Éppen ez okozza a problémát. Amíg a lányok nem tanultak meg énekelni, vagyis azt hogy hogyan kell énekelni, addig gyakrabb volt a gerjedés. Egy nem erőből éneklő embert nem lehet rendesen hangosítani. Már volt olyan is, hogy kaptak a lányok fülmonitort hogy úgy legalább ne gerjedjen, de akkor meg csak vinnyogtak. Amíg nem sikerült a dögöt kihozni belőlük, addig folyton sípolás, búgás stb. Hangosabbnak kell lenni attól, mint amit a monitorládából érkező hang kelt a mikrofon közelében. Nem is olyan egyszerű. Szándékosan az egyetlen popzenekart hoztam példaként, mert itt javarészt üvöltöző rockzenekarok vannak. Studiózásnál ilyen gond nincs. Meg ott használhatóak a szoftverek. Sőt kell is.

Kedves Massawa!



Mármint nem milyen? Nincs igaza elméletben?

Mi lenne ha kiválasztanál egy általam írt állítást, és megpróbálnád cáfolni puszta ellenkezés helyett?
https://www.youtube.com/watch?v=vWhS1QCazQ8



Nem így van. Mindkettő felmerült. (Szerintem ezt te is tudod, hisz te magad írtál szinusz és négyszög jelről is.) Muszáj mindkettőnek felmerülnie, mivel erősítő teljesítményt egyelőre szinte kizárólag szinusszal specifikálnak, hangszórót vagy szinusszal, vagy zajjal, a felhasználó számára pedig csak a zene fontos, ezért kell megérteni a háromféle mennyiség közti kapcsolatokat, a túlvezérlés hatására bekövetkező változásokat, és a túlterhelés hatásait, ahhoz, hogy egy működőképes és a működést fölöslegesen nem korlátozó, röviden: optimális védelmi stratégiát kialakíthassunk. Tudom, egyszerűbb lenne mindent figyelmen kívül hagyni, és pusztán két számot összehasonlítani, és ha A nagyobb mint B akkor azt mondani hogy jó, ellenkező esetben pedig hogy rossz, de ez itt egyszerűen lehetetlen.



Most eltekintek attól a hibádtól, hogy attól még hogy egy jel összetett, nem lesz feltétlenül annyira széles sávú, hogy több hangszóróra menjen. Maradjunk ott, hogy van egy jeled, ami bemérés közben megoszlik a hangszórók közt. Beállítod ezt maximumra. Aztán jön egy jel, ami nem oszlik meg, merthogy szinusz a szerencsétlen. Tegyük fel, hogy csupán a korábban beállított maximális teljesítménye van (már ez sem igaz, mert valójában sokkal több tud ez lenni, mint a beállításhoz használt kevert jel). Rámegy egyetlen hangszóróra. Mitől is ne égne le ez, ha korábban csak a felére-harmadára állítottad be?

Vagyis amit most írtál, abból pont az ellentéte következik, mint amit korábban írtál (vagyis hogy a zajjal beállított rendszer szinusszal tönkretehetetlen).

Nem tudom ennél szájbarágósabban, egyértelműbben elmagyarázni neked. Viszont kiegészíteni lehet azzal, hogy a helyzet ennél nagyon sokkal rosszabb, mivel nem pusztán a hangváltás miatt lesz leégethető a zajjal belőtt rendszer, hanem egyetlen úton is legalább 10-szer nagyobb a szinuszos jel maximális teljesítménye, mint a zajé. Ez nem matematikai varázslat, hanem a kőkemény valóság.



Honnét veszed hogy én bármire is célzok? Te írtál róla, de érthetetlen volt, hogy mit akarsz tőle.



Jó, hát nem várhatom el, hogy érts a mintavételezett jelek rekonstrukciós szűrőjéhez, úgyhogy ezt most nem vesézem ki hogy miért nem igaz. Amúgy sincs jelentősége jelen témában.



Idézem neked: "Akár 20kHz felett is sípolhat egy mikrofon, aztán repül is a ring. Tehát egyrészt semmi köze a CD-hez, másrészt azt sem állította senki, hogy 22 kHz fölött lenne, szóval éppen 0 relevanciája van az általad említetteknek."

Ráadásul még saját tapasztalatodat is figyelmen kívül hagytad: Pedig mindössze a maximális teljesítmény negyede volt. Most akkor hogy is van ez szerinted? Szerinted az lehet a kulcs, hogy ha nem hallod, attól jobban melegít?



Ellentétben állításommal? Állítottam én bármit is normalizálásról? Biztos hogy azt olvastad amit én írtam? Arról már álmodni sem merek, hogy netán konkrét állítást idézz, és arra vonatkozó logikai cáfolatot próbálj prezentálni, de azért hogy olyat próbálsz cáfolni, amihez még csak hasonlót sem írtam, már egy kicsit sok. Ettől eltekintve is értelmetlen amit itt írtál, de mivel irreleváns is, nem érdemes a cáfolatára időt vesztegetni. Tudom, hogy mi a zajjal történő mérésnek a célja és előnye, amit ilyen csúnyán eltorzítottál, de sajnos végtelen időm nincs, úgyhogy ez most kimarad.



Ennek a cáfolatát adtam meg ennek a hozzászólásnak a 3...5-dik szakaszában.

Üdvös lenne hit (és ez most nem a Híradástechnikai Tanszéket jelenti) helyett jelfeldolgozási, elektrotechnikai alapismeretekre építeni. Vagy a gyakorlatra (amit te is tapasztaltál, aztán mégis ignoráltad).

Én a Gizikéröl, te meg a gözekéröl.. ...


Na további jo szorakozást, kár Ilyesmire tölteni az idöt.

Erra a problémakörre vannak megoldások, az egyiket nem találom, melyik cég készítette, talán a JBL, ott a hangszórókban vannak a hőmérsékletet érzékelő szenzorok, és azok jeleznek vissza egy hálózaton keresztül, a processzor pedig e szerint változtatja a rendszer maximális kimenő teljesítményét, ami, mivel folyamatos, észrevehetetlen, és így teljesen ki van használva a renszer. Egy normális DSP-s erősítőre eredetileg fel vannak töltve a csatlakoztatott hangdoboz beállításai, így mind PEAK, mind RMS terén pontosan vannak limitálva, és tudja, hogy hol a váltási frekvencia, innen már csak egy számítás, hogy elengedő pontossággal meghatározza, hogy a teljesítmény milyen arányban oszlik el a többutas ládában, külső hőmérséklet és egy tapasztalati görbe alapján csökkentse a teljesítményt. Ez hagyományos erősítők esetén megtehető egy központi egységben is, így az erősítők már csökkentett bemenő jelet kapnak. A másik oldalról ott az Eminence D-Fend rendszere, amivel frekvenciafüggően lehet a hangdobozra kimenő jelet csillapítani.
A tweeterekre menő jelet szerintem nem bűn megvágni 18kHz-től, vagy valamennyivel magasabban és meredekebben, akkor a hibák egy része elkerülhető.
Amúgy az AES, EAW, EIA és IEC mérések is mind 6dB crest faktorú jelet használnak. Egy átlag processzor, például Dynacord DSP260 esetében is csak az RMS limit állítható, a PEAK-et ehhez képest +6dB-nél limiteli. Ami szerintem teljesen jó, tekintve hogy például egy 1000W-os duplamély PEAK-je 4000W lenne, de szerintem nagyon ritka esetben van ekkora erősítővel használva, tehát amikor a processzor azt hiszi, hogy 1000W RMS-nek megfelelő zenei jelet kap a doboz, ez valójában alatta van.

Ez mind rendben is van. Majd szólunk a krisz srácnak, hogy vegyen ilyet, és ne az IRFP-s maszek végfokját forrasztgassa. Meg én is elhajítom a pákát, mert majd úgyis lesz garancia az új hangrendszeren. Meg roadokat is bérlünk, mert cipelje most már más a ládákat. Még a műhelyt is ledózeroltatom, mert elegem van a görnyedésből, meg a vakoskodásból. A lányokat is el kell zavarni, mert hiába ügyesek, nem tudják azt a színvonalat adni, ami kell a sokmilliós bevételhez. Mert csak ez hiányzik hogy lecseréljük a teljes felszerelést. Aztán a többi zenészt is le kell cserélni, akiknek már én sem kellek. Egy darabig unatkozunk, majd berámolok megint egy bérgarázsba, és az elzavart tagokből ismét összeállt zenekarnak forrasztom újra a régi technikát. Aztán majd megint szépen állmodozunk a profi hangtechnikáról. Addig is próbálkozunk valami áramkört szerkeszteni, hogy ne füstöljön el semmi ha élőben kell hangosítani.

Azért jó tudni hogy mások hogy csinálják!

Egy használható DSP IC olyan 2000-10000 Ft körül kapható. Meg lehet tanulni programozni, megtanulni a jelfeldolgozás és elektroakusztika alapjait, lemérni a hangszórókat, és ehhez paraméterezni a szűrőket, limitereket. Nem kis meló, de nem pénzen múlik.

Vagy lehet a régi hangszórónként egy izzós módszerhez visszanyúlni.

Egy analóg limiter,és egy jó aktív 3utas crossover úgy gondolom ma már nem elérhetetlen használt árban.Aki ezeket megfejeli egy eq val nincs olyan amit ne lehetne optimálisra beállítani.Még esetleg az épített végfok is úgy fog szólni hosszú ideig ahogy annak kell.Sajnos kompromisszumokat meg kell kötni ha nem vagy milliomos ebben a szegmensben.

Nagyon frappáns választ adtál! Gratulálok és mindenkiek csak ajánlani tudom a megoldásodat!

Szerintem mind a hosszútávú hangszóró hőmérséklet (a tekercshez közeli levegő, mágnes) mérhető egy AVR/PIC megoldással, ami aztán a bemenetet lehúzza, némítja. A rendszer tehetetlenségével is számolni kell. A hangváltó utáni vezetékeken is mérhető velük áramerősség, feszültség, akár ebből is ki lehet indulni. Nyilván ezeket csak tapasztalati úton, és sok kísérletezéssel lehetne beállítani pontosan, ahogy valószínűleg a nagy gyártók is megcsinálják a saját termékeiknél.

Jó, kicsit magasabb volt a vérnyomásom a szokásostól. Az a baj, hogy gyakran cserél gazdát a hardver. Meg a zenész is. Aki itt énekel, az máshol háttérvokalista. Három dobos öt zenekarra jut. Itt keletmagyarországon így lehet megoldani.

Izzó helyett polyswitch van ellenállással párhuzamosítva, mert az izzót sikerült kilőni.

Sziasztok!
Egy költői kérdésem lenne: mit lehet kezdeni a dimmerek okozta zajjal? Nyilván a legegyszerűbb átállni LED-re, de ha erre nincs lehetőség? Adott 2db 12 csatornás dimmer, amik "szerencsére" egymástól még 15m-re is vannak, PAR64-ekkel, DMX vezérelve. Fázishasításosak, tehát a gitár nagyon összeszedi a zajt, de valahogy, ha minden csatorna Mute-olva van, és a Master lehúzva, akkor is lehet egy kicsit hallani a hangdobozokban, pedig a keverő után csak szimmetrikus XLR-ek vannak használva. (Mindkét oldalon ugyanolyan a zaj, tehát nem a kábel árnyékolás szakadt meg.) Ha az erősítőn a bemeneti potit visszább veszem, akkor persze jobb, de akkor a processzor túl hamar limitel. Gitárra minél rövidebb aszimmetrikus kábel után zajzár és Di-Box, mindenütt máshol szimmetrikus kábelezés, lámpákat 0 vagy 100%-on használni, ezen kívül mit lehetne tenni? Nem nagy zajról van szó, a zene az elnyomja, de egy beszéd közben hallható.

Milyen dimmer az amelyik zavart okoz a hang-hálózatban?
Valószínűleg nincs benne zavarszűrő, vagy hibás, vagy a vezetékezése hibás, vagy a vezérlőtől kap zavaros jelet.
Tessék szépen végigellenőrizni a kábeleket, bekötéseket, alkatrészeket, egyebet.
Ha rendben működik, akkor nem juthat zaj a hangrendszerbe.

Üdv!

Meg nem árt a világitási kábeleket külön vezetni. Ilyen gondunk anno nekünk is volt. Aztán lett a két rendszer a hang meg a fény, szépen elválasztott hálozattal. Egy kicsit több kábel, de áttekinthetö és könnyebben kezelhetö.

Mi is azt szoktuk csinálni amennyire lehet elválasztjuk a kábelezést, (bármilyen furcsa a DMX kábel is sugároz) sőt ha lehet külön fázisra kötjük a hangot, és ráadásul én még a hang betápba is tettem plusz zavarszűrőt az is sokat segített. A dimmerben lévő zavarszűrés csak részben segít, attól még marad a fázishasítás.

Sajnos atirisztoros vagy triacos szabályzás a tápon keresztül is generálhat zajt, ami még lehúzott master esetén is ott marad, mivel a rendszervezérlő és a végfok is ugyanoda csatlakozik. Mármint tápilag, ha 1*230V.-ról mész. Zavarszűrési gondok lehetnek, érdemes lenne végignézni a dimmer szűrőhálózatát.
Anno építettem triacos fényvezérlést, itt azt csináltam, hogy mivel "viszonylag" kis teljesítmény volt, (max 4A) betettem egy egyenirányítót a 230V.-ra. Hűtés neki és nem volt zavar. A lámpák is egyenről mentek. Nagy rendszernél ez sajnos nem kivitelezhető. Átálltam LED.-re

Nem is mindig az 1x230V a gond (persze az is lehet) sokkal inkább a földelés illetve annak a kialakitása a gond. Mi csináltattunk egy nagy eloszto szekrényt abban voltak a szürök a fényhálozatnak meg egy karnyi vastag réz idom és minden hálozati csatlakozo innen kapta a védöföldet az egész szinpadon. A szekrény természetesen 3 fázisu volt (100kVA) de nem mindig mentünk 3 fázisra.

Köszönöm az eddigi válaszokat, nem is tudom, hogy kinek címezzem a választ, de a lényeg: fix telepítésről van szó, elég régi dimmerek, én bennük keresném a hibát főleg, meg a fizikában. Van egy nagy kapcsolószekrény, ebből lesz 2 kisebb, az egyik látható a képeken, innen kap a dimmer 3x32A-t, és az erősítők is 3 fázisra vannak elosztva (kék biztosítékok). Innen a dimmerből kijövő fehér vezetékek felmennek a kapcsolótábla mellé, itt át lehet kötni a vezetékeket a dimmer helyett 1-1 fix biztosítékra, majd az alul látható szürke vezetékek mennek tovább, kb. 4 métert futnak együtt a hangfalkábelekkel, majd teljesen külön, a jelkábelekkel pedig sehol sem találkoznak. A DMX és a hanggal közös csoportkábelben fut egy splitterig, onnan pedig a DMX együtt a fénnyel tovább, de az már úgyis izolálva van elvikeben. A hátsó dimmer a másik kapcsolótáblából kap áramot, ott igazából csak 3 csatorna van használva, de ezek az oldalfények, így nem lehet kiiktatni a rendszerből, nyilván ez okozhat földelési problémákat. Tegyek fázisonként zavarszűrőt a dimmerek elé, és hátha? A gitárt megértem, a hangszedője össze tudja szedni az indukciós zajokat a környezetből, de ha csak szinti és mikrofon van, jó lenne, ha teljes lenne a csend. A képek nem most, és nem erre a célra készültek, elnézést a minőségért.

A legelső amit megpróbálnék, a csoportkábeltől független külön kábelen vezetném el a DMX jelet, az nekem is rögtön megszórta azóta soha nem visszük ugy, mindig viszünk ki neki külön kábelt Mondjuk mostanában főleg digit stage-et használunk azóta kell is A dimmerben a korától függően elöregedhetnek a zavarszűrő kondik(impulzusok, tüskék vannak) de nem hiszem, hogy ez lenne, inkább az erősítők felé menő hálózati kábelekre tennék zavarszürőket. Másik gond amire nem is gondolhatunk, hogy a nagy zavarjelek (fázishasítás) a hangszórókábelben is indukálhatnak elég nagy jelet ami akár visszajuthat az erősítőbe is sőt nem túl nagy energiával de elég nagy feszültségű jelet is okozhatnak.

Nem látok a dimmerben zavarszűrőre emlékeztető részt.
A dimmer vezérlőtápjához is kell, a nagyáramú csatornákhoz mindegyikhez külön-külön kell, a bemeneten is és a kimenetre is.. Nem elég a TRIAC-vagy Tirisztor RC-tagos kombinációja (ami elvileg zavart is szűr, meg védi az aktív eszközt).
A hanghálózat vezetékeit minél messzebb vezessük a világítási, illetve erőátviteli vezetékektől.
Mivel a jelenlegi helyzet nem jó, ezen kell változtatni a javaslatainkat is figyelembe véve.
Sok sikert!

Üdv!

A DMX-et megpróbálom majd külön, bár, ha a dimmerek 0%-ra vannak állítva, és csak a scannerek és moving headek mennek, akkor nincs ilyen jellegű gond. A hangszórókábeleket is megnézem, erőátvitellel nem fut együtt szerencsére a hang. Zavarszűrés alatt LRC tagot értünk? A boltokban kaphatóak megfelelőek lehetnek?

Szia! Ha nem releváns, akkor bocsánat!

Bővebben: Link

Sziasztok!
Nem teljesen témába vágó, de DMX-hez milyen kábelt érdemes választani? Mi a legolcsóbb, ami egy házibuliban elmegy?

Egy házibuliban szerintem a sima XLR mikrofonvezeték is jó lehet. Nagyobb távolságoknál már azért előjöhet zavar, nekem is volt ilyen. Egyébként létezik DMX kábel is. Hogy mi az olcsóbb? nem tudom. Az első költséghatékonyabb, mert általában nem egy kábellel mész bulizni. A második biztonságosabb.

Hivatalosan kapható kifejezetten DMX kábel, aminek más a hullámimpedanciája mint a mikikábelnek, de általában gond nélkül megy 10-20 m-es távolságig avval is. Árban nem sok a különbség.

Köszi.

Még egy kérdésem lenne. Hogyan lehetne DMX dimmereket vezérelni hang alapján egyszerűen?
Szeretném, hogy ne csak kézzel lehessen állítgatni, hanem mondjuk csinálok 1-2 programot, és azok ütemre működnek.

Ez attól függ, hogy mi adja a DMX jelet. Számítógép tudja mikrofonbemenetről érzékelni (Freestyler például), de a legtöbb fénypultban is van mikrofon, vagy bemenet a hangnak.

Hali!
Ehhez az MG16/6FX keverőhöz tudna e segíteni valaki magyar leírással.?

Tulajdon képpen az AUX1, AUX2, (monitor?) valamint a GROUP1-2, GROUP3-4 funkciókra kérnék egy kis magyarázatot.

Az AUX1,2 az effekteknek valo. A Group meg csoportositas, más más kimettel ((vokal, ütöhangszerek, de lehet monitor is stb.)

Igen, jól érzed az auxokat elsősorban itt monitor funkcióra szoktuk használni, ebben az esetben két monitorutat lehet használni amiből a másodikat még lehet választani pre illetve post állásban is. Azaz az adott csatornán amennyire feltekered a megfelelő aux potit, az adott aux kimenetre olyan arányban fog kijutni abból a csatornából a hang. Itt is lehet az aux kimenetet összeségében állítani azaz annak hangerejét együtesen állítani amiket oda bekevertél. Sok esetben szokták használni még arra is, hogy külső effektre küldjék a jelet, és akkor azt visszaviszik a pultba az aux return bemeneten effektelve már de itt általában elég a belső saját effekt. A group egyik szokásos alkalmazása: pl beállítod egy vokálcsoport 3 mikijét majd a groupba teszed a jelet és akkor a 3 mikit egyszerre tudod lejebb vagy feljebb tolni.

Pre és post állás auxnál: preállásban a jelet a hangerőszabályozó elől küldi ki azaz ekkor független a csatorna hangerejétől a monitorra jutó jel de a gain persze érvényes post állásban ha lehuzod a hangerőt akkor a monitorban is elmehgy a hangerő.
Pre állásban pl zenekari csatorna gitás ének stb ő akkor is hallja váltoatlanul ha kifelé a pa-ba halkabb vagy hangosabb az ő hangszere, hangja. Post állás tipikusan pl táncos produkciók ahol megy az aláfestő zene (playback is) és ha int, hogy halkuljon el, akkor nem csak kifelé, hanem a monitoron is elhalkul. Remélem segítettem