D10 -et fordítsd meg.

Azért a D10-et fordítsd meg...

Sziasztok! Látom, hogy rengeteg kapcsoló üzemű táp készülődik. Minden hozzászólást elolvastam. Én is kedvet kaptam az építéshez. Tudom, hogy nem kis feladat egy normális tápot elkészíteni, de nem akarok leragadni az analóg világban, annak is igaz megvan a maga szépsége. Már nagyon régóta szeretnék készíteni egy 4 ch -es kapcsoló üzemű végfokot 1U rackbe, viszont először szükség van egy normális tápra ami szolgáltatja a megfelelő feszültséget,áramot. Tudom első projektnek túl nagy és ez nagy kezdőhiba. Műszereim különösebben nincsennek, viszont az egyetemen vannak és azokat tudom majd használni mikor oda kerül a sor. Láttam valamiféle rajzot ahol 2 darab számítogép tápegység trafot használtak, nekem is elsőre pont jó lenne, mert szükségem lenne legalabb 2x50V ra, így kezdőként még nem szívesen bontanám szét és tekergetni( ezzel is kiszorítva egy problémát). Mit ajánlotok? Mellékelem a rajzot mi a véleményetek róla?

Bocsánat. Még korrigálva lesz a rajz.

Skori, a kondi 275VAC- t bír.

Kész egy táp. Jön a tesója most.

Bővebben: táp » 150W terhelés folyamatosan.

Akár jó is lehet, de azt a tirisztoros IR táp elvevős védelmet azért körbe kellene járni. A 120-at nem ismerem de az MCR100-at használtam már, szerintem az nem örülne neki ha egy 220µF-ot kellene neki közvetlenül kisütögetni. Azt az áteresztőtranyós-kondis-tekercses segédtápot sem nagyon értem, akkor már egyszerűbb lenne egy 2W-os ellenállás. A pepéében ott volt még pluszban a segédtekercs, itt a táp kimenetét közvetlenül zárja rövidre a tirisztor. Ami nem baj, ha jó nagy az előtét ellenállás, akkor az elkót is lassabban tölti fel.
Azt még hozzáteszem hogy 50V nem lesz a kimeneten, csak olyan 46-48 körül.

" ... a kondi 275VAC- t bír. "

Igen, 50 Hz-en. Na és 50 kHz-en? Meg kell keresni az adatlapját és megnézni. Kizárt, hogy idevaló legyen... ( Ettől még működik, kérdés, hogy meddig? )

Most az a minimális tápfeszültség különbség elhanyagolható. Azért mellékeltem ezt a kapcsolási rajzot, mert ez volt 2 darab pc táp trafóval elkészítve. Örülnék is ha még tovább lehetne egyszerűsíteni, mert ugyebar a tr1-ről semmit nem lehet tudni, legalább én nem is tudok. Esetleg, ha tudsz valami "meghajtást" 2 darab pc táp trafonak, szivesen elkészítem és minden mozzanatot leírok (ami fontos persze), mert szerintem ebben nagy segítségre lesz szükségem.

Biztos hogy nem oda való, mert a 275V AC az nagy eséllyel X2-es kondi, 50Hz-re zavart szűrni.

A tr1 az áramváltó, azon érzékeli a primer áramot. Azt úgy is ki kell számolni, vagy kísérleti úton meghatározni, annak függvényében milyen magot találsz éppen a fiókban erre a célra.

Mivel most vágok bele legeslegelőször, ezért inkább csak olyan dolgaim vannak ami pc tápban vannak. Van egy halom pc tápom és azokból a tekercsek. Mondjuk első próbálkozásra lehet csak át kellene alakítsak egy tápot ami ugyancsak kapcsoló üzemű. 2x12V 6.5A, viszont ezzel tuti nem tudok felmenni +-48V ig. Úgyhogy várom a tanácsaidat miből induljak ki, milyen kapcsolási rajz, esetleg amit mondasz átalakítás az előbb mellékelt rajzhoz.

Amit a helyedben tennék, mint első nekifutás. Van egy halom pc tápod. Keresel köztük olyat ami kívül belül szimpatikus (nem Vargáné és társa kivitel), és lehetőleg 494 van benne (KA7500). Hogy jó vagy rossz az lényegtelen. Az átalakítós topikban találsz olyan rajzot amire nagyon fog hasonlítani (atxps.png). A rajz alapján minden alkatrészt kidobálsz a szekunder oldalról, csak a primer marad és a 494 működéséhez kapcsolódó alkatrészek a meghajtással (0,5-1 óra munka meg némi szöszölés).
Ezután a visszacsatolást teljesen kikötöd, a DTC lábat földre húzod, és megpróbálod áramkorlátos tápról elindítani a tápot, adsz a primer oldalra a 230V helyére valamekkora feszt. Ha ATX és a saját segédtápjáról hajtod akkor legalább 80V kell, de csinálhatod úgy is hogy lekötöd a segédtápot, adsz a vezérlésnek külső 12V-ot, a 230V helyére meg mondjuk 30V-ot labortápról.
Ha van szkópod, akkor azon látod hogy ott van-e a trafó szekunderein az 50-60kHz körüli négyszögjel vagy nincs, azaz működik-e a táp vagy sem. Ha nem működik akkor meg kell nézni a primer tranyókat. Ha működik akkor teszel a szekunder középső, és a két 12V-os ága közé kétutas egyenirányítást az onnan kibányászott 1A-es diódákból, meg legalább 35V-os kondikból (összesen 4db dióda és 4db kondi), és lesz a végeiken a trafó közepéhez képest kb. +/- 52V-od.
Ha már ez így működik, akkor kicseréled nagyobb áramúra a diódákat és rácsavarozod őket a hűtőfülre, teszel bele nagyobb kapacitású kondikat, és van +/-50V körüli feszültséged kb. 200W terhelhetőséggel. Nem árt a 2 szekunder ágba fojtót is tenni, de azt már erre a feszültségre át kell tekerni, különben betelít a mag.
Nem sokkal tart tovább megcsinálni mint amennyi idő alatt leírtam. Kezdésnek jó, aztán ha nagyobb teljesítmény kell akkor jöhet egy másfajta megoldás, meg a nyáktervezés, stb.

Van néhány darab vasmagon ami ehez vagy ehez hasonlít a leginkább (nem sikerült egyértelműen beazonosítani).
Vajon mennyire lennének ezek rezonáns tápban használhatók?
Mekkora gerjesztésre lehetne méretezni?
Mekkora frekvenciára lehet alkalmas ill. mi lehet az optimum?
Tudom, próbáljam ki... meg is teszem, de hátha van valakinek ilyen vasmagokkal tapasztalata.

110W/kg a vesztesége 100kHz-en és 0,3 Teslánál, adatlap alapján. 0,30 teslánál a ferrit telítés közelében van, így nem jó összehasonlít adat. 100kHz és 0,2 Teslánál az adatlap szerint 35W/kg (szövegben, grafikon alapján én 50-60W/kg-nak olvastam le).
Az előnye, hogy 100°C-on ez 3%-kal kevesebb, tehát pici a hőmérsékletfüggése a veszteségnek.

Összehasonlításképpen egy N97 vesztesége 100°C-on 300kW/m3. Sűrűsége 4850 kg/m3, azaz 62W/kg a vesztesége

Szóval azonos tömegre ránézésre N97 körénykén van 100kHz-en a grafikon alapján. Ha a szövegnek hihetünk, akkor kétszer jobb nála. Plána, ha nem 80-100°C-os trafót szeretnénk.

Szóval 100kHz-re szerintem tuti lesz! 200kHz-en úgy nézem, hogy már megegyezik az N97-tel (vagyis még mindig tuti). Arra tippelnék, ghoy 200-300kHz környékén az N97 lekörözi.

Egyetlen egy bibi, hogy mennyire jön ki vele a mágnesező induktivitás, és elég -e hogy ZVS áttöltést végezzen.

Végeztem egy kísérletet. Készítettem egy 30 menetes tekercset a vasmagra. Rákapcsoltam párhuzamosan egy félhíd kimenetére ami egy trafóval, és kb 10W-nyi izzóval al volt terhelve. Az áramfelvétel 3mA-el nőtt meg. A mért tápfesz 336V, tehát a felvett teljesítmény kb. 1W-al növekedett. A frekvencia 54,4kHz volt. Ez így több mint 0,64T indukció volt, ami nekem nagyon soknak tűnik, elszámoltam valamit? Vagy egyszerüen telítésben sem nagy a vesztesége ennek a vasmagnak?
A mágnesező induktivitás nagyon nagy, de ha próbaképpen a ledtápba teszem bele ott mindíg induktív lesz a terhelés. Kérés, hogy mehet-e ekkora indukcióval hosszú távon?

Ha nem melegedik túl, akkor mehet. Szerencsére a hőmegfutásra amúgy nem érzékeny.

Szerintem 0,32Tesla van ott, (tápfesz fele megy rá félhídban)

Az 500F nehezen telít be, én annak idején a félbevágott változatát néztem flybackbe.

Valami ilyesmiket használtam már. Ha jól emlékszem, két fajta van belőle, az amorph, meg a nanokristály. Sokkal nagyobb indukciót bírnak mint a ferrit és egy kisebb vagyonba kerülnek. Valamelyiket a Lomexnél is lehetett egy időben kapni. ( 100,-Ft/db és nem tudták, hogy mit árulnak. ) Telítéstől, telítésig hajtva még elmegy 50 kHz-en. Egész vékony lemezből van tekerve. ( Én letekertem, kisebbre, meg hűtöttem, meg játszottam vele... ) Nagyon kicsi a B-H görbe bezárt területe és nagyon jó négyszögesen telítenek. Sajnos, ennek is erősen hőfokfüggő a telítési indukciója. Ha jól emlékszem, akkoriban a 42 mm átmérő volt a legnagyobb, ami úgy 50 euróba került, Kínából. Ott is gyártják, bár valami más név alatt. Két darab 26 mm átmérőből 500W-ot húztam ki, 43 kHz-en. Nem rezonáns volt, hanem csak önrezgő ZVS. A nagyobbak, 1 kW, 2 kW-ban csak vezérlési célokat szolgált ez a vasmag, bár 1 kW-ot még el lehet érni velük külön ferrit főtrafó nélkül. Ha valamit találok még róla, felteszem. Egyébként mágneses erősítőbe használják, meg stabilizátorba, ahol a tekercs telítése van felhasználva ( a magára vett fesz-idő területet szabályozzák előmágnesezéssel ). 300W-ig találsz róla a VAC oldalán applikációt. Meg a korábbi változatait ( permenorm 5000Z, mumetall, stb ) tirisztorgyújtáshoz, meg szintén mágneses erősítőbe használták. Ezek persze már lejárt lemezek, mert milyen trafó az, aminek van 30 kivezetése... igaz, ezért gyújt 6 tirisztort és még áramkorlátot is tud az így felépített pl. akkumulátortöltő.

Rezonánsba csak külső fojtóval lesz jó, mert nem tudsz bele légrést tenni, így a mágnesezőáram nagyon kicsi lesz.

Itt van egy összehasonlítás a két anyagról. Én az amorph-fal foglalkoztam.

Az a virsli kondi csak átmeneti megoldás, mert muszáj mennie most ennek a tápnak még ha felrobban ott az a kondi akkor is. Mert a többi áramkört csak erről a tápról tudjuk éleszteni, amihez készül. Ezen tápokból 4db szükséges a kívánt teljesítményhez és feszültséghez. Szóval a maradék négybe már veszünk valami strapabíró kondit, meg persze ezekben is cseréljük.

Hajnalban írtam a védelemmel kapcsolatosan egy két hülyeséget is. Nyilván a Ct lábat tiltom a tranzisztorral, de nem magyarázom, inkább lerajzolom.

A kérdés, milyen kondenzátor bírja a nagyfrekit, 40-50kHz, és 300-400VDC-t? És induktivitásszegény, kevés veszteségekkel? Milyen jelöléssel látják el az ilyet?

A barna cukorka kinézetűek azok mind jók?

Vagy polipropilén, de nem X2?


Bővebben: Link1

Bővebben: Link2

Bővebben: Link3

Bővebben: Link4

Bővebben: Link5

Bővebben: Link6

Nem, Skori számolt jól:

168 x 9.2 e-6 / 30 / 0.4e-4 = 1.28T ( ebben a sorrendben bepötyögve a számológépbe )

Ez az összes indukcióváltozás, tehát, ha elindul az indukció -0,64T-ról, akkor +0,64T-án lesz a maximális értéke 9,2 us múlva, a félhíd 168V-os feszültségének hatására.
Még lehet csökkenteni a menetszámot, amíg nagyon meleg nem lesz.

Wima gyártmány. Laci cikkét olvasd el, ír a kondikról, de a katalógusban is meg van adva frekvenciára , meg névleges feszültségre paraméterezve.

A teszt példányban szereplő Wima akkor jó lesz. Az 400VDC 250AC azt hiszem. Köszönöm.

Reprodukálható a táp. Sikerült mind a kettőt összehozni, kb azonos freki, azonos paraméterek. Valahogy még össze kellene szinkronizálni, ha az egyik leáll akkor a másikat is állítsa le.

Az, hogy 400V DC, meg 250AC, nem sokat jelent... pontosabban, majdnem semmit. Meg kell keresni az adatlapot.

Akkor a cikket is fel kell elevenítenem, ha már a feszültség se számít akkor mi!?

Az számít, hogy a katalógusban mi van megadva. Mekkora frekin, mekkora feszt visel el egy kondi. Mi ebben a bonyolult?

Ebből 100nF tuti jó lesz?

A kodni fegyverzetén áram folyik, ami melegíti belülről, és elmászik a kondi, vagy tönkre is megy.

Ugye dU/dt=I/C a képlet. A kondi adatlapjában megtalálod, hogy mekkora dU/dt-t bír el a kondi, és az előbbi képlet alapján ki tudod számolni, hgoy mekkora áram folyhat a fegyverzetén

De OLVAS MÁR EL A CIKKEMET! (ha már megcsináltam)

Itt találsz infót!

A kondi adatlapjában azok a táblázatok hogy maximum pulse rise time, meg dissipation factor.

Valami azért nem nagyon stimmel, mert pl az FKP1-nél iszonyatos du/dt-k vannak megadva, ehhez képest az adott kondik második oldalán nagyon kicsi váltakozófeszültség amplitudókat bír el egy kondi.... szóval, ez nem teljesen világos nekem... nagyon úgy néz ki, hogy a du/dt-t és ez utóbbi görbéket együtt kellene nézni. Legalábbis színuszos váltakozófesznél ez van...

Nagyon szépen koszonom, irok mihelyst haladtam valamit. Meg egyszer koszonom a reszletes leirast, ki is nyomtatom hogy jol lathato legyen minden. Ha valami kerdojeles lesz, akkor irok az atalakitos topikba.