 10 - 100 nF kerámia kondi.
Ezek nélkül bizony előfordulhat, hogy az áramkörök egymást indítják.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a 74C154-es ic-nek van valami komplementer párja? Pont az ellenkezője kellene. Tehát 16 bemenet, alakítva 4 bites kimenettel.

Köszönöm szépen.

CD4523 - MC14523.
Fugure 5.

Sziasztok. Esetleg azt valaki meg tudja mondani hogy a 74LS175-öst helyettesíthetem-e 74LS174-essel? Nem láttam különbséget a két ic között igazából.
Válaszokat előre is köszönöm.

Különbségek::
A 174-ben 6db D tároló van csak ponált kimenettel
a 175-ben 4db D tároló van ponált és negált kimenettel

Ha csak úgy általában kell neked D flip-flop, és nem kell negált kimenet és a lábkiosztás nem számít, akkor lehet helyette használni. Közvetlen viszont nem lehet berakni helyette.

Ha mint áramkört szeretnél, akkor lehet.
De: 174-es 6 db flip-flop Q kimenettel
175-ös 4 db flip-flop Q és inverz Q kimenettel.
A tokozás is máshova vezeti a ki és bemeneteket.

Az attól függ, lásd adatlap.
A 174-ben hat flipflop van, és nincsen kivezetve a negált kimenet,
a 175-ben csak négy van, de mindkét kimenet ki van vezetve.

Lényegében a cél ennek a kapcsolásnak lenne a jel előállító része kísérleti célzattal megépítve, viszont hestore-n csak a 174-es elérhető.

Nem egyformák. A 174-ben 6db "D" flip-flop van egy kimenettel, a 175-ben 4db "D" flip-flop van és a kimenetnek a negáltja is ki van vezetve.
De ha csak max 4db "D" kell neked, és nem akarod használni a negált jelet is, akkor mindegy hogy melyik tokra tervezel.

Itt azért pár negált kimenet is fel van használva.

74LS175 kapható a Lomexben.

A HeStore -ben van 74HC175.

Csak mielőtt megépíted a kapcsolást. Ez nem frekvenciaváltó. Fix frekvenciával hajtja meg a motort, és nem is alkalmas arra, hogy ezt megváltoztasd, mert a frekvenciával arányosan a motor feszültségét is csökkenteni kellene. Az áramkör maximum arra képes, hogy egy 3 fázisú motort 1 fázisról üzemeltess, de ott is a motor szinusz helyett négyszög jelet kap, amit nem tudom az mennyire tolerál.

A kapcsolás egyébként eredetileg az IR AN-985 application note-jában szerepel. Ott írja is, hogy az 555 360Hz-re van méretezve, a 175 kiemenetén pedig 60Hz van.

Igen olvastam róla hogy kerek 60hz a kimenet és nem szabályozható. Egyenlőre csak a jelalakok vizsgálatához kellene, hogy lássam kb. mi az amit ki szeretnék később programozni.
Van itthon 3F frekiváltóm viszont annyira "tömör" hogy nem tudok benne mérni sajnos.