Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp autóba Hi-Fi-hez
Lapozás: OK   58 / 148
(#) foxi63 válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 18, 2010 /
 
ezt egy kicsit gondold át
Feritgyűrűn az 1.5Tesla nagyon sok!
0,25 max 0,3 szokott lenni.
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 18, 2010 /
 
Hát ja.

Jól mondja foxi63
Én az M2TN-C magokat 0.125T -val számolom. Az biztos jó lesz. A 2.95-ös gyűrűvel meg próbálhatod az 1 menetes primet 50KHz-en. a 2.1-esnél kell a 2 menet.

Na meg mi az, hogy félhíd? Nem push-pull? Autóban azt szokták.

Itt egy félhíd kalkulátor progi.

Menetet a freki növelésével tudsz csökkenteni, de 80KHz-en már nem próbálkoznék. Ha kisebb a freki, több menet kell, ez igaz, de az 1 menetes primer se kutya.
(#) Csaszu válasza emmzolee hozzászólására (») Jan 18, 2010 /
 
0,15-öt akartam írni, nem tudom hogy jött össze 1,5 kétszer is
Arra gondoltam hogy az oszcillátor frekije 100 Khz, pussh-pull-ba 50 Khz lesz a trafón.
De a lényegi kérdés az lenne, hogy nem gond ez az egy menet ? Ha 2 menetet tekerek rá felére kell venni a frekit, de ott meg necces hogy nem megy át a kraft, meg gondolom a fetek sem díjazzák.
(#) Csaszu hozzászólása Jan 19, 2010 /
 
Még egy kérdés
A mellékelt oldalról melyik fetet választanátok 9 V-ra, push-pull, max 250 A-es terhelőáramra ?
A maximális feszültség 15 V körül lenne, de itt 50 A-nál nagyobb áram nem lenne. Freki 50 Khz körül/alatt.
40 V-osokat mennyire lennének neccesek ?
2x3 db-ra gondoltam toroidonként ennyinek elégnek kell lennie.
247ac nem jó mert nem férek el
IRLB3036 ?

Képekben
Bővebben: Link


Bővebben: Link
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Ha 2 menetet tekersz rá, attól nem kell a felére venni a frekit, mert fog az úgy is menni. Mondom, ha a 2.1cm2-es magot használod, annak tökéletes. A nagy magra, a 2.95-ösre meg 1.5 menet kell. Ezeket 12V esetére mondom.

Idézet:
„Ha 2 menetet tekerek rá felére kell venni a frekit, de ott meg necces hogy nem megy át a kraft, meg gondolom a fetek sem díjazzák.”


Álj.

- Miért baj, ha nem megy annyira föl a freki, ha nem tudod megoldani az 1 menetet?
- Attól, hogy 0.125 lesz a gerjesztés, még tuti átmegy az energia!
- A fetek meg akkor melegednek jobban, ha nagyobb frekin járatod őket. Akkor lassabbak lesznek a fel és lefutó élek, és eleve több ciklus lesz egy adott időn belül, tehát jobban fog fűteni. A trafóval ugyan ez a helyzet. Alapjáraton terhelés nélkül is melegedhet egy bizonyos freki fölött. (fölmágneseződik, le mágneseződik) minél nagyobb a freki, annél több mágneseződés, annál több hő. Ha a trafó alapjáraton melegszik, az gáz. Akkor terhelés alatt ki fog fi ..gani.
Szerintem építs egy deszkamodellt, és kísérletezd ki.
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Ja, én meg azt hittem ez 12V-os lesz.

Hogy lesz az, hogy 9V-on 250A (2250W)
és 15V-os meg 50A Az meg (750W)

Valamit félre értettem?

Fetből? Nyilván a legkajakabbat. Az Rds is arányban szokott lenni a teljesítménnyel, azonos feszültségű,és gyártójú feteknél.
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Az IRLB3034 jobb lesz szerintem mert ugyan nem néztem meg az adatlapját, de biztos, hogy kisebb a belső ellenállása(Rds)

Én nem használnék 40V-nál nagyobb feteket 9V-ra. Minél nagyobb a fet feszültsége, annál nagyobb az átmeneti ellenállás, azaz veszteség. Ha megépíted, meglátod, hogy mekkora tüskék lesznek kapcsoláskor, és azok a tüskék nem lehetnek nagyobbak ennél. Viszont ha egy snubberrel meg tudod fogni, akkor fölösleges a nagyfesz (55-60V-os) fet.
(#) Csaszu válasza emmzolee hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Hali
Akkor azt mondod ha erősen csökkentem a gerjesztést akkor is átmehet rajt ekkora kraft normális csatolás mellett ?
Elvileg ha duplázom a frekit duplázódik az átvihető teljesítmény is, az effektív keresztmetszet duplázódása pedig négyzetes.
1,5 menetet nem lehet rátekerni mert toroid, és csak fekve tudom berakni.

Persze próbálok előtte, csak azt kellene kivesézni, mivel kezdjek.
A 9 V-ot nagyjából számoltam ki.
Az akkuk belsőellenállásából, kábelek, geni amennyit tölt, stb. ennyit tuti hogy tud tartani. A végnek a feszt, meg tartja a visszcsatolás.
Az össz áramot nem mondom mert hülyének néztek

A 15 V 50 A meg egy sacc volt, ennél többet biztos nem tölt a generátor feszültségre, és ekkora áramnál biztos hogy nem lesz több 15 V mellett mert bezuhan a fesz.

15 V push-pull --> 30 v + a tüskék, és még azt sem tudom a visszacsatolás miatt mi lesz bennt.
Vagy ha tényleg csak 10 V alatt kapja az igazi terhelést akkor megfelel a 40 V-os ?
Snubber méretezést részleteznéd ?
Vagy ezt csak próbálgatva ?
(#) cimopata válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Helló!

Szerintem jobb ha több kisebb áramú fetet használsz, mert már csatorna ellenállásban ok, de azok a kis nyeszlett lábak eléggé meglesznek terhelve és azt nem számolják bele az áramteherbírásba.

Snubberszámítást csak akkor lehet csinálni ha már ismert az áram és a feszültségek lefutása.
De ahhoz kell a kész táp.
(#) Csaszu válasza cimopata hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Hali
Szívesen fogadnám ha te is írnál véleményt a giga böszmeségemről.
Lényegében egy 2000 A-es 9V-os ( 12 V ) szabályzott tápról lenne szó.
A 10x20-as negatív sínek alul futnánának, 1-1 db közé lennének szorítva a source-ok. több leágazással egy csomópontba, szval a feszültség nagyságrendileg mindenhol ugyanannyi a negatív oldalt nézve.
A primerekre a pozitívot 25-ös Mkh-val vinném, ugyanolyan hosszúságban, A gyűrűk 8 db tali féle 2,95 cm^2-es m2tn-c anyagminőséggel.
Itt lenne a nagy kérdés hogy 1 vagy 2 menet ?
Alacsonyabb / magasabb freki ?
40 V-os fetekhez mit szólsz ?
Akkor 2x4 db magonként 200 A körül ?
Meghajtást megpróbáljam 2 vagy 4 db 9-12 A-el ?
mic 4421, tc4451 ?
egyenirányítás u30d30-al. mindegyik toroidot külön-külön, utána összehúzva.
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Hát ja. Ha túl gerjeszted, melegedni fog a mag. Az meg gáz.
Viszont tudsz tekerni rá 1.25 menetet, vagy 1.75 menetet is.

Kezdem érteni mit építesz. Egy stabil tápot az autóba, hogy a táp ingadozástól ne szenvedjen semmi?
Ha igen, akkor 15V is lehet a feteken, és azzal számolj.
(#) Csaszu válasza emmzolee hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
igazad van, hülye vagyok, akkor 40 V lesz.
amúgy telepatizálsz hogy majdnem másodpercre egyszerre értünk ide ?
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 

Nem, hanem lefektetem a gyereket, és nyugodtan netezhetek. Az meg mindig ilyen időtájt szokott lenni.
(#) cimopata válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
A kimeneteket eldöntötted már hogy sorba vagy párhuzamosan lesz?

Mert én sorban ajánlom a szekundereket és az egész táp közös órajellel menne.

A rézsín jó ötlet másként nehéz is lenne.

Fusson 3 rézsín:
- source oknak
- draineknek
- + tápnak
(#) Csaszu válasza emmzolee hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Alig torzítva ez is nyalogatja az 1500 A-ert.
kockába gondolom 20 kw lejön róla, tápról meg 25.
Bővebben: Link

Bővebben: Link
(#) emmzolee válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
A QQQ!

Ez nagyon jó!

Gusztustalanul stabil a tápjuk

Komoly cucc.
(#) Csaszu válasza cimopata hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
4-et 4-et párhuzamba, majd ezeket sorolni akartam.
De ha azt mondod érdemesebb sorolva az egészet, úgy lesz.
Bár a gyáriakon általában úgy szokott lenni hogy megfelezik a trafókat, a csoportokat párhuzamosítja, és ezeket sorolja.
Meghajtással saccra hogyan próbálkozzak ?
(#) cimopata válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
Idézet:
„4-et 4-et párhuzamba, majd ezeket sorolni akartam.”


Pontosan mekkora fesz. kell?

Variálhatod sorosan párhuzamosan. Ahogy neked tetszik.
Sorosan kevesebb az egyenirányítási veszteség.

A vezérlésnek vannak remek PWM IC-k lehet válogatni bőven, nem ez lesz a titka a jó működésének.
Egy jó fetmeghajtás és természetesen a jó teljesítményfokozat kialakítás.
(#) Csaszu válasza cimopata hozzászólására (») Jan 19, 2010 /
 
-+ 180 V körül
Amúgy az előbb nem értettem mire gondolsz a közös óra jellel ha sorolva van az egész
494 lesz, legalább valamennyire ismerem
Gate kapacitással hogyan tudok meghajtót méretezni ?
(#) cimopata válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 20, 2010 /
 
A meghajtó méretezését egyszerű módszerrel megnézve a TC4421 adatlapját (2-1)ábra.

Valamint nézd meg a választott fet IRFB3036 adatlapját és abban az 5. ábra Ciss mennyi, kb 13nF.

A TC adatlapjában bár 13nF-ra nincs de nagyjából láthatjuk hogy 10V-os tápfesznél 70-80ns a nyitás.
Kb ez várható 9A-s fetmeghajtónál

Trafók sorba kötése:
(#) Csaszu válasza cimopata hozzászólására (») Jan 20, 2010 /
 
Jah hogy te egyenirányítás előtt gondoltad a sorolást.
Mennyire áll fennt így a veszély, hogy a nem azonos meghajtóval vezérelt fetek kis időkülönbséggel nyitnak ?
Gate sín hossz befolyásolhatja valamennyire ?
30 A-nál nagyobb kétutas, gyors egyenirányító létezhet ?
gondolom párhuzamosítani nem valami szerencsés őket, a 30 A pedig kevés lesz.
(#) Subwoofer válasza Csaszu hozzászólására (») Jan 21, 2010 /
 
Igen úgy létezik nagyobb,hogy fogsz több egyenirányító diódát és párhuzamossan kapcsolod őket... Inverteres heggesztőben is párhuzamossan volt kapcsolva legalább 10db és ha ott heggesztőben bírja a párhuzamos üzemet szinte rövidzárban akkor, sztem a tápodban sem lesz probléma...
(#) drauthev hozzászólása Jan 23, 2010 /
 
Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, pontosabban a kérésem, hogy valaki legyen olyan kedves, és magyarázza el nekem röviden, hogy hogyan működik ez az áramkör.
Nem teljesen világos, hogy mi is történik a bekapcsolás után, és hogy miért is kezd el rezonálni...

Előre is köszönet a válasz(ok)ért!
(#) banyaiakos válasza drauthev hozzászólására (») Jan 24, 2010 /
 
Hali!
Ebben a topikban kellett volna kérdezned, mivel ez egy kapcsoló üzemű táp. És nem pedig nyitni egy újat.
Amúgy pedig ha a címet nézük itt estt róla szó...
(#) Csaszu hozzászólása Jan 24, 2010 /
 
Mintha itt lett volna szó róla, csak nem találom a hozzászólást.
Milyen jelentősége van a ferrit térfogatának ?
Ha mondjuk azonos keresztmetszet mellett az egyik térfogata a másikénak duplája.
(#) nikolatesla válasza drauthev hozzászólására (») Jan 24, 2010 /
 
Helló!
Amint látom ez egy sorkimenőnek a FETT-ess változata.
Az irfp250 illetve a másik irfp250 darlingtonba van kötve.Ez adja neki a meghajtást és a frekvenciát.A zéner dióda pedig be állítja a feszültséget.A 47/100qH tekercs a vissza csatolás amivel szabályzod a frekvenciát.És a 400V dióda pedig védi a Fetteket.Valamint valamelyik FETT körüli ellenlássál lehet változtatni az időnkénti kitöltési tényezőnek a %-át.
Szerintem egy némítást fognál kapni a topik nyitásáért
(#) kadarist válasza drauthev hozzászólására (») Jan 24, 2010 /
 
Szia!
Itt egy leírás, sajnos angolul. Bővebben: Link
Ez egy önrezgő kapcsolás, közel szinuszos kimenő feszültséggel. A frekvenciát a kondenzátor kapacitása és a trafó induktivitása határozza meg. A soros fojtótekercs a kapcsolás hatékonyságát növeli, a nagyfrekvencia így nem tud a táp felé kiszökni.Bővebben: Link
De biztosan megszólal egy hozzáértőbb fórumtársunk is.
(#) hugi00 hozzászólása Jan 24, 2010 /
 
csasszu !

Ha jol remlik te kerestel ilyesmit.

(#) emmzolee hozzászólása Jan 24, 2010 /
 
Hello

Multkor mintha valaki mondta vona, hogy Lehet venni olyan sárga, nagyon vékony öntapadós fóliát, amit a trafókban használnak szigetelésre, meg rögzítésre.

Beteszek egy képet, mire gondolok. (piros, és sárga fólia) láttam már sok színűt.

Tudtok ilyet valahonnan?

Kössz

trafó.jpg
    
(#) Csaszu válasza hugi00 hozzászólására (») Jan 25, 2010 /
 
Ez rémlik valahonnan.
Mondjuk nekem csak 1 normális visszacsatolás kell majd.
Vagy megcsinálom a cimopata félét.
Következő: »»   58 / 148
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem