Fórum témák
» Több friss téma |
Milyen szintű magyarázatra van szükséged? Csak mert a részletes, mindenre kiterjedő az oldalakat tenne ki.
Elnagyolva: A hálózatból érkező 230V-ot a graetz egyenirányítja, és feltölti a soros C1-C2-t kb. 320V-ra. Ezzel egy időben a Q3-Q4-Q17-el felépített segédtáp is elindul, és csinál a kimeneteken 5V-ot és kb. 12V-ot. Ha az R21 szabadon lévő (PS on) végét testre kötjük, akkor a vezérlő IC tápfeszt kap. A 8-as és 11-es lábain (kimenetek) keresztül Q8-Q9-en át felváltva (ellenütemben) fogja ki-be kapcsolgatni a T1 trafó segítségével a Q1 és Q2 tranzisztorokat, aminek hatására a T2 teljesítmény trafó primerjén 150V körüli négyszögjel fog megjelenni. A trafó szekunderei egyenirányítva és szűrve vannak. Az IC egyik hibaerősítőjének bemenetén egy feszültségosztó van (R57, R58, R60), ennek a feszültségnek a szintje vezérli (szabályozza) a kimenet feszültségét (ha az nagyobb akkor az IC csökkenti, ha kisebb akkor pedig növeli a kitöltési tényezőt, ezáltal a kimeneten lévő kondenzátorok feszültségét. A trafó áttétele akkora, hogy általában 20-20% körül van a kitöltés szabályozáskor, 5 és 12V esetén. Ha a szabályozást kiiktatjuk, vagyis teljes kitöltési tényezővel működik a táp, akkor kb. 12V és 28V lesz a kimeneteken. Az IC másik hibaerősítője (15-ös és 16-os láb) az IC vagyis a segédtáp feszültségét figyeli és hasonlítja össze az IC belső (5V-os) referencia feszültségével. Ha ez valami okból magasabb lesz mint kellene, akkor leáll a vezérlés mint ahogy akkor is, ha bármelyik kimeneten magasabb feszültség van, ezért Q10, Q11, Q12 felelnek, és kapcsolnak feszültséget az IC 4-es lábára, leállítva ezzel a vezérlést.
Sziasztok!
Az iránt érdeklődnék, tudja-e valaki, hogy a pc távokban azok a viszonylag nagyméretű toroidok vajon áttekerhetőek-e rezonáns kapcstáp trafójának? Mert méretben szerintem pont jók, de fogalmam sincs, milyen anyagból lehetnek. Ezen a képen kettő is látható, az egyik a primer, a másik a szekunder oldalon: Bővebben: Link A szekunder oldali a hűtőbordák mögött van, a teteje látszik ki. Légy olyan kedves és ne bűvészkedj a kódokkal! Link beszúrásra van a link gomb. Köszönöm! -moderátor- A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2014
Köszönöm, ebből megpróbálok kiindulni. A feszültséget szeretném szabályozni, azaz a 12V helyette valamennyitől valamennyi feszültségig.
Szia!
Nem arra valók, röviden... számtalan beírást találsz a topikban erről. Használd áttekerés nélkül a piros keretes melletti nagyobb trafót 200-300 wattig, ha jók a feszültségek neked... lehet sakkozni új szekunder "óhajokkal".
Egy olyat majd én is építek, tervben van. Csak próbaképpen.
Az IC 2-es lábán az 5V-os referenciafeszültségből (14-es láb) R46 és R59 által leosztott fix feszültség van, meg kell mérni hogy mekkora mert valamelyik ellenállás érték a sok közül szerintem el van írva. Az 1-es lábon lévő R57 R58 R60 R60a ellenállásokból álló osztó értékének módosításával tudod a feszültséget változtatni.
A feszültség szabályozás pedig a két lábon (1-es és 2-es) lévő feszültséggel valósul meg, ha az 1-es lábon lévő feszültség (ami a kimenet felől jön) értéke magasabb lesz mint a 2-es lábon lévő referenciából leosztott akkor az IC csökkenti a kitöltési tényezőt, ha pedig alacsonyabb akkor növeli. Azért van egyidejűleg szükség R57-re és R58-ra is, hogy ezáltal a szabályozás mindkét nagy áramú kimenet (5 és 12V) eltérésére is reagálni tudjon, vagyis ne másszon el nagyon a feszültség ha a kettő közül az egyik ág esetleg sokkal jobban van terhelve a másiknál.
Érdekességképp: íme a gyári Ge Lee rezonáns táp általam kivitelezett alaplapja. Még ki se bontotam.
De ha már van rajta szita, akkor miért nincsenek rajta tervjelek? Attól nem lett volna drágább. Meg azért csak szebb lett volna. Meg ha odaírod, hogy nagyfeszültség, akkor célszerű lett volna azt a részt bekeretezni. De azért jó lesz, remélhetőleg. Kiváncsian várjuk az eredményeket!
Igaz a felső részen elfért volna több tervjel. Köszi a válaszod.
Sziasztok!
Vettem egy olcsó, egyszerűnek tűnő kapcsolóüzemű tápegységet. Ami 220V-ból csinál 12V-ot. Azt viszont elnéztem, hogy AC-ből AC-t csinál, és szeretném egyenirányítani. A tápegység csak terhelésre kapcsol be, amit nem tudok előidézni az egyenirányító híd után. Előtte kéne valahogy ezt megoldani. Van erre valami ötletetek, mit mivel kössek össze, mit zárjak rövidre? Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2014
Kéne még infó arról a tápegységről. Valami kép a belsőségekről és hogy mire is akarod használni. Ha az egyenirányító után van a terhelés akkor is megindul.
Gondolom egyszerű önrezgő táp halogén izzóhoz. Ha néhány W-al leterheled el kell hogy induljon. Ha azt szeretnéd hogy terhelés nélkül is induljon, akkor pedig kell rá egy feszültség visszacsatolás. Megnézed hogy a meghajtó trafón (pici ferritgyűrű) hány menetes tekercsek vannak. Csinálsz rá még egy ugyanolyat, valamint a teljesítménytrafón átfűzöl egy huzalt (1 menetes tekercs), és a kettőt egy 100 ohmos ellenálláson keresztül fázishelyesen összekötöd.
Szerintem ezt felejtsd el, ezek nem erre valók. Ezeknek pont az a feladata, hogy a lhető legolcsóbban és egyszerűbben csökkentsék a feszültséget.
Ha a szekundert egyenirányítod, sok probléma lesz vele. Ha a primer oldalon pufferelsz, majd a szekunder schootkyval egyenirányítod és puffereled, akkor lehet valami, azonban ekkor jó 15-16V-od lesz, és az sem lesz stabil. Attól függően mi kell nézzél körbe, rengeteg 12V-os kapcsolóüzemű tápegységet lehet kapni, nagoyn olcsón. 12V-nál 1-2A még dugasztáp méretű, a nagyobbak már fémdobozosak. Olcsóbb mint az előbbi halogén előtéttel bajlódni.
Sziasztok!
Ahogy ajánlottátok kerestem egy Flyback kapcsrajzot és elkezdtem méregetni. megmértem a tekercsellenállásokat és a rajtuk lévő feszültséget. A Fet már jó és a tranzisztor is.A kondik háza már nem ráz és újra átmértem az alsó SMD részt.
Ha van szkópod, akkor most az kellene megnézni, hogy a FET source-re van kötve egy sönt. Ha erre rámérsz szkóppal, akkor egy fűrészjelet kell látnod. Ez az első jel arra, hogy beindul az osszcilláció. Egyben ha rövidzár van, akkor az előbbi sönt alapján lévő áram tilt re.
Az általad 2,4 Ohmnak mért tekercs a fő primer tekercs, ennek kell mennie a FET drain-hez. Az általad 0,6 ohmnak mért tekercs a segédtekercs. Ez felel a kvázirezonáns működésért.
sajnos szkópom nincs
A FET Source -nél nincs sönt ,az a láb a segédtekercs egyik oldalához megy A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Nem így kéne fogalmaznod, mert zavaró lehet...
A segédtekercs egyik vége elvileg a negatív tápon van és a negatív tápra csatlakozik a FET source lába direktben ezek szerint. A drain lábon van 300-320 V? Tényleg jó lenne, ha visszarajzolnád, mert ki tudja, mitől indul be az oszcilláció, ha nincs source ellenállás... A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Próbáld meg ezt a részletet kiegészteni és/vagy korrigálni a TE paneled alapján... mindjárt többet látnánk és tudnánk pontosítani.
Sziasztok
Az alábbi linken lévő 5v-os kinai dugasztápot át lehet alakítani 12v kimenetre? Bővebben: Link Gondolom a zénert vagy a felette lévő ellenállast kéne változtatni. Előre is köszönöm a segítséget. A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Csak nekem nem megy a link?
Egyébként nem valószínű... mégha az áttétel miatt menne is, sokkal nagyobb kitöltés kéne hozzá, amit nem hiszem, hogy elbírna... Áttekerni, a szekundert kipótolni meg nem tudnád, ill. más gondok jönnánek elő a szórt induktivitás növekedése miatt. A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Nekem sem megy,de egyébként csak a trafó áttekerésével lehetne meg oldani.
Bocsánat javitom Bővebben: Link
Szerintem mondj le róla... pár voltot talán tudnál növelni a zener cseréjével... aztán csatt.
Különben pedig mintha azt írnák a rajz alatt, hogy nem is működik... A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
El van rajzolva. A segédtekercsről nem párhuzamos hanem soros RC tag megy a bázisra. Egyébként működik, sőt egy adott terhelésig aránylag stabil is. Valahol nekem is van egy belőle a fiókomban.
Bocsi a belevauért, de szerintem nincs elrajzolva, párhuzamos az az RC.
Megnéztem a cikk folytatását és kiderült, hogy gyártási hiba miatt nem működött. A segédtekercs nem érintkezett.
Oké... én nem olvastam nagyon bele, de ezek szerint elég kezdetleges hibakeresést folytathatott az illető.
Viszont az eredeti kérdés az 5 >> 12 volt, amihez meg semmi teljesítményadat nincs.. Pl. 5V 600 mA > 12 V 300 mA vagy mégis mennyi.. - mindenesetre tartom a beírtakat, habár nincs kezemben hasonló kütyü...
A cikket végigolvasva látszik, hogy nem rutinos, de a javára legyen mondva, hogy alapos.
Amint írta is, nem számított rá, hogy egy hidegforrasztás az ok és az, hogy a gyártmányokat csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, nem mindegyiket. Ő kifogott egy ellenőrizetlen hibásat. Azon is vakarózott, hogy a tranzisztornak milyen a lábkiosztása (követi a teljesítménytranyókét, bár TO-92 tokos), na ott kicsit bénázást sejdítek, de azért ne legyünk nagyon szigorúak Gee Lee-nek van ilyen tápja, őt lehet kérdezni esetleg teljesítményügyileg, ha van türelme ezzel bíbelődni. Szerintem frekvencianöveléssel esetleg növelhető a feszültség, kérdés, a tranzisztor bírja-e. Vagy a egyutas egyenirányítást lecserélni graetz-re, a váltóáramú részbe beiktatott méretezett soros kondenzátorral beállítva egy magasabb feszültség (kapacitív osztó).
Ja, ez már JOCO10 gondja...
A frekinövelést tuti bírná a tranyó, az a legkevesebb, viszont a trafó kérdéses.. A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2014
Sziasztok ! Ezt a kapcsolást SP barátom kísérletezte ki Íme: Ő smd ellenállásokat használt ezért a 3x270 k ohm. Az IR2153 simán beindul vele. Szóval ilyen nagy értékű ellenállással is beindul az ic. A TR1-nél nemcsak a mag E33 de ez egy sima pc táp trafó áttekerés nélküli. Az "aux" menetek egyszerűen a trafó köré vannak tekerve. A táp a bekapcsolást követően kb 2-3 s alatt indul be s az előtét (R2-R5-R6) a legtöbb topológiával 33 K ohm / 2-4 W ellentétben nem melegszik. A táp amúgy egy plazmahangszóróhoz készült ha azt kérdeznétek minek a szekunder oldalra a fojtó.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |