Ezért mondtam korábban, hogy rossz érték van a PCLATH-ban, csak nem írtam le hosszabban...
Át kellene szervezned a programot, úgy, hogy a kijelzendő digitek RETLW-s szubrutinjai vagy ugyanabban a programmemória-bankban, vagy legalábbis előre definiáltban legyenek. Ezután meg valami ilyesmivel váltogatsz:


Ha nem kavartam be magam, akkor ez mindig jó ugrásokat fog eredményezni.

Meg annyit kobold hozzaszolasahoz, hogy nemreg (tegnap?) leirtam neked, Szendi, hogy hogyan kellene a PCLATH-tal operalni, azt irtad megertetted, de ebben a kodban meg mindig addwf-eket latok a PCL-t illetoen - marmint 'addwf PCL,F' van es itt az 'F'-en van a hangsuly! Igy hogyan szeretned a C-t hozza csapni a PCLATH-hoz? Gondolj bele, hogy ha a tabla lap hatarra kerul akkor mi tortenik? Egyik fele 0x02-t kivan a PCLATH-ba, masik fele 0x03-at...

Egy ilyen tobb dimmenzioju tablanal mar jobban at kell gondolni mit is akarsz. Gondolom ezek karakter tablak? Es akkor elobb a karakterhez tartozo tabla cimet szeretned kiszamolni majd onnan egyesevel kikapkodni a tabla elemeit es kitenni pl LED matrixra vagy valami hasonlo? Hogy nez ki ez a szamolosdi jelen esetben?

Helló Kobold, helló Trudnai.

Igen, ez egy szöveget ír ki egy led mátrixra.
Az egy kész programocska volt egy rövid szöveggel, és én átírtam, hogy négy féle szöveg közül lehessen választani.
A PCLACH benne volt a programban, csak nem értettem a működését.
Most már úgy érzem, hogy értem. (talán)
A négy féle szöveg hatására jött elő ez a gond.
Tehát most újra át kell gondolnom, hogy mi van a programban, és hogy Ti mit írtatok.

Addig is köszönöm a segítségeteket, és majd jelentkezem, ha nem jutok düllőre.

Szép estét nektek (is) .
Köszönettel

Valószínűleg ezt kérdezed:

Helló Trudnai és Kobold.

Közben utánna olvastam a program memória lapozásának, felosztásának.
Ez az én példámat nem érinti, (szerintem) mert 2K-ként vannak a lapok. Az én PIC-em 16F630-as, és csak 1K a memóriája.
Csak akkor azt nem értem, hogy a program magyarázatban miért van ez:

we're in the second page, so set the PCLATH so computed gotos work correctly

Köszönettel

Az adatlapból idéztem
Mivel a cím alsó 8 bitjét a PCL adja, az meg ugye 8 bites, 256 a maximum címezhető terület nagysága (0x00 ... 0xFF). Ha efölé mész (azaz pl. 0x100), egy ilyen táblázatos ugrásnál állítanod kell a PCLATH tartalmát, különben csak valahová ugrik a végrehajtás, de nem a kívánt helyre.

hú de jó, hogy C-ben nem kell ilyesmivel tökölni. Mindazonáltal minden elismerésem annak aki asm-ben ilyen szinten benne van

Szendi,

Itt ket dolog keveredik mar, ugy erzem, hogy sikerult bele melyedned valamibe amibe nem kellett volna, de ha ebbol kikeveredsz akkor mar nagy katyuk nem varnak.

Szoval a GOTO es CALL utasitasnak is vannak korlatai, azok is le vannak irva a dokumentacioban. Ha nagy a program memoria, es hosszu ugrasaokat csinalsz (GOTO-val vagy CALL-lal) akkor is kell torodni a lapokkal, ezt legegyszerubben a PAGESEL operandullal lehet megtenni. De megegyzer: nem errol van most szo!

Ami a baj az amit kobold is emlit, hogy a PCL az egy 8 bites regiszter, a teljes PC also 8 bitje. Ez pedig ugye 256 programszo megcimzeset teszi lehetove... Nalad is a tablaban lehet latni a kat kep kozotti elteresben, hogy egy resze a tablanak a 0x026C -n van a masik kepen mar 0x0302 a PC, magyaran a PCL elso esetben 0x6C, masodik esetben 0x02, mig a PCLATH-nak nyilvanvaloan elso esetben 0x02 mig a masodikban 0x03 -nak kell lennie. Mint egy 16 bites szamot ugy kepzeld el. Mivel a PIC Baseline, a PIC Midrange es a PIC High Performance (18F) -ek mind 8 bites architekturak, ezert a 16 bites szam osszeadasa nem mehet vegbe egyetlen utasitassal. 12F 16F eseteben viszonylag bonyas a 16 bites osszeadas - ahogy lattad a peldaban amit irtam a multkor, a PCLATH-ba betoltom az alap erteket, mahd a W-be a W+PCL-t betoltom, azert a W-be hogy meg ne ugorjon el. Ha ennel az osszeadasanal a C magas lesz (magyaran tulcsorog) akkor egyszeruen inkrementalom a PCLATH-t. Ennel a pontnal mar minden elo van keszitve, es mar cskak be kell masolni a W-t a PCL-be hogy az ugras megtortenhessen.

A 2 dimmenzioju tablaban amivel szenvedsz ottkicsit mas a helyzet es kicsit bonyolultabb is. Elobb az elso dimmenzioval kell torodni, msgysrsn a tabla elemek meretevel fel kell szorozni az indexet majd ezt 16 bitesen hozza adni a tablazat kezdo cimehez. Celszeru (es ha van ra lehetoseg) a tabla elemeket 2 hatvanyara igazitani, pl esetedben 8 es akkor eleg egyszeru a szorzas (3xRLF). Majd mindehhez hozza kell adni a 2. dimmenzio indexet (mivel ott az elemek merete mar csak 1 ezert ott nem szorzol).

Lehet, hogy nem kell tökölni ilyenekkel, de emellett az életben nem érti meg a programozó, hogy hogyan is működik a PIC. Ez pedig egy komolyabb feladatnál igen nagy hátrány. pl. amit C-ben, optimalizálva a fordító 39 utasítás alá nem tudott levinni, azt _asm betétben 17 utasításból megírtam.
Azt mondanám, hogy komolyabb időkritikus feladatokat C-ben nem nagyon lehet megoldani, mint ahogy a PC-kben a drivereket sem C-ben írják, legalább is az időkritikus részeket biztosan nem.
Lényeg, hogy mindegyik nyelvnek megvan az erőssége, és ha profin akarsz programozni, minden korlát nélkül, akkor minkettőt kell ismerni, de főleg a PIC-et, amihez az asm sokkal közelebb visz.

Én mostanában épp a floating point rutinjaimat csiszitolom, amivel 12F683-ban akarok majd számolgatni.

Mielőtt belekezdtem az asm-be, megnéztem HI-Tech C-ben, hogy mire számíthatnék. Írtam egy egyszerű programot, ami definiál két float-ot, ezeket feltölti konstansokkal és összeadja őket. Ez valami 27% és 39% programmemória-foglalást eredményezett attól függően, hogy 24 vagy 32 biten ábrázolt floatokkal fordított a fordító.

Nos, most ott tartok az asm-mel, hogy a floating point rutinok lib-ben vannak, ezt kell hozzálinkelni ahhoz, ahonnan használni akarom őket, valamint tartozik hozzá egy inc file, amiben definíciók és makrók vannak a használathoz. Egy egyszerű, a fenti C progihoz hasonló bonyolultságú tesztprogramot lefordítva a floating point lib-bel 16% foglaltságnál tartok. Még egy-két százalék hozzá fog jönni hibakezelés okán, de 20 fölé nemigen fog menni, és én 32 bites IEEE számokat használok - ez volt C-ben 39%.

Egy ilyen kis PIC-nél nem mindegy, hogy a programmemória 60 vagy 80 százaléka marad-e meg a tényleges tevékenységre (ráadásul azt is pazarlóbban használná a C, mint az asm).

Helló Trudnai.

Köszönöm a magyarázatot.
Ezeket én sehol nem találtam leírva, így.
Átrágom, és megfogom oldani a gondomat.
Időm van. (sajnos)
Tudom így tanul az ember, de kell egy irány amit a hozzáértők TE ÉS a TÖBBIEK kijelöltök.
Fél éve még azt sem tudtam, hogy mi a PIC.
(és az ötven felettieknek még mechanikus az agyuk
És vannak olyan szavak, még a magyarban is, amit ki kell következtetni, hogy itt mit jelent. (pl. index)
Úgy gondolom, lassan, de haladok, mert kezdem már látni, hogy mi mindent nem tudok. Ez jó jel.
Köszönöm a segítségeteket, neki ülök, és lépésről lépésre haladok.
Sok sikert a munkádhoz, köszönöm.

ui. ha elakadok, majd jelentkezem

Azért van amikor átesnek a ló túloldalára. Pl mikor olyan programot írnak, hogy az időzítéseket nop -okkal biztosítják, és így belezsúfolják a progit egy kisebb pic-be. Ahelyett hogy választottak volna egy nagyobbat, és elegánsan megoldották volna egy timer interruptal. Ez pl valóan bravúros megoldás, de nem jó, legalábbis szerintem. Vagy ugyanilyennek tartom a szoftveres pwm-et, mikor létezik hardveres is, stb. Szóval elismerem hogy hatékony az asm, de hogy nem "szép" az tuti. De ez az én egyéni véleményem. Vmelyik magazinban csináltak amugy egy tesztet különböző fordítókkal, és az asm-et elég szépen megközelítette a C sebességben is, a basic meg jóval lemaradt. Nekem ennyit megér hogy C ben programozhassak.
Másik téma: 12F629 -el szívtam, fél órája szívok mplab szimulátorban, az egyik io láb az istennek se akar működni rendesen, aztán elővettem a doksit, és kiderült hogy az a láb csak input

Azt azért nem tartom a ló túlsó oldalára átesésnek, ha valamit kisebb chipen old meg valaki. Azzal én is egyetértek, hogy a NOP-al történő időzítés nem szép megoldás. Azzal csak néhány utasításnyit illik késleltetni.



Múltkor megsült az egyetlen itthon levő 12F683. Mire szerzek ilyet, az két hét legalább. Akkor már inkább betettem egy 12F675-öt, és megírtam szoftveres pwm-re a feladatot.



Ez nemis meglepő, a C eredetileg is az asm valamilyen szinten történő leváltására lett kitalálva, nem magas szintű programozási nyelvnek. Csak az a baj, hogy ez eléggé fordítófüggő, hogy mennyire közelíti meg az optimális kódot. Ráadásul egyazon fordítóban ugyanazt leírva többféleképpen, többféle hosszúságú kódot is generálhat a fordító. Tehát lehet igencsak jó kódot írni C-ben, de ahhoz tudni kell, hogy mit mire fordít a fordító. Ugyanígy természetesen lehet asm-ben is rossz kódot írni.



Jó ezt látni. Komolyan. Többször próbáltam több helyen is már megértetni, hogy ha valami nem megy, akkor talán próbáljunk utánanézni a doksiban, hogy mi tartozik hozzá, mert 1. úgy előbb választ kapunk, mintha beírnánk valahová a kérdést, 2. megtanuljuk használni az adatlapot, 3. meglesz az a sikerélmény, hogy magunktól jöttünk rá valamire.

4. Profibbak egyből úgy indítanak, hogy elsőként előveszik az adatlapot, és megnézik, hogy fizikailag mit lehet és hogyan, utána lehet szoftveresen építkezni

Épp az imént említettem, hogy majd kétszer lassabb kódot generált a C18! Nem tudom milyen feladatok megoldásával kísérletezgettek, de próbálj meg maszkolni C-ben és írd meg ugyanazt asm-ban(pl. egy portr felére úgy vigyél ki 4 bitet, hogy a felső ne változzon). Meg fogod láni, hogy a logikai műveleteket a C nagyon rosszul fordítja. (mondjuk attól is függ hogy van beírva, de sokkal jobb nemigen lesz)

Ettől függetlenül én is használom a C-t elég sokszor, de tele van asm részekkel, ha szükséges, és elég sokszor szükséges. Persze nem LED villogtatáshoz!

Valóban!

Hát szoktam énis nézni hogy mit tud az adott eszköz, de a fene se gondolta volna hogy egy IO láb csak I
Rajzon is I/O pin szerepel, csak a szövegben említi hogy bemenet. Továbbá ha jól látom csak VSS felé van védődióda. Nagyon utálná ha kapna ellenálláson keresztül 16V -ot a bemenet ?

Ellenállásosztó nem fér bele a tervbe? Vagy az nem jó megoldás?

Ha jól sejtem, a GP3-ról beszélsz, annak van egy másik, lényeges funkciója, mégpedig az a Vpp bemenet. Így jogosan nincs rajta "felső" clamp dióda, a 16V-tól meg valszeg tönkremenne, de minimim programozás módba kerülne a chip, ami működés közben nem túl egészséges.

Csak filóztam, hogy mi legyen, zenerrel megfogni, vagy dióda a vdd felé. De talán még az osztó lesz a legegyszerűbb, köszi.

Ez nem igaz, en is mar 40 vagyok, es Edesanyam elektromernok - neki pl tuti fetek vannak relek helyett az agyaban )



Nagyapam, aki vezeto repulo mernok volt a Focke Wulf-nal, aztan a haboru utan a BME-n okitott (tobbek kozott Michelbergert is) mindig azt mondta, hogy a tudas ott kezdodik ahol mar latod mennyi mindent nem tudsz... Szoval ez mindenkeppen jo jel!

Volt honnan örökölni a tudás utáni vágyat

Nem a NOP-ok miatt fer bele az asm-ben megirt program a kisebb PIC-be, hanem mert az asm-nel a fejleszto pontosan tudja mit akar es azt hogyan lehet a legkevesebb utasitasbol meguszni, mig a magasabb szintu nyelveknel a fordito legfeljebb csak "optimalizal".

Ami meg a kisebb chipet illeti: Ket dolog van, az egyik, hogy egyszeruen hihetetlen jo erzes az a kihivas, hogy "csakazaertisbelepreselem", masreszt pl anno mikor 10F202-be raktam azt amit meg 12F683-mal sem tul egyszeru megoldani annak olyan megfontolasai voltak, hogy a 10F202 nagysagrendekkel kisebb meretu (SOT23-6 szemben a 12F683 SOIC-8 -al), masreszt ha megnezed mennyibe kerul akkor mar 200-as tetelnel is viszonylag szep summat lehet megsporolni vele.

Helló Trudnai.

Na, jó, azért egy jó mechanikát is fel lehet pörgetni.
De nekünk még más a gondolatmenetünk.
Sok mindent még magyarul sem értünk.

Pl. "Elobb az elso dimmenzioval kell torodni, magyaran a tabla elemek meretevel fel kell szorozni az indexet majd ezt 16 bitesen hozza adni a tablazat kezdo cimehez."

MI az hogy, első dimenzió, tábla elemeinek mérete, és mi az, hogy index.
A többit értem, elvégre villamosmérnök vagyok, és magyar


Ez ugye az elektrostatikus hidrobuzerátor, az egybeépített cerebabrátorral?

Egyébként még délelőtt helyreálltak a címek, hiszen ha megértem a probléma lényegét, akkor, már van esélyem a megoldásra.
Természetesen, most újabb gondok vannak, de majd csak megoldom.

Azt szoktam mondani, hogy az Isten óvjon,meg azoktól az emberektől, akik okosnak hiszik magukat.

Köszönettel

Egy tomb ugye olyan mint egy vektor a matematikai fogalmak szerint, marmint (uhh, ez sem jo igy, nem a geometriai vektorra gondolok, hanem mint szamok sorozata) Belezavarodom a sajat mondandomba Ket dimmenzioju tomb pedig mint egy matrix (es itt nem a potyogos betus filmre gondolok epp )

Ugye ez egy ket dimmenzios tablazat, eloszor ki kell valasztani a karaktert (1. dimmenzio, vagy 1. sor a tablazatban, vagy ha ugy tetszik kivalasztani egy vektort a matrixbol). Azutan ebbol a vektorbol vagy sorbol egyesevel ki kell kapkodni a karakter kepehez tartozo elemeket.

C-ben ez ugye egyszeru, csak definialnak egy tombot:

unsigned char karakter[28][8];

majd megcimzik a tombot:

a = karakter[4][5]; // kikapja a 4. karakterhez tartozo 5. sort..

A valosagban a C fordito valami hasonlot csinal amit Te itt asm-ben, tehat kiszamolja a cimet es kiemeli onnan a szamot. Az index az a sor es oszlop cimzesera szolgalo multato szam. Tehat az elso index a 4, ami a karaktert cimzi meg, a masodik az 5 ami azon belul az 5. sort. A C fordito hasonloan szamol ahogy Te teszed, tehat az elem hosszat beszorozza az indexel -- 8 elemu az osszes karakter, azaz 1 vektor 8 elemu, tehat 8*4, utana a vektorhoz tarozo indexet kiszamolja, tehat a vektorokban talalhato elemek ugye 1 hosszuak, ezert 1*5 a vektor offsetje (vektoron beluli cime). Ugyhogy a keplet: memoria cim = karakter tabla cime + 8*4 + 1*5;

Helló Trudnai

Köszönöm az ismertetőt.
Tanulmányozom, tanulom.

Köszönettel

Kicsit belevetettem magam a PIC világába, egyelőre csak elméleti téren, mert még nincs építőelemem elkészíteni a dolgokat.

Itt az oldalon elolvastam a Topi által írt 3 részes PIC leírást, de most tényleg odafigyeltem.
Nem vagyok valami nagy zseni programozásból, de most ténylegesen sikerült megértenem az egészet

A lényeg, amiért írok most:
Az 1. részben található 2 darab JDM programozó. Engem az első érdekel.
A kérdésem: azzal a programozóval melyik PIC fajtákat lehet programozni?
Gondolom, hogy annyi a dolog nyitja, hogy a programozáshoz szükséges feszültség (ha hülyeséget mondok, légyszives szóljatok) akkora legyen, amekkorát a programozó lead? (Ha jól értettem a leírást, akkor ez 5V)

Szia vtnagy,

Isten hozott a PIC vilagaban

A JDM programozokrol nagyon sokan itt ugy gondoljuk nem egy jo dolog. Mar azon is gondolkodtunk megkergetjuk Topit amiert bele vette a cikkebe Az fo ok amit Te is fejtegetsz a programozo feszultseg - ez a PICnel nevlegesen 13V, ettol lehet valamivel kevesebb is, igy a JDM az eresedti RS232 szabvanynak megfelelo 12V-os feszultseg szintet engedne ra a PIC-re, nade ujabb gepeken vagy nincs RS232 vagy mas fesz szinteket ad le. Ha jol megnezed emiatt az eredeti JDM-et modositottak is, igy ami Topi cikkjeben is szerepel annak is kulso tapellatas kell.

Masik gond, hogy az RTS/CTS labakkal operal, es ha az nincs jol implementalva az RS232 atalakitoban akkor nem mukodik a programozo kielegitoen. Tipikus ellen pelda a Prolific chipes atalakitok, amik olcsobb eszkozokben talalhatoak meg. FT chipesek altalaban jobban viselkednek. Erdekes meg az is, hogy Express Card -nal is az USB interface-t hasznaljak RS232 atalakitonak, es sok gyarto a Prolific-et hasznalja - ugye olcsosaga miatt. Nos, normal kommunikaciora jol is mukodnek azok, csak nem mikor az RTS/CTS biteket rangatva probalnak meg vele kommunikacios szoftvereket irni.

Summa summarum en amondo lennek gyagyd a JDM-et es epits inkabb Watt vagy Szilva fele PicKit2 klont Azok igazi USB-s programozok es nem kell kulso tapellatas mert bele van epitve egy DC-DC inverter ami az USB-s amugy is sokkal stabilabb 5V-jabol allitja elo a szukseges tap es programozo feszultsegeket. Azonkivul egy PicKit2-vel tudsz aramkorbe ultetett PIC-et is debuggolni, mig a JDM-mel csak programozni tudsz.

Az oldalamon írtam a JDM-ről, kérlek olvasd el, és utána felejtsd el, ha jót akarsz!

Erről most eszembejutott, hogy minden egyes JDM rajz mellé kéne mellékelni egy olyasajfata elme-törlő kütyü rajzát is, amit a Men In Black-ben használtak

Hát, kezdetnek akartam a JDM-et, mert tanulni szerintem az is jó, de akkor lemondok róla.

Valamelyik fórumban találtam nem is olyan régen egy PicKit2 klónt.
http://szilva.info/pickit2-1/index.hu.html

Arra gondoltam, hogy ezt (is) megépíteném, csak ezt nem értem, hogyan tudnám használni.

Watt: igen, olvastam már az írásod