Szerintem kevés az irf540, rakjál bele nagyobbat pl irfp064 .
Ellenőrizd le hogy a transzformátor kimenetét egyenirányítva pufferelve mekkora egyenfeszt mérsz, kb 280 - 350 V a jó érték terhelve is.

A fetek megfelelöek mivel az inverter kijövetén terhelve a számitogépel 210-215v a fesz,a pc táp kijövete terhelve 11.8 és 5.00 gondolom a feszültségek jok.Minden készülék müködik róla csak a pc nem akar beindulni.

Milyen táp van a pc-ben? (típus,teljesítmény)

A táp egy 230w-os Mercury.

Lehet hogy van benne aktív PFC ami nem szereti a nem szinuszos jelet.

Ebben? Ne vicceljél már. Szerintem még passzív PFC se nagyon van benne, sőt, azon se lepődnék meg, ha az EMI szűrő is teljesen hiányozna belőle. De kérjük meg zoli01-et, hogy csináljon a fedél alatti dolgokról egy fotót, abból kiderül.
A ráírtakból pl. kiderül, hogy ez kb. még a múlt évezredből való (a +12V terhelhetősége kisebb, mint a +5V-é).

A szürke madzagon ad egy "power good" jelet, ha megvannak a feszültségszintek a kimeneten.
Valószínű ezt nem csinálja meg az inverterről. Miért is?? Színusz helyett négyszöget kap - ez kilőve mert ennek mindegy! Fogadjunk nincs leföldelve. Azt hogy biztonságosan hogyan lehet leföldelni ezt az általad épített invertert nem tudom. Valaki, esetleg aki járatosabb a témában??

Sziasztok!

Egy hűtő szekrényt szeretnék meghajtani akkumulátorról, ehhez szeretnék készíteni invertert.
100-150w kimenő teljesítményre lenne szükségem, kizárólag szinuszosra.
Ha megvan a 310v vagy 620v DC-m akkor abból hogyan tudnám legegyszerűbben létrehozni az 50Hz szinusz jelet?
Szinusz oszcilátor + D osztályú végfok párosítás meg felelne?

Előre is kösz a segítséget.

Vagy maradsz a hagyományos megoldásnál és megcsinálod analóg módon az 50Hz-et, de az fűteni fog. Vagy a másik megoldás a pwm, az sokkal jobb hatásfokkal fog működni. A hűtőnek meg teljesem mindegy hogy a szinuszjel analóg, vagy pwm-el előállított.

Hűtőgéphez rendesen túl kell méretezni az inv
ertert a bekapcsolási áramlökés miatt.

fordkapcs kérdésére:

A főáramköri elrendezés lehet félhíd, teljes híd, de akár push-pull is lehet, különösen, ha mondjuk max 48 C DC a betáp. Ezzel már tényleg elég egyszerűt lehet csinálni, de azért itt is vannak nagyon komoly pröblémák. PL: a trafó... a primert litzéből kell csinálni és a kettőt bifillárisan kell tekerni, különben a szórási induktivitásokban tárolt energiával nem tudsz mit csinálni... A trafóvasban jó nagy veszteségek fognak keletkezni, mert hiába csak 50 Hz-s alapharmónikussal megy, van ott elég felharmónikus is... ferritre meg nem megy, nem fog beférni a dobozba a nagy méretek miatt.

A kimeneti szűrőjét is elég sokkal alacsonyabb töréspontra megcsinálni. Ettől még továbbra is vannak problémák, mert elég nagy induktivitásra van szükség, ha mondjuk csak 20 kHz-es kapcsolási frekivel megy. Ez a probléma annyira éles, hogy annak idején csak légmagos fojtót tudtunk rendeset csinálni, annak meg nagy volt a rézvesztesége. ( Tárcsák voltak megfelelően sorba, párhuzamosan kötve és toroid alakban elrendezve. Így tudott hűlni és a szekrény tetején el lehetett helyezni. Csillárnak hívtuk... Tranzisztoros kivitelek voltak, mondjuk néhány kHz-es frekivel. ) Most lehetne talán ferritből, vagy amorph vasból a fojtó. Az egyik nagy, a másik drága...

Visszatérve a push-pullra, meg a félhídra: az a baj, hogy ezek alapvetően kétállapotú átalakítók. ( AD moduláció... ) Ez eleve azt jelenti, hogy a szűrőre kerülő áram elég hullámos, tehát jóval nagyobb szűrő kell, mint háromállapotú ( BD moduláció ) esetén. Ez már probléma, mert még nehezebb megcsinálni a soros fojtót. Teljes hídnál ez nincs, vagyis, kisebb lehet a fojtó, hiszen a hídnak van egy nulla állapota is, amikor ( elvileg ) békén hagyja a kimeneti rezgőkört. Ez is csak látszólag igaz, mert a nulla állapotban - mondjuk - a két felső tranyó vezet és rövidrezárja a szűrőkör bemenetét, ami azt jelenti, hogy a soros fojtót párhuzamosan köti a kimeneti kondival. Mindjárt egész más helyzet alakul ki...

A fő gond az áramkorláttal van. Miután ez motoros terhelést is el kell hogy viseljen, olyan áramkorlát kell bele, ami áramgenerátort csinál a kimenetből. ( Néha esetleg megkövetelik, hogy ez a névleges áram 1,5...5-szöröse legyen. Hát, ehhez már kell tranyó rendesen, meg olyan fojtó, ami nem telít be... )
Az AD modulációnál úgy működik az áramkorlát, hogy ha az áram elér egy értéket, akkor az addig vezető tranyó kikapcsol. Ekkor az áram átkommutál az alatta levő diódára és elkezd csökkenni. Ha eléggé lecsökkent, akkor visszakapcsol az előbb vezető tranyó. ( feltéve, ha még mindig ugyanolyan irányú áramot kell szolgaltatni. ) Tehát, az áram fűrészelni fog, mégpedig jó nagy frekivel, hiszen a kimeneten rövidzár van és az áram meredekségét csak a fojtó fogja korlátozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz áramkorlátban a kapcsolási frekvencia, tehát a félvezetőknek ezt ki kell bírniuk. ( Mondjuk 30 s műlva le lehet állítani, ha továbbra is fennáll a zárlat, hátha nem ég szét a kütyú...
Teljes hídnál ki lehet használni a háromállapotú vezérlést. Ha az áram megnő egy adott érték fölé, akkor az eddig vezető átlóból az egyik tranyót kapcsoljuk ki és kapcsoljuk be az alatta levőt. Ekkor, a kimeneti rezgőkör nemcsak a fogyasztó felöl, hanem a híd felől is rövidre lesz zárva. A híd felöl mostmár nem a DC betáp építi le az áramot, hanem a félvezetőkön eső 1...3 V. Ennek megfelelően sokkal lassabban csökken az áram a hídban, tehát nem fog felmenni a kapcsolási frekvencsia. Ennek persze az a feltétele, hogy a tranyók tudják valahonnan, hogy mikor , melyiknek kell vezetnie. Szerencsére nagyon egyszerű a dolog. Most anélkül, hogy magyaráznám, csak egy sorrend: ha a két felső tranyó balról jobbra 1-es és 3-as, a két alsó meg 2-es és 4-es, akkor az átlós vezetések: 1-es és 4-es, és 3-as 2-es. Nullavezetésnek meg azt neveztük, amikor két egymás mellett levő tranzisztor vezetett egyszerre, tehát a kétféle nullavezetés: 1-es 3-as, illetve 2-es 4-es. A nullavezetéseket felváltva kell létrehozni, ami azt jelent, hogyha most egy 1-es 3-as nullavezetés volt, akkor a következő egy 2-es 4-es legyen. Ha ez ba van tartva, akkor az átlós vezetések akármilyenek lehetnek. Tranzisztoroknál, FET-nél talán nem annyira lényeges, de tirisztornál nagyon lényeges a nullavezetések időtartama. Ez be volt korlátozva, mégpedig alulról. Ez azt jelentette, hogy mondjuk ha egyszer előállt a nullavezetés ( bármilyen irányban ) akkor azt be is ragasztottuk mondjuk 300 us ideig. ( A tirisztorok kényszerkommutációjához idő kell... ) Tranyóknál ez az idő lehet mondjuk 5...10 us. Ez azért is jó, mert nem biztos, hogy egy tranyó szereti, ha gyors egymásutánban kap két nagy disszipációs csúcsot. Végül is ezek általában hardswitchek. Ha ez így van megvalósítva, akkor nagyjából olyan vezérlési sémát lehet látni, mint egy fázistolós táp esetében. Óriási előnye a dolognak, hogy elvileg végtelenül rövid impulzussal is lehet energiát közölni a kimeneti szűrőkörrel, ami nagyon finom beavatkozást tesz lehetővé, tehát nagyon szép lesz a szinusz. Tehát, háromállapotú vezérlés, a nullavezetési idők korlátozásával. Elvileg, a D-class-nál kitalált BD moduláció jó lenne erre a célra, de az nem elég pontos. Ezt valahogyan digitálisan kell megoldani. Annak idején, ez tirisztorokhoz lett kitalálva, a14 sima CMOS ic volt benne, de ez már meghajtotta a hidat is és kikapuzta az oltótirisztorok vezérlőelét is. Aztán amikor bejöttek a BJT-k, megcsináltattuk az egészet monolit ic formájában, a HTSZ-nél. Most lehetne valami processzorféle, de én nem látom értelmét egy ilyen fejlesztésnek, ez nem a hobbi kategória és iparszerűen meg nem érdemes, a kinai gagyi, meg nem gagyi termékkekel nem tudsz versenyezni.

Egy inverternek nagyon jó dinamikus tulajdonságokkal kell rendelkeznie, különben, egy már működő fogyasztó mellé bekapcsolva egy másikat, esetleg túl hosszú ideig lesz csökkent fesz a kimeneten, amit nem szeretnek a fogyasztók... Tehát, célszerű követőszabályozással megcsinálni a szinusz előállítását. Ez egyszerűbb is és nem probléma akár 1...2 % THD elérni. ( Feltéve, ha a betápból egyáltalán kifér a 320 V-os amplitudó. Nem szabad elfelejteni, hogy bár kicsi a kimeneti fojtó induktivitásra ( FET-nél ) de azért az 50 Hz-es alapharmónikus áram 50 Hz-es akapharmónikus feszültséget fog rajta ejteni. Lerajzolva a főkör vektorábráját látható, hogy a híd kimeneti feszültségének alapharmónikus tartalma nagyobb, mint a kimeneti feszültség. ( Ez az esetek többségében van csak így, de most nem akarom bonyolítani. ) Tehát, a szabályozókör akár UcD jellegű is lehet, bár egy komolyabb inverterbe több kell. Esetleg be kell tudni állítani a kimeneti ellenállást, ez lehet pozitív - mondjuk párhuzamos üzemhez - vagy negatív, akkor kompenzálja a hosszú drótot ami a fogyasztóhoz megy. Lehet bele szinkront építeni, ami hozzászinkronizálja a hálózathoz a kimenetet, ha elromlik az inverter, akkor átkapcsol hálózatra, vagy ha hálózati alapüzemű, akkor kapcsol inverterre, stb. A szabályzókörre van egy kismillió lehetőség, én feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozást használtam.


A tranyók kiválasztásáról Laci már írt, nagyjából ugyanazok a problémáj, mint D-class esetében, csak itt azért nem kell akkora frekvencia. Talán a legjobb választás az IGB-t, azokban van olyan is amiben nagyon gyors a dióda, lévén, hogy co-packok. Vagy lehet mezei FET is, csak ki kell belőle kapuzni egy schottkyval, meg egy epitaxiális diódával a substrat diódát. ( Egyszer csináltam ilyesmit, BUZ 41A-val ment, 3 db europa kártyán elfért az egész egymás tetején. Persze a trafó, meg a szűrőkör külön volt. 500W-ot tudott, 20 kHz-en ketyegett a szinusz nullátmenetei környékén. )

A másik dolog még a betápfesz. Az újabb inverterek kéttős konverziójúak. Először a betápot felnyomják 360 V főlé, aztán azon van egy teljes híd, annak a kimenetén a szűrőkör és már megy is... Amiket annak idején az ipar igényelt, azok 220 V DC-ről mentek, mert többnyire ilyen akkufesz volt. Ezeknek a kimenetére persze kellett egy 1:2-es trafó, tehát, még ezzel is bonyolódott a dolog. Most kisebb teljesítményeket 12...24 V-os akksikról lehene csinálni. ( Foglakoznék is vele, ha valaki rendelne belőle mondjuk 100 db-ot... de évi 2...3 db-ért nem érdemes nekiállni.)

A lényege egy a dolognak: ez nem egy, de nem is két emberes munka. Annyira szerteágazó feladatok vannak, hogy ez már komoly team munka. Hobbiszinten kell venni, vagy lomizni egy gyárit, aztán megcsinálni. Azokkal nem lehet versenyezni, még akkor sem, ha egyik, másikba belenézve elszörnyedek és azon gondolkodom, hogyan sikerült ennyire elbonyolítani valamit... de ugye nekünk az anyag sokszorosába kerül, a nyák szintén, a doboz, trafó, fojtó, stb... szóval, azon az áron nem lehet megcsinálni. Nagyüzemileg meg semmi sem drága, ráadásul egy cég nyereséges mivolta nem egy terméktől függ.

Köszönöm a választ!
Csak elméletben, így állnék neki: fixfrekis, teljes hidas pwm "erősítő", BD moduláció, neg.vcs.-t az 50Hz-re nem tennék, mert nem számít ha egy kicsit nagyobb torzítás. Helyette a 50Hz-es vezérlő színusz amplitudóját szabályoznám (pl. FET kimenetű optóval) a kimenő áramkorlátozás érdekében, a második korlátozó lépcső pedig maga a 350V-os táp lenne ami szintén áramkorlátos kimenetű lenne (pl. egy rezonáns táp). A rövid ideig tartó zárlatok esetén az első módszer korlátozna aktívabban (akár 0 kimenő feszültségig) , a tartós túlterhelések esetén pedig a táp áramkorlátja is belépne. Ez így elvileg járható megoldás lenne nagy vonalakban?

Végül is, sokféle megoldást lehet csinálni.
Én biztosan nem csinálnék fix frekvenciásat, mert rosszabb lesz a hatásfoka. Ugye, inverternél ki lehet használni azt, hogy nagyobb modulációnál csökken a kapcsolási frekvencia, vagyis kevesebbet kapcsol, kisebb veszteség lesz. Nem beszélve arról, hogy ilyen UcD szerű, vagy akármilyen modulációt sokkal egyszerűbb megcsinálni, mint a fixfrekvenciásat. És akkor még az áramkorláttal is egyszerűbb beavatkozni.
Én inkább időhöz kötném az áramkorlátot, vagy melegedéshez. Addig hagynám áramkorlátban, amíg le nem tellik az erre kiszabott idő, vagy míg valami nagyon meleg nem lesz. Ezt is egyszerűbb megcsinálni. A tápegységre nem bíznék semmit az áramkorlátból. Egy inverternek önmagában jónak kell lennie, vagyis mindent ki kell bírnia. Ekkor lehet moduláris, vagyis több helyre is jó lehet.

Kell a negatív visszacsatolás, különben nagyon fog változni a kimeneti fesz, hiszen változik az akksik feszültsége is. Ha kettős konverzióról van szó, akkor elvileg nem kell, de én akkor is tennék bele, az előbbiekben megfogalmazottak miatt.

A processzort a szinusz alapjel, meg szinkron, meg indítás/tíltás, perifériák vezérlések megvalósítására használnám, meg a háromállapotú vezérlés megvalósításához. Vagy valami GAL-t, vagy valami programozható, beégetős akármit. Már ha létezik ilyen. Nem értek hozzá. Ha nincs, akkor kell hozzá 6...8 db filléres CMOS. Ezek viszik a sok apró alkatrészt, a szabályozókör egyszerű és nem tudod megcsinálni olyan minőségűre processzorral. Ez csak néhány opamp. Mondanom sem kell, hogy a processzornak vagy aszinkron működésűnek kell lennie, vagy ha órajeles, akkor ne legyen több a holtideje mint 2...400 ns. Különben már belelátszik a szinuszba. Egy ilyen áramkörrel azért elég sokat egyszerűsödne a dolog, ez lehetne a lelke, ami minden inverterben egyforma.

Erről mi a véleményed?
Ma vettem elő újra, mert láttam hogy felpezsgett a téma, pár órája szórakozok vele, most kezd alakulni csak.
Alul a két félhíd egymáshoz viszonyított kimenete van, középen a szűrő utáni fesz., fent meg a terhelő áram.
Van valami ötleted, hogyan tovább?

Majdnem értem a rajzodat. Ha jól látom, akkor ez a D-class megvalósítása BD modulációval, vagyis két félhíd, az egyik invertált szinuszról meghajtva. ( Még össze is kellene őket szinkronizálni, akkor kicsit jobb lehet. ) Ez elmegy egy erősítőba, de szerintem nem elég pontos inverterhez. Ahhoz, hogy tényleg szépen kialakuljon a BD moduláció, nagyon egyformára kell csinálni a két félhidat, a szabályozókörökkel együtt. És nemcsak a szabályozóköröknek, hanem még a FET-eknek is egyformáknak kell lennie, különben nem fogja a két a félhíd egymásnak a tükörképét csinálni, és nem lesz szimmetrikus a kimeneti négyszög. Az, hogy szimulátorban megy, az csak azért van, mert az alkatrészek egyformák. A valóságban kell néhány poti hozzá, hogy egyformára lehessen állítani őket. De ez a valóságban nem igazán jó.

Szerintem, nem lehet megbízhatóan így megépíteni a BD modulációt. Azon gondolkodj, hogyan lehet a 3 állapotú vezérlést meghajtani komparátorról, vagy komparátorokról. A 3 állapotú vezérlésnek tulajdonképpen 2 bemenete van, ennek megfelelően alakul a híd kimeneti feszültsége. ( Illetve a 3 (4) állapota. ) Ha az egyik bemenet 1-es, akkor a hídban az 1-es és 4-es tranyó vezet, ha a másik bemenet 1-es, akkor a 2-es 3-as tranyó vezet, ha mindkét bemenet nulla akkor nullavezetést csinál. Hogy éppen melyiket, azt döntse el maga a háromállapotú vezérlés. A korábbiakban leírtaknak megfelelően ezeknek felváltva kell egymást követniük. Korábban elfelejtettem leírni, hogy egy átlós vezetés után csak az aktuális nullavezetés következhet, különben zöldséget csinál az egész. ( Elvileg, a két bemenet tudná azt is, hogy a nullavezetést is cserélgeti, hiszen két bemeneten le lehet írni a 4 különböző kimeneti állapotot, de akkor kell valami visszacsatolásféle, hogy az előzőekben melyik nullavezetés volt és annak megfelelően a következőt állítja be ... szóval, jobb, ha ezt maga a vezérlés állítja be. Emiatt a 4 lehetséges kimenetből csak 3 van használva. A negyedik állapot azt jelenti, hogy mindkét bemenet 1-esben van. Ezt egyszerűen ki kell tíltani, amelyik bemenet hamarabb 1-esbe került, az maradjon is abban.

Ez eddig nagyon szép és nagyon jól működik, de sajnos innen van egy elvi probléma, amit 20 éven át sem tudtam megoldani. Ha eddig eljutsz, érted, le tudod szimulálni, akkor folytathatjuk. Vagyis, tervezd meg ezt a háromállapotú vezérlést, mint egy fekete dobozt. Aminek két bemenete, meg négy kimenete. Ennyi... Ha nem megy, akkor segítek, nem olyan bonyolult.

Biztosan lehet más megoldásokat is használni, de én nem tudok másmilyet... lehet, hogy szoftveresen ez az egész nem is olyan bonyolult, de én nem értek hozzá...

Két fesz. szabályozós áramgenerátor UcD . Teljesen szinkronban van a kettő, mivel a két kimenet nagyfrekisen össze van kötve, akkor van csak baj, amikor korlátoz a limiter, mert akkor elveszítik a szinkront. (Kiiktatja az UcD visszacsatolást lényegében) Ez látszik a kép elején, bele bele nyitogatnak néha.
Azon gondolkoztam hogy ott kéne talán valahogy összeszinkronizálni még őket, de a biztos a logikai kapuzás, amit mondasz. Holnap majd csinálom tovább, most már fáradt vagyok.

A C1, C10-et kösd össze egy ellenállással. Ez a legegyszerűbb, de ettől még nem lesz igazán jó.
Itt van róla egy patent valahonnan Télapóföldról... Meg mégegy. Ismerős a 12. ábra? Betettél egy-egy aluláteresztő szűrőt, tehát túl sok dolgod nem lesz vele... de ez sajnos nem igazán elég...

Sziasztok! Van egy Korax KS-250 napelem táblám, és szeretnék hozzá venni egy Grid Tie 350W os invertert. Az adattáblán az inputnál 28-52 Voltot ír. Működne rendesen az inverter? Válaszokat nagyon szépen köszönöm előre is. Üdv. K.Gy

Szerintem jó lesz.

Szia GPeti! Köszi a választ.

http://www.ebay.com/itm/350w-grid-tie-power-inverter-28-52V-for-sol...c8c344
Péter erről valami jót vagy rosszat tudsz mondani? Köszönöm.

Gondolkoztam hogy veszek ilyent de elvetettem, kis részben mert illegális, nagy részben az a gond hogy akkor érné meg ha a mérőórákban nem lenne visszapörgésgátló.
Persze nem azért illegális mert ha elromlik agyonvágja a hálózaton szerelő embert hanem azért mert ha el tudod használni az áramot amit termeltél akkor az olyan mintha 45Ft/kWh ért adnád el az áramszolgáltatónak az áramot, ez nem jó mert Paksról szerintem jó ha 15Ft ért veszik.
Akkor jó ha napközben is van egy állandó 200W fogyasztásod így az helyben fel is használódik.
Fontos hogy ha digitális mérőórád van ne szereld fel mert az óra a visszatáplálást állítólag érzékeli.

Nem szeretnék semmit visszatáplálni, ennyit mindig elhasználok, hűtő, számítógép, sok apró dolog. Nem digitális. Köszönöm a segítséged.

Szevasztok!!

Kérdésem az lenne, hogy inverter fetes esetében a 230v-os kimenet terhelhetősége a kimeneti Trafó teljesítményétől, és a benne lévő teljesítmény Fetektől függ vagy a kapcsolási rajz is lényeges hogy melyikről van szó??
Köszönettel: Feri

35db entert kivettem.

Sziasztok!

Régóta olvasom ezeket a hozzászólásokat, én magam is építettem már különböző invertereket, különböző teljesítményeken. Jelenleg több szinuszos invertert is tervezek, érdekes tapasztalataim vannak. Otthon egy gázkazán és egy keringtető szivattyú menne róla, ha nem lenne áram. A választás egy 300W körüli teljesítmény leadására képes típus. Meg is építettem, első körben egy kibuherált PC trafóját használtam, áttekercseltem, és egy Push-Pull kapcsolással 350-400V-os egyenfeszültséget készítettem a 12V-ból. Ebből az egyenfeszültségből 4db mosfettel PWM módon alternatív vezérléssel kivagdostam a szinuszt és próbáltam mindezt megszűrni. Az első probléma a leválasztás volt, ezt néhány optoval megoldottam, viszont a kimeneti szűrés nem a legjobb lett. Előző hozzászólásokban olvastam, hogy a kimenő fojtótekercs légréses legyen, próbálkoztam ezzel is. az a baj, hogy csak kibuherált PC trafók állnak rendelkezésemre, és semmit nem tudok róluk, viszont az Interneten talált szinuszos inverter fényképek toroid szűrőket tartalmaznak eléggé nagyok az inverter többi alkatrészeihez képest, és elég nagy menetszámúak. Tud ebben valaki segíteni, hogy hogyan induljak el a szűrő méretezésében? Persze arról nem is beszélve hogy több fojtót kipróbáltam már, össze-vissza begerjedt, hullámos lett a szinuszjel teteje, persze a multimétert rátéve mindent mért csak 230-at nem mutatott. egy TV-n és egy DVD-n is kipróbáltam, és a TV-n zajpöttyök jelentek meg. A szinusz vivőfrekije 20Khz, de ez sem számított, gerjed össze-vissza. Ha akkuról pörgetem és a szkóp rajta van, akkor ráz minden alkatrésze… segítsen valaki…

Miért kell fojtó a kimenetre? Láttam már ilyet (gyárit) abban sincs. A híd vezérlése megcsinálja a DC-ből a kvázi szinuszt vagy amilyet akarsz, és egy NTC-n keresztül megy a kimenetre, nem kell hozzá semmi más. Ebben sincs:

Igazi szinuszt akar csinálni, ahhoz meg kell már a fojtó.

Szerintem nézz kicsit utána a D-osztályú erősítőknek, mert lényegében ez is az, csak le van butítva. (google: class d application notes, class d output filter desing, class d modulation schemes, class d and emi...)
A fojtót illetően tanulmányozd kicsit jobban át a gyáriakat, mert nem mindegy, hogy miből van az a toroid, ferritből, vagy porvasból. (Induktivitás, telítési áram, vasveszteség, stb...)

Én is kísérletezgetek szinuszos inverterekkel, jelenleg van egy működő kapcsolásom is.
Egy FET es H hidat vezérlek egy meghajtó IC vel, L9903 eredetileg motor meghajtásra tervezték, a dir lábon váltom a polaritást, a pwm lábon pedig adok neki egy közel szinusz arányban változó pwm jelet a félperiódus idejére egy attiny2313 kontrollerrel, a transzformátor (250VA) egy szünetmentes vas transzformátora, a primert LC szűrőn keresztül hajtom meg a tekercs E55 légréssel.

Most egy autós tápot alakítok át, itt az eredeti kontroller adja az 50Hz ütemjelet, ami a szintén attiny2313 INT0, INT1 lábára megy, négy kimenete van, az alsó FET-eket a táp eredeti optoja kapcsolgatja 50Hz ütemben, a felső FET-eket a kontroller pwm kimenetei hajtják egy-egy TLP350 optocsatolón keresztül. Az optok segédtápját az eredeti transzformátor segédtekercsére forrasztott 1:1 egy-egy darab kis transzformátor látja el, jelenleg nekem is ez a gondom hogy a kimeneti jel még nem valami szép ennél a megoldásnál.

A kimeneti szűrő tervezése:
az LC kör rezonancia frekvenciájának min 10x50Hz (500Hz) és max. 20kHz/2 (10kHz) között kell lennie. A kondenzátor típusteljesítménye az inverter max. teljesítményének 5%-a, azaz 250W táp esetén kb 750nF (nem részletezem a számítást) tehát választhatunk 1µF szabványos értéket.
Az induktivitás értéke a Thomson képlet alapján számolható.
1µF és pl. 10mH esetén rezonancia frekvencia 1600Hz ami megfelel.
Tehát kell 2db 5mH induktivitás 1µF kondenzátorhoz a Te tápodnak megfelelően.
Gyári szinuszos inverterben ferritrúdra csévélt tekercset láttam.
A sárga gyűrűmag biztos nem jó ide.

A szűrő után még kell tenni egy normál zavarszűrő gyűrűt (mint PC táp a 230V oldalon) meg hozzá n*100nF körüli kondenzátort.

Köszönöm a sok jó tanácsot, én is találtam anyagokat a neten: http://www.youtube.com/watch?v=6fdIHyesUzM, ezekben mind gyűrűfojtó van. semmit nem tudni róla, csak az érdekesség kedvéért felteszem ezeket. Kiváncsi lennék, hogy mi a véleményetek. Sajnos az inverterekről semmit nem tudni, mi a kapcsolási frekvencia például? hogyan vezérli a kimenő hidat?... Az én esetemben nem sokmindent jelentett, hogy 20k vagy 30k-n járattam a végeredmény ugyanaz volt, torz és zajos szinusz. persze fojtó és kondi nélkül tökéletes a PWM, a híd hideg maradt 250-300W terhelés alatt is, néztem a kapcsolási időket is, nincs egymásra kapolás. részben megoldotta az, ha tettem egy 47 ohmos és egy 2,2nF-os kondit sorba a híd kimenetére ezzel sokat javult a dolog. Még egy érdekesség, ha az alapjelet szinusz 50hz helyett DC táppal vezérlem, akkor akár teljesen ki is tudom vezérlelni a hidat, zaj, zizegés gerjedés nélkül fojtóval és kondival kijön a nagyfeszültség a kimeneten, nem gerjed be... akár lomha erősítőnek is használhatnám végül is az is...
Köszönöm mindenkinek a tippeket a tapasztalatokat megírom...