Összekötheted, szerintem akkor nem megy.
Rosszul látod, mert a g2 anódra vagy tápfeszre megy, a g3 meg a katódra van kötve. Hangfrekis erősítőkben én csak olyat láttam, hogy a G3 a földön vagy katódpotenciálon van és úgy is célszerű lennie.

Elnézést hogy bele kotyogok, de ezt a rajzot elfelejteném.
Itt a fórumon is keringenek sokkal kifinomultabb kapcsolások. Rt. évkönyv 1996: PL500; PL509.
Kimenőtrafó függvénye milyen végcsövet alkalmazunk.
Ezt a leírást is átgondolásra ajánlanám, pontos, részletes.
Bővebben: Link http://www.esl1.de/kt88pp.pdf

Egyetértek.. Mondjuk én is a Csaba által linkelt kapcsolást építettem meg PL500-al. De úgy mint ahogyan itt egy előttem szóló már említette. Csak a végét.. a fázisfordító és a két végcső! Dobd össze majd deszkán és hallgasd meg hogy hogy tetszik.. tetszik-e egyáltalán. Aztán jöhet a körítés ha úgy gondolod. (Én nem építettem elé már semmit, mert simán kihajtja "minden" és a "hang színességével" is elégedett voltam.. úgyhogy nekem maradt így.)

Sziasztok!, Köszönöm az eligazítást!. A rajzon elég nehéz azért ki venni hogy a csőben melyik rács hová megy!.

Szia! Csak az a gond hogy ma lettek készen a kimenő trafóim, és már nem tudom át tekercseltetni őket, mert az EL34-esekhez illeszkednek a trafóim.

Nem az EL34-el van a gond, hanem az elejével. Szerintem is halálra van bonyolítva. Az EL34-nek szerintem felesleges 3 féle csővel meghajtást készíteni. Tiszta pazarlás ha nincs szükséged hangszínre hozzá. A végcsöveknek így adni előfeszültséget meg feleslegesen kényelmetlen. Szerintem ez a fajta kapcsolás a régi időkből maradt megszokás, gyári kapcsolásokból (amik a válogatott csöveket erőltették). A KT88-as rajz irányadó lehet, de én ha van rá lehetőség, akkor ECC82-est nem tennék erősítő fokozatba, csak meghajtónak. Lényegesebben rosszabbak a torzítási paraméterei a 83-asnál szakkönyvek szerint. Lehet, hogy nem hallod meg, de van jobb nála.

Már csak CIROKL fórumtársra várok, mert ö csinál nekem egy jobb rajzot ennél a rajznál, jobban mondva át alakítsa itt ott a tápegységet, és a végfokot egy kicsit, mert azt mondta hogy így ahogy van most nem teljesen jó!. Már alig várom a rajzodat kedves CIROKL!.

Sajnos nekem még melóznom kell és most értem haza és még vannak más dolgaim k ,kis türelem .

Sziasztok!
Abban szeretném a segítségeteket, kérni, hogy szeretnék egy Beag APX 100-ra két darab BEAG Tk 202 trafóval, 1-1 Videoton DC 2550-et megmozgatni. Tudna valamelyikőtök segíteni abban, hogy melyik helyre mit kell kötni?
Az a és c jelölésű lenne a bemenetel, a színeknek megfelelően, pedig a másik oldalon a kimenetel, a kék a negatív, a zöld a pozitív?
Köszönöm szépen!

Ebben 100%-igazad van..

Szia! Csaba. Itt egy kiforrott megoldás. Jolida502a. Végcsövek szimmetrikus meghajtása, ugyanis a hozott kapcsolásban az anód katód impedancia nem egyforma, nem megoldott az esetleges vezérlőjelek közötti különbség korrigálása. Nem egyszerű a végcsövek nyugalmi áramának mérése, amit az első hetekben többször ellenőrizni kell és szükség esetén állíttatni.
Az ne tévesszen meg hogy esetleg EL34 helyett KT88, vagy 6550 szerepel egy kapcsolásban.

Valahogyan juttasd el a kapcsolást mert innen nem lehet csak értelmezhetetlen pici méretben leszedni !

Sziasztok... Ez a Jolida-502a kapcsolás jó lehetne a GU50 projektemhez?

Ez már jobb, egyszerűbb. De mi a fenének SRPP egy vonalszintű végfok elejére?? SRPP előnye: 1. nagyjelű szinten linearitás. 2. zajcsökkentés, mivel váltakozó áramú szempontból a két csőfél PÁRHUZAMOSAN van kapcsolva. Egy végfok vonalszintű bemeneténél egyik sem számít!!! Építsd meg az ARC VT-60-at, bármilyen végcsővel, természetesen végcső munkapontok átszámolandók. Ha a 6550/KT80-at meg tudja hajtani, akkor bármilyen PENTÓDÁT/SUGÁRTETRÓDÁT lekezel. Egyszerű, nagyszerű. Természetesen a Triódák, vagy triódának kötött végcsövek erősebb meghajtást igényelnek.

Szia CIROKL! Most a gyárból írok, mert éjszakás vagyok, ha haza értem és fel kelek azonnal fel teszem ide a kapcsolást. Ne aggódj türelmes vagyok, és ki varom a rajzodat türelmesen!

Szia CIROKL! ITT is van a rajz, remélem ez már jobb lesz valamivel?. Jobb minőségben már nem tudom ide fel tenni. Meg van pdf fájlban is de az már 41,5 Mbite, és azt már nem tudom ide fel tenni neked, esetleg ha adsz egy E-mail címet nekem.

Az éjjel olvasgattam ITT, és az elektroncsövek fűtő szálai nagyon kényesek a feszültség változásra, és ha nem azt a kellő feszültséget kapja ami kell neki akkor meg rövidítheti a cső élettartalmát, és és a hangzásba is bele szólhat. A kérdésem az volna melyik volna a megfelelő meg oldás a csövek fixen tartott futószál feszültségéhez?. A kérdés az hogy ti hogyan oldtátok meg ezt a kényes problémát?. Van itt nekem egy rajzom ami talán meg felelne, de a szerző a stabilizált tápegységet se ajánlja a fűtő szálaknak! Bővebben: Link

Szia!
Az a legjobb, ha váltóval fűtöd a csöveket. A hálózati trafót meg lehet úgy méretezni, hogy terhelve legyen meg a 6,3V vagy éppen annyi amennyi kell. Nem szükséges egy sor ilyen elektronikát beépíteni.
A közvetlen fűtésű csövekkel más egy kicsit a helyzet, (ahol a katód a fűtőszál is egyben) ezeket érdemes egyenfeszről fűteni. Ez persze csak az erősítő csövekre érvényes, pl a 300B, vagy a GM70-es csövet illik egyenfeszről fűteni ha jól tudom. Ez egy közvetlen fűtésű cső. Az egyenirányító csöveket lehet nyugodtan váltóval fűteni.

Én a hálózati trafó primer tekercsén több kivezetést készítettem 210-220-230V -ra és adott
körülményeknek megfelelően kötöttem be, de lehet átkapcsolható megoldást alkalmazni mint néhány tengeren túli készülékben van. Viszont hiába 230V-ot emlegetnek nálam még soha nem ment 220V fölé. Ha mégis szükséges valamelyest csökkenteni a fűtő feszt pár ohmos megfelelő vatt értékű ellenállással megtehetjük.
Ha mondjuk a méretezés során ezt a bűvös 230V ot vesszük alapul és nincs meg ez az érték
bizony tekerhetünk pár menetet pluszba.

Sziasztok! Köszönöm az eligazítást!. Csak nálunk van egy kis probléma ezzel a bűvös 230V-os hálózati feszültséggel!, ugyanis képes meg emelkedni jóval föle!, általában 235-241V, de volt hogy mértem 250V-ot is, na ehhez mit szóltok? na ekkor le alt még a mosó gép is, meg egyéb ketyere, és az utcánkban is sok embernek tönkre ment egy két készüléke. Ezért nekem valami nagyon komoly intézkedéseket kel hogy végre hajtsak a fűtőszálak FIX feszültség hajtásuk érdekében hogy ne menjenek meg 1000 munka óra után, vagy még kevesebb. Már voltam fent az energiát szolgáltató vállalatnál is de nem hajlandók semmit se tenni ennek érdekében, hogy ne lépje túl a hálózati feszültség a 230V-ot!. Várok még egy pár ötletet. Ez a rajz amit be linkeltem nem felelne meg erre a célra?.

Hát ez elég kellemetlen probléma, ezzel nagyon nem tudsz mit csinálni. Max annyit lehetne, hogyha nem szeretnéd túlbonyolítani az erősítődet, hogy megméred a különböző terhelési időszakokban a hálózati feszt. Pl megméred reggel, délben, délután, csúcsidőben, este, éjjel, stb, és megnézed hogyan változik a hálózati fesz. Aztán a leggyakoribb értékre méretezed a hálózatit. Mondjuk 240V van a legtöbbször, akkor arra kell méretezni. Vagy ahogy Járai kolléga is javasolja, hogy többféle primerrel megtekered, és arra kötöd, amelyik értéket a leggyakrabban mérted. Amúgy jó lehet ez az áramkör a stabil fűtőfesz előállítására, de gondolj arra, hogy a csövek több Ampert felvesznek a fűtéshez, és egy ilyen áteresztő stabilizátoros cucc rendesen fog melegedni.

Amit érdemes betartani ezzel kapcsoltban az a +/- 10% A csöveket simán váltóval célszerű fűteni.

Hát ez elég necces dolog lesz azt hiszem, hiszen ha a fűtőszálat a megfelelő érték alatti vagy feletti feszültséggel hajtom az is károsíthatja a fűtőszálak élettartalmát, és nem is beszélve arról hogy még a csőben is kárt okozhat a meg engedett feszültség túl lépése vagy alatti feszel járatása is!. Váltóárammal kell fűteni a csöveket ez igaz, csak ilyen körülmények között nehéz lesz be tartani a 6,3V-ot.

A GI-30 adatlapja eleve +- 10% tűrést ad meg a fűtőfeszültségben.

Az elektroncso.hu oldalán van fűtés táp kapcsoló üzemű megoldással végcsövek számára ami képes 8A-t leadni és nem disszipál jelentősen, viszont a fűtő tekercs feszültségét magasabb
értékre kell méretezni hogy legyen megfelelő táp a kapcsoló üzemű ic. számára.
Egyébként lehet dc-ről is működtetni a végcsövek fűtését de ha van megfelelő stabil 220V akkor fölösleges. Az Dc fűtés valamennyivel csökkenti a csövek élettartamát.
Primer oldalon meglehet csinálni hogy a trafón leágazásokat készítünk mondjuk190V-250V között 10V os lépésekben és komparátorokkal figyeljük éppen milyen a bejövő hálózati fesz
és automatikusan egy-egy jelfogóval a megfelelő tekercs leágazást kapcsolja a hálózatra és mehet a fűtés Ac-ról.

Pontosabban a GU50 projekt mi lenne? Mondjuk 2db EL34 helyett GU50 akkor igen.

Igen, és érdekelne, mennyibe kerülne 2db kimenő trafó kompletten a 2X2 GU50 PP hez ... mert ha jól tudom, itt valaki(k) tekercselnek.. Nekem se vasam, sem tekercselési tapasztalatom nincs.. Bár az sincs kizárva, hogy egyszer mégis tekerni fogok egy-egy kimenőt... csak azért, hogy ilyet is csináljak..... legyen tapasztalatom.

Sajnos kimenő trafó terén nincs ismeretem, de vissza olvasva a diskurzusokból kilehet következtetni ki lehet a keresett kolléga aki vállal tekercselést és nagy tapasztalata van ezen a területen. Van aki kész gyárit vásárol US-ből, Én pontos műhelyrajz alapján egy ügyes tekercselővel csináltattam PL504-hez,
de szerintem jobbat is lehetne készíteni. Egyébként engem is érdekel KT88-hoz kimenő.
Hátha jelentkezik a megfelelő "szaktárs" a keresésre. Valahol mintha láttam volna kimenő trafós fórumot csak rég nem látogatta senki.
Talán DISCUS kolléga? http://web.t-online.hu/borottoo/

Remélem ír majd ide.. De holnap az elérhetőségén megkeresem..

Nem fog. Keresd egyéb módon, nem résztvevője a HE fórumnak.