Inverteres hegesztők már voltak. 11 évvel ezelőtt raktam fel a napelemeimet Fronius inverterrel. Akkor már azzal büszkélkedett a Fronius, hogy 70 éve gyártanak invertereket. Hogy milyent, azt nem írták. A Kemppi jóval később kezdett. Akkoriban még tirisztorokkal készítettek nagyteljesítményű invertereket.

Most éppen W11-et használok, de az se nyitja meg. Áramkör szerkesztő program kell hozzá. Linuxhoz is akad. Kicad?
Jobb lenne, ha képet raknának fel, azt mindenki meg tudja nyitni.

PDF-be konvertálva:

Szerintem ne akard megépíteni. A DC kimenet nincs galvanikusan elválasztva. Valami gép belső tápja lehetett. Pl. szervomotorok üzemeltetéséhez.

Mi a kérdés? Hogy egy áteresztős analóg tápegység vagy labortáp áteresztő eleme FET vagy tranyó az igazából lényegtelen, kismillió kapcsolás létezik egyikkel is másikkal is.
Ha nagyfeszültségű labortápot szeretnél építeni olyan rajzot is tettem már fel ide, csak meg kell keresni.

A legegyszerűbbet mivel 0-tól talán 42V-ig kell tudnia szabályozni 1A alatti terheléssel.

A legegyszerűbb az nem fog szabályozni. Ha meg a "szabályozás"-on azt érted, hogy állítani szeretnéd a feszültséget, annak magad tetted fel a rajzát az előző oldalon.
A 42V/1A-re nem 200 hanem 2200µF kell, 500k poti helyett 47k, R1 helyett szintén, a FET helyett valami combosabb ami melegen is lazán el tud fűteni 50W-ot, az R2 helyett meg egy 0R47.
Ja, és természetesen kisebb feszültségű trafó, mondjuk 35-40V-os szekunderrel.

Ezt kérdeztem előtte, hogy a tranyó munkapontját leírták a nagy könyvben hogy kell beállítani de fetre még nem találtam leírást.

7805 helyett valami, amit nem kell hűteni 200mA-nél

Sziasztok,
karácsonyra kaptam egy Audiocast M5 -öt (hogy haladjak a korral) és ennek 5 Volt, micro USB csatlakozása van. Nagyon szépen működik telefon töltő táppal, de kiszeretném próbálni trafós táppal is. Van 12 Voltos tápom és 7805-öm is, de nagyon melegszik az IC. Az Audiocast 158-168mA -t vesz fel, nincs 200mA, de a 7805 hűtés nélkül 70 fokos. Egy olyan bordán, ami még elfér a dugasztáp házában 50 fokos.
Kérdés, van-e valakinek tapasztalata a LM1084IT-5.0 stab IC-vel? Ez 5 Amperes. Ez elvisel 200mA kimenőáramot hűtés nélkül?

Fűtés = (bemeneti feszültség - kimeneti feszültség) * kimeneti áram

Plusz egy kicsi, az IC saját fogyasztása.

Mindegy, milyen áteresztős IC-t használsz, kb. ugyanúgy fog melegedni az összes. KApcsolóüzemű nem melegszik annyira, cserébe zajosabb a kimenete. Pl.: R-78E5.0-0.5. Esetleg: STPDWN-3P-5V.

Akkor marad a dugasztápon kívüli elhelyezés. Köszönöm szépen.

Azt írod, hogy szépen megy töltő adapterrel. Mit vársz egy másik táptól?
Talán zajosnak érzed?

Így van, jól szól a kapcsolóüzeműről, jobban mint mire számítottam. De az inkább telefontöltő, mint "rendes" tápegység. Megszeretném hallgatni trafósról is, rendes szűréssel.

Minden töltő tápegység is egyben. Korrekt feszültség szabályozással, korrekt áramkorláttal.
5V 1A, vagy 5V 2A, vagy akár több is kiviteltől függően. Nyugodtan használhatod.

Szia!

A kezdő kérdés szerint már összeraktad a 7805-tel, ha csak tesztelni szeretnéd a hallható különbséget a két tápegység között, akkor addig ne tedd be az IC-t az adapter házába, hanem mellette egy nagyobb bordára szerelve is használhatod. Néhány óra után majd eldöntöd, hogy érdemes-e a kapcsoló üzemű tápot lecserélni.

Pontosan minden így történt és fog történni.

Csak a néhány óra néhány hét lesz.

psu4850a módosítás

Sziasztok!

Szerintetek az ilyen utólagos módosítás mennyire életképes? Kellemes ha szabályozható a feszültség, vajon mennyire tolerálhatja hosszú távon a táp

psu4850a-hez is van modding, aliexpressen is árulnak már módosított darabokat

Video

Bővíthető műszer

A digitális műszerem beadta az unalmast így van alkalmam kísérletezni. A vellanyos bicikli töltője 40V-os de igazából bármekkora lehetne. Adott egy 40V-os deprez, egy 1mA-es deprez és egy 33k-s potméter. Ezeket sorba kötöttem. A potit addig tekertem amíg a mért áram max 1mA lett. A volt mérő így kb 8V-ot mutatott. A kettő hányadosa 8k belső ellenállás ezek szerint +-1% mondjuk. Jó volt az elgondolásom vagy anno más módszert alkalmaztak? A cél egy bővített méréshatárú műszer építése volt. Majd egy modernebb műszerrel ellenőrzöm ha lesz.

Hello! Kicsit érthetetlen amit írsz. Ha 40V a skála és a műszer 1mA-es, akkor ahhoz 40k kell, hogy azt mutassa ami a skálán van.Ha pedig más feszültségre szeretnéd a végértéket, akkor arról a feszültségről kell hogy az 1mA folyjon! Mi itt a gond? A skála. Az nem baj ha leolvasható a mért érték. Akkor most milyen feszültségre is készítenéd a műszert és melyiket?
Ha nem volt nagyságú méréshatárt akarsz, akkor a műszer belsőellenállása általában elhanyagolható.

Az osztás 1/10. Ez jelen esetben 400V-os méréshatárt jelent. A hálózatot 230-nak veszem pedig nem annyi. Ezek maximum álláson vett értékek. A potméter itt 386k.

De Jani! Most mit mérsz? Ezek a műszerek, egyenáramot mérnek, Te meg váltakozó áramot mérnél? Egyenirányítani, ki fog?

Tudom, hogy nem látszik de az egyenirányítás ott van. Ennyi eszem talán még van.

Oké, de nem tudni, sokszor miről beszélsz. Én a fejedbe nem látok bele, csak azt látom, ami a képen van (már ha látnám, mert homályos, vagy ki van satírozva), meg amit írsz.
De nem azzal kezdted, hogy váltakozófeszültséget fogsz mérni, hanem hogy ez egy bicó töltő, 40V-os műszere. De ezek szerint a 40V-os egyenáramú méréshatárt bővíted ki 400V-ra és váltófeszültséget mérnél. De ha egyenirányítod a váltót a műszer nem a váltófeszültség effektív értékére (munkavégző képességére) tér ki, hanem az átlagértékére, ami kb 10%-al kevesebb lesz. És nem mindegy, hogy egyutas (egy diódát), vagy kétutas (négy diódát) egyenirányítót használsz.