Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » JLT-02 analóg forrasztóállomás
Semmi extra, semmi speciális. Sima átlagos forrasztás. Működik minden rendesen, csak a döbbenet kiült az arcomra ezt látván. Kb. egy óráig még hibát is kerestem, aztán megbeszéltem magammal, hogy akkor talán lehet, hogy ez a normális?! Jóval kisebb tehetetlenségi értékre számítottam. (max. 3-4 fok) De lehet én vagyok túl naiv....
Ne aggodj, sehol nem fog szamitani ekkora hiszterezis, sot meg talan jol is fog jonni az a kis extra ha nagyobb feluletet kell felmelegiteni, bar szerintem ha meg feljebb tudnad tornazni egy kicsit ezt az erteket, akkor konnyeden fog menni a lead-free, vagyis olommentes valamint ezust tartalmu forrasztas is.
Ekkora hiba, akár a hőfokmérésedben is lehet. Gyakorlatilag ez azért sem valós probléma, mert a pákádat belül melegíted és kívül (a hegyénél) hűtöd mikor forrasztasz. Ez alatt azt értem, hogy mikor egy adott hőfokon lévő hegyet odaszorítasz egy nagyobb valaminek, akkor az egészen gyorsan le fogja hűteni annak hegyét, saccolásom szerint akár 30-40°C-al is, amit aztán persze egy kis késéssel megpróbál majd korrigálni a vezérlés, de csak addig lehet elvi esélye erre, ameddig a fűtési intenzitás nagyobb mint a hőelvonási.
Pl. ilyen pákával szinte lehetetlen mondjuk 2mm vastag rézsínre forrasztani, mert ahhoz már több hő kell (nem is erre van kitalálva).
En ezert imadom a melohelyemen a Metcal pakamat
Saggitarius, Alkotó!
Köszönöm a válaszaitokat! Elfogadom, hogy a pákának (illetve a fűtőszálnak) ennyi a tehetetlensége. Ti tapasztaltok a sajátjaitokon hasonlókat? Alkotónak: Nem a páka hegyén mérem a hőmérsékletet, hanem a páka csatlakozójánál a thermoelem feszültségét. Tegnap tettem még egy próbát 300 fokkal. Thermoelem feszültsége 12,2mV. Vezérlő kikapcsol, ahogy kell, de a thermoelem feszültsége felmegy egészen 12,8-12,9mV-ig. (első felfűtésnél) Aztán ahogy hűl vissza 12,1mV-nál bekapcsol a szabályzó.
Üdv!
Én is megépítettem, kicsit átvariálva, külön táppal megy a vezérlő, nem a kapcsolgatott 24V-ról (mint attila86-nál). Kijelzővel együtt. Nálam totál pontos a hőmérséklet, semmi túlfutás. Viszont a feszosztó felső tagját kicseréltem 4.7kohm-ra, így tud 150-450 fokot. Miért hagytad ki azt a sok alkatrészt? Köszönet akik segítettek!
Szia!
Én az Alkotó-féle változatot csináltam meg egy kis módosítással. A felépítése: toroid 2x12v 3A trafó (az egyik 12v-s szekunderről kapja a feszültséget az áramkör). Ezen a trafón kapott helyet egy harmadik szekunder is 8v 700mA, ami egy 200mV-os kijelzőt lát el feszültséggel. Nem LM324-es ic-vel készült a szabályzó, hanem LM358-al. A feszmérőnek a jelet az ic 6-os lábáról veszem. (komparátor invertáló bemenete). Az alkatrészeket azért gyomláltam ki belőle, mert szerintem azok teljesen feleslegesek bele. R4-R5-P1 felesleges, mert P1-et koppanásig kell tekerni (zárlatig), hogy megfelelő legyen az első opa működése. R6-ot elvileg nem kellett volna kivenni (egy átkötést raktam a helyére) de az IC 150x erősítését kicsit módosította. (Meg nekem pont akkor kellett egy 100 ohmos ellenállás egy másik kapcsolásba és lusta voltam elővenni egy újat, ebbe meg úgysem zavar sok vizet, ezért ezt is kivettem ) Az R10 értékét módosítottam 1K-ról 150 Ohmra, mert így a rigolyámnak megfelelően tudom állítani az alsó-felső hőmérsékletet a P3-as potival (P2 kb 75%-on áll). D2 szerintem totál felesleges, csak az ic utáni 8v-ot csökkenti le kb. 7,5-7,4v-ra. Ennek csak annyi a jelentősége, hogy a második opa (komparátor) kimenete nem 6,5v lesz, hanem csak 5,9. Az R15-ös ellenállást gyakorlatilag megszüntettem, és beraktam az R14 helyére. Láttam olyan kapcsolást, ahol nincs a gate és anód között semmi. Megmondom őszintén ennek nem néztem utána, hogy mi a gyakorlati haszna, ha R15 bent van. Nekem azóta is változatlanul túlfűt, és nem tudom az okát. Illetve tudom, de a fórumtársak hatására nem foglalkozom vele. (Ha nem lenne hőmérő beépítve, akkor valószínű, hogy észre sem vettem volna ezt a "hibát". De ez a hőmérős-kijelzős "csicsa" azért nekem kell, hogy legyen az állomásban.
Jó, mert még kevesebb alkatrészből van, de nem tudom mitől fut túl, nálam nincs ilyen gond, egyenlőre.
Kijelződ milyen? Én azzal szívtam egy hetet, mert a táp miatt össze-vissza számolt. Érdekes nálam méregettem és más adatok jöttek ki a hőelem feszén különböző hőmérsékleten, mint az itt leírtak, igaz nekem kék páka van lehet azért, nem is működött jól a szabályzás, csak átalakítva. Ilyen hőelemet lehetne venni és beépíteni kattogós wellerbe?
Szia!
A kijelző (hőfokmérő) az Alkotó-féle 200mV-os panelműszer. Nálam most 3db SA52-11GWA-s led kijelző van benne. (De a következőben már SA56-os lesz) Érdekes, mert a kijelző fura működéséről már sokan írtak, de én egyetlen egyszer sem tapasztaltam ilyeneket. Soha nem tisztogattam a panelt semmivel, mégsem ugrált soha a kijelző. (Pedig már csináltam vagy 10-et belőle.) A sárga pákának és a kék pákának más a thermoeleme. Egy fok változásához más-más feszültségértékek tartoznak a sárgánál és a kéknél.(Legalábbis ezt írják róla, nekem nincs kék, ezért még nem tudtam megmérni.) A kattogós Weller teljesen más elven működik. Az ha jól emlékszem Curie pontos páka. Ez azt jelenti, hogy van egy ferromágneses anyag a páka hegyében (Ezt jelzik mindenféle számmal, ami hegy páka felőli oldalában van jelezve, pl 6-os 7-es), ami egy bizonyos hőmérséklet elérése után elveszíti a mágnesességét. Ekkor kapcsol ki a páka. Ha elkezd lehűlni, akkor ismét mágneses lesz a hegy és bekapcsol a páka. Ennek így van megoldva a hőfokszabályzása. Hihetetlenül egyszerű, a szó nemesebbik értelmében primitív, de ettől nagyszerű ez a megoldás. Ehhez a pákához semmi nem kell, csak egy tarfó és megy.
Azt tudom, hogy hogyan működik a weller, de beletennék hőelemet, kivenném a kapcsolóját, és jó lenne ehhez az állomáshoz, ezért kérdem kapható ilyen hőelem külön?
K-típusú hőelemet azt lehet venni, de kimondottan pákába valót szerintem nem. Én a helyedben nem "buherálnám" a Welleremet, hanem vennék egy sima Solomon pákát. A Weller az Weller, ne tedd tönkre! (szerintem).
Solomont már megépítettem, csak gondoltam bele dughatnám akkor a wellert is
Amúgy itt találtam wellerhez rajzot, amibe platina termisztor kell, és az ellenállásást változtatja az érzékelő, majd egy tranyót szabályoz vele, és szintén egy műv. erősítő hasonlítja ezt a feszt a beállított fesszel össze. Na mindegy jó ez a solomon, kiváncsi vagyok mennyi időt megy a fűtőbetét, meg a hőelem vajon?
Szia!
Nézd meg ezt a rajzot.Bővebben: Link
Tisztelettel kérdezném, hogy nincsen-e meg valakinek smd-ben a JLT2-es nyákja? Hálás lennék érte, ha nem kellene megterveznem
Megvan
0603 ellenállások 0805 kondik (kivéve a 4,7u az 1206) Örök hálám érte, köszönöm! Az én szemem már nem annyira jó, így 1206-osban dolgozom, de ez így nagy segítség már! Alkalmasint jövök eggyel Neked! Az lenne a hab a tortán, ha a .lay fájlod is meglenne.
Hali!
a kattogós weller hegyet a kék nyelű pákába be lehet tenni, a sárgáb nem, mert oda hosszabb hegy való
Kösz, nem rossz. Mindegy jó ez a solomon.
Ja, köszi, erre rájöttem, nagyon tetszik így, mert még jobban örülök az állomásnak, múltkor találtam is itthon egy weller hegyet Szerencse, hogy kéket kaptam véletlenül a HQ-ban.
Lenne két kérdésem:
A fekete solomon pákának is más a hőeleme, mint a kéknek? Gondolom itt sokan használnak ilyen pákát, mennyi idő a várható élettartamuk? (Pl. napi 8 óra üzem, amiben van készenlét is, nem folyamatos forrasztás.)
Szia!
A fekete ugyanaz mint a kék, csak a fém rész is be van kötve a csatlakozóba(ESD). Az élettartamuk elég sok, még mindig nyúzom az első sárgát, az eredeti hegyével.
Na ez jó hír, akkor megy pár éve. Olvastam valahol, hogy nem sokat bír a fűtőbetét, hamar elég, akkor ezt cáfolod.
Még egy kérdés, olyat lehet csinálni, hogy a hőelem negatív kivezetését a páka fémtestéhez kötöm, és azt földelem, és akkor ESD lesz? Valahol láttam ilyen megoldást, vagy ez hülyeség?
Akkor lesz ESD, ha a páka fém részét földeled, de a hőelem negatív csatlakozója nem kapcsolódik a páka fém részéhez.
Úgy miért nem jó?
Akkor is földpotenciálon lesz a páka.
Lenne egy kérdésem, azt olvastam, hogy a hőelemeknél a hideg pont hőmérséklete befolyásolja a mérést, ennél a forrasztó állomásnál ez nem számít?
Bocs ha hülyeséget kérdezek.
Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy megépítettem a forrasztóállomást, de csak olyan trafóm van aminek az üresjárati feszültsége 27 V, de terhelésre leesik 24,1 V ra. Használhatom ezt a trafót ehhez az állomáshoz? Üdv.: Petya
Szia!
Szerintem igen,mert pl: az én gyári weller állomásomban is a trafó ürejárati feszültsége kb:27 volt.
Ha bírja a két ampert akkor igen.
Nálam 19 V -al megy.
Nagyobb feszültség hamarabb melegíti fel a pákát a beállított hőfokra, és ehhez nagyobb áram fog folyni a fűtési periódusban.
Nagyobb áram jobban "koptatná" a fűtőpatront, de mivel rövidebb ideig folyik csak, ezért nem veszélyes ebben a mértékben.
Tehát nem kérdeztem hülyeséget, érdekes erről nem esett eddig szó. (Kivéve mate_x állomásánál, ahol ugyebár egy termisztor van a pákába építve.) Mindegy.
Akadt egy új probléma, a DIN aljzat. A páka kábel, illetve dugó mozgatására elkezd össze-vissza mérni a kijelző, mert kontakt hibás az aljzat. Nézelődtem neten, de nem igen láttam olyan kivitelűt pl.,amelynek cső érintkezői lennének. Mindenesetre megoldottam úgy, hogy kicsit hajlítottam a páka dugójában lévő lábakon. Amúgy nálam 17 voltról megy. |
Bejelentkezés
Hirdetés |