Ezt még nem olvastam. Vagy ahogy Lorylaci mondta, utána akasztani egy D osztályt, megfelelő kimeneti szűrővel, és máris kész a szinuszos inverter.
A transzverteres közvetlen fénycsőmeghajtást Skori is pedzegette, de mint írta, a fénycső impedanciája elég szeszélyes, ami egy sor problémát okoz.

Egyszer kellett ilyet csinálnom, világítást pincébe. Mezei push pull (autós) táp csinált az akkufeszből kb. 250-280V DC-t, arról meg ment 4db kompaktcső a megrendelő nagy örömére.

Azért lehet ezt egyszerűbben is. Fogsz egy push-pull-t, 12 V-ra. A trafó szekunderére ráteszel egy soros rezgőkört, a kondival párhuzamosan a fénycsövet. A tranyók meghajtását egy áramváltó végzi, melyen a szekunder tekercset fűzöd át. ( terhelésről vezetett inverter ). Miután a szekunderen egy LC kör van, ennek szinuszos lesz az árama, ez fog folyni a tranyókon is, tehát, a kapcsolás ZCS. Elvileg, egy soros rezgőkört megtáplálva a rezonanciafrekvenciáján, az árama az égbe nőne. ( felleng ) Amikor a kondi feszültsége eléri a fénycső gyújtófeszültségét, akkor elkezd áram folyni a csövön és beterheli a rezgőkört. Ezután már nem nő tovább az áram, itt stabilizálódik a folyamat. Elvileg, ez a csőnek hideggyújtás, de én ebben nagyon nem hiszek, egy pici elektronikával több ezerszer is gyújtóttam be így csövet, számottevő fényerőcsökkenés nélkül. De ha kell a meleggyújtás, akkor lehet variálni a dolgot...
Az elv nagyon jó, még a 35 W-os nátrium-, meg fémhalogén lámpát is villogás nélkül be lehet gyújtani és stabilan ég. Ezekhez már elég nagy fet kell, mert nagy feszültség kell a gyújtáshoz, ez viszont nagy áramot igényel a rezgőkörön, így a tranyókon is. Meg vigyázni kell a fojtó telítésével, kondival, nagyfesz van, stb.
( De már vannak LED-ek, azzal egyszerűbb... )

Gyakorlatilag a kompaktfénycsövek nagy vonalakban igy müködnek.
De azért a szinuszos áram, illetve ZCS csak addig van, amig be nem gyujt a fénycső, utána inkább induktívvá válik a terhelés.
Persze a kompaktcsöben általában van ZVS kondi, pont az induktív terhelés miatt.

Nem, ha a rezgőkör jól van méretezve, vagyis, ha a rezgőkör a fénycső jelentette terhelésnél is még kiemel. Ez látszólag rosszabb hatásfokot jelent a nagyobb áram miatt, de a gyakorlatban mégis nagyon jó. Ugye, ezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a rezgőkört gerjesztő négyszögfeszültség kisebb a fénycső égési feszültségénél. Ezért aztán a 7 W-os kompakt csövön a 230 V-ról sosem lesz szinusz az áram... de 12...24 V-ról még meg lehet csinálni.

Mondasz valamit, a hétvégén összedobok egy tesztáramkört Csak eddig lusta voltam trafót tekerni, hiszen mindíg van kéznél pár darab PCtáp trafó, amit csak használni kell
Viszont írhatnál pár irányadó értéket: pl. szerinted mekkora szekunder fesz. kellene egy 6W-os (16mm átmérőjű) csőhöz, illetve ha emélkszel konkrét L,C értékekre az is hasznos lenne (mert akkor kevesebb időm menne el rá).
Ugyanis volna itthon egy pici 6W-os germicid csövem, amivel penészt akarok írtani. (Tudom, hogy veszélyes)
Eddig olyasmivel próbálkoztam mint a kicsi CFL meghajtók (szinuszos ZVS oszcillátor, légréses trafó + előtétkondi a csőhöz). Persze akkor már 1...2 Li celláról. Végülis működött is, de valahogy nem volt elég jó a hatásfoka, így még nem készült el a végleges változat.
Ha jobban belegondolok elég sok tekercskivezetés van egy PC trafón, még akár jó is lehet a célra....

Kicsit később írok ( talán ) konkrét adatokat, hátha megtalálok valami rajzfélét.
Addig találd ki, hogy a gatemeghajtás hogy lesz, mert azon elég sok minden múlik. Amit én használtam, az olyan volt, hogy a gate-ek meg voltak fogva a source-okhoz egy-egy diódával, egy-egy diódával a +12 V-hoz, az áramváltó szekundere meg a gate-ek közé volt kötve. A gate-ek elé azért tegyél valami ohmot. Ez azért jó, mert az áramváltó, míg el nem éri a szekunder feszültsége a tápfeszt, nagyon gyorsan emelkedik, tehát ( viszonylag ) gyorsan bekapcsolja az adott FET-et. Utánna viszont a diódákon keresztül táplálódik vissza az energia amit az áramváltó kivesz a rezgőkörből. ( Nem tudok rajzolni, tegnap meghalt a gépem és egy roncsot használok most, ezen semmi sincs... de ha rajzolsz valamit, akkor abban tudok hivatkozni, hogy még hova mi kell. ) Ne feledkezz meg az indítókörről, ide sajnos nem jó a diac, de két tranyóból lehet ilyet csinálni. Meg kell bele valami alulfeszvédelem is, ha aksi táplálja, ne menjen végkisütésbe. Nem árt bele egy nagyobbacska FET, mert a fellengés alatt megy ám az áram rendesen. Ha villódzva gyújt be, akkor vagy a fojtó telít, vagy egyszerűen nem leng eléggé fel a körben levő ohmos ellenállások miatt. A trafó lehet autótrafó is, sokkal jobb lesz a hatásfoka. A fojtót érdemes litzéből csinálni, a trafónál annyira nem érdekes.

A kimeneti kondi 33...47 nF/1500 V C248 ( vagy ilyesmi ), a fojtó meg EF25í/11 Al=100 vason volt. 50...100 kHz körül kellene mennie. Induktivitást nem nagyon tudok mondani, ez úgy készült, hogy egyszer csak jó lett, de sose mértem meg, hogy mekkora a fojtó. Egyébként, az áramváltós vezérlés miatt nagyon toleráns a szerkezet, legfeljebb a cső kisebb, vagy nagyobb teljesítményt kap. A fojtóval, kondival be lehet állítani. ( a hullámellenállással ) A cső teljesítményét kissé nehézkes megmérni a nagyfreki miatt, annak idején csináltunk hozzá valami analóg szorzós izét, talán AD 534, vagy ilyesmi volt benne. De ez sem kell, a hatásfok lesz vagy 95 %, a felvett teljesítményből vissza tudsz számolni. És persze, jobban fog világítani, mint 50 Hz-ről...

Az áramkör egyértelmű, szerintem nem kell rajzolni. A trafó szekunderfeszültsége ami esetleg érdekes lenne, hogy ne kelljen találgatni meg mérni annyit. Illetve az áramváltó áttétele elég széles tartományban lehetne elvileg, de gyakorlatilag? Persze ezt is ki lehet kísérletezni, de kíváncsi lennék, hogy kb. mi a bevált érték.

Láttam egy IR applikációt ahol az IR2155-öt szinkronizálták a fénycső áramával, lehet, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Egy IR21531 Push-pull-ban 2 fettel, és szinkronizálva a szekunder oldali áramhoz. Persze a sima áramváltó (talán) egyszerűbb, majd még alszok rá egyet

Meg is van. A szinkronizálás (1. kép) mehetne a szekunder oldalról, a primer oldalon meg a félhíd helyett push-pull lenne (a 2. kép szerint). Vélemény?

Olyan 30 V szekunderfesz rémlik. Ha jól emlékszem, 50 V körüli a cső égési feszültsége. ( 7 W, kompakt, tehát nem germicid ) Áramváltó talán 3-as áttétel? 20 éve volt nagyjából, nem találok semmi rajzot.

Biztos lehet IR ic-vel is, de én nem szeretem az ilyen ic-ket... meg drágák, de ki kell próbálni.

Egyébként, semmi sem egyszerű... legfeljebb utólag.

Az 1-es képen a diódákon nagyobb lesz a veszteség, mint áramváltó esetében. Ebben az elrendezésben a cső árama átfolyik a fűtőszálakon. Van, amikor ez túl nagy, bár erre is ki lehet mindenfélét találni.

A Fari megoldása meg gyári kompakt csövekhez való. Amiket én annak idején csináltam, az 4 pin-es volt. ( 4 lábú, elektronika nélkül )

Ismét én vagyok. Új kondik is vannak mostmár, ellenállások, diódák bemérve, nyákvezetékek oké, nincs zárlat nincs szakadás. MÉgse kapcsol be. Idáig csak 24.500Ft és még mindig csak nézem. Mit csináljak ? Tuti a trafó halott... Törést látok a vasmagon, ugyan de amíg működött is láttam rajta repedést.

Én úgy döntöttem, hogy egy deszkamodellt megér ez a rezonáns push-pull, amit szimulálgatok. Kezdésnek PC táp trafó, 5V-os tekercsek primernek, a rezonáns induktivitás meg egyelőre egy 75nH-s AL-ű sárgafehér fojtó. Sokak elmondása szerint 160W körül ez esetben már forró. Azonban ha nem hazudik az LTSpice, akkor az általam tervezett 200mA körüli szekunder csúcsáram (kb. 18-22W folytonos kimeneti teljesítmény) max. 10V körüli amplitúdójú kvázi szinuszos lengést okoz a tekercsen, ami a fél négyzetcentis porvasat 50kHz-en, a szükséges majd 40 menettel jócskán 0,1T alatt tartja. Meghajtani meg egyelőre egy TL494 fogja.. abból sok van És egyszerű vele összedobni egy változtatható frekijű meg holtidőjű oszcillátort.

Hát, nem pontosan értem mit is fogsz csinálni, de ha egy rezgőkör lesz a kimeneten, akkor legyen megterhelve, ha nem is fénycsővel, de ellenállással mindenképpen.

" ... abból sok van ... "

Mintha ezt már hallottam volna valahol...

Sziasztok!

Segítséget kérnék tápegység építéshez. Gyakorlatilag olyan valakit keresnék Debrecenben aki el tudná vállalni egy tápegység építését nem túl sok pénzért. Van egy szétszedett Chieftech tápom amiről csináltam képeket. Az IC-k kimaradtak de holnap pótolom. Össze lehet ezekből hozni egyszerűen egy 12V-os tápot ami tud 17-18A (akár 20A a biztonság kedvéért mert amihez használnám az 17A-t vesz fel max)?

Itt vannak a képek:
https://picasaweb.google.com/118149367285281678385/Tapegyseg?authus...ctlink


Gondolom egy rutinos emberkének könnyen menne, de sajnos én nem vagyok az

Gyanítom, hogy egy együtemű, kétfetes forward konverterről van szó. A FET-es PC tápok szinte mind ilyenek, még az a 450W-os Delta szervertáp is, amit egyszer bontottam. Az Infineon gyártmányú 20N60-asok, ha jól sejtem, a PFC-ben tettek szolgálatot, a trafót a Toshibák hajthatták meg. Ha jól látom, a gate meghajtó trafó is megvan. Egy TL3842-vel így meg lehet oldani egy egyszerű kétfetes konvertert. Ezek a Toshiba FET-ek bár nem a legmodernebbek, szerintem használhatók. Gyanúm szerint 100...120kHz-en működhetett a táp (a FET-es PC tápok általában ennyin szoktak, még az a kb. 15 éves egyFET-es AT táp is ennyin ment, amit nemrég szedtem szét, sőt, az ha jól emlékszem, 150kHz-en, szintén egy Toshiba 2SK FET-tel.. a tranzisztoros félhidas PC tápok 27..35kHz-en mennek, bár a kimenetén az ellenütemű egyenirányítás miatt ennek duplája van). Hogy a trafó mennyit bír, ki kell próbálni.
Én most csak véleményt mondtam, miskolci lévén, nameg tekintettel a vizsgaidőszakomra vállalni nem igazán tudom. Viszont szerintem megoldható, amit szeretnél.

Tulajdonképpen ezt az elrendezést alakítottam át úgy, hogy a primer oldal push-pull. Skori III.-as számú rezonáns cikke alapján (és a szimulációs tapasztalataim alapján is) itt ugyan szükségesek snubberek a primer oldalon, de megfelelő holtidővel akár ZVS (trapéz feszültség-jelalak) is elérhető.

Bővebben: Link

Az alábbi, első képen a jelenlegi eredmény látható. Gyanítom, hogy a szinuszos áram torzulását a mágnesező áram okozza, ez jól látszik a második képen, ahol az egyik primer áramát is megjelenítettem. Viszont a mágnesező áram által képviselt energia a FET kapacitások áttöltésére fordítódik, ha jól lövöm be a holtidőt.
(Megj.: A rezonáns kör értékein még egy kicsit lőni kell bár a valóságvan szkóppal be tudom lőni a megfelelő frekvenciát és holtidőt)

Igen, a mágnesezőáramot látod kikapcsolásnál. Valószínű, hogy ha a frekit máshogy állítod be, akkor elérhető továbbra is, hogy az áram nullátmeneteinél lesz a kapcsolás és még ZVS is lesz. Szerintem, ezzel nem nagyon érdemes foglalkozni, az áramváltós vezérlés annyira pontos, hogy garantáltan az áram nullátmeneteinél lesz a ki-, és bekapcsolás. A drainfeszültségek meg olyan "lagymatagok" lesznek. Ráadásul, az áramváltó kikompenzálja a cső öregedéséből eredő mindenféle impedanciaváltozást, tehát mindig meglesz a ZCS jelleg.

Egyszer lett volna egy szép nagy üzletünk. Taxik tetejére tettek volna egy 80 x 10 x 40 cm körüli opálos, átlátszó dobozt. Ebbe lett volna egy 20 W-os fénycső, ami belülről megvilágítja a dobozt. A külső felületre meg mindenféle reklámot tettek volna. Ehhez csináltunk így elektronikát. Mégcsak nem is FET-tel ment, hanem BD 245 (9 ? )-el. Az RF zavarnak persze nagyon kicsinek kellett lennie, hiszen a taxik tetején ott van a CB antenna. Várakozáson felül jól sikerült, semmi zavart nem lehetett a rádióban hallani. Sajnos nem lett belőle bolt, pedig már a dobozkészítőnél a szerszámot is megcsinálták hozzá... Ezért mondom, hogy nem érdemes még azzal is foglalkozni, hogy ZVS is legyen. Drágább lesz, rosszabb a hatásfoka, több az alkatrész, még áramváltós vezérlésűre is nehezebb megcsinálni, mert a primer oldali áramot kell figyeltetni. De játszani érdemes, próbáld ki!

Csak kíváncsiságból: olyan megoldással nem kísérleteztél amiben a soros induktivitást szórótrafóval váltottad ki?
Ezzel egy vasmaggal kevesebb lenne a fénycsőmeghajtóban.

Nem. Általában, raktárról dolgozunk, tehát azt használjuk ami van és lehet, hogy nem volt akkora ferrit, ami pont kellett volna. A másik, hogy gyártás ( pontosság ) szempontjából jobb, ha a fojtó külön van, egyszerűbben csinálják meg. ( ne 5...10 db-ra gondolj, hanem mondjuk 10 ezerre... ) Meg ha az egyik ferrit elfogy, akkor ott a másik, nem kell különösebben törpölni rajta. De nekem már a push-pull is sok volt, merthogy 6 kivezetése van a trafónak, ami elég sok... ha azt elkötik, akkor kész az idegbaj.. Ezért 24 V-ról már félhidat használtam, mégiscsak egyszerűbb a tekercselés.

A linken feltettem még egy képet. Azon vannak az IC-k amiket ki tudtam szedni.
Amúgy a táp az ennek a 400-as verziója. Teljesítménye

Ha egy egyszerű kapcsolást össze lehetne hozni és egy multiméter elég, akkor lehet próbálkoznék vele. Esetleg ebben tudsz segíteni ha időd engedi?

Ha megoldható kis extra munkával hogy állítható legyen a feszültség (az is jó ha csak kikapcsolt állapotban és valami fapados módon) mert 12V mellett jó lenne még 6V,18V,24V esetleg 36V is.
Még ha + és föld mellett tudna - feszültséget is, az lehet még jobb lenne De félek ezek már túl extra kívánságok

Működik!
Először szimulátort használtam a saccoláshoz, aztán jött a légszerelt kivitel. Mondjuk a gate-n a jel nem túl szép, de ez várható volt hiszen az áram nullaátmenete közelében, kicsi az áram (minő meglepetés ), pont amikor át kell tölteni a gate kapacitást. Talán ha az áramváltó a telítés határán menne az segítene?

Igen, ilyennek kell lennie! Hát, a gate kapac az ott van... Keress valami jobb tranyót, azzal szebb lesz. De megy ez BJT-vel is, bár ahogy elnézem az árakat, az nem olcsóbb.

A telítés határán? Az miért jó? Próbáld ki. De nagy lesz a veszteség az áramváltó ferritjén. Egyébként, nem kell annak a gate jelnek olyan szépnek lennie... jó ez így, méghozzá nagyon. Cső van rajta?

Egy 6W-os fénycsővel megy, végülis nem melegszik. IRLIZ44-el csináltam meg (előtte IRLIZ34-el próbáltam de az kinyiffant, amikor a soros izzó helyett fénycsővel terheltem).


Mert ha pont akkor telít be amikor elfogy az áram, akkor áttölti a gate kapacitást a trafó, és meredekebb lesz a jel fel/lefutása. Viszont ezt elég nehéz bejátszani, hgy minden klappoljon, és tápfeszfüggő is, szóval ezt az ötletet elvetettem.

Persze még lehetne mit fejleszteni rajta, pl. hogy ne szálljon el cső nélkül, vagy ha nem indul be a rezgés.
Vagy errre a célra elég lehet egy multifuse?

Figyelni kell a cső feszültségét. Ha megnő egy adott érték fölé ( mondjuk 800 V, mert a meleg cső bizonyos helyzetekben nehezebben gyújt, a nagyon hideg meg még nehezebben ), akkor le kell állítani az egészet. A bizti nem elég. Ha még az UVLO-t is beépíted, meg az indítókört, akkor már célszerű beletenni valami CMOS kaput.

Minek bele a 640 nF? A két menet "toldás" kevés, lehetne több is, akkor nem kell annyira fellengenie a rezgőkörnek az 55 V-hoz. Tehát, nagyobb menet, nagyobb szek. fesz. így kisebb kondi kell, kisebb lesz a rezgőköri áram is. Persze azért maradjon szinuszos az áram.

Miért nem elég egy szekunder tekercs? A két db 22 ohm-ra kötöd a kivezetéseit és ezeket a pontokat még megfogod a negatív táp felé egy-egy diódával. Így egy tekerccsel kevesebb kell. Zenerek nem kellenek bele, ha nincs túl nagy szórási induktivitás a szerelésből.

Na pont ezért agyaltam az IR21531-en. Meredek lenne a gate jel, van benne UVLO (ha jól emlékszem), az indítás is meg lenne oldva vele, és le is tiltható az IC.


Tapasztalat: némelyik cső "szeret" egyenirányítani, akondi viszont nem engedi, hogy asszimmetrikus áram alakuljon ki.


Először több volt, de akkor túl nagy volt a különbség a rezonancia freki (gyujtás) és az üzemi freki között, és néha instabillá vált.


Így elmegy mínusz 12V-ig is a gate, és így egyáltalán nem nyitnak egymásra a fetek (sőt talán van egy hajszálnyi holtidő is).
Viszont a tekercsek csak pozitívba vannak megfogva, és gyujtáskor jöhet rajtuk nagyobb impulzus is (negatív irányba a tekercs párja korlátoz). Alaphelyzetben a zenerek feszültsége magasabb, így csak akkor vágnak ha befut egy nagyobb traniens.


Erre is gondoltam, de így egymásra nyitnának a fetek. Akkor meg kellene pl. 1-1 PNP tranyó ami kisüti a gate kapacitást, hogy a lezárás mindíg gyíorsabb legyen mint a nyitás.

Szóval a működö darabtól még hosszú az út a kész konstrukcióig Ha lesz rá energiám akkor kipróbálom az IC-s verziót is.

Hát, ha azt akarod, hogy mindent tudjon, akkor még van mit csinálni rajta...

Atya Isten, most vettem észre,hogy már kb:3 órája ezt a topicot olvasom,rengeteg okosság van itt...

Betettem még 2-2 tranyót, így már szebb a jel a gate-n, bár nem tudom hogy a hatásfoka változott-e, talán ha nagyobb teljesítményre készült volna.

Kipróbáltam, hogy nem engedem negatívba a fet-ek gate-jét, ettől egyértelműen leromlott a hatásfok, még akkor is ha volt benne PNP tranyó a gate kapacitás kisütéséhez (megint tanultam valamit - bár a jelenség oka nem 100%-ig világos).

Viszont az induláskor felvett nagy áramimpulzus erősen korlátozza a használhatóságát. A leállítás megvalósításán még agyalok. Talán lehetne egy kis tirisztort betenni...