Érdekes, hogy ez nem okozott folyamatos hibát.

Sziasztok!
Van nekem egy ilyen TFT kijelzőm. Össze szeretném kötni egy Arduino Nano-val.
A sok láb miatt nem tudom, hogy egyáltalán ez lehetséges-e. Valaki oldott meg már ilyen összekötést?
Goggle-ban nem találtam rá megoldást. Sajnos.
Előre is köszönöm.
Üdv.
Laslie

Párhuzamos 16 bites vezérlés (16 láb adat + 5 vezérlőjel) + spi touchscreen vezérlő (4 vagy 5 láb). Ez nyilván nem a nanohoz készült. Ráadásul 3.3V-os jelszinteket igényel. Fsc/fscm perifériát is tartalmazó stm32-vel viszont remekül együtt tud működni.

Köszönöm. Akkor, hogy egy örökbecsűt idézzek: nem rossz, hanem másra lesz jó.

Sziasztok!

Egy konica minolta c248-ből bontott kijelzőt fel lehetne éleszteni valahogy? A mellékletben látható csatlakozója van, de ezen kívül semmi. Vagy ennek egyetlen módja, ha lvds vezérlőt szerzek hozzá és a mostani panelt elhagyom?

Még jobban szétszedtem és a matricák alapján sikerült beazonosítani a kijelzőt: Bővebben: Link
50 lábas párhuzamos RGB vezérlése van. Ehhez tud valaki vezérlőpanelt mutatni, amivel esetleg HDMI-re köthető lenne?

Nem biztos, hogy megéri vacakolni vele, figyelembe véve a kijelző felbontását. Raspberry-hez jó lehet (info: Displays We Love Hacking: Parallel RGB), igaz, az átalakító is 15 000 Ft környékén mozod.

Aliexpress - ezt találtam, már nem egy ökör ára... Még meggondolom megéri-e a 800x480-as kijelzőre ennyit költeni.

Én egy Raspberri-hez árusított, szintén 800×480 LCD-t használok másodlagos, amolyan kiegészítő monitorként az asztali számítógépemhez, nekem bevált. Nyugodtan vegyél a tiedhez adaptert, az én gyári kijelzőm volt 18 093 Ft még a pandémia előtt, most 20 854 Ft-nál van (HEStore).

Zsombi!

Amikor a gépedhez hozzá van kötve egy 25"-os fullHD, meg egy 22"-os fullHD monitor és még hever legalább két klasszikus 5:4-es LCD az asztalodon, akkor te is elgondolkozol majd rajta, hogy megéri-e költeni egy ilyen monitorra
Ennek egyetlen előnye, hogy az e-hulladékból mentettem ki, mielőtt elviszik bezúzni. A legjobb az lenne, ha kiderülne hogyan beszélget az eredeti panelja a gép alaplapjával, de ez szerintem sose fog megtörténni. Másik érdekessége az volt, hogy a szkenner érzékelője displayporton van összekötve az alaplappal (ezért is álltam neki kibontani az LCD-t, mert elsőre azt hittem az megy hozzá, amikor meg kiderült, hogy mégse, akkor meg már nem hagytam abba a bontást).

Ha paralell RGB csatlakozófelülete van, akkor az stm32 kontrollerek között találsz olyan típust, ami képes működtetni (pl. stm32f429, stm32h743 stb.). Csak éppen ekkora felbontáshoz (16 bites színmélységben: 800x480x2byte/pixel = 768000byte) már nem elegendő a belső ram, ezért SD-ram-ot is kell tenni a kontroller mellé (ezek a típusok azt is tudják működtetni).

Köszi, de az alin talált panel annyiba kerül, hogy annyiból nem hoznám ki stm32-vel. Azt kell megfontolnom, hogy egyáltalán annyit megér-e nekem a kijelző

Az stm32-es verzió nyilván csak akkor tudna labdába rúgni, ha valami konkrét, mikrovezérlőt igénylő feladatra használnád fel. Ekkor a mikrovezérlő csak "mellékesként" működtetné a kijelzőt a fő feladata mellett. Csak monitorként való használatra az nem is lenne alkalmas.

Nekem csak egy fullHD monitor mellé kiegészítés a 800×480 LCD, hogy mikor csinálok valamit, akkor videót, jegyzettömböt vagy egyebeket ki tudjak tenni a fő monitor mellé. Szerintem a legtöbb haszna úgy lehetne, ha olyan meghajtó panellel társítod, ami legalább HDMI fogadására képes.

Én 5 monitort használok.

Erről azért lőhetnél egy képet, hogy hogyan rendezted el őket!
Nekem a kettő is maxolja az asztalomat

Nekem pedig egy 21 colos fullHD monitor és a 800×480 LCD is maxolja az asztalomat, úgy, hogy mellettük még a PC és pár egyéb cucc is van az asztalon.

Egy ajtót használok asztallapnak.

A asztalom nekem is kb akkora (munkalapot vágattam méretre), de a látóteremet már kitölti két monitor is, ezért érdekelne hogy hogyan rendezted el őket.

Egymás mellett állítva a szélesvásznú monitorok nem foglalnak sok helyet.

Közben megnéztem és kiderült, hogy az Olimex panelemen is van LCD csati (igaz csak 40 tüske, mint a málnapanelen is), s nem is tűnik nehéznek bekonfigurálni, hogy azt is használja. Még meg kell nézni az adatlapokat, hogy az 50 lábból melyikeket lehet elhagyni és hogyan, de akár meg is lehet a felhasználási helye a kijelzőnek. Az elhagyásnál már biztos, hogy a színek két LSB lábát GND-re húzva tudok kapásból 6 lábat spórolni, már csak 4 lesz hátra

Egymás mellett.
Bal szélen egy álló formátumú. Azon nézem a PDF doksikat. Meg a terminálokat.
Mellette egy 24" full HD. Azon nézem a forráskódot.
Mellette megint egy 24" full HD. Van hogy, hogy a doksi van ott, vagy a mérési jegyzőkönyv, vagy az Altium a kapcsolási rajzzal. Esetleg logikai analizátor programja.
Aztán van még egy, talán 23". Azon van a míting képernyője, vagy ha kell még egy ábra, vagy éppen kamera kép.
Az ötödik az ad-hoc tűnik fel. Például akkor szoktam bedugni, ha sokat kell logikai analizátorral mérni. Vagy éppen egy kameraképet figyelni.

Általában látnom kell a forráskódot, amin dolgozom, a beágyazott rendszer lokális logját. Az eszköz kapcsolási rajzát. Aztán ha már kezd működni, akkor a beágyazott Linux, illetve a szerver logját. Plusz mindehhez a doksik.

Én sem egyszerre látom mindet. Abban segít, hogy nem kell keresgélni. Illetve perifériás látómezőben feltűnik, ha elkezd pirosan villogni valami figyelmeztetés.

Nagyon jó!
Nekem a kettő még éppen nem okoz logisztikai problémát a családtagokkal, balról discord, viber, rendszerállapot stb, szemben a mindenes. Elévülhetetlen előny hogy másoláskor egyik monitorról kell csak átdobálni a fájlokat a másikra! Mondjuk én nem is munkára használom.

Szóval respect!

Én se munkára használom, a fullHD monitorom mellett a 800×480 LCD csupán amolyan kiegészítés, hogy információkat, jegyzettömböt vagy YouTube videót tudjak kitenni oda, miközben valamit csinálok, játszok vagy böngészek ‒ rendes másodlagos monitorra nincs szükségem (el se férne).

Sziasztok.
Van egy öreg mercim.. Becker rádiós. Barkácsoltam bele Bluetooth modult, melyet az AM vonalra kötöttem. Ha megnyomom az AM Gombot csatlakozik a telefon és mehet a zene. Viszont a rádió LCD kijelzős melyet egy PCF8576T vezérel. Át lehet valahogy írni vagy módosítani a vezérlőt, hogy mondjuk ne azt írja ki hogy AM hanem hogy Bluetooth, vagy BTAudio vagy ilyesmi?
Előre is köszi ✌️

A PCF8576T egy LCD vezérlő. Nem az dönti el, hogy mit jelenít meg. Egy mikrokontroller küldi el neki I²C buszon az adatokat. Fotózd le a panelt!

Feltételezem hogy hozzáférész az adatvonalakhoz. Ha igen, akkor azt megszakítva közé tudsz ékelni egy mikrovezérlőt, ami figyeli hogy mit akar kiírni. Ha a szöveg éppen "AM", akkor a saját szöveged irja a kijelzőre, ha meg más akkor változatlanul lemásolja. Én így csinálnám. Nem éppen egy ledvillogtatós projekt!

Szerk: a közbe ékelés természetesen a pcf elé gondoltam.

Adatlap az LCD meghajtó IC-hez. Nem egyszerű a feladat, amit szeretnél, de nem is túl bonyolult, a felkészültségi szintedtől függ, hogy meg tudod-e valósítani. Pár lépést kell csak végigkövetned az adatlap elolvasása és az i2c kommunikáció megértése után.
1) el kell kapnod a forgalmat, ami az IC-hez megy, s ezt nem árt kijegyzetelned, ugyanis nem szöveget küldözget neki a vezérlő, hanem biteket (az adatlap 22. oldalától van a kommunikáció leírása), olyan utasításokat, amik az egyes LCD szegmenseket kapcsolgatják
2) a kijegyzetelt utasításkészlet alapján ki kell találnod hogyan írja ki a kívánt szöveget, az LCD melyik szegmensét kell hozzá bekapcsolni és így kitalálni a hozzá tartozó utasítást, amit el kell küldeni felé
3) kell találnod egy mikrovezérlőt, amivel két funkciót kell ellátnod, szolgaként pont azt a címet kell használnia, mint most a PCF8576T, hogy tudja fogadni a kéréseket; mesterként pedig a saját utasításait kell kiküldenie az IC felé

Szerintem ez szép feladat, de csak akkor látnék neki a helyedben, ha van tartalék rádiód, amivel kísérletezgethetsz.

Köszönöm szépen az építő jellegű hozzá szokásokat.
Meg fogom próbálni megoldani ezt az ügyet. Megrendelés alatt van a gyári javítási kézikönyv ehhez a típusú rádiohoz. Meglátjuk majd mit találok benne. Sajnos ezek 30-35 éves darabok nem sok minden van hozzá a neten.

Gyakorlatilag nem sok mindent fogsz találni, ami ebben segíthet. Az IC két adatlábát (SCK, SDA) könnyedén megtalálod, ez az 1-es és 2-es pin. Ezeket végigkövetve keresel olyan pontot, ahol el tudod vágni viszonylag fájdalommentesen, ezzel szűnteted meg az eredeti mikrovezérlő és az LCD meghajtó közti kommunikációt. Erre a pontra kell beiktatnod egy saját mikrovezérlőt, ami mesterként és szolgaként is üzemel. Mondjuk én nyílván az általam leírt első ponttal kezdeném, azaz a jegyzeteléssel. Nem lesz bonyolult, csak rá kell rakni erre a két lábra egy logikai analizátort (meg persze a GND pontot se árt összekötni), s figyelni a forgalmat, illetve felírni magadnak, hogy mikor mi történik. Pl. az jön át az I2C vonalon, hogy 01110000, akkor utolsó parancs, ne villogjon az LCD. Vagy, ami érdekesebb, ha az utasítás 0000000, majd utána jön egy nyolc bites érték, akkor azt tudod, hogy a 0-ás helyre azt a nyolc bites értéket írta be, azaz a nulladik karaktered értékét kapod meg ilyenkor (adatlap 11-es ábrából kiolvashatod hogy is néz ki). Na ezt kell megnézned, hogy pontosan hogyan írja ki, amikor te az AM feliratot látod a kijelzőn. Amikor ezt az utasítást látod majd, olyankor kell akcióba lépni...
Szerintem a jegyzeteléses időszak is bőven több órás (napos) mutatvány, viszont lehet utána szkriptet írni rá, hogy amikor ezt az adatot látod, akkor az így néz ki az LCD-n. S persze az igazán szép, hogy gyakorlatilag fel kell térképezned, hogy a kijelződ mégis hogyan épül fel, melyik szegmens melyik bitnek felel meg, különben nem fogsz tudni saját szöveget ráírni.

Minden esetre a tartalék rádió dolgot nem véletlenül mondtam, könnyedén tönkre is lehet tenni a most jól működő eszközöd. A jegyzetelés jár a legkevesebb bajjal, ott még az is lehet, hogy csak rácsíped a két lábra a logikai analizátort.

Én itt kezdeném arduino PCF8576